Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1962. október 28, I A megyei pártbizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) szorozódott. Ennek hatása ^ jövőben feltétlen érződni fog a termelőszövetkezetek munkájá­ban. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink ereje, munkájá­nak hatékonysága, a vezetés színvonala tehát fejlődött. Azonban pártszervezeteinknek egy kisebb része — tagjainak alacsony létszáma és kellő fel- készültségük hiánya miatt — nem képes még arra, hogy megfelelő politikai tevékeny­séget fejtsen ki, s ez vissza­hat a termelőszövetkezet munkájára, a tagság hangula­tára, fegyelmére is. Agitációs munkánk is hozzá­járult ahhoz, hogy tovább ja­vmit megyénkben a dolgozók munkához való viszonya, szi­lárdabb lett a munkafegyelem, nagyobb felelősséget éreznek munkájukért a dolgozók. Töb­bet kellene azonban törődni az agitáció más formáival is. Na­gyobb gondot kellene fordíta­ni a faliújságok, a versenytáb­lák frissességére, mert a szem­léltető agitáció jó és hatásos. A Somogyi Néplap az elmúlt három évben alapjában véve a párt irányvonalának megfele­lően végezte munkáját. Pozi­tív tevékenységet fejtett ki a párt politikájának népszerűsí­tésében. Visszatérő hibája me­gyei lapunknak, hogy egy sor cikk csak leíró jellegű, fölveti ugyan a problémákat, de meg­oldásukhoz se tanácsot, se út­mutatást nem ad. A legutóbbi pártértekezlet óta kedvező volt a helyzet a Fejlődés jellemzi ta Mivel a tanácsok államha­talmi és tömegszervezeti, sok­oldalú gazdasági, kulturális és szociális feladatot látnak el, ezért teljes részletességgel nem tudunk minden velük kapcsolatos kérdéssel foglal­kozni. Mégis szükséges, hogy néhány fontos feladat tükré­ben értékeljük munkájukat. Az MSZMP VII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet óta általában fejlődés jellemzi ta­nácsaink munkáját. Sokat fej­lődött és egyre hatékonnyabb a tanácsok gazdaságszervező munkája. Ez fontos része a tanácsok községfejlesztési te­vékenységének. Tapasztalata­ink szerint tanácsaink bátran élnek a törvények adta lehető­ségekkel, évről évre jobban bevonják a lakosságot is e fontos tevékenységbe. A be­számolási időszakban 171 mil­lió forintot fordítottunk köz­ségfejlesztésre, ebből a társa­dalmi munka értéke 10 millió forint volt. A múlt évben be­fejeztük megyénkben a falvak villamosítását. E nagy mun­kában a lakosság is cselekvő­én részt vett, és több mint 26 millió forinttal járult hozzá a villamosításhoz. A jövőben még jobban ki kell használni a helyi lehetőségeket. Bátrab­ban kell támaszkodni a lakos­ság minden rétegére, mert be­bizonyosodott. hogy hajlandók anyagi eszközökkel és társa­dalmi munkával hozzájárulni községük fejlesztéséhez, szépí­téséhez. Elismerésre méltó munkát végeztek tanácsaink a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésben. az újonnan létrejött szövetkezeti gazdaságok szer­vezeti és politikai megszilárdí­tásában. Helytelenítjük azon­ban. hogy több tanácsvezető elintézettnek véli a termelő- szövetkezetek segítését azzal, hogy részt vesz a tsz-ek köz­gyűlésein. és esetenként ta­nácsülésen beszámoltatlak a a tsz elnökét az időszerű munkáról, a felvásárlás alakú­tömegek bizalmának növelésé­re. Azt a politikát kellett to­vább folytatni, amelyet az el­lenforradalom után elkezd­tünk, ezzel a politikával egyetértettek megyénk dolgo­zói, mert kifejezte érdekeiket. További lehetőségeket terem­tett a bizalom erősítésére az, hogy a VII. kongresszus és a Központi Bizottság határoza­taiból sugárzott az emberséges politika. A tömeigkapcsolat erősítése végett látogattak el a megyei párt és állami vezetők, a párt- bizottság tagjai termelőüze­mekbe, termelőszövetkeze­tekbe, intézményekhez. Ipari munkásokat hívtunk meg a pártbizottságra, beszélgettünk velük a párthatározatokról, a termelési problémákról. Ja­vaslatokat, tanácsokat kértünk tőlük az ipar- és városfejlesz­tésre, elmondtuk nekik terve­inket, elképzeléseinket. Rend­szeresen tanácskoztunk a pór- tonkívüliekkel is. A határo­zottan párt jellegű rendezvé­nyeink kivételével ma már a különböző tanácskozásokon mindenütt ott találjuk a pár- tonkívülieket is, sőt a pártibi­zottsági üléseknek és taggyű­léseknek is egyre aktívabb részvevői ők. Bátran, minden kötöttség nélkül elmondják észrevételeiket, javaslataikat, véleményüket a pártszervek vagy , egyik-másik elvtárs munkájáról. Ezt mi jónak és egészségesnek tartjuk, és a lövőben szélesíteni kívánjuk. Ügy érezzük, hogy megyénk munkásai, parasztjai, értelmi­ségi dolgozói minden alapvető kérdésben egyetértenek pár­tunk politikájával. nácsaink munkáját lásáról. A segítést nem lehet csupán erre korlátozni. Ennél többet kell tenni ah­hoz, hogy a tsz-vezetők és ta­gok összefogásával minél előbb megteremthessük a virágzó és jól jövedelmező szocialista nagyüzemi gazdaságot, a tagok jólétének biztos alapját. A tanácsok megyénk dolgo­zóinak ezreit vonják be az ál­lamhatalom gyakorlásába. A több, mint hatezer tanácstag túlnyomó többsége becsületesen és nagy szorgalommal vesz részt a közügyek intézésében. Elismeréssel szólhatunk azok­ról a tanácstagokról, akik a különböző állandó bizottságok­ban fejtenek ki hasznos mun­kát. Mégis több helyen azt ta­pasztaljuk, hogy egyik-másik függetlenített tanácsi vezető nem "ónja be kellően a tanács­tagok«.; a munkába, s emiatt sokan úgy érzik, hogy nem be­csülik őket, bizalmatlanok ve­lük szemben. Ez megengedhe­tetlen, mert kollektív munka nélkül a tanácsok nem tudják megoldani növekvő feladatai­kat. Alapvető követelmény, hogy a vezetők rendszeresen vegyék figyelembe a tanácsta­golt és a választók véleményét. Annál teljesebben bontakozik ki a tanácsok tömegszervezetd jellege, minél több dolgozó vesz részt tevékenyen az állam- hatalmi munkában. A tanácsokban folyó munka eredményessége és hatékony­sága nagyrészt attól függ, ho­gyan tesznek eleget tanácstagi kötelezettségüknek a kommu­nista tanácstagok. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha a tanácsi munkában példát mu­tatnak. és nararóll napra tettek­kel bizonyít iák be rátermett­ségüket. A kommunista ta­nácstagok tcgi/ék a legtöbbet az emberek üayes.bajos dol­gainak elintézéséért.. Munká­jukkal és magatartásukkal te­remtsenek olyan légkört, amelyben az emberek felsza­badultan. őszintén és bátran elmondhatják véleményüket A megyei tanács végrehajtó bizottságában tapasztalt hibákról Külön és részletesen kell szólnunk a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának munká­járól. Választ kell adni né­hány olyan fontos kérdésre, amely hónapok óta foglalkoz­tatja a közvélemér-rt. A me­gyei tanács és a vb munkája az 1959. évi pártértekezlet óta fejlődött. A megyei tanács és a vb erőfeszítéseket tett a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításáért. A megyei ta­nácstagság és az apparátus dolgozóinak többsége nagy szorgalommal és becsülettel vé­gezte munkáját. A munka eredményességét és kibontako­zását azonban több alapvető hiba gátolta. Köztudomású, hogy a megyei tanács több volt függetlenített, vezető be­osztású dolgozója visszaélt a bizalommal és a hatalommal. Többen felelőtlenül bántak a rájuk bízott anyagi javakkal, és korrupttá váltak. Emiatt Hornyák Mihály volt elnökhe­lyettest, Hajdú István volt kereskedelmi osztályvezetőt, Garami Béla volt ipari osz­tályvezetőt és Bárány Gyula volt előadót az ügyészi szervek vád alá helyezték. Ezenkívül több kisebb beosztásban levő vezető ellen is ügyészi, illetve fegyelmi eljárást kellett lefoly­tatni. A közvélemény jogosan ítéli el mindazt, ami a megyei ta­nácsnál történt. Sok párttag­ban és pártcmkívüli dolgozó­ban felvetődik a kérdés: ho­gyan történhetett meg, hogy Hornyák Mihály. Hajdú Ist­ván, Garami Béla és társaik idáig jutottak. lős a Minisztertanács Tanács­szervek Osztálya is, mert bár régóta tudta, hogy komoly ba­jok vannak a megyei tanács vezetésében, de voltaképpen semmi lényegeset nem tett a hibák megszüntetésére és a vezetés megjavítására. A me­gyei pártbizottság véleménye szerint ennek a helyzetnek a kialakulásáért hibás és felelős dr. László István elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnöke, mert ő maga sem lépett föl követke­zetesen a hibák ellen. László elvtárs magatartása és tevé­kenysége többszőr azt a látsza­tot keltette a párt-vb előtt is, mintha kisebbíteni akarná a fölfedett és nyilvánvaló hibá­kat. E magatartás megnehezí­tette a hibák gyors megszünte­tését. László elvtárs nehezen látta és látja be saját felelős­ségét a történtekért. Felelősek a megyei tanács vezetésében levő hibákért Só­st János, dr. Németi László és dr. Kassai János elvtársak is, Az értekezlet részvevőinek egy csoportja. Véleményünk szerint szere­pet játszott ebben az is, hogy a megyei tanácsnál rendkívül alacsony volt az ellenőrzés színvonala, könnyen kijátszot­tak a gazdálkodásra vonatko­zó jogszabályokat. Hozzájá­rult tóvábbá, hogy a végre­hajtó bizottság több függetle­nített vezetője között hosszú idő óta elvtelen és bizalmatlan légkör alakult ki. Hosszú idő óta ellentétek vannak a megyei tanács vb- elnöke, elnökhelyettesei és tit­kára között, s ezek többször bénítólag hatottak a megyei itanács apparátusának mun­kájára. Nem alakult ki közöt­tük az egymás megbecsülésén, tiszteletén és elvi alapokon nyugvó vezetés egysége. Szem­től szembe csak a legritkább esetben léptek fal a munká­ban és a magatartásban levő hibák ellen. A megyei párt-vb vezetői többször szóvá tették a veze­tésben és a magatartásban megnyilvánuló hibákat, felhív­ták a figyelmet az őszinte, elv­társi és elvi alapokon nyugvó együttműködésre. A bírálat azonban nem járt kellő ered­ménnyel, mert a megyei tanács vezetői nem tudnak felülemel­kedni valódi vagy vélt sérel­meiken. Több megbeszélésen azt a látszatot keltették, hegy tisztázták az ellentéteket. Ké­sőbb kiderült, hogy e kérdés­ben sem egymáshoz, sem a me­gyei pártbizottsághoz nem vol­tak őszinték. Felelősség terhe­li a megyei párt-végrehajtó bi­zottságot, mert nem fordított kellő gondot a megyei tanács vezetőinek ideológiai és poli­tikai képzésre. Ennek hiányá­ban alakulhatott ki több veze­tőben a kritikátlanság, az elv- telenség, a nagyképűség. A megyei pártbizottság re­mélte. hogy a megyei tanács vezetői le tudnak számolni a hibákkal. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy túlságosan hosszú ideig vol­tunk elnézőek. Többször is tudomásunkra jutottak jelzé­sek a belső viszályokról. azon­ban mi magunk sem lrnfiink fű. kellő oréPyel és k"v tességgel a hibák ellen. Fel­mert ők sem léptek föl kellő eréllyel és határozottsággal a vezetésben, a saját munkájuk­ban és magatartásukban- levő hibák ellen, ők sem tájékoz­tatták idejében és őszintén a megyei párt-végrehajtó bizott­ságot. Belenyugodtak a megyei tanácson kialakult és uralkodó helyzetbe. Elvtelen magatartá­sukkal tetézték a bajokat. Olyan szemlélet alakult ki kö­zöttük is, hogy »-majd csak lesz valahogy«, »te se bánts en­gem, én sem bántlak téged«. Külön felelősség terheli dr. Németi László elvtársat, ki­sebb mértékben Sási János elv­társat, mert munkájukban többször megfeledkeztek a kommunista szerénységről, és nemegyszer durva, nagyképű módon viselkedtek beosztot­taikkal szemben. E magatartá­suk megbotránkozást és jogos fölháborodást váltott ki a me­gyei és a járási tanácsok dol­gozóiban. Felelősség terheli a megyei tanácsnál dolgozó kom­munistákat is, mert nagy ré­szük, bár tudott a kialakult helyzetről, nem lépett föl ide­jében a pártszerűtlen és kriti- kátlan légkör ellen. A kialakult helyzet kompro­mittálja a pártot és a tanácsot. Ez okozza, hogy a megyei ta­nácsnál hónapok óta nem megy a munka úgy, ahogy a feladatok megkövetelnék. Né­melyek várakozó álláspontra helyezkedtek, és saját szemé­lyük megvédésével, illetve a dolgok megmagyarázásával vannak elfoglalva. Ez a hely­zet tarthatatlan, és sürgős változtatásra szorul. E miatt a helyzet miatt késik egyik-má­sik ipari beruházás megindítá­sa. A megyei pártbizottság sze­mélyre való tekintet nélkül a leghatározottabban elítéli a korrupciós cselekedeteket és a hatalommal való visszaélést. Eí téljük a megyei tanács vég­rehajtó bizottságánál kialakult erélytelen és gyenge kezű veze­tést is. A megyei pártbizottság véleménye szerint felelősségre kell vonni mindazokat, akik hv.v!’s -nyagi, politikai As r~’ k'rt okoztak a me­gyei tanácson. Sok emberben felmerült az aggódás, a gyanakvás, hogy mivel vezetőkről van szó — úgymond —, megússzák, »el­kenik az ügyet«, és az érintett személyek kibújhatnak a fele­lősségre vonás alól. Kijelent­jük: személyre való tekintet nélkül felelniük kell mindazok­nak, akik hozzányúltak a tár­sadalmi tulajdonhoz, megsér­tették a szocialista erkölcsi normákat, visszaéltek a párt és a nép bizalmával. A megyei tanácsnál történt visszaélésekkel kapcsolatban több olyan felelőtlen megnyil­vánulásról is hallottunk, hogy általánosságban elítélik és gya­núsítják a tanácsi dolgozókat. Ez helytelen. A megyei pártbi­zottság véleménye szerint a megyei tdnácsban dolgozó ve­zetők és beosztottak döntő többsége becsületesen és szor­galommal végzi munkáját. Ha jól dolgoznak, a jövőben is élvezik a párt és a dolgozók bi­zalmát. Az előttünk levő feladatok jobb megoldása végett arra kérjük a megyei tanácsnál dolgozó kommunistákat és pártonkívülieket, hogy a jelen­leginél nagyobb aktivitással és felelősséggel tevékenykedje­nek közös ügyünkéit. Legye­nek a munkában becsületesek és kezdeményezőek. Jobban vállalják a munkával együtt járó felelősséget is. A megyei pártbizottság teljes erejével tá­mogatja a megyei tanács dol­gozóit, hogy felelősségteljes munkájukat minél eredménye­sebben végezhessék. EVtéljük a tanácsi munlcát lebecsülő né­zeteket, hisz e munka mind­annyiunk közös ügye. A megyei tanácsnál történ­tekből le kell vonni a tanulsá­got. A megyei pártbizottság az operatív segítség helyett ad­jon magasabb színvonalú elvi, politikai útmutatást a megyei tanács vezetőinek és dolgozói­nak. Emelni kell a pártellnőr- zés színvonalát is. Konkrétan és azonnal szóvá kell tenni a fogyatékosságokat, hogy ne halmozódjanak, és meg kell követelni gyors megszüntetésü­ket. A fegyveres testületek és a tömegszer vezetek munkájáról A beszámoló időszakában eredményesen dolgoztak igaz­ságügyi és rendőri szerveink. Munkájukat a törvényesség fi­gyelembevételével végezték és végzik. A társadalomban vég­bemenő gyors fejlődés követ­keztében a dolgozó tömegek egyre aktívabban támogatják a belügyi szerveket. A rendőri szervek állományának többsé­ge is mindinkább megérti, hogy bűnüldözési funkciójuk mel­lett a társadalom nevelésében is vannak feladataik. A beszámoló időszakában megnőtt a honvédségi alakula­toknál dolgozó pártszervek és pártszervezetek szerepe, befo­lyása. Néphadseregünket egy­sége, harckészségének magas színvonala képessé teszi arra, hogy megoldja a ráháruló fel­adatokat. Sokat fejlődött az elmúlt idő­szakban a munkásőrség is. Ki­alakult az egységes személyi állomány és a megfelelő pa­rancsnoki gárda. Munkás­őreink ismerik feladataikat. Tovább szilárdult fegyelmük, javult felkészültségük. Elisme­réssel szólunk azokról a mun­kásőr elvtársakról, akik társa­dalmi munkában látják el ezt a nehéz feladatot. A jövőben még tovább kell fokozni a munkásőrség körében a kom­munista lelkesedést és a forra­dalmi fegyelmet. Ápolni kell a tömegekkel való kapcsolatot. Tanuljanak meg bánni mun­kásőreink a nevelés fegyveré­vel is. Nagy politikai felelős­ség hárul a pártbizottságokra is: az eddiginél jobban irá­nyítsák, ellenőrizzék és segít­sék a munkásőrség tevékeny­ségét. Pártszerveinknek és a munkásőrség megyei parancs­nokságának szigorúbban kell föllépni egyik-másik járási pa­rancsnok kilengései, iszákos magatartása ellen. Iszákos élet­módja miatt kellett a múlt év­ben leváltani például a fonyó- di parancsnokot. Erősen kifo­gásolható a siófoki , parancs­nok, Varjú Márton elvtárs ma­gatartása is. E fegyelmezetlen­ségek nem emelik a munkásőr­ség tekintélyét dolgozó népünk előtt. Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít a pártonkívülieket tömörítő és aktivizáló töm^g- szervezeteknek, tömegmozgal­maknak: a szakszervezetnek, a Hazafias Népfrontnak, a nőta­nácsnak, a Vöröskeresztnek, a TIT-nek, az MHS-nek, az MSZBT-nek. Célkitűzéseink megvalósításához igényeljük aktív segítségüket. Egyre több a tömegszervezetekben és tö­megmozgalmakban aktívan és eredményesen tevékenykedő kommunisták és pártonkívii- liek száma. Elért eredmé­nyeinkben benne van az ő munkájuk is, tevékenységüket ugyanolyan hasznosnak érté­keljük, mint a pártban dolgo­zókét. Külön kell szólná a párt: if­júsági szervezetéről, a KISZ- -ről. A KISZ-szervezetek és -bizottságok tevékenysége eredményeként tovább erősö­dött pártunk ideológiai, poli­tikai és szervezeti (befolyása megyénk dolgozó és tanulóif­júsága körében. Gyakorlati tevékenységében a KISZ egy­re inkább figyelembe veszi a fiatalok életkori sajátosságait. Ma már nem másolja a párt- munka módszereit, hárem sa­játos ifjúsági akciókká1 moz­gósítja megyénk fiatalságát a munkára, a szorgalmas tanu­lásra, a tartalmas szérű'nzás- ra. Különösen jelentő- «7 »If­júság a szocializmusé ' moz­galom. A KISZ-nek az eddi­ginél nagvobb gondot kell for­dítania az ifjúsági szerveze­ten kívül fiatalok nevelésé­re. Növelni kell a KISZ befo­lyását főleg a munkás- és pa­rasztifjúság körében. Nagyobb mértékben irányítsák a tsz- ékbe a parasztfiatalokat. Még következetesebben harcoljunk pártunk politikájának megvalósít' i áért Az elmúlt években mun­kánk nem volt töretlen, követ­tünk el hibákat. Vannak ma is fogyatékosságaink, de eze­ket fölismerve következetesen kívánunk harcolni megszünte­tésükért. Az elért eredmények nem tehetnek elbizakodoítá bennünket. Még következete- sebbelmek kell lennünk pár­tunk helyes politikájának megvalósításában, bátrabban kell harcolnunk a hibák el­len, nem tűrhetünk meg sem­miféle megalkuvást. A szocia­lista termelési viszonyok lét­rejötte lehetővé teszi, hogy még gyorsabban fejlesszük megyénkben is a termelőerő­ket, növeljük a termelékeny­séget. A Központi Bizottság irány­elvei harcba hívják az ország doigozó népét a szocial;7rnns tefljes fölépítésére. E ham na gv követelménveket tá­maszt velünk szemben a gazda az építő-, » politikai, az ideológiai és a kulturális, munkában. Minden’ el kell követnünk, hegy Somogy me­gyében is gyorsabban jussunk előbbre a műszakilag és tech­nikailag megfelelő színvonalú ipar megteremtésében. Gép~- sített, korszerű. szocialista mezőgazdaságot kell teremte­nünk. amely nagy tömegű árut terme1. Tovább k*1! munkálkodnunk, hoev vab - mernin de1 ««zó osztóin és ré­teg pohtikaila g és erkölcsileg még jobban összeforrt on. és kikovácsolha?suk a népi-nem­zeti egys^e’. Tovább kell folytatnunk a kulturális for­radalmat. Sokat kell még tennünk a Víg kenore»szuson kltűzö+t cél eléréséért, hogv a társadalmi és a kulturális élet mindé«' területén uralko­dóvá tervük a marvi'sta—le­ninista világnézetet, és meg­tanítsuk az embereket szocia­(Folytalás az S. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents