Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-13 / 214. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. szeptemberit. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL A hanyagságnál már több! Vörös Csillag A FRANCIA NŐ ÉS A SZERELEM Érdekes formai megoldás­sal vitték vászonra ezt a szellemes és »klasszikus francia« témát a film alko­tói. Az előkészületek során pszichiáterek segítségét kér­ték, s nők ezreit kérdezték ki. Az eredeti történetek, megfigyelések és válaszok gyűjteményéből állították össze a film anyagát. En­nek jellegzetessége, hogy hét önálló — A gyermek; A serdülő lány; A hajadon; Nászutasok; Házasságtörés; Válás; A magános nő című — fejezetből áll. Az egyes részekben sok új tehetsé­ges művészt láthatunk, de felvillan néhány régebbi alakítás emléke is Jean-Paul Belmondo, Marie-José Nat, Annie Girardot, Robert La- mouretrx alakítása nyomán. Li ZADÁ§ Két szerelmes: Teodora és Daraiana tiszta vágyakozá­sáról és az Argentínában élő indiánok embertelen ki­szolgáltatottságáról vall az argentin filmgyártás e bá­tor hangú alkotása. Az in­dián fala népe Floridába kényszerül munkára szer­ződni. Nincs más választá­suk. A cukornádültetvény szűk barakkjai, » felügyelő kegyetlensége, az orvos, aki­nek sziruppal és aszpirinnal kell küzdenie a tbc ellen, a völgy klímája — mind kép­sorai, részei a szenvedés­nek. Az indián munkások szenvedésének, akiknek ve- rejtékes munkával szerzett pénzére a kereskedők, ott­hon pedig a vérszopó hite­lezők vetik rá magukat. Beszámoltunk már a Nagy- 5bereki Állami Gazdasághoz v tartozó Sáripuszta egészségügyi ^körülményeiről, s azokról az ^átalakítási munkálatokról, elyek megváltoztatják e te­lepülés külső képét. Az első Iá- nógatás alkalmával győződtünk émeg arról, hogy az egészség- Dügyi szerveink följegyzésében «szereplő hibák nagyon is való- 5diak, s a puszta tokói megle- «hetősen mostoha, elhanyagol* 5 körülmények között élnek. Első híradásunk alkalmával ^vezetőkkel beszélgettünk Sárí- > puszta helyzetéről, s hittünk a Jszónafc. Komolyam vettük, hogy ja lakáskörülmények megválto- 5zása után sor kerül a munka- jkörülmények megjavítására is. ^Hiszen határozott bejelentés ^hangzott el, hogy a több ezer 3 mázsa trágyát a gazdaság el- <hordatja, és rendezik a gazda­gsági épületek környékét. Védő- jkorláttal látják el az új kutat, 3 be temetik a trágyalevet felfo­gó gödröket az istállók környé- 5kén, gondolkodnak a munka­melyek állami gazdasághoz — Stehát mintagazdasághoz — il- ?lő tisztaságáról, a védőruhák, ihletve munkaruhák előírásos «használatáról, továbbá más ) munkakörbe helyezik azt a «fiatalkorú állatgondozót — 3 Berkes Ferencet —, akinek az jegészségvédelmi rendelkezések Mérteimében semmiképpen sem «szabadna a gümőkóros állatok- Jkal dolgoznia. A Marcali Járási Tanács V. B. ^Egészségügyi Osztálya több- jször -is hozott határozatot a 'felsorolt hibák megszüntetésé­iről. A gazdaság föllebbezett, és «kérte a határidők meghosszab- Sbitását arra hivatkozva, hogy 5a gazdaságtól ez a munka csak­nem kétévnyi időt igényel. Ez $igaz. A puszta bontásokkal és »építéssel varázsolódhat csak jújjá. Az eddigi élet- és mun- jkakörülmények alapvető meg- « változtatásához egy-két hónal­jra van szükség. De vannak kő­épületek környéke. Hiába, hogy két év múlva más lesz itt minden, ha most hiányzik a tisztaság és a rend, és nem ve­szik és nem vetetik komolyan az egységvezető, a gazdaság vezetői, valamint az itt dolgo­zók az egészségvédelmet. Cikkünk megjelenése után a fonyódi és a marcali járás egészségügyi osztályai között indult — éppen a cikk félre­magyarázása miatt — egy fe­lelősségkiosztó, -elhárító vita. Fölösleges már arról beszélni, ami volt. Nézzük, ami van. S amiért jelenleg a Nagybereki Állami Gazdaság a felelős. Méltánylandó az a törekvés, hogy itt egy új és korszerű üzemegység alapjait kívánják lerakni. De nem adható föl­mentés az egészségvédelmi in­tézkedések elhanyagolására. Is­mételjük, nem az a legbántóbb itt, hogy a bontásokkal meg­nőtt a rendetlenség. A bontási és építési munkálatokkal együtt jár a felfordulás. De a gazda­sági épületekben és körülöt­tük azért rend és tisztaság uralkodhatna végre. Fellebbezésében a Nagybe­reki Állami Gazdaság maga határozta meg, melyik hibát mikorra szünteti meg. Ezek­nek a vállalt határidőknek a meg nem tartása már több a hanyagságnál. Ezért volt szük­ség visszatérni a sáripusztaiak élet- és munkakörülményeinek problémáira. L. I. mm ■ ILio Is®! m Mi (jÜQjQ. — tlCLf lzálfril ? GOOODOOOOOOOOOQQQQOOQQŰQQOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCO t elezően folyamatos tennivalók, amiket a gazdaság, illetve ez az üzemegység elhanyagolt, és itt most ez a lényeges. Szóvá kell tennünk ezt, mert azok a szóharcok, amelyek Sáripuszta körül kialakultak, nem teszik helyükre a dolgokat A viták­tól nem »hordódik« ki a trá­gya, nem »temetődnek« be a bűzös leveleket »tároló« gödrök, nem »söprődik« fel naponta a gazdasági és főleg az istálló­XJj őrület száll­ta. meg az ameri­kai hölgyvilágot Jobban mondva annak felsőbb ré­tegét. Az ügy vol­taképpen a mült nyáron kezdődött, amikor Mrs. Ken­nedy, az elnök fe­lesége dús hajára húzott más színű parókában, jelent meg egy párizsi fo­gadáson. Azóta jobb New York-i társaságbeli hölgy hálószobájának szekrényében leg­alább három paró­ka rejtőzik, és a Wall Streeten el­kezdték jegyezni az első parókaüze­mek részvényeit. Az iparág évi for­galma negyven- millió dollárra emelkedett. Egy előkelő paróka 750 dollárba kerül, s ez nem kis pénz, legalább kétszere­se egy jói kereső munkás ha/oi fize­tésének. Mindez persze igazán nem tarto­zik a »nagy ügyek« közé. Csak afféle kisebb »szemölcs« az amerikai élet­forma ábrázatán. Ami a kisebb fur­csaságokban is mélyebb jelképe­ket kereső króni­kást elgondolkoz­tatja, az mindösz- sze annyi, hogy az amerikai felső tíz­ezer hóbortjáért földhöz ragadt pa­rasztasszonyok hajtják olló alá a fejüket jóformán az egész világon, Olaszországtól Dél-Koreáig. A di­vat ugyanis úgy diktálja, hogy a paróka hosszú és finom szálú hajból készüljön. így hát az olasz paraszt­asszonyok lehulló fürtjei tavaly hat­millió dollárt hoz­ták az olasz állam­nak, s körülbelül ugyanennyit ál­doztak a dél-ko­reai és japán lá­nyok is e különös »nemzetközi mun­kamegosztás-< oltá­rán. Az már az­után némileg der­mesztő, hogy az amerikai divat az öregasszonyok ősz haját hajtotta a legmagasabbra: az ügynökök