Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

Szerda, 1962. szeptember 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Furcsa biztosítás ■ Megyénkben is egyre gya­rapszik a biztosítottak száma, évről évre erősödik a biztosí­tás iránti bizalom. A dolgo­zók tudják, hogy önmaguk és családjuk, vagyonuk vedel mében hasznos, ha biztosítást kötnek. Segít a biztosítás ki­terjesztésében, ha az aura hi­vatottak ismertetik ernnek^ elő­nyös feltételeit, s elmondják, hogy ki mennyi kártérítést kaphat. Helytelen azonban, ha az Állami Biztosító megbí­zottai türelmetlenül siettetik az emberek döntését, s még rosszabb, ha úgy akarják nö­velni a biztosítottak táborát, mint a hogyan Bárdibükkben tették. A dolgozó tudta nélkül Nemrégiben a Bárdifoükki Állami Gazdaság nyíresi üzem­egységének három dolgozója, Horváth Béla, Papp István és Bárdos Miklós biciklire ült, és Kaposvárra kerekezett, hogy sérelmét orvosoltaxsa. Szabad­ságukból áldozták föl ezt a napot, jóllehet pihenésre in­kább elkelt volna, ők azon­ban olyan ügyben jártak, amelynek elintézése már nem tűrt halasztást. Hasonló sére­lem ért másokat is. — Levonták bérünkből a biztosítási díjat, pedig nem is kötöttünk biztosítást 1— mondták. Vannak köztük né- hányan, alak minden évben idénymunkát vállalnak a Ka­posvári Cukorgyárban, smost, mielőtt elmentek a gazdaság­tól, kérték, hogy a jogtalanul levont biztosítási díjakat fi­zessék ki nekik. Kérésük tel­jesült. A többiek azonban, akik a gazdaságnál maradtak, a biztosítási díj hiányával kapták meg fizetésüket. A há­rom panaszos tehát elindult, hogy végére járjon a dolog­nak. Ütjük első állomása az Állami Biztosító kaposvári fiókja volt. Faludi László fiókvezető tárgyalt velük,. s megígérte, hogy megvizsgál­ják az ügyet, kifizetik a jog­talanul levont díjakat, legye­nek addig türelemmel. A panaszosok fölkeresték a Somogyi Néplap szerkesztősé­gét is. — Nem 'kérdezitek meg ben­nünket, hogy akarunk-e biz­tosítást kötni vagy sem; Az irodában egyszerűen beírták a nevünket. Erről csak akkor szereztünk tudomást, amikor bérlapunkon ezt olvastuk: ÁB-dí j 30 forint. Hát már ar­ra se tartanak érdemesnek bennünket, hogy ilyen dolgot előzetesen megbeszéljenek ve­lünk? — kérdeztek. Utánanéztünk, jogosak-e a sérelmek, csakugyan a dolgo­zók tudta, megkérdezése, bele­egyezése nélkül kötöttek-e ne­i*ai kormány elkerülni — még bizonyos anyagi áldozat árán is. Mi gyakorlatilag az Aliama? Segélyek és hitelek szövevénye »-Latin-Amerika gazdasági talp- raáUitására«. Az erre fordított összeg azonban töredéke an­nak, amit az Egyesült Államok keresett és keres Latin-Ameri- kán. A jenki szomszéd ugyanis minden erejével hozzájárult ahhoz, hegy ezeknek az orszá­goknak a struktúrája nyers­anyagtermelő legyen, és így az olcsón megvett nyersanyagért cserébe nagyon is jó áron ipar­cikkéket adjon el. Hogy mit jelent Amerikának a »zöld kontinens«, arra jellemző az United Fruit nevű óriásmono­pólium, amelynek a Rio Gran- detól délre szinte minden or­szágban végeláthatatlan ültet­vényei vannak, és amely nem is olyan régen Washington ál­tal támogatott »magánhadsere- glével« verte le á guatemalai forradalmat. Az Alianza méretei. Ha min­den tökéletesen úgy menne, ahogy Kennedy szeretné, az Alianza akkor is, a legjobb esetben is tüneti kezelést nyújthatna a nagybeteg Latin- Amerikának. Egy példa a sok közül: az Alianza áz egész ha­talmas térségben 168 000 