Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. október 28, megyei iiáribizottság be§zámolwja (Folytatás az 1. oldalról.) versenyez a. szocialista címért. E brigádok többsége teljesíti a cím elnyerésének föltételeit. Kiemelkedő munkát végez a Kaposvári Ruhaüzemben a Vörös Csillag-brigád és az Állami Építőipari Vállalatnál Az 1959. évi megyei pártértekezlet óta befejeztük a mező- gazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdaságban is leraktuk a szocializmus alapjait. Jelenleg a megye szántó- területének 96,7 százaléka van a szocialista nagyüzemek kezelésében, s ebből a termelőszövetkezetek szántóterülete 91,1 százalék. Az átszervezés sikerének egyik legjelentősebb forrása az volt, hogy a párt politikája találkozott a parasztság zömének egyetértésével. A kedvező politikai körülmények között szívós, türelmes nevelőmunkával sikerült megoldani a történelmi jelentőségű feladatot: az egész parasztságot rávezettük a szocializmus építésének útjára, s ezzel a mezőgazdaságban is uralkadóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. A számszerű fejlésztés befejeztével a termelőszövetkezetek megalapozásához, megszilárdításához fogtunk hozzá. A közös termelési tevékenység megszervezésének egyik alapvető föltétele a megfelelő vezető gárda kialakítása volt. A vezetőségek választásakor, nagyon sok új ember került a falu, a tsz-ek élére. A legtöbb helyen a falu legtekintélyesebb, legrátermettebb gazdái irányítják a közös gazdaságot. A megválasztott elnökök közül számosán végeztek kiemelkedő és jó munkát, így például Homokszentgyörgyön Berki József, Bolhón Gombaszögi Jenő, Tótújfaluban Nyári Pál, Kapospulán Retek József, Mer- nyén Hárságyi János, Zamár- diban Olasz Ferenc és még sokan mások. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg összesen 294 mezőgazdász dolgozik. A szakemberek többsége becsületesen, tudásának legjavát adva, fáradtságot nem ismerve munkálkodik. Közös gazdaságaink többségében szeretik a szakvezetőket, igénylik, elismerik, becsülik munkájukat. Megyénk termelőszövetkezeteiben még mindig kevés a mezőgazdász, az állattenyésZr tő és a könyvelő, többeknek hiányos a felkészültségük. HaSteller Gyula kőműves-brigádja. A szocialista brigádmozgalomnak nagy szerepe van az emberek öntudatának növelésében is. A jövőben a párt, a szakszervezeti és gazdasági vezetők foglalkozzanak Irehatób- ban ezzel az egyre terebélyesedő mozgalommal. tározottabban előre kell jutni a termelőszövetkezeti ösztöndíj-rendszer kiterjesztésében. Küzdeni kell a még uralkodó maradi szemlélet ellen. A szakember-utánpótlást helyileg kell biztosítani fiatalok technikumba és egyetemre küldésével. A brigádvezetőknek a termelőszövetkezetek vezetésében fontos szerepük van. A termelés szervezésének és irányításának kulcsposztján dolgoznak. Többségük jó gyakorlati érzékkel rendelkezik és jól megállja a helyét. Gondoskodni kell gyorsabb ütemű szakmai és politikai továbbképzésükről. A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülése a* szövetkezetek fejlődésének és megszilárdításának alapvető feltétele. Érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy a termelőszövetkezet a tagságé. Ezért a vezetők a nehézségeket megértő szóval, a meggyőzés eszközével és ne parancsolgatással küzdjék le. Emberséggel, nagy figyelemmel segítsenek a tsz-tagoknak gondjaik megoldásában. Munkájukat az emberek megbecsülésére, tiszteletben tartására, véleményük meghallgatására alapozzák. Fő törekvésük a közös vagyon gyarapítása, a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilárdítása legyen. Minden tagtól követeljék meg a rendet, a fegyelmet. Termelőszövetkezeti tagságunk figyelmét felhívjuk arra, hogy csak úgy teljes a demokrácia, csak úgy válhat a tagság a szövetkezet teljes jogú gazdájává, ha becsületesen teljesíti kötelezettségét, ha minél nagyobb számban osztozik a vezetők gondjaiban, bajaiban, örömeiben. Jelentős sikereket értünk el a termelőszövetkezetek gépesítésében. A szövetkezeteknek 1959-ben 56 saját traktoregységük volt, most pedig 1120 traktoregységgel rendelkeznek. Így napjainkban a gépesítés kettős jellege egyre erőteljesebb. Ez több problémát okozott a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A gépállomási traktorosok és a szerelők nfgy szár mentek át a termelőszövetkezetekbe. Pótlásukról nem gondoskodtak, mert nem számoltak előre ezekkel a várható változásokkal. Fokozta a nehézséget, hogy új embereket, szakképzet- len dolgozókat kellett fölvenniük. Fontos feladat, hogy a gépállomások és a termelőszövetkezetek vezetői jobban hangolják össze a két helyen levő gépek munkáját Ehhez adjon konkrétabb segítséget a megyei és minden járási tanács mezőgazdasági osztálya. Mindaddig nincs erkölcsi alapunk újabb gépek igénylésére, amíg nem gondoskodunk a meglevők kapacitásának teljes kihasználásáról. zet erőinek összefogásával, egy-egy nagyobb volumenű termelési feladatra történő társulásával, a te; melőszövet- kezetek közötti vállalkozással ■jól megoldható. Ilyen vállalkozások létrehozását lehetségesnek tartjuk a sertéshizlalásnál, a húscsibenevelésnél ■stb. / A mezőgazdaság szocialista átszerver' ack eredményeképpen Somogy megyében kialakult a jövedelmezőbb és az igényeknek megfelelőbb fehér hússertésállomány. 1960- ban 6500 tenyészkocát állítottak be a termelőszövetkezetek. A háztáji gazdaságokba 1959-től 8200 kocát helyeztünk ki. Jelenleg 30 200 db kocát tartanak a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok. Kevesebb ez a kívántnál. Különösen a barcsi, a siófoki, a nagyatádi és a csurgói járásban kellene több háztáji kocát tartani. A megye háztáji gazdaságainak 72 százaléka egyáltalán nem rendelkezik kocával. A múlt év márciusától 1962 szeptemberéig a kocaállomány 5300 darabbal csökkent. A háztáji gazdaságokban meg kell állítani a kocalétszám további csökkenését, és az érvényben levő kedvezményes akciók szervezésével ez év végéig 2000 kocát kell kihelyezni. A közös gazdaságok a legrövidebb időn belül állítsanak tenyésztésbe legalább 500 kocát. Az állatállomány takarmánybázisának megteremtése parancsolóan követeli a mintegy 50 000 kát. hold rét- és legelőterület termőképességének) megjavítását, hozamának növelését. Az átszervezés óta e Állattenyésztési terveink alapja a takarmányteraneszKs fokozása A tsz-demokráciát tartsák tiszteletben a vezetők is, a tagok is. és a tenyésztői munka javítása téren történt a legkevesebb I előrehaladás annak ellenőrei A termelés növekedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy kedvezően alakult a felvásárlás is. Ha például az 1959-ben felvásárolt gabona mennyiségét 100-nak vesszük, akkor az idén átvett kenyér- gabona 171 százaléknak felel meg. 1959 óta lényeges változás állott be a termelőszövetkezetek vetésszerkezetében. Kedvezőtlen jelenség, hogy nagy arányban csökkent a takarmánytermő terület. 1959-ben a közös szántóterület 63,6 százalékán termeltünk takarmánynövényeket, ezzel szemben most csak 50,9 százalék ezek területi aránya. A kukorica termésátlaga 1959 óta emelkedett, s ebben az évben 15 mázsás holdanként! termésre számítunk. Ez elsősorban a jobb talajmunkának, a hibrid vetőmag alkalmazásának, a nagyobb tőszám biztosítósának, a növényápolás jobb elvégzésének együttes eredménye. Az idén a termelőszövetkezeti tagságra bíztuk, hogy az anyagi ösztönzés milyen módszerét alkalmazza. Ez kézzelfogható eredményeket hozott. Ebből az a tanulság, hogy bátrabban támaszkodjunk a tagság véleményére, javaslataira. Fontos feladatnak tekintjük a tájtermelés kialakítását; ennek máris vannak kezdeti eredményei. A cukorrépának mintegy 50 százalékát a kiváló adottságokkal rendelkező kaposvári járásban termelik. A megye ösz- szes burgonya-vetésterületének mintegy 65 százaléka a dél-somogyi homokhátra jut. jelentősek az eredmények a zöldségtermő területek, körzetek kialakításában. Indokolt az öntözéses zöldségtermesztés fejlesztése. Ennek elősegítésére napirendre kell tűzni a termelőszövetkezeti társulások, közös vállalkozások szervezését. A munkát úgy kell irányítani, hogy a következő években megoldódjék a megye folyamatos zöldségellátása és az exportigények kielégítése. Megyénk termelőszövetkezetedben új termelési ág kezd kialakulni: a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermelés. Ennek az ágazatnak a fejlesztése népgazdasági érdekből és a termelőszövetkezetek jövedelmezősége szempontjából is indokolt. Örvendetes az a tény, hogy az állomány létszáma ebben az évben érte el a legmagasabb szintet az utóbbi évtizedekhez viszonyítva. Ennek jelentőségét növeli, hogy az álla (.állomány a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában gyarapodott. Kielégítően alakult a közös állomány létszáma is. A szarvasmarha-állomány számszerű gyarapodásával együtt azonban nem javult, hanem romlott a tehenek aránya. 1959- ben a szarvasmarha-állomány 42,8 százaléka volt tehén, ez a hányad 1962-re 39 százalékra csökkent. Ebből szükséges sürgősen levonni a megfelelő következtetéseket. Nem téveszthetnek meg senkit a számok, nem szabad túlértékelnünk annak jelentőségét, hogy szarvasmarha-állományunk jelenleg nagyobb, mint az utóbbi évtizedekben bármikor volt. Világosan kell látni, hogy a nagyobb arányíj vágómarhafelvásárlás alapját nem kereskedelmi ügyletekkel, hanem csakis a tenyésztői „ munka megjavításával biztosíthatjuk. A megyére jellemző, hogy a tenyésztői munka helyett a szarvasmarha-hizlalás került előtérbe. Ezen a leghatározottabban változtatni kell, és a tenyésztői munkát kell fejleszteni. Éppen ezért meg kell akadályozni, hogy a tenyésztésre alkalmas növendéküszők vágóhídra kerüljenek. A szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás sorsa a termelők kezében van. Feladatuk, hogy még több hivatásszeretettel, nagyobb gonddal törődjenek a tenyésztői munkával. Intézkedéseket kell tennünk az állattartás szakosítására is. Ennek velejárója az állatállomány összevonása, az ál’att'- nyésztési telenek szétszórta gának mc 'etése. Fz t " szomszédos» bürmelószóvetkc hogy valamennyi mezőgazda- sági párthatározatunk foglalkozott ezzel a problémával. Pártszervezeteink és a tanácsok fordítsanak sokkal nagyobb gondot a rétek, legelők vízrendezésére, a talajerő utánpótlására és a gyomtalanításra. Mezőgazdasági nagyüzemeink évről évre több árut termelnek és adnak a népgazdaságnak. Az utóbbi két esztendőben évente 130 millió forint értékű áruval többet adtak el megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai, mint 1959-ben. Az összes felvásárláson belül fokozatosan nő a termelőszövetkezetek részesedése. Sajnos, az idén nem teljesítette a megye a tojásos a baromfifelvásárlás tervét. Az év hátralevő hónapjaiban mindent el kell követni, hogy pótoljuk az elmaradást. Termel őszövetkezeti gazdaságaink az árutermelés növelésével kézzel foghatóan bizonyítják a szocialista nagyüzem "öl'nyit a kisparaszti gazdál- ' - -"mben. Dicséret és t ’ srövetkeze- . hu utoljának, vezetőinek, * hogy jó munkával, erejük és 1 ben. járulnak hozzá az ország tudásuk felhasználásával év- \ ellátásához, hazánk erősítéséről évre nagyobb mennyiség- | ez. Segítsék az erős szövetkezeteit a gyengébbeket A termelőszövetkezetek közös vagyonárak értéke I960— 61-ben csaknem egymillióid forinttal növeke ‘élt. Állóeszköz-ellátottságunk évről évre javul, ennek érteke ma mar jóval meghaladja az egyimlli- árd forintot. Megyénk termelőszövetkezetei megalakulásuk óta nagyot fejlődtek. A tsz-vezetők többsége megedződött a munkában. Nőtt a tagság politikai tudata, munkakedve, javult a munka- fegyelem. Kivált az idén tapasztaltuk ennek kézzelfogható bizonyítékát, hisz a késői kitavaszodás ellenére a növény- áDolósi munkában egy-két eset kivételével számottevő elmaradás nem történt. A termelő- szövetkezetek nagy része túljutott a kezdeti nehézségeken, szervezetileg és gazdaságilag megerősödött, jó irányban fejlődik. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában, a termelési eredmények növelésében jelentős szerepük van az asszonyoknak. Megyénkben jelenleg mintegy 32 000 női tsz-tag van. Ez a tagság 44 százaléka. Különösen a növénytermelési munkák idején növekszik nagyobb mértékben a bedolgozó nők száma. Az asszonyok munkájáról csak elismeréssel lehet nyilatkozni, ök a tsz-mozgalom fő erősségei. Termelőszövetkezeteink többségében azonban nem érvényesül az az elv, hogy megbecsült munkájuk alapján az asszonyokat is bevonják az irányításba. Ezen az állapoton elsősorban a szövetkezetek vezetőinek kell változtatni. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezetek létrejöttével megindult az a folyamat, melynek eredményeként a szövetkezeti parasztság egységes osztállyá alakul. Hosszan tartó, történelmi folyamatról, mélyreható társadalmi változásról van szó. Ennek tárgyi föltételeit a termelőszövetkezetek megalakulása teremtette meg. A közös gazdálkodás talaján • kétségessé válik, hogy a ía. a társadalmát megszaca .irtuk korábban kialakult, bel ő osztálytagozódásától. A közcs munkának nagy a jelentősége a volt különböző réténél: közeledésében, összebarálks "á óban, eggyákovácsolódósó Az egység kir'ckulásá::: 1: az a gazda-ági alapja, hegy a szö- velkezeti vagyon a’, egész tagság közös tulajdona. Tapasztalataink szerint a m gértís, az egység gondolata ott erősebb, r.hol a szövetkezet jól gazdálkodik. Ezért az egységes parasztosztály megteremtéséért azzal teszünk legtöbbet, ha gazdaságiirg minden erőnkkel fejlesztjük a termelőszövetkezeteket. Az eredményesen dolgozó termelőszövetkezetek melle, t vannak gyengén gazdálkodó tsz-ek is, amelyek még nem tudtak túljutni a mélyponton, nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Ezek megerősítésének új módszere kezdett kialakulni az idén: egy-egy jól működő szövetkezet elnöke és vezetősége elvállalta a szomszédos gyengébb szövetkezet irányítását. Szülök Istvándit, Tótújfalu Lakócsát, Vízvár Bé- lavárt, Bolhó Babócsát, Ráksi Somogyszilt segíti ily módon. A megyei pártértekezlet fejezze ki elismerését azoknak a vezetőknek, akik vállalva a többletmunkát, lelkiismeretesen dolgoztak és dolgoznak a testvérszövetkezet gazdálkodásának megjavításáért. A kettős elnökség helyesnek bizonyult, s ahol erre szükség és lehetőség van, bátran kell alkalmazni. Meg kell említeni az ipari üzemek patronálás formájában nyújtott ’segítését is. Nagyra értékeljük azt az elvi és politikai felvilágosító munkát, amellyel segítették szövetkezeteinket. Nagy támogatást kaptunk a budapesti IX. kerület üzemeitől és intézményeitől. Fáradságos munkájukért a megyei pártértekezlet fejezze ki köszönetét. Minden járási székhelyen működik középiskola A kulturális forradalom a szocialista átalakulás szerves része. Célja a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a kispolgári rétegek tudatában, gondolkodásában uralkodóvá tenni a marxista—leninista világnézetet, növelni az egész dolgozó nép műveltségét, emelni kulturális színvonalát, formálni a dolgozók új, szocialista erkölcsét és jellemvonásait. A megyei pártbizottság és a megy® tanács a beszámolási időszakban arra törekedett, hogy a kulturális tevékenység minden szinten váljon a pártós az állami munka szerves részévé. Ezen a téren figyelemre méltó eredményeket értünk el. A kulturális forradalom egyik legfontosabb területe a közoktatás. Az iskolai oktató- és nevelőmunka színvonalának emelését és tartalmasabbá tételét segíti az oktatási reform bevezetése, ez lehetővé teszi az iskola, a szülői ház és az élet közötti szorosabb kapcsolat megteremtését. Az eredményesebb és színvonalasabb közoktatás alapja a falusi általános iskolák körzetesítése. A múlt esztendőkben tovább folytattuk a falusi iskolák összevonását. Jelenleg 76 körzeti iskola működik, 25-tel több, mint 1959-ben. Az utóbbi három évben jelentősen fejlődött a középiskolai hálózat is. Ma már minden járási székhelyen van valamilyen középiskola. A megye középiskoláinak nappali és ' esti tagozatán 7919 fő tanul, 1995- tel több, mint 1959-ben. Eredményeket értünk el a szakközépiskolák létesítőiében is. Tavaly Tabon megnyílt a Mező- gazdasági Gépészképző Szakiskola, és az idén kezdte meg munkáját Kaposváron a Gépipari Technikum nappali tagozata. A termelőszövetkezeti vezetőképzésbein nagy szerepet tölt be a múlt évben létrehozóit Felsőfokú Állattenyésztési Technikum. Több év óta működik Kaposváron a Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Ez az idén bocsátott ki először végzett hallgatókat. A tapasztalatok szerint az itt végzett, felsőfokú képesítésű tanítók többsége jól rhegállja helyét az életben. 1959 óta a népművelési munka is sokat fejlődött a megyében. Mindenekelőtt áz ismeret- terjesztés fejlődése szembeötlő. A korábbinál céltudatosabban segítette az ismeretterjesztés a felnőtt nemzedék, elsősorban a munkások és a parasztok nevelését, a gazdasági, a politikai és kulturális feladatok megoldását. A társadalmi viszonyok megváltozása, a szocialista tulajdonviszonyok győzelme sürgetően követeli a szocialista életfonna és szemlélet kialakítását. Bátrabban kell foglalkozni napjaink ideológiai, történelmi, esztétikai és etikai kérdéseivel. Évről évre sikere~eh- ben bontakozik ki megv. - ben a színjátszó és öntevékí'- kulturális munka. Eredménye-, 'ebbek és látogatottabbak a kulturális szemlék. Az elismerés hangján szólhatunk a fo- nyódi és a nagyatádi járás párt- és tanácsi vezetőiről, mert igen nagy figyelmet szentelnek a kulturális kérdéseknek. és személyes részvételükkel biztosították a kulturális szemlék sikerét. Több községben viszont a helyi párt- és állami vezetők nem sokat törődnek az öntevékeny kultűr- csoportokkal. mindössze egykét pedagógus foglalkozik velük. A vezetők sokszor a legelemibb erkölcsi és politikai {Folytatás a 3. oldalon.) !
