Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-25 / 250. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fi* XIX. ÉVFOLYAM 250. SZÁM CSÜÍŰRfÚX, 1962. OKTÓBER 25. í Mai számunk tartalmából: Az örömet szerző két százalék (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Laci nyulai (6. o.) El a kezekkel M libától! Viharos röpgyűléseken tiltakoznak megyénk dolgozói az amerikai kormány agresszív intézkedései ellen Városunk, megyénk dolgozói haraggal ítélik el az amerikai kormány Kuba-ellenes nyílt agresszióját. Tiltakozás tiltakozást követ, szinte nincs üzem, intézmény, ahol a dolgozók ne gyűltek volna össze, hogy kifejezzék: mélységesen elítélik a Kennedy-kormány lépését, s egyúttal a magyar nép együttéxző szeretetéről, támogatásáról biztosítják Kuba hős népét. Különböző foglalkozású és vállású emberek szólalnak fel a röpgyűléseken, de abban valamennyien egyetértenek, az amerikai kormány intézkedése a béke ellen irányuló cselekedet. A felszólalók kifejezték; ha földrajzilag távol esik is tőlünk Kuba, de szívünkhöz nagyon is közel áll a kubai nép szabadság- és hazaszeretete. Kuba nincs egyedül, Kuba velünk van, vallják dolgozóink. Spanics József és Meszesi Lajos, a Kaposvári Vízkutató és Púró Vállalat esztergályosai például ezt mondották; »-Ha Kubát megtámadják, a világ egész munkássága összefog a Jcubai nép megsegítésére. A munkásszolidaritás, a békeszerető népek összefogása szét fogja szakítani azt a fojtogató hálót, amelyet az amerikai imperialisták a népi Kuba köré fonnak.« Androkity Ferenc kijelentette; »A Szovjetunió és a békeszerető országok nem fognak megrettenni Kennedyék hisztériás fenyegetéseitől. Nem vagyunk semmivel sem gyengébbek náluk.« Küldik a táviratokat az imperialista gonoszság ellen tiltakozásul Kaposvár üzemeinek, szerveinek dolgozói. A Finommechanikai Vállalat 167 dolgozója aláírásával követeli, hogy »az Egyesült Államok elnöke vonja vissza a Kuba elleni gazdasági blokádra vonatkozó utasításait, hogy a kubai nép békésen élhessen független és szabad hazájában«. Az USA budapesti nagykövetségéhez és az Országos Béke- tanácshoz -küldött táviratukban tiltakoznak az amerikai kormány békebonitó lépései miatt a Csi-ky Gergely Színház művészei. Táviratban fejezték ki felháborodásukat a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat, aFaipari Vállalat dolgozói, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet pedagógusai és hallgatói, a Munkácsy Mihály Leánygimnázium növendékei és a bíróság dolgozói. Mennek a táviratok milliók és milliók erélyes követelésével: »El a kezekkel Kubától!« Kufba nincs egyedül, Kuba népe, veled vagyunk!« A textilműveknél 2200 ember tiltakozott. Törő István valamennyi, háborút átélő lársá\ nevében szólott; — Tudjuk, mi a háború, nem akarjuk _ még egyszer átélni. Nagy József né az anyák kívánságát tolmácsolta: »Bízunk abban, hogy az amerikai nép józan gondolkodásra, elhatározásra kényszeríti államának vezetőit.« Az USA nagykövetségének küldött táviratukban ezeket írták: »Mi, a Kaposvári Textilművek dolgozói mélységes megdöbbenéssel fogadtuk Kennedy elnök úr bejelentését a Kuba elleni fegyveres blokádról, amely nyílt támadást jelent az emberiség békéje ellen. Az elnök úr kalandorpo- litikája nem szolgálja az amerikai nép érdekeit. El a kezekkel Kubától! Ezt diktálja az emberiség becsületérzése. Kis népeknek is joga van a szabadsághoz! Kuba nincs• egyedül. Támogatják a békeszerető népek százmilliói...« A kefeüzemben rögtönzött gyűlésen is a Kuba melletti rakomszenv megnyilvánulásai hangzottak ed. — Vonja visz- sza agresszív intézkedését az USA elnöke — hangoztatta Tóth Imréné, Kovács József- né, Dravecz Ferencné. »Versenyezni és nem háborúzni akar a szocialista tábor a Nyugattal« — írták az Országos Béketanácshoz küldött táviratukban. Barta Lajosné arról beszélt a ruhaüzemben, hogy az anyák aggódva figyelik a kubai eseményeket, mert veszélyben látják a békét. Plaj- bász István és Fenyő Sándor is a háborús veszélyről szólt. Kijelentették, hogy a kubai népnek joga van a függetlenséghez. Ezért joga van ahhoz is, hogy függetlenségének, békéjének megvédése végett védelmi fegyverekkel lássa el magát. Fella Imre a béketábor egységéről, erejéről beszélt. — Helyes volt a Szovjetunió lépése, amikor elrendelte védelmi erejének harckészültségét — állapították meg a cukorgyár munkásai. — Nem nézheti tétlenül a szocialista tábor, hogy az amerikai agresszorofc a kubai nép függetlenségére törjenek. A TRANSZVILL munkásai is Hruscsov és Bertrand Russell üzenetváltása Mint az AP közli, Bertrand Russell a következő táviratot intézte Hruscsov miniszterelnökhöz: — Felhívom önt, ne hagyja magát provokálni az Egyesült Államok minősíthetetlen kubai akciójával. A világ támogatni fogja a mértéktartást, szorgalmazza, hogy az ENSZ-ben érvényt szerezzen ennek az akciónak elítélésénél. Elhamarkodott cselekvés végzetes lehet az emberiségre. » * * Moszkva (TASZSZ). — A szovjet kormány nem hoz egyetlen olyan intézkedést sem, amelyet ne gondolna át, nem engedi provokálni magát az Amerikai Egyesült Államok indokolatlan cselekedetei által — írja Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök levelében, amelyben válaszol Bertrand Russell tekintélyes angol közéleti személyiség távirajára. — Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ne robbanjon ki a háború — hangsúlyozza Hruscsov. — Hasznosnak tartanánk a csúcstalálkozót — jelenti ki Hruscsov, de megjegyzi, hogy »az Egyesült Államok kormányának fegyelmeznie kell magát, és abba kell hagynia a rendkívül súlyos következményeket maga után vonó kalózfenyegetéseinek végrehajtását«. Hruscsov rámutat arra, hogy az amerikai kormány kalózcselekedeteivel »semmilyen formában sem érthetünk egyet«. A szovjet kormányfő kifejti, hogy ha az Egyesült Államok kormánya durván megsérti a nemzetközi jogot, akkor a végsőkig kiélezett helyzet kicsúszik az ellenőrzés alól, ami pedig világháborúhoz vezethet. — Szükség van tehát — folytatja Hruscsov — a Szovjetunió, a szocialista országok és Kuba erőfeszítéseire, s minden állam, minden nép, a társadalom minden rétege összefogására a háborús katasztrófa elhárításához. A szovjet kormányfő kijelenti, hogy ha az amerikai kormány végrehajtja kalózcselekedeteinek tervezett programját, akkor »természetesen mi kénytelenek leszünk védelmi eszközeinket alkalmazni az agresszor ellen. Más kiút nincs számunkra.« — Mindaddig, amíg nem kerül sor nukleáris rakétafegyver alkalmazására, mindig van lehetőség a háború elhárítására — írja Hruscsov. — Ha az amerikaiak elindítják az agressziót, akkor a csúcstalálko zó lehetetlen é». *r*ftbsaétlen. (MTI) helyeselték a Szovjetunió vezetőinek józan, következetes; a békét védelmező álláspontját. Fehér János, Bogdán Sándor, Molnár Sándor és a többiek szavából is a béke féltése csendült ki. — Felháborított bennünket a Kuba-ellenes agresszív támadás — hangoztatták tiltakozó gyűlésükön a kaposvári pedagógusok, s az Országos Béketanácshoz küldött táviratukban Kennedy intézkedésének visszavonását követelték. A kórház, a Nyomdaipari Vállalat dolgozói, a Táncsics Mihály Fiúgimnázium pedagógusai táviratukban mind elítélték az USA vezetőinek, Kennedy elnöknek agresszív intézkedését. A Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi tanácsa a vállalat 500 munkása nevében ítélte él az USA háborús törekvéseit. El a kezekkel Kubától' Együttérzőnk a kubai néppel, elítéljük az amerikai agresz- szorokat — ez csendült ki a tegnapi tiltakozó gyűlések felszólalásaiból. Kiérződött belőlük az az őszinte együttérzés, melyet népünk a kubai nép iránt tanúsít. De kicsendült a tiltakozásokból, az aggódó szavakból az is, hogy a kubai nép ezekben a nehéz órákban sincs egyedül. Népünk megadja mindazt, ami erejéből telik, segít a kubai népnek függetlensége megtartásában. A magyar nép együtt a világ békeszerető népeivel bízik abban, hogv a nép^' "• szefogása most is lefogja az agresszor kezét! A forradalmi nnkás-paraszt kormány nyilatkozata az Amerikai Egyesült Államok Kuba függetlenségét és a népek békéjét veszélyeztető agresszív intézkedéseiről Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke elrendelte a Kuba elleni tengeri zárlatot és más provokatív jellegű katonai intézkedéseket tett. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a tengeri zárlat elrendelésével agressziót követett el Kuba ellen. Ezek az agresszív lépések ugyanakkor támadást jelentenek minden szabadságát, nemzeti függetlenségét védő nemzet ellen, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya ellen, és súlyosan veszélyeztetik a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának nevezett lépéseit és követeli, hogy a nemzetközi jogot lábbal ti pró, a hajózás szabadságát veszélyeztető és közvetlen háborús provokációt jelentő intézkedéseit vonja vissza. A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen egyetért Kuba és a Szovjetunió kormányának ez év október 23-án nyilvánosságra hozott nyilatkozataival, ezeknek megfelelően, a Magyar Népköztársaság érdekeiből kiindulva, a varsói szerződés szervezetével és más békeszerető erőkkel összhangban megfelelő intézkedéseket tett az Amerikai Egyesült Államok kormányának provokatív lépései ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép együtt a világ minden békeszerető népével jogos haraggal ítéli el az Egyesült Államok újabb háborús provokációját. Az Egyesült Államok kormánya, amely a támadó katonai bázisok láncolatát hozta létre az egész világon a szocialista országok és minden nép szabadsága és függetlensége ellen, meg akarja fosztani Kuba népét az önvédelem jogától. Képmutató módon azt állítja, hogy Kuba népe veszélyezteti az Egyesült Államokat. A népek azonban tudják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai monopol- tőke urai akarják megfojtani a kubai nép szabadságharcát, hogy visszaállíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőkések kizsákmányoló hatalmát. A Magyar Népköztársaság kormánya elvárja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsától, hogy hatékonyan, gyors intézkedéseket tegyen az Egyesült Államok háborús agresz- sziója ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szolidaritását, forró testvéri üdvözletét küldi Kuba kormányának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósításával ismét sikerül lefogni az agxesszorok kezét, sikerül megőrizni Kuba függetlenségét, s megmenteni a nemzetközi békét. Budapest, 1962. október 24. (MTI) Kádár János elvtárs fogadta Kuba nagykövetét Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke fogadta Quintin Pino Machadot, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetét, valamint a Magyarországon tartózkodó Jósé Benitezt, a Revolution című kubai lap külpolitikai szerkesztőjét és Osvaldo Salast, a lap munkatársát. Kádár elvtárs szívélyes beszélgetést folytatott a kubai vendégekkel és válaszolt az újságírók kérdéseire. Az alábbiakban közöljük Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének nyilatkozatát, amelyet a Revolucion című kubai lap szerkesztőségének adott. KÉRDÉS: A magyar kormány és a magyar nép már számtalanszor kifejezést adott Kuba ügye iránti szolidaritásának. Kérjük önt, nyilatkozzék lapunknak arról, mi a Magyar Népköztársaság álláspontja az észak-amerikai imperialistáknak a kubai nép elleni újabb agresszió» fenyegetőzéseivel kapcsolatban? VÁLASZ: A magyar nép és kormánya kezdettől fogva figyelemmel kíséri és mélyen elítéli az Egyesült Államok kormányának a forradalmi Kuba elleni ellenséges politikáját. Nehéz kifejezni azt a felháborodást, amellyel a magyar közvélemény az Egyesült Államok kormányának hétfőn nyilvánosságra hozott durva, provokációs döntéseket tartalmazó intézkedéseit fogadta. Megítélésünk szerint az Egyesült Államok elnökének az a rendelkezés«, hogy tengeri zárlatot hirdetett a Kubai Köztársaság ellen, durva és veszélyes támadás Kuba függetlensége, ugyanígy valamennyi nép függetlensége és az egész emberiség békéje ellen. Az Egyesült Államok kormányának ezek a lépései a nemzetközi jog elemi normáinak semmibevételét jelentik, és egy olyan idejét múlt szellemet, önkényt tükröznek, amely szerint a népek csak az Egyesült Államok kormányának tetszésétől függően rendez- >’n+nék be életüket. KÉRDÉS- Az imperializmus »-Torrn rk! mat akar szervezni Kubában, hasonlót az 1956- w magyar ellenforradalomhoz; kérjük, mondja el nekünk ezzel kapcsolatos véleményét. VÁLASZ: Az Egyesült Államok kormányának ez az elhatározása azt célozza, hogy a kubai forradalmat eltiporva visszaállítsa ott a jenki imperializmus uralmát és a reakciós belső rendszert. Az az amerikai imperializmus, melynek nagyon jó volt a népgyilkos Battista diktatúra rendszere, veszélyt lát abban, hogy szomszédságában a saját útján járó kubai nép a társadalmi haladás, a szocialista fejlődés mellett döntött. Félnek attól, hogy a hős kubai nép forradalma példát mutatva Latin- Amerika többi kizsákmányolt és elnyomott népének, azokat is nemzeti forradalmi harcra lelkesíti. A kubai forradalom azonban nem az Egyesült Államok akaratából született és további fejlődése sem annak elhatározásétól függ. Az amerikai imperialisták nyugtalanságának annyiban lehet és van is alapja, amennyiben a kubai forradalom példájától félnek. De a függetlenség és a társadalmi haladás nagy eszméinek terjedését semmiféle szárazföldi, vagy tengeri zárlattal nem sikerült eddig megakadályozni senkinek, és ez ebben az esetben sem sikerül. A magyar nép is a szocialista forradalom útján halad. Az Egyesült Államok kormányának ez sem tetszik, ezért támogatta nyíltan és titokban az 1956-os ellenforradalmi puccskísérletet. A magyar nép azonban a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ összes haladó erőinek támogatásával ezt a kísérletet meghiúsította. Lelkesedéssel tölt el bennünket, hogy Kuba népe hős lelkű vezetőivel az élen nagyszerű bátorsággal, eltökélten és ösz- szeforrottan kész minden imperialista támadást visszaverni szabadságának, függetlenségének és szocialista vívmányainak védelmében. Kuba népe nincs egyedül. Az egész világ haladó emberei hangosan kiáltják: »El a kezekkel Kubától!« »Kuba nincs egyedül!« A kubai nép belső egysége és a világ haladó erőinek szolidaritása a legnagyobb erő; a kubai nép forradalmának ügye minden nehézséget leküzdve diadalmaskodni fog. KÉRDÉS: Úgy hallottuk, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya állást foglalt az Amerikai Egyesült Államok elnökének nyilatkozatával és intézkedéseivel szemben. Megismerhetjük-e a határozat lényegét? VÁLASZ: Igen, kormányunk határozata, amelyben teljes egyetértését nyilvánítja Kuba és a Szovjetunió kormányainak nyilatkozatával, ma nyilvánosságra került. Ennek lényege: a világ haladó erőinek sorában a kubai nép oldalán ott áll a magyar nép is, és kiveszi részét a közös nagy erőfeszítésekből, amelyek az imperialista agresszorok megfékezését, a béke és a haladás ügyének, a kubai forradalom szent ügyének megvédelmezé- sét biztosítják. KÉRDÉS: Mi az ön véleménye, hogyan fejleszthetők tovább Magyarország és Kuba gazdasági, kulturális kapcsolatai, hogyan erősödik testvéri szövetségünk? VÁLASZ: Ami a békés fejlődéssel és népeink barátságával kapcsolatos kérdéseket illeti, az a véleményem, hogy népeink barátsága a jövőben tovább erősödik és kiáll minden próbát a nehéz napokban is és jó időkben is. A kubai és a magyar nép a szocializmus építésének útjára lépett, azon halad, és ezen az úton járunk a jövőben is. Kétségtelen, hogy a forradalmi tapasztalatok kölcsönös kicserélése és hasznosítása, az együttműködés minden lehetséges formájának jó felhasználása a jövőben is elő fogja segítem mind a magyar, mind a kubai nép boldogulását, szabad, kizsákmányolástól, minden elnyomatástól mentes jövőjének kiteljesedését. KÉRDÉS: Kíván-e személyes üzenetet is küldeni Kuba vezetőinek és népének. VÁLASZ: Rendkívül örülök annak, hogy ebben a helyzetben alkalmam volt a hős kubai nép fiaival találkozni. Engedjék meg, hogy éljek az_ alkalommal: a Revolucion című lap útján is szívből jövő, forró testvéri üdvözletem küldöm Fidei Castrónak, Osvaldo Dor- ticosnak, Bias Rocának, Raul Castrónak és Emesto Che Guevarának, a nagyszerű kubai hazafiaknak, valamennyi kubai testvérünknek, az egész hős kubai népnek. (MTI)