lakás építésére ad segélyt és hitelt. Egyedül Brazília lakásszükség­lete nyolcmillió. Azt mondottuk, ha az Alian­vükfaan biztosítást. Azt ta­pasztaltuk, hogy igazuk van a panaszosoknak: jogtalanul von­ták le tőlük a díjakat. Deák­kor minek alapján készítették el a biztosítottakról szóló ki. mutatást, ha nem is beszéltek velük? A helyi megbízott módszere A gazdaság pénztárosa, Var­ga Alajos látta él szeptember közepéig a biztosító helyi meg­bízottjának tennivalóit. Ö ad­ta Pál József bérelszámolási csoportvezetőnek a biztosítot­takról szóló jegyzékeket, »en­nek alapján-vonták le a bér­listán a díjakat. Kik szerepel­tek ezen a jegyzéken? — A gazdaság dolgozói azok­nak a kivételével, akik idő­közben felbontották biztosítá­sukat. Ha új dolgozó jött, és előző munkahelyén még nem volt biztosítása, azt természe­tesen minden további nélkül fölvettük a jegyzékbe —mond­ja a pénztáros. — Anélkül, hogy megkér­dezték volna? — Igen. De aztán megtud­ták, hiszen bérfizetéskor lát­hatták, hogy levontuk tőlük a biztosítási díj első részletét. Tehát így értesült a nyíresi üzemegység 26 dolgozója ar­ról, hogy be van biztosítva. S ez nemcsak a nyírásiekkel fordult elő, hanem a hencsei üzemegység néhány dolgozójá­val is. Az ő panaszukat még augusztusban vizsgálta félül egy revíziós bizottság. Megál­lapították, hogy hivatalból, te­hát a dolgozók megkérdezése nélkül kötötte meg a biztosí­tást Varga Alajos pénztáros. Sőt Czamek István lányai ese­tében még azt sem vette fi­gyelembe, hogy apjuk már ta­valy kötött biztosítást, s az idén a két lányt is bevette a jegyzékbe. — Vigyázunk a dolgozókra, ez is az ő érdekükben törté­nik. Mert sohasem lehet tud­ni, hogy mikor és kit ér bal­eset, vagy leéghet valakinek a háza is. Ilyenkor kapóra jön a kártérítés >—< mondja a pénztáros. Ez a »nagyfokú gondoskodás« a djfizetések arányából is látszik. Tavaly alig több, mint 25 000 forintot tett ki a Bárdibükki Állami Gazdaság dolgozóitól levont biztosítási díj, az idén augusz­tusig pedig több, mint kétsze­resére, 59 000 forintra emel­kedett ez az összeg. Szaporo­dott a biztosítottak száma, s ezért van az emelkedés — gondolhatnánk. Ez így is van. Csakugyan több a biztosított, mint amennyi tavaly volt. De za a terv szerint megvalósulna. De nem valósul meg. Mi hátráltatja? j ez a gyarapodás egyáltalán nem x szabályosan történt. Emiatt hangzanak el most a jogos, indokolt kifogások. Néhány hamis aláírás Asz augusztus ll-én tartott vizsgálatkor néhány hamis aláírást is találtak az ajánlási íven. A dolgozók tagadták, hogy ők írták alá a biztosítás­kötési kérelmet. A fiókveze­tővel és Csapó Zoltánnal, az Állami Biztosító együk körzet­vezetőjével megnéztük a Bár­dibükki Állami Gazdaságtól beküldött ajánlásokat. Nem volt nehéz megállapítani, hogy azokat jó néhány dolgo­zó, köztük 'Barta Imre és Gá- lovics János helyett más vala­ki írta alá. Érthető, hogy Vi­dít József, Horváth Imre, Pes­ti József meg még sokan azt kérdezik: miért erőszakolják rájuk a biztosítást, hiszen ha valaki beszélne velük ennek fontosságáról, megértenék, és alá is írnák, de sérti önérze­tüket, hogy megkérdezésük nélkül döntenek, amikor pénz­ről, saját pénzükről van szó. — Sok a dolgozó, nem érünk rá mindenkivel beszélgetni s meggyőzni őket a biztosítás fontosságáról. Elismerem, hogy helytelen volt az embereket hivatalból biztosítani, de en­nél jobb megoldást nem talál­tam — magyarázza a pénztá­ros. Pedig ha keres, bizonyo­san talált volna más megol­dást. Az üzemi értekezleteiken vagy más megbeszéléseken, ahol több dolgozó van együtt, szóba hozhatta volna a bizto­sítást, aláírták volna a dolgo­zók — ez lett volna az ügy elintézésének legegyszerűbb és legrendesebb módja. Csapó Zoltán körzetvezető most fölkeresi az embereket, megkérdezi tőlük, akarnak-e biztosítani. S aki belátja, hogy jó és megnyugtató a biz­tosítás, az mindjárt aláírja az ajánlást. Ha ért a módszert alkalmazták volna korábban is, akkor most egy gonddal kevesebb nyomná a gazdaság és az Állami Biztosító veze­tőinek vállát. Hermész Ferenc L A szóban forgó országok arisztokráciája. Az a földesúri- nagyburzsoá réteg, amelyre Washington ezekben az orszá­gokban támaszkodott. Kennedy — a forradalmi robbanás meg­akadályozására — mérsékelt és kézben tartott reformokat akar, és erre az Alianzával akarja kényszeríteni az általa eddig támogatott latin-ameri­kai vezető réteget De Haiti diktátorának, Duvaliemek, a nicaraguai Somozának, a pa­raguayi Stroessnemek, a gua­temalai Ydigoras Fuentesnek, a Frondizit elűzött argentin tá­bornoki karnak, a Goulart el­nök reformterveivel szembe­szegülő brazil kongresszusi jobboldalnak esze ágában sincs komolyan venni Washington­nak az Alianzával rájuk gyako­rolt nyomását Ez a réteg a zsarolásra zsarolással válaszol, és tudja, hogy Amerikának be­le kell bonyolódnia a maga te­remtette ördögi körbe: akkor is kénytelen őket támogatni, ha nem engedelmeskednek Ken­nedy refornvkívánságainak, mert ők azt mondják: válassza­tok, vagy mi, vagy a kubai stí­lusú forradalom. Ezért nincs és nem is lesz egyelőre Paraguay- ban semmiféle jövedelmi adó; ezért mondta szemérmetlenül egy salvadori hivatalnok, ami­kor az amerikai követ terve­Rovancsolás A marcali járás egyik föld­művesszövetkezeti üzemágveze- tőjétő! arról érdeklődött a fel­ügyeleti szerv dolgozója, hogy milyen eredménnyel végzik a rovancsolást a felvásárlótele­peken. Feltűnő volt az illető üzemágas elképedése, ezért az ellenőr megkérdezte tőle: — Tudod te egyáltalán, hogy mi az a rovancsolás? — Édes Jancsikám, ne hara­gudj, de nem tudom t- volt az őszinte válasz. Még csak annyit: a megkér­dezett üzemágvezető egy éve végzi »►megelégedésre« felelős­ségteljes munkáját. dz ^ kei kért tele, mire óhajtják költeni az Alianza keretében kapott nyolcvanmilliót: »Ter­veket nem tudunk készíteni De nyugodjék meg, követ úr, van helye a pénznek...« S hogy a latin-amerikai arisz­tokrácia viszontzsarolása ered­ményes, arra jellemző o perui eset. Peruban a »polgári« kor­mányt katonai junta váltotta feL Washington erre — az Alianza szellemében — meg­szakította a diplomáciai kap­csolatokat. De működésbe lép­tek a »vagy mi, vagy a forra- dalom«-gépezet kereked, és Washington elismerte Ricardo Perez Godoy tábornok klikk­jét. 2. Ehhez alaposan hozzájá­rult az Alianzát hátráltató má­sodik számú erő: az amerikai szélsőjobboldal, a teljes moz­dulatlanság híveinek tábora. Elsősorban azoknak a monopó­liumoknak a képviselőiről van szó, amelyek egy-egy országiból közvetlen mammuthasznot húz­nak. Az ilyen érdekcsoportokat az amerikai szleng lobbynak nevezi. Godoy tábornokot pél­dául elsősorban a kongresz- szus »perui Iobby«-jának erő­feszítései nyomén ismerték el. S hogy milyen veszteséget okoznak aZ érdekelt országok­nak ezek a monopóliumok, ar­ra jellemzők Jorge Mejia Pa- lacio colombiai pénzügyminisz­ter szavai: »Mivel a Wall Stree- ten letörték a colombiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben háromszor annyiba ke­Aki az első termelőszövetkezeti szocialista brigádot megalakította Pálinkás Jánosné akkor érez­te először, hogy megbecsülik a munkáját, amikor az abasári Rákóczi Tsz tagsága beválasz­totta a vezetőségbe. Hosszú, rögös út vezetett idáig. Korán özvegységre ju­tott A jussként maradt pár négyszögöl szőlőben éjjel-nap­pal dolgoznia kellett, hogy két gyerekét fölnevelhesse. Majd álmatlan, gyötrelmes éjszakák következtek, amíg döntött: aláírta a belépési nyi­latkozatot. Üj világ tárult fel előtte, hamar fölismerte a kö­zösségi munkában rejlő határ­talan lehetőségeket, & egyik leghívebb apostola lett ennek. Az emberek tisztelték, megsze­rették. Ennék: a megbecsülés­nek a bizonyítéka volt az, hogy a tsz-asszonyok budapesti ta­nácskozására Pálinkásnét küld­ték fel. Itt hallott először a szocialis­ta brigádokról. Egy gondolat ötlött fel benne: szocialista bri­gád a termelőszövetkezetben. Üjra és újra foglalkoztatta ez a gondolat. Hogyan is lehetne megcsinálni? Kivel? Ha el­mondja, nem válik-e nevetsé­gessé? Hazaéive csak nem tud­ta megállni, hogy ne szóljon róla. Nap nap után beszélgetett munkacsapatának tagjaival a lehetőségekről. Nem nevették ki, komolyan vették. Egy szép napon pedig odaáll- tak dr. Tóth Dezső elnök elé, s bejelentették, hogy megala­kulnak, mint az első magyar termelőszövetkezeti szocialista brigád látnak munkához. Az elnök meglepettel! nézett, pil­lanatnyilag nem is tudta átte­kinteni a lehetőségeket. És Pálinkásné előadta a mun­kacsapat tagjaival kidolgozott javaslatot, a VIII. kongresz- szus tiszteletére tett felajánlá­sukat. (Ez azóta valóra is vált. Egy elhanyagolt, mintegy 32 holdnyi, kivágásra ítélt szőlő- területet megtisztítottak a Pálinkás Jánosné Valisko Joachim brigádvezetővei »szocialista területen«. gyomtól, helyre állították, újra termővé tettek.). Ha pedig valaki Pálinkásnét keresné, vagy a szocialista bri­gád tagjai közül valakit, art a választ kapná hogy kint van a »szocialista területen«. Az­óta ugyanis így hívják Abasá- ron a brigád munkaterületét. A közösség újból megbecsü* lését nyilvánította Pálinkás Jánosaiénak. Mire e sorok meg­jelennek, Pálinkásné már a Szovjetunióban lesz. Itt pihe­ni ki egész évi áldozatkész munkásságának fáradalmait. itíSííi: Ií; i ▼. Gjw A szajáni erőműóriás A Jenyiszejen rövidesen megkezdik a szajáni vízi erő­mű építését, amely kapaci­tását tekintve túlszárnyalja az olyan óriási szovjet erő­műveket, mint a bratszki és a krasznojarszki. Már elké­szültek az új erőmű egyedül­álló hidrogenerátorának tervrajzai. Ez lesz a világ legnagyobb teljesítményű áramfejlesztő gépe. A Jenyi­szej vize 200 méter magasból zúdul majd a generátor tur­binalapátjaira. Az erőművet és gépeit Leningrádban ter­vezik. rül, mint amennyit ae Államá­tól kapunk.« 3. A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mindket­tőre: Guatemala égetően sür­gős ötmillió dolláros lakásépí­tési kölcsönét csaknem egy éve nem kapja meg, mert az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank és a washingtoni külügy­minisztérium technikai részlet- kérdéseken vitatkozik. Ri­chard Goodwynt, a latin-ame­rikai ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkárt a minap leváltották. »Semmit nem tudott Latin- Amerikáröl« — így búcsúztat­ta el a Newsweek. Százszemélyes kárház IL—18-ason az Különrepiilőgép vitte Algériába a magyar nép adományát A MALÉV forgalmában egy- te nagyobb helyet foglal el az áruszállítás. Az idén eddig — a rendszeres járatokon kívül — csaknem száz különgép röpí­tette a magyar exportárukat közeli és távoli országokba. A múlt hét végén Finnországba, a Helsinkitől mintegy hatszáz kilométerre északra fekvő Ou- luba két IL—18-as több, mint .20 tonna szőlőt vitt. Vasárnap ía menetrendszerű járat hatezer {kiló paradicsompaprikával »va- frázsolt« friss, magyar írt a I finn fővárosba. Nem mindennapi teherrel in­dult a Ferihegyi repülőtérről kedden reggel egy IL—18-as ♦különgép. Í A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Vöröske­reszt a szolidaritási hónapban a magyar nép adományaiból befolyt összegből segélykülde­ményt továbbított az Algériai Köztársaságba, A Magyar Vö­röskereszt egy korszerű, száz­személyes kórház teljes beren­dezését, fölszerelését, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa pedig nagy mennyiségű gyógy­szert és ruhaneműt küldött a felszabadító harcok után nehéz körülmények között élő algé­riai nép megsegítésére. A szál­lítmányt elkísérte a SZOT és a Vöröskereszt küldöttsége, s az a helyszínen megvizsgálja, hogy milyen további segítség­re van szüksége a sokat szen­vedett algériai lakosságnak. (MTI) Patkányinvázió a daránypusztai boltban A mérleg. | Az Alianza megvalósulása esetén is csak szépségtapasz lenne Latin-Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy — az említett ördögi kör miatt — még erre a szépségta­paszra sem lehet számítani. Washington kénytelen támo­gatni a forradalomtól való fé­lelmében a reformokra sem kapható latin-amerikai arisz­tokráciát, ez viszont tovább fo­kozza az elégedetlenséget, és közelebb hozza a forradalmi robbanást, amitől az amerikai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassítani lehet, de megállítani nem, az halad könyörtelenül a maga útján. Harmat Endre { (Tudósítónktól.) I Közérdekű bejelentés érke­zett a Tabi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottsághoz arról, hogy ♦ a somi földművesszövetkezet {daránypusztai boltjában elsza- jporodtak és nagy károkat fokoznak a patkányok. A napokban lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy elképesztő állapotok uralkod­nak a túlzsúfolt bolthelyiség­ben és a szűk, levegőtlen rak­tárban. A kenyeret, sajtot, lisztet, csokoládét és az egyéb élelmiszereket megrágják, ösz- szejárják, a palackokat ledön­tik, összetörik, a ruházati áru­cikkek egy részét elhurcolják ezek a kártékony állatok. Az fmsz vezetősége 1961. decembe- jrében 756, ez év márciusában 723, májusban pedig 1248 fo­rint értékű teljesen tönkre­ment, valamint 970 forint ér­tékű úgynevezett értékcsökkent árut »írt le«. A patkányok ga­rázdálkodása azóta is tart. Az egészségügyi hatóságok ez évben már többször is le akar­ták záratni a boltot, ám min­den maradt a régiben, mivel mind az állami gazdaság, mind az fmsz vezetői megígérték, hogy egy másik épületbe helye­zik ét a boltot. Az állami gaz­daságban dolgozó több száz ember és gyermek egészségé­nek megvédése is megköveteli, hogy az illetékes szervek mi­nél előbb intézkedjenek. De ar­ra is szükség van, hogy gon­doskodjanak az elszaporodott patkányok rendszeres irtásá­ról, mivel a gazdaságnak is nagy károkat okoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents