Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

Csütörtök, 1962. október S5. 3 SOMOGYI NEPLAI Az örömet szerző két százalék zottságokat. A többi között ez okozza, hogy a tsz kulturális tervei a legcsekélyebb össz­hangban sincsenek a község programjával, vagy éppen ke­resztezik azt. Nemesdéden a meglevő községi művelődési ház mellé a tsz sajátot is épí­tett Nemcsak a pénzpocséko- lás ténye bántó, hanem az is, hogy az effajta gyakorlat könnyen okozhatja a község és _ AHOGY KÖZELEDIK AZ zalék, a termelőszövetkezeti KV UTOLJA, úgy hajolnak vezetők nem találják — mert mind sűrűbben számításaik fö- nem keresik — helyes felhasz- lé faluhelyen a közös gazdasá- nálási formáit. Szemléltető bi- gok elnökei, könyvelői, vezetői, zonyítékra bukkant ennek a S a hosszabbodó estéken meg- népi ellenőrzés egyik vizsgá- különböztetett figyelemmel ki- lata, amely tavaly december sérik a számvetések egyik ro- 31-én az ország termelőszövet- vatát, hogy újból összegezzék: kezeteinél 16 millió forintnyi miként gazdálkodtak a pénzzel, kulturális célokra fordítható amelyet a tagság szociális és összeget talált felhasználatla- kulturális igényeinek ellátásé- nul. ra szántak. MÁSSZOR MERÍTENEK a tsz kettéválását. A kókai ter­Az ilyen irányú költségekre UGYAN a rendelkezésre álló melőszövetkezet vezetősége a szövetkezetek — az alapsza- alapból, de nincs benne sok kö- sem kérte ki a tagság vélemé- bályoknak megfelelően — jö- szönet. Kedvelt módja némely nyét a kulturális alap felhasz- vedelmük két százalékát te- szövetkezeteinkben a szociális- nálásához, s így fordult elő szik félre S ez a két százalék kulturális keret elköltésének, náluk, hogy hiába vásároltak — a Központi Népi Ellenőrzési hogy jutalmazás vagy segély drága pénzért hangszereket, Bizottság országos vizsgálatai- címén borozással egybekötött azok érdeklődés hiányában hó­nak tapasztalatai szerint — vendéglátást rendeznek az ősz- napok óta árván porosodnak a sok örömet szerzett az elmúlt szegből. Ilyesféle eset történt szekrényekben. években a termelőszövetkezeti nemrég a Csokonai Üj Élet Tsz- A TERMELÖSZÖVETKEZE- tagok hatalmas táborának. Eb- ben, ahol az elnök ötezer fo- TEK GAZDAGODÁSÁT a tag­bői az alapból a legtöbb he- rintért vásárolt bort az alap ság ma már mindinkább a sa- lyen jó helyre kerülnek a fo- terhére, és azt szétosztotta a ját erőforráson, a két százalék- rintok. Házasulandó fiatalokat tagok között... »Bőkezűen« ból juttatott anyagi támogatá­bántak a két százalékkal a son, az abból létesített könyv- mágocsi tsz vezetői is, akik tárakon, szabadtéri színpado­segítenek hozzá az otthonala“- pításhoz; magatehetetlen öre­gek gondjait enyhítik; szülő- négyezer forintot osztottak ki \kon, napközi otthonokon, anyák örömét teszik teljesebbé; elősegítik a parasztemberek szabad idejének pihentető, szó­rakoztató, hasznos eltöltését, a kulturális és a sportélet fel­virágzását. Sok helyen a vezetőség és a tagság már közösen tanakodik azon, mire fordíthatnák a leg­hasznosabban az e célra félre­tett összegeket A tápiószent- mártoni Úttörő Tsz-ben nem­régiben például úgy határoz­tak, hogy a házasulandóknak az ötszáz forintos segélyen kí­vül egy bárányt is juttatnak a szociális alap terhére. Dicsé­retes módon használják fel a kulturális alapból a pénzt a peteri Rákóczi Tsz-ben is, ahol ösztöndíjas technikumi hallga­tójuk támogatását finanszíroz­zák belőle. Nagyon sok közös gazdaságunkban televíziót, rá­diót, spörtfölszerelést, sőt mo­sógépet, porszívót is vásárol­nak a rendelkezésre álló össze­gekből az asszonyok munkájá­nak megkönnyítésére. Ismét másutt kirándulások, tapaszta­latcsere-rendezvények, tanul­mányutak, országjárások, kül­földi utak lebonyolítását fede­zik ebből az alapból. S HOGY EZ A KÉP MÉGSEM ÁLTALÁNOS, annak oka van. Elsősorban abban kereshetjük a magyarázatot, hogy a gazda­sági erőfeszítések, a termelés- szervezési gondok mellett sok szövetkezeti vezetőnek . nincs kellő energiája a tagság ott­honi, mindennapi gondjainak- bajainak megoldására, művelő­dési, szórakozási igényeinek ki­elégítésére. Ennek következmé­nye, hogy hiába áll rendelke­zésre az örömet szerző két szá­maguk között — tiszteletdíj sportpályákon is leméri. A szo- címén. Hellyel-közzel az is cialista mezőgazdaság, az egy­előfordult, hogy a szociális és séges paraszti osztály kialaku- kulturális kiadások közti lása elválaszthatatlan a falvak egyensúly az ésszerűtlen mérle- népének jólététől, mind gond- gelés miatt borul fel. Az abo- talanabb életétől, emelkedő nyi Kossuth Tsz kétezer forin- műveltségi színvonalától, ami- tot adott a sportkör támogató- hez az örömet szerző két Szá­sára, de közben »elfeledkezett« az idős, rászoruló tagok segé­lyezéséről, akik valamilyen ok­ból nem kaptak nyugdíjat. Több közös gazdaságunkban még mindig nem választották meg a két százalék legjobb őr­zőit. a szociális-kulturális bG zalék hatékonyan hozzájárul­hat. S ezért nem egyszerűen »pénzkérdés«, hanem politikai kérdés is a szociális és kulturá­lis alap megfontolt, helyes fel- használása közös gazdasá­gainkban. Fekete Gábor A termőföldtől a raktárig Pontosan nyilvántartják a betakarított terményeket Kaposfüreden Körülbelül ötven asszony töri a kukoricát a Vargai-dűlő- ben. Dobos József, a kaposfü- redi Aranykalász Tsz egyik brigádvezetője elégedetten szemléli a sárga csöveket. — Holdanként negyven-negyven- két mázsa csőtermésre számí­tunk ezen a táblán — mondja. A négy női munkacsapat szinte versenyez egymással. Varga Ferencné, Tóth Jánosné, Svéninger Lajosné meg Far­kas Jánosné, a négy csapatve­zető irányítja a törést. A ku­koricát mindjárt zsákokba ön- tik, s a fogatok kihordják a tábla végére. Onnan a tsz te­hergépkocsija szállítja tovább. Most is ott áll a dűlőúton, há­rom markos ember rakja fel a zsákokat. A brigádvezető meg­számolja, hogy hányat tettek föl, aztán szállítójegyet meg ceruzát vesz elő. Felírja a gép­kocsivezető nevét, a zsákok számát és tartalmát, meg azt, hogy hova viszik. Ezt a rako­mányt a Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalatnak Ka­posvárra szállítják. Cserébe ta­karmánytápot kapnak érte. Naponta négyet fordul az autó. Minden jármű, amely a szö­vetkezet terményét szállítja csak szállítójeggyel közlekedhet. A gépkocsi veze­tője is kap két példányt A ra­* « - * Tk • j. r -a, r • (■ * y.-:--fc -''ró.;. • $&&&. : Koósz Béla traktoros és ifj. Sebrek Vendelné gépkezelő HT-vel porozza a csokonya- visomtai Rákóczi Tsz őszi vetésű takarmánykeverékét. Egy nap alatt 80 holdat po­roznak be. VADÁSZ FERENC: kodók is megszámolják, /hogy egyezik-e a bejegyzett 92 zsák a tényleges rakománnyal. Egyi­kük megjegyzi: — Inkább háromszor meg­számolom, mintsem az átvétel­nél eggyel kevesebb legyen. Mert a hiányzó zsákot a benne levő terménnyel együtt ne­künk, rakodóknak kell megté­ríteni. A gépkocsivezető is meg ők is teljesítménybérben dolgoz­nak, keresetük tehát attól függ, hogy hány mázsa kuko­ricát szállítanak el. Éppen ezért igyekeznek minél több terményt lehordani a mezőről. De bármennyire sietnek is, a szállítójegyet mindig maguk­kal viszik. — Tavaly az egyik brigád­vezető nem tudott elszámolni tíz mázsa búzával. Bár az ügy később tisztázódott — bebizo­nyosodott, hogy a gabona nem került illetéktelen kezekbe —, mi mégis okultunk belőle — mondja Henézi József főköny­velő, amikor az irodában a rak­tárkönyvet nézegetjük. Az el­adott és a tagoknak előlegként kiosztott terményt idejében el­könyvelték, s nem feledkeztek meg a tagok terheléséről sem. Bíró György fogatos el­számolási lapján például au­gusztusban 597 kg búza, 338 kg őszi árpa és 60 kg hagyma szerepel. • A mezőn nincs mérleg, emiatt a zsákokba rakott ter­ményt csak a zsákok számlálá­sával lehet fölmérni. Tehát a szállítójegyre a mezőről való elszállításkor még nem írják iá a termény súlyát. Ám az átvételkor már ez is rákerül a papírra, ily módon a szállító- jegyek adataiból jegyzéket ké­szítenek, s ez az alapja a rak­táros bevételi bizonylatának. Vörös József raktárosnak azonban nemcsak a vállalat ál­tal átvett termény mennyiségi adataira van szükségej hanem azt is tudnia kell, hogy miből mennyi kerül takarmányozás­ra. Itt válik, nagy jelentőségű­vé a mérlegelés és a költözés. A takarmányburgonyát kocsi- derékban, ömlesztve hordják Ürgemajorba. Itt etetik majd fel a sertésekkel. Addig priz­mákba rakják, s köbözéssel állapítják meg, hogy egy-egy prizma hány mázsa burgonyát tartalmaz. Varga János és Molnár Já­nos fogatasokkal a határban találkozunk. Az értékesítésből visszamaradt, öt dekán aluli sárgarépát hordják a földről. Ezzel a répával szintén takar- mányoznak. A kocsikat már az irodánál várja a raktáros, és hídmérlegre állítja őket. így vételezik be a répát. — Vigyázunk minden szem terményre — mondják a bri­gádvezetők. Szívügyüknek tartják a termés betakarítását, és figyelemmel kísérik útját a termőföldtől a raktárig. Ennek a gondoskodásnak is része van abban, hogy az idén eddig még minden szállítmány hiánytala­nul érkezett rendeltetési helyé­re. H. F. A PARTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTE Ilyenkor az ember a barátai- mét i*t »u könnyek és szenve- hoz menekül. Elmondtam Pi- dések szigetén^. Így hívják tyunak az előzményeket, apám hazájukat a bennszülöttek. ' 'j ' ___'„í A1M4-A - Arrnjníil p éldálózását a sárvári állító­lagos diverzánsokról, s bur­kolt célzásait, hogy vigyázzak magamra, jóllehet:, egyetlen szót sem írtam nekik soha á szolgálatomról. Kár szépíteni. A japán pa­rasztokat elűztük földjükről — már több mint negyvenzer hogy kivel hektár szántóföldből csinál­tunk gyakorlóteret —, a ha­lászokat eltiltottuk a tenger­legfőbb kívffleH cikke az öcs- pályafutásomat. Újra hallom kávás. Éjszakánként bomba- Morris kapitány szavait. Ö volt hüvelyt, patront szednek gya- az, aki a harmadik hadosztály- korlótereinkről a gyerekek..} nál lehetetlenné tett. »Huma­Pityu nem volt őszinte, nista beállítottságú széplélek... Egyébként is mostanában Gyenge idegrendszer, testi föl- mindenre ezt mondja: fun. építettsége sem a legideálisabb Mindent tréfának tart, rossz a rendkívül megerőltetést tréfának. Már régen nem lát- igénylő esetleges gerillaszolgá- tam nevetni. lathoz« — sorolja az őrnagy És András? valamennyi »jó tulajdonságo­•— Baj van, dmbora — mat«. »Individualista és némi- mondom neki nagyon szertár- leg egocentrikus ...«, folytatja, tásosan. — Doniam, előállít — Thank you! — bukik ki valamilyen ezredkihullgatás- belőlem a tiltakozás szándéka, m» de J. M. Norton egy kézmoz­— A főnök műve — feleli dulatából megértem, hogy ér­és a vállát vonogatja. — telmetlen dolog volna ellent- Nem kellett volna ujja* húz- mondánk ni vele. Hideg zuhany. 3®. # — Ujjat húzni? MRveS? t kérdem. Koíthay László százados úr,# — Berenfke — morogja, s a főnök »keresztény valláser-# már egyáltalán nem tudom, kölcsi alapon áll«. De Bereni-# i * • . • * . . . . I - AA- «nnnA-kMÍ /wwKom rr nv is húztam ujjat Két Kommunista mesterkedés tői. Átkot szómnak ránk, akik — legyintett Vándor Pityu. — leparancsoltuk mindenhon- Semimit se tudnak rólunk Ma­gyarországon. De az ÄVH rá­kényszeríti apádat, hogy ily®" neket írjon neked. Valószínű­leg más szülőket is, akiknek fiai a szabad világban élnek, így akarnak megijeszteni ben­nünket ... nam a japán zászlót és a csil­lagos lobogókat tettük a he­lyükbe, akik drótakadályok­kal és őrszemekkel raktuk te­le ezt a szigetet. Szabad világ... Itt a tu­berkulózis és malária tizedeli a lakosságot. Négyezer ern­Az ÁVH? Ha otthon a rendőrség is tudja, vagy akár bérré egyetlen orvos jut csak sejti, hogy mi idekint renike is megerősítette, mivel foglalkozunk, akkor az kétszáz orvos él Okinawán. még rosszabb... Pityu sem Amikor nemrégiben az a lég­volt őszinte hozzám. Fráziso- lökéses Super Sabre rázuhant Icát mondott. Csupa ilyesmit: egy iskolára — sok japán gye- kommundsta trükkök, akna- rek meghalt, — a szülők száz munka a szabad világ ellen, dolláros »kártérítést« kértek. Szabad világ.. . Nehéz fel- de csak öt dollárt kaptak szeretni, emberszámba# voltaképpen, a főnökkel-e, venni »individualizmus«, sőt# vagy vele, akit a barátomnak »egocentrikus« viselkedés. Még-# hittem. is úgy volna, ahogy András* Eh, mindegy;.} mondta? — Fed up! — torkig — Őrnagy úr, Sinkó Gábor, vagyok —, hallottam tőle már az Egyesült Államok hadsere- többször. Vagy Vándor Pityu- ge Különleges' Hadviselési nak van igaza? Tréfa az egész? egységének önkéntese, párán- — &11 visszatér régi alakula- csára megjelentem. iához Dél-Karolinába — hal­Hellyel és cigarettával ki- iom az őrnagy hangját —, a náit Egy csomag piros Pali további szolgálatát illetően ott Malíi-t nyújt felem, , “T . _ .. Eszembe jut: az »American Icap eligazítást. Leszerelése Tobacco« és a »Reynolds To- után a civil életben adódó Be- bacco« USA monopóliumok a esetleges nehézségek áthida- alig szigeten termelt dohányból iäKa}lc)2 az erre illetékes kato- sefc mallio doboz PhiUip Mór- . , ris-t gyártanak. nai személyek segitsegere lesz­— köszönöm — hárítom el nek. A teljes és legmesszebb- J —, ha megengedi, pipázom. menő titoktartásra szigorú tör- i — Igen, igen — bólint. — vények kötelezik. Ezeknek^ Tessék • # . megszegése... \ És katonásan rövid monda- \ fogni a két szó igazi értei- egy-egy áldozatért, A sziget tokban összefoglalja eddigi (Folytatjuk^ Nincs még két óra, de a délutáni műszakra érkezők nagy része már elfoglalta he­lyét a textilművek fonó II. üzemrészének előfonodájá- ban. Tisztogatják a gépeket, közelebb készítik az anyagot, hogy mire váltásra kerül sor, minden rendben legyen. Papp József né munkamód­szer-átadó is jóval két óra előtt érkezett. Délelőttös tár­sától, Szűcs Lajosáétól át­vesz mindent, ami szükséges, aztán szétnéz a gépek között. — Szerencsére senki sem beteg, nem kell helyettesíte­ni senkit sem — állapítja meg, amikor látja, hogy va­lamennyi gép mellett sürgö- lődnek-forgolódnak. Tanuló nincsen, most azok­kal kell többet foglalkozni, akiknek nehezebben megy a munka. Itt van például Ha­jas Teri. Szorgalmas, igyek­vő lány, azonban még nincs egészen otthon az üzemben. Most is éppen leállít a gépe, s Teri tanácstalan. — Mi le­het a baj? — töpreng Papp- né is, miközben be akarja indítani a makrancoskodó szerkezetet. — Érintkezik valahol, hívom a szerelőt — szól, s megy tovább. — Ne nyomd le túlságo­san az anyagot — tanácsolja Papp Mártának. — Talpra­esett kislány — mondja róla —, a nyújtó- és az előfonó­gépen is ügyesen dolgozik. — Most azonban észreveszi, hogy a kislány a hulladékba dob egy csomó még használ­ható anyagot. Figyelmezteti, hogy ezt nem szabad, föl kell használni mindent, amit le­het ... • Kovács Verának nem is kell szólni. Csupán a haját igazítja meg Pappné, s a fo­nónő máris dugja kendője alá a rakoncátlan fürtöket. A mellette álló gépnél Harmati Éva is követi a példát. A leg­többen ugyan haj hálót is hordanak, néhányan azonban elfeledkeznek róla, s ebből könnyen lehet baleset. Több mint tíz éve dolgo­zik a textilművekben Papp Józsefeié, s majdnem ennyi ideje munkamódszer-átadó. — 1951-ben kezdtem tanulni ' Szegeden. Kaposváron akkor épült a gyár, mi készítettük az itteni munkához szüksé­ges előfonalat — mondja, ám megakasztják a beszélgetés­ben­— Magdi néni, szeretnék veled beszélni — állít oda egy nála jóval idősebb asszony. Segélyt kér. — Magdikám, mint asz- szony az asszonytól kérek tő­led segítséget — jön egy ki­sírt szemű fiatal fonónő ugyancsak családi ügyben. Mert Papp Józsefné nemcsak munkamódszer-átadó, ha­nem az A műszak párttitká­ra is. A munkával, a családi élettel kapcsolatos panaszok­kal, kérelmekkel naponta fordulnak hozzá, s hogy mi­lyen bizalommal, »közvetle­nül, azt mutatja az is, Rogy mindenki csak így szólítja: Magdi vagy Magdi néni. — Magdi nagyon rendes asszony — vélekedik Balogh Anna. ■— Nagyon szeretem őt, mert megértő ember. Há­rom évvel ezelőtt nagy türe­lemmel ő tanított meg gépen dolgozni, de nemegyszer még ma is segít. — Ha férjhez megyek, meghívom az esküvőmre — teszi hozzá egy másik fo­nónő, Bartha Mária. Papp Józsefné 1953-ban el­végezte az egyéves műveze­tői tanfolyamot, most pedig a textilipari technikumba jár. A család, a munka, a ta­nulás, a párttitkári, tisztség bizony nem kis áldozatválla­lást követel tőle. Munkája elismeréséül Papp Józsefné megkapta a »Könnyűipar kiváló dolgozó­ja« kitüntetést, s a Szovjet­unióban is járt jutalomkép­pen. A legnagyobb elismerés azonban szerinte az a szere­tet és bizalom, amely leg­utóbb ábban nyilvánult meg, hogy küldöttnek választották meg a megyei pártértekezlet­re. Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents