Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. október 26. T"'l ■ ww ff ff ff ff ff i Ebreszto-o-o-o-o-o! « liars an a kiáltás a Tabi Gépszerelő Szakközépiskola kol­légiumában. A ta­nulók kipattannak az ágyból, s már fut­nak is az új mosdó­ba és zuhanyozóba. Megélénkül a kollé­gium. Szekrényajtók csapódnak, vidám kurjantások verik föl a folyosót. Két harmadikos a mate­matikát Ismétli fennhangon. Fél nyolcra «►menetké­szen« állnak a kol­légisták. Megregge­liznek a szomszédos napköziben,, aztán átsétálnak az iskolá­ba. Kezdődik a ta ni tás... Melyik ingben menjek iskolába? Nem is olyan hideg a víz.-. Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma A Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyó­iratának most, októberben je­lent meg az ötvenedik száma. Az első szám 1958 szeptembe­rében jelenít meg, s a folyóirat azóta valamennyi kontinensen nagy olvasóközönségre tett szert 32 országban adják ki 25 nyelven. Szerzői között meg­találjuk a nemzetközi , kom­munista mozgalom kiemelkedő alakjait, neves békeharcoso­kat, nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetek veze­tőit, ismert újságírókat, köz­gazdászokat, filozóífusokat, tör­ténészeket, jogászokat írókat és művészeket. A folyóirat képet ad a kom­munista és munkáspártoknak a békéért és a szocializmusért, az imperializmus ellen, a bur- zsoé ideológia különféle meg­nyilvánulásai ellen vívott harcban szerzett tapasztalatai­ról, megvilágítja a szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális együttműködésé­nek problémáit, az imperialds- taellenes nemzeti felszabadító mozgalom kérdéseit. A mun­kásmozgalom soraiban erősíti a proletár internacionalizmus szellemét, harcol a reviziomiz- mius és a dogmatizmus ellen, valamennyi békeszerető és de­mokratikus erő tömörítéséért, a nemzetközi munkásmozga­lom akrióegységéért. A folyóiratban megjelenő írások nagy nemzetközi vissz­hangra találnak. A világ köz­véleménye továbbra is élénken kommentálja Hruscsov elvtárs cikkét, amely »A szocialista világrendszer fejlődésének idő­szerű kérdései« címmel a fo­lyóirat szeptemberi számában jelent meg. A cikket átvették, vagy tartalmáról tájékoztatót adtaik a szocialista országok újságjain és folyóiratain kívül az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Olaszor­szág, Svájc, Dánia, Belgium, Norvégia, Algéria és más álla­mok lapjai és folyóiratai is. Nagy visszhangra találnak a nemzetközi közvéleményben a Béke és Szocializmus prágai főszerkesztősége által szerve­zett időszerű problémákkal foglalkozó eszmecserék is, me­lyeknek anyagát a folyóirat rendszeresen közli. A lap meg­jelenése óta tizenhét eszmecse­rét rendeztek kiváló marxista tudósoknak, újságíróknak, nemzetközi haladó szervezetek kiemelkedő vezetőinek bevoná­sával. Több ország sajtójában ma is élénken tárgyalják pél­dául a mai kapitalizmus alap­vető problémáiról nemrég foly­tatott eszmecsere során felme­rült kérdéseket. Ebben az esz­mecserében, amelyet a folyó­irat a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Intézetével karölt­ve szervezett, 23 ország mar­xista tudósai vettek részt. Ebben az évben eszmecsere folyt még a következő problé­makörökről: »A nők szerepe a mai társadalomban«, »Az anti- kommunizmus as emberiség el­lensége«, »A baloldali erők egy­séges imperialistaellenes front­jának kialakításáról«. Rendszerint érdekes írásokat olvashatunk a folyóirat többi rovatában is, amelyek »A kom­munista és munkáspártok éle­téből«, »A Béke és Szocializ­mus kommentárjai«, »Köny­vekről és folyóiratokról«, »-Le­netek és jegyzetek«, »A demok­raták üldözése és a terror el­len« című témák szerint cso­portosítják a cikkeket, levele­ket. A Béke és Szocializmus most megjelent száma közli Mamun elvtársnak, a Szudáni Kommu­nista Párt Központi Bizottsága tagjának »A békés egymás melleit élés és a nemzeti fel­szabadító harc«, Szyr elvtárs- nak, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága tagjának »A szocialista gazdál­kodás tudományos megalapo­zottságáról«, Lórin elvtársnak, az Afrikai Függetlenségi Párt (Szenegál) Központi Bizottsá­ga tagjának »A szenegáli bur­zsoázia a neokol oniálizmus vi­szonyai között«, Motta Lima elvtárs, brazíliai újságíró »Brazília kulturális élete és a marxizmus—leninizmus«, Gru- sin elvtárs, szovjet újságíró »Pillantás a jövőbe« című cik­két. A többi jelentős írás mellett tájékoztatást olvashatunk a Dél-afrikai Köztársaság kom­munistáinak programjáról, és érdekes hozzászólásokat a most folyó »A nők szerepe a mai társadalomban« és »■.Az an- tikommunizmus az emberiség ellensége« című vitáikhoz. Az iráni nép nemzeti hősé­ről, Jordánia és Görögország börtöneiről szóló tudósítások­kal zárul a Bébe és Szocializ­mus jubileumi száma. Örs ós .Jllaqda töiuíbhra is iskőí/u marad Lesz itt szobarend! —» Ügy nézem, mindnyájan itt vannak — állapítja meg örömmel Kiss Ottokár igazga­tó, és, az egyik terembe irá­nyítja az asszonyokat. Ugyan­abba, amelyikbe máskor gyer­mekeik tanuknak. MegiRetőd- ve ülnék be a sárgára fénye­zett, új típusú padokba. Csak egy idős néni marad hátra, hogy az igazgatónak meg­mondhassa: — Én azért jöttem ám csak, hogy kivegyem Magdát az is- koláfoóL Az igazgató nem vitatko­zik: — Jól van, Orsós néni, majd a végén megbeszéljük. Üljön csak le nyugodtan. Valamennyien cigányok. Ci­gányasszonyok. A három ki­lométerre levő telepről jöttek be az iskola hívására szülői értekezletre. Megtudni, ho­gyan haladtak gyermekeik szeptember eleje óta, amikor Sávolyon is megszervezték a telep tankötelesei számára át­meneti jelleggel az előkészítő cigányos^ílyt. Megható figyelemmel hall­gatják a bevezetőt. Az igazga­tó másfél hónap tapasztala­tairól beszél. Arról a közös örömről, hogy a gyerekek rendszeresen iskolába járnak. Elmondja, milyen fegyelme­zettek, tiszták, és mennyire igyekeznek jól tanulni. Hiány­zás alig fordul elő. Dicséri a szülőket. De a hibákat sem felejti el: a gyerekek között gyakori a veszekedés az isko­lába jövet és hazafelé. Ennek — mint kiderült — a, felnőt­tek közötti ellentét a szülője. Az asszonyok bólogatnak, mindjárt vitába is kezdené­nek. De a pedagógusok csönd­re intik őket. Csak Orsós né­ni hajtogatja a magáét: — Az én Magdámat nem enge­dem többet Nekem is szük­ségem van rá. Már tizennégy éves. Az általános ismertetés után a gyerekek jellemzésére kerül sor. Mindegyiket sorra veszik, megkérdezik, melyik­nek ki az anyja, elmondják értékeiket, hibáikat. Tömör, HOLNAP IS FANTÁZIA Verne Gyula világánál tö­kéletesebbet alkotott az em­ber, s amit tegnap csak fantá­ziának és utópiának véltünk, ma kézzelfogható valóság. Az egykori utópisták szívesen he­lyezték seholsincs országaikat a Holdra, a Marsra vagy más, szerintük elérhetetlen helyek­et Hovatovább azonban nem maradt hely az efféle utópiák­nak — legalább is a naprend­szeren belük Az első 80 kg-os szputnyik Í286 nap alatt készült el, Ga­garin négy és fél tonnás űrha­jója már sokkal rövidebb idő alatt hagyta el a műhelyt... Egy évtizeddel előbb még ez is utópiának tetszett volna a szakemberek szemében, de ma már? Marx György fizikus csillagászunk fejtette ki e kér­dés technikai oldalát. A nap­rendszer szélső határáig, illet­ve a fényévvel mérhető távol­ságra fekvő legközelebbi álló­csillagig és vissza még csak elég lesz az űrhajó továbbításához valamilyen atomerő hajtómű és az ionrakéta teljesítménye. Nagyobb távolságokra irányí­tott űrkutatásokhoz már az ún. antianyag-rakéta hajtóművé­re lesz szükség (az anyag és az antianyag találkozása és »megsemmisülése« révén fel­szabaduló óriási energiameny- nyiség felhasználása hajtóerő keltésére). Kérdés, marad-e tere a fan­táziának ilyen körülmények között'— holnap is. A fantáziá­nak marad tere mára és hol­napra, de még holnaputánra is. Nemcsak az űrkutatásban, de a földön is! A reakciós»ideoló­gusok, akik az űrkutatás igazi értelmének elhomályosításán mesterkednek, az utóbbi évek­ben arról kezdtek beszélni és írni, hogy a Föld lakosságának egy részét át kellene telepíte­ni más bolygókra. Különben — ismételgetik — az anyag- és energiaellátásban válságos na­pokat fogunk megélni. Az igaz­ság viszont az, hogy még csak korlátolt terjedelemben és egészen jelentéktelen mélysé­gig kutattuk és aknáztuk ki a Föld ásványkincseit, a nagy vízmedencék és világóceánok medrét még meg sem vizsgál­tuk. Lábunk alatt egy egész bolygó van, amelynek belsejét úgyszólván még nem is érin­tették, és meg sem ismertük. Ezért más bolygók anyagának kiaknázása a földi ipar ellátá­sára indokolatlan és nagyon drága lenne. A hozzánk legkö­zelebb eső égitestek ugyanab­ból az anyagból vannak, mint Földünk, s Shines okunk fel­tételezni, hogy olyan, el­vileg új energia és ás­ványforrásokra bukkanhat nánk rajtuk, amelyeknek a földi termelés anyag- & ener­giaellátásába való bekapcsolá­sa megérné a ráfordításokat. Ezért sem ma, sem pedig hol­nap nincsen fantázia abban, hogy áttelepüljünk például a Holdra vagy más bolygókra. Viszont nyilvánvaló, hogy már a legközelebbi időben ér­demes lesz expedíciós települé­seket létrehozni a Föld és más bolygók természetes és mester­séges holdjain, sőt maguknak e bolygóknak a felületén is olyan órteíemiben, ahogy leg­utóbb Gagarin egy nyilatkoza­tában ezt kilátásba is helyezte. Várható az eddigi eredmények után, hogy miként Papányhn, a harmincas évek sarkkutató hőse az ismeretlen sarki vize­ket egy úszó jégtáblára tele­pülve járta be, ugyanúgy .a het­venes években egy szovjet ex­pedíció a csillagok világát jár­ja majd be, s kitűzi valame- melyik bolygón, feltehetően a Holdon a Szovjetunió, az em­beriség zászlaját. fcluka Emil az tár­: de találó jefíemrajzók, anyáik helyeselve és igen gyilagosan erősítik meg az el­mondottakat. Amikor a käs Bogdán Gyurit dicséri tanító­ja, magatartását, szorgalmát, szép írását, édesanyja nem állja meg szó nélkül: — Igen örülök én is ennek, igazgató úr. Köszönöm szépen. — Má­sok meg: — Mindig mondom neki, hogy tanuljon. — Sze­retném, ha végigjárná az is­kolát. — Senki, csak Orsós BVÖagda édesanyja ismételgeti 5 konokul szándékét: — Nem) bánom, én nem tudom többet > engedni iskolába. — De ami- ; kor az ő kislányára kerül aj sor, hallja dicsérni türelmét, ; akaratát, olvasási készségét, már nemigen szól. És ahogy előkerülnek a füzetek megmu- - tátják a tiszta, a számokkal, betűkkel teleírt lapokat. Or­sós néni csak rácsodálkozik a számára érthetetlen jelekre. De már nem szól. Még néhány jó tanács hang­zik el: vegyenek ceruzát a gyerekeknek, hogy otthon is gyakorolhassanak. Valaki köz­beszól: — Hiszen azért men tem el én is dolgozni, f hogy a gyereknek venni í tudjak. — A többiek is erő-1 sitik: »Megvesszük, igazgató? úr.« Nézem Magda édesany-» ját: már ő is helyeslőén bó-| lógat. Kéri az igazgató az | anyákat, hogy a szülők m-u-| tassanak példát magatartás- \ ban a gyerekeknek, ne vészé-1 kedjenek előttük, ne tartsa-? naík haragot, engedjék együtt - tanulni őket. ' . Aztán megbeszélik a téli időszak problémáit. Úgy tet­szik, hogy itt a rendszeres is­kolába járással nem lesz kü­lönösebb nehézség. Biztosíték erre a sávóiyí vezetők és pe­dagógusok nagy szeretettél végzett munkája, amellyel fél tudták ébreszteni a szülőkben a gyermekeik tanulása iránti feíe'ősséget. Ahogy a végén az igazgató megköszöni a megjelenést, szinte égi'szerre válaszolnak: — Mi is köszöni ük. Az idős. sánta Orsós néni marad utoljára. Megáll az asztalnál, és ezt mondia: — Hát akkor maid elkül­döm ám topább is Magdát igazgató úr. látom, hogy ma­guk is szeretik.i. v A költöző madarak „országútja“ Érdekes tapasztalatra tet­tek szert a szegedi Tisza- kutató expedíció ornitológu­sai. Megfigyelték, hogy ősz­szel az északról melegebb vi­dékre költöző madarak úgy tájékozódnak, és úgy halad­nak a legrövidebb úton dél felé, hogy követik a Tisza vonalát. Ütjukat gyakran megszakítják ugyan, s néha napokat töltenek pihenve a folyó árterületén, továbbvo- nuláskor azonban nem tér­nek el a folyó jelezte irány­tól. Az éjszaka költöző szár­nyas vándoroknak ugyan­csak a Tisza »ezüstszalagja« nyújt biztos támpontot. Most a sirályok, a cankók, a dur­vák, a récék költöznek a fo­lyó fölötti »országúton« déli, enyhébb tájakra. * * * Csafcnem fél méterrel süllyedt a nyárén a lánchíd ive A nyári meleg megnyújtja a Lánchíd láncait, és arra kény­szeríti, hogy beilapuljon a híd íve. A hideg viszont összehúz­za, meredekebbre púposítja az egész acélszerkezetet. Nem mil­liméterekről van szó, mint vár­nánk, hanem de-ciméteres válto­zásokról, s még a hajósok is figyelembe veszik ezt, ha ma­gas a Duna vízállása. A híd négy hatalmas láncán függő vasszerkezet ívét már az egy fokos fölmelegedés egy centiméterrel süllyeszti. Az időjárás természetesen sokkal nagyobb hőmérséklet-változást produkál, s ezt a fizikai pa­rancsot a bid is engedelmesen teljesíti. Az idén a nyári ká­nikulai napokon csaknem fél méterrel volt lejjebb a híd íve, mint télidőben. Naponta is változik azonban a hőmér­séklet s így a híd magassága is. Különösen nagy mozgásra kényszeríti a szeszélyesebb ta­vaszi vagy őszi időjárás, ami­kor az éjszakai hűvösséget kö­vető erős fölmelegedésre már naponta is 15—20 centiméteres süllyedéssel válaszol. » * * Hány öltés kell egy férfiöltönyhöz ? A győri kisiparosok kéthe­tenként cserélik annak a ki­állításnak anyagát, amely bemutatja, milyen szolgálta­tásokat végeznek a magán- iparosok városszerte. A kiál­lítás érdekességei közé tartó» zik az a kimutatás, amelyet egy hetvenéves szabómester, Lemer Emil készített arról, mennyi öltés szükséges egy férfiöltöny elkészítéséhez. A mester szerint egy férfiöl­tönyhöz 74 982 öltés szüksé­ges. Ebből géppel 39 044-et, kézzel pedig 35 938-at ölte­nek. A precíz szabómester a napjainkban ismét divatos- Ü sá vált mellény készítéséhez szükséges öltéseket is össze­számolta. Szerinte egy mel­lény 5879 kézi és 7792 gépi öltéssel készül. Miért oly későn? A 73 esztendős Volet Barlow asszony húszév vakság után visszanyerte egyik szeme vilá­gát, belenézett a tükörbe — és sírva fakadt! Barlow asszony egy váratlan ütés következté­ben nyerte vissza látását az egyik szemén, amelyen már évek óta csupán a fényt tudta megkülönböztetni a sötétség­től. A másik szemét már húsz évvel ezelőtt kioperálták. Amikor a csodálatos eset után meglátta önmagát, ráncos ar­cát és fehér haját a tükörben, kétségbeesett sírásra fakadt mondván, ►►nem is tudtam, mennyire öreg vagyok«. Samcgui Hsaim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. tt. t

Next

/
Thumbnails
Contents