Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1962. szeptember Ifi* Körültekintőbb leértékelést Divatosan, jól öltözködnek az emberek. Kereskedelmünk­nek igen nagy gondot okoz a nem elég modern ruha, cipő stb. vagy az évekkel ezelőtt gyártott, ma már nem divatos szövet eladása. Nem semmisít­hetjük meg az ilyen árut, nem dobhatjuk el mint hasznavehe­tetlent. Az eladás elősegítésé­nek egyik módja a leértékelés. Mit mond a rendelet? Az eladatlan áru sorsa felett a megyei leértékelő bizottság hátáróz a 96/1959. BM számú rendelet alapján. Eszerint a bizottságnak az a feladata, hogy a kiskereskedelmi válla­latok, illetve a földművesszö­vetkezetek által beküldött jegy­zékek alapján az érdekelt nagykereskedelmi vállalatok képviselőinek bevonásával megállapítsa: gyárt-e még az ipar az eladatlan áruból, van-e bélölé a nagykereskedelem raktáraiban, s meghatározza az új eladási árat. A visszaélések megakadályozása végett a le­értékeléskor megyei árjegyzé­ket kell készíteni, azon fel kell tüntetni a leértékelt áru cikk­számát, elnevezését, színét és a gyártó vállalat nevét A rendeletet azonban nem az előírások szerint hajtották végre sem a leértékelő bizott­ságnál, sem a kiskereskede­lemben. Például megyei ár­jegyzékét nem készítettek. Ahelyett hogy a bizottság tag­jai irányították, éUenőrizték volna a leértékelést maguk vették leltárba a leértékelésre került árut — Nem lehet a rendeletet végrehajtani, úgy igen sokáig eltartana a munka — véleke­dik a bizottság elnöke. Ezt nyoznak. (Helytelen az is, hogy hangoztatja több kereskedelmi szakember is. Véleményünk szerint azonban, ha a bizottság a leltárfelvételt a vállalatokra, illetve az üzletvezetőkre bízza, jutott volna idő az irányításra, ellenőrzésre, azaz a rendelet megtartására. Rágalom, kétkedés A kereskedelem dolgozóit nemegyszer éri alaptalan rá­galom. — Könnyen hordja a négyszáz forintra leértékelt kétezer forintos télikabátot, fe­lesége pedig a fillérekért meg­vett ötszáz forintos kardigánt — mondják a "jól értesültek«. Senki sem állítja, hogy a le­értékelő bizottság egyetlen tag­ja is jogtalan anyagi előnyhöz jutott. De a rendelet megsze­gésével lehetőséget nyújtottak a visszaélésre. Maguk is el­ismerik, hogy utólag, a bizott­sági leltárívek alapján lehetet­len a leértékelt áru állapotá­ról, származásáról meggyőződ­ni. Arról sem, hogy nem ke­rült-e bele hibás, napszítta vagy más, a vállalatot terhelő selejtes áru is; nem értékel­tek-« le egy-egy új, keresett holmit valamelyik bolti dol­gozó vagy ismerős részére. A leltárívek olvasása közben igen furcsa gondolatai támad­hatnak az embereknek. A So­mogy megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat siófoki 415-ös áruházában (ilyen ve­gyes áruháza van a vállalat­nak Balatonmárián is) leérté­keltek 3 méter (éppen egy öl­tönyre való) 372,50 forintos szö­vetet. Lehet, hogy valóban di­vatjamúlt anyag volt, ez azon­ban nem derül ki a leltárívből, mert a szükséges adatok hiá­Tapasztalatcsere Ádándon A Siófoki Járási Tanács V. B. Igazgatási Osztálya, valamint a járási gyám- és művelődésügyi állandó bizottság szervezésében pénteken tapasztalatcserét ren­deztek Ádándon. Ezen a megyei és a járási tanács, az ügyész­ség és a rendőrkapitányság képviselőin kívül részt vettek a járási tanácsok gyámügyi elő­adói és a járási állandó bizott­sági elnökök. Pálos József, a siófoki járási gyám- és művelődésügyi ál­landó bizottság elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, és el­mondotta, hogy a tapasztalat- csere célja: a járási állandó bizottság kiszállása alkalmából bemutatni, milyen módszerek­kel tevékenykednek egy-egy községi fogadónap alkalmával; hogyan törekszenek az állam- igazgatási feladatok társadal­mi elvégzésére. Délelőtt félfogadást tartot­tak. Több, mint harminc kü­lönböző gyermek- és ifjúságvé­delmi, gyámügyi és szociális problémát hallgattak meg, és határoztak az intézkedés mód­járól. Például egy idős néni jól kereső fiára tett panaszt: elha­nyagolja családját, iszik, any­ját fenyegeti és bántalmazza. Az állandó bizottság családvé­delmi intézkedése: kényszer el­vonókúrára utalják a züllés út­jára tért fiatalembert. Délután család- és ifjúságvé­delmi ügyekben helyszíni kör­nyezetvizsgálaton vettek részt, majd kibővített állandó bizott­sági ülésen elemezték a nap tapasztalatait. Este községi ta­nácsülést tartottak, itt Juhos László, a helyi állandó bizott­ság elnöke beszámolt a gyer­mek- és ifjúságvédelem hely­zetéről Ádándon. az üzletben leértékelt árukat ugyanott adják el.) A kapos­vári 136-os üzletben egy 898 forintos női kiskosztümöt 390 forintra, egy női exportkabá­tot 1243 forintról 750 forintra értékeltek le. Vajon miért? Nagyobb felelősséggel Egy-egy megyei leértékelés­kor milliós értékekről dönte­nek. Tavaly például az állami és a földművesszövetkezeti ke­reskedelemnek a régi és az új ár közti különbözetként több, mint egymillió forintot térí­tettek meg. Ismételten hangsúlyozzuk: senkit sem vádolunk jogtalan előnyszerzéssel. A tények azort- ban vádolják a leértékelő bi­zottságot, amiért felületesen, a rendeletet megszegve végezte munkáját. Hibázott a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Belkereskedelmi Minisz­térium is, mert nem ellenőriz­te a bizottság tevékenységét, nem követelte meg, hogy a rendelet szellemében dolgoz­zon. Néhány eset okulásra figyel­meztet. A siófoki 26. és a ba- latonboglári 76. számú boltban az idei téli szezon végi kiáru­sítás idején szabálytalanul ál­lapították meg az árakat. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat nagyatádi 5. számú bolt­jában az országos leértékelés­kor követtek el visszaélést. A somogyvári fmsz üzletében ta­valy két vadonatúj, divatos kardigánt értékéltek le isme­rősök részére. Az ilyen visszaélések meg­előzésére hozták a 96/1959. számú belkereskedelmi minisz­tériumi rendeletet. S ezt nem szegheti meg a megyei leérté­kelő bizottság sem. Nem sza­bad eltűrniük azt sem, hogy a rendeletet bárki is megsértve, kijátszva végezze a leértéke­lést. Sz. L. Az úttörő kis­pajtások is segí­tenek a termelő­szövetkezeti állat­gondozóknak. Ké­pünkön a vízhor- c'ásnái segédkez­nek. M Három nap alatt nyolc közlekedési baleset Nem csökken a közlekedési balesetek száma a balatoni üdülési idény végeztével sem. A legtöbb szerencsétlenséget változatlanul a motorkerékpá­rosok okozzák , figyelmetlen vezetésükkel, nemegyszer it­tas állapotban. Még a hónap közepén vagyunk, de már húsz fölé emelkedett a szeptembe­ri balesetek száma. Ezen a héten különösen sok szeren­csétlenség történt. 80 900 forint anyagi kárt okozott egy szabálytalan elő­zés. Reiner Ferenc budapesti lakos cukorkát és csokoládét szállított tehergépkocsival. Balatonszárszón szabálytala­nul előzött, és az autó az árokiba fordult. Az árokba szaladt Fonó és Baté között a 13. sz. AKÖV Csendes János vezette teher­gépkocsi is. A baleset oka műszaki meghibásodás. Az anyagi kár 5000 forint Melles Imre vései lakos ke­rékpáron haladt. Nem jelezte, hogy fordulni akar, és a 13. ................ i . -ii. sz. AKÖV Bánhegyi János ve­zette tehergépkocsija elütötte. Melles megsérült az anyagi kár 600 forint Kaposváron, a Vasvári Pál utca és a Katona József utca találkozásánál Tóth Gyula Kaposvár, Szekfű sor 3. sz alatti lakos motorjával nem adta meg az elsőbbségi jogot az ugyancsak motorral haladó Nagy Sándor Kaposvár, Kan­dó Kálmán utca 31. sz. alatti lakosnak. Összeütköztek. Nagy Sándor és pótutasa, Nagy Sán- domé megsérült Tóth ellen bűnvádi eljárás indult. Figyelmetlenül vezette mo­torkerékpárját Palacskó János Marcali, Karikó utca 3. szám alatti lakos. Balatonszent- györgy és Hollád között fel­borult. Súlyos sérülésekkel a keszthelyi kórházba szállítot­ták. Ittasan vezette a motorke­rékpárt Molnár László, a Ka­posvári Városi Tanács Ipari Osztályának dolgozója, és Bárdudvarnokon felborult Molnár és utasa, Szarka János bárdudvarnoki lakos megsé­rült. Furcsa baleset történt Ka­posvár és Zselicszentpál kö­zött Ábrohám Sándor bőszén- fai lakos szabályosan haladt motorkerékpárjával, amikor az árokból egy vaddisznó ugrott elő, felborította a motort, majd elmenekült. Ábrohám 20 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. 1963-ban országos közúti» forgalomszámlálás lesz Az egyre nagyobb arányú közúti gépjárműforgalom tudományos vizsgálatára 1963-ban országos köz­úti forgalomszámlálást tartanak hazánkban. Célja az, hogy a szám­lálás tapasztalatai alapján a jövő­ben megalapozottabban fejleszthes­sék az úthálózatot, alakíthassák ki az utakat a korszerű közlekedés szempontjainak megfelelően. A forgalomszámlálás módszertani elő­készítésével, a lebonyolítás irányí­tásával az Ütügyi Kutató Intézetet bízták meg. (MTI) ­QAtön HABSELYEM ÉS NYLON FEHÉRNEMŰ Hálóing különböző fazonokban és színekben 220 Ft-tól 260 Ft-ig Kombiné febér és lax színekben 135 Ft-tól 150 Ft-ig Gyermek habselyem hálóing csipke díszítéssel 68 Ft tói 80 Ft-ig Kaphatö: állami áruházakban. Szövetkezeti áruházakban és szakétetekben. (774) Lejárt a munkaidő a Finommechanikai Vállalatnál. Bonin Erzsi is az üzem kapuja felé tart. Több fiú utánanéz a kisportolt szőke lánynak. Bi­zonyára szívesen vele tartaná­nak. Erzsi azonban egyedül megy. 5íem áll meg a cukrász­da előtt, pedig szívesen szóra­kozik, élvezi mindazt, ami a húszévesek életét széppé, vál­tozatossá teszi. Számára is fe­lejthetetlen élmény volt a Fe­kete-tenger, amelynek partján szabadságát töltötte az idén. De az élet elsősorban mun­kából áll. Kiváltképp sok gon­dot okoz ez Erzsinek, hiszen húszéves fejjel már egy ipari vállalat műszaki szerkesztője, energetikusa és újítási előadó­ja egyszerre. Pedig először nem gépésztechnikusnak készült. Ha elábrándozott — gondol vissza gyerekkorára —, mindig vízről álmodozott. Arról, hogy hajós lesz, s a nagy "kék or­szágutakon« bolyong majd. Valamiféle "kétéltű« lány, aki csak néha ruccan ki a száraz­földre, aztán ha megunta, be­lefúrja magát a vízbe, mint a delfin, vagy hajóra, csónakra száll, s mindig könnyednek, szabadnak érzi magát. De az élet úgy hozta, hogy olyan pá­lyát választott, amelynél a szá­mok, a vonalak tömkelegébe kell elmerülnie. A tenger he­lyett a vas, az acél valóságával kell gondolni, vízcsobogás he­lyett a gépek zaját hallgatni, s az olaj páráját beszívni. Milyen jo, hogy minden szakmának megvan a maga szépsége, varázsa! Különben aligha szerette volna meg úgy a gépészetet. Alig két évvel a technikusi képesítő után az .élet bebizonyította neki, hogy a gépek világa is csodálatosan gazdag. Járt utak és alig ta­posott ösvények kígyóznak ben­ne. Még az olyan egyszerűnek látszó eszköz is, mint a kefe­üzemből nemrég hozott maró­gép, ezernyi új problémát vet föl, ha korszerűsíteni akarják. Milyen szép, izgalmas feladat volt kikutatni, hogyan lehetne ezt a kis gépet jobbá tenni, összefogott az egész műszaki- rajzoló-csoport, hogy minél jobban sikerüljön. Erzsit csak egy-két alkatrész célszerűbb elhelyezésével bízták meg, mégis mennyi mindent figye­lembe kellett vennie, mire megtalálta a legjobb megol­dást. S amikor egy gépet úgy sikerül elkészíteni, hogy jobb az előzőnél, többet termel és olcsóbb is, akkor mindenki úgy örül. Az sem utolsó szempont, hogy mennyit fogyaszt. Ö, az üzem energetikusa igazán tud­ja, milyen sokat esznek a gé­pek, s milyen nagy dolog, ha valamelyiknek sikerül csök­kentenie a »fejadagját«. Per­sze nemcsak ez, az újítások el­bírálása is nagyon szép fel­adat: sok emberrel kell fog­lalkozni, ismernie kell a ren­deleteket, törvényeket. Csakhogy ez a munka ami­lyen szép, olyan felelősségtel­jes is. Gyakran maga is cso­dálkozik, hogyan tudja felta­lálni magát tapasztalatlanul ennyi gond között. A gépek vi lágában is gyakran eltéved, mert hiányzik a gyakorlata, de még esetlenebbül mozog ak­kor, ha az emberek problémái-- val kell foglalkozni. Hányszor érzi ilyenkor, hogy összecsap­tak feje fölött a hullámok, ösz- szeroppantják a gondok. Sok­szor bizony letargiába esik, s azt mondja: keveset tanítottak meg az étedből a technikum­ban. De a lehangoltság csak rö­vid ideig tart, kilábal belőle az­zal az önbiztatással, hogy »nem sok, amit tudsz még, Erzsi, ta­nulnod kell hát, hisz az útnak, melyet meg kell tenned, még csak a legelején vagy«. Ez az út nemcsak hosz­SZU, hanem nehéz is tesz. A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei határozottan megjelölik irányát: "A máso­dik ötéves tervben az ipari ter­melést legalább kétharmad részben a munka termelékeny­sége útján növelhetjük.« Így szól a határozat egyik rövid, de nagyon fontos mondata: »Gaz­dasági tevékenységünk vezérlő elve a gazdaságosság fokozá­sa ...« A Központi Bizottság arra is választ ad, hogy ezt hogyan érhetjük el: »Magas műszaki színvonalon, korsze­rű gyártmányokat állítsunk elők — mondja többek közt. A technikus munkájának e célkitűzések megvalósításában óriási szerepe van. Különösen arra kell törekednie, hogy ma­gas műszaki színvonalon kor­szerű gyártmányokat olcsón ál­lítsanak elő az üzemek. Er­zsinek is minden ceruzavoná­sával ezen kell fáradoznia. Ám arra is rájött, hogy ta­pasztalatlanságát még oly bölcs műszaki könyvek tanulmányo­zásával sem tudja pótolni egy­szerre. Nem is egyszer előfor­dult, hogy megoldódott prob­lémája, ha bement a műhely­be a munkások közé. A gya­korlat mestereitől kapott felvi­lágosítás, egy-egy elejtett szó is eredményhez vezette. Hogy mennyire helyes úton jár ilyen­kor, arra ugyancsak a Közpon­ti Bizottság irányelvei világí­tanak rá: »A termelésben s # vezetésben kapjon nagyobb te- ret a dolgozók alkotó kezde­ményezése ...« Még most is jóleső érzéssel gondol vissza amra, mily gyorsan nyélbe ütöt­ték Tóth István újítását, aki­nek ragyogó ötlete támadt. Csak a kivitelezéssel volt baj, szüksége volt a műszakiakra is, akik elképzelését segítették formába önteni. Ezt az együtt­működést tovább kell fejlesz­teni. Erzsi így tesz. Szándéka többet tartózkodni a munká­sok között, segíteni nekik, tá­maszkodni véleményükre és ta­nulni. Szabványosítási vizsgát tesz, hogy segíthesse az újítók munkáját; beiratkozott a mar­xista—leninista esti egyetem­re, hogy kommunista szemmel tudja nézni a világot... Ezért megy hát most egye­dül munkaidő után gondolatai­ba mélyedve. Hisz este várja az egyetemi előadás. S el kell mélyednie a műszaki tudomá­nyokban is, no és nem szabad megfeledkeznie arról a keleti nyelvről sem, amelyet meg sze­retne tanulni. Sok a gondja, nehéz fel­adatok előtt áll. Mégis olyan könnyedén lép, mintha azon a nagy »kék országúton« halad­na, amelyről régen álmodozott. Ez az út, amelyen most megy, nehezebb amannál, de több rajta az, igazi öröm, hisz Erzsi ezen az úton részese annak a nagy munkának, amellyel a társadalom legyűri a nehézsé­geket, s eljut a párt által meg­jelölt magaslatokra. S ezen az úton nemcsak az öreg bölcsek tudására, az idősebb nemze­dék tapasztalataira, hanem a húszévesek lendületére is szük­ség van. Szegedi Nándor Az előadások közvetlen a nagy filmmel kezdődnek. fi francia nö és a szerelem az előadások kezdete megváltozott: hétköznap fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor vasárnap lél 3, háromnegyed 5,7 és negyed 10 órakor. 18 éven felülieknek! Vörös csillag Filmszínház

Next

/
Thumbnails
Contents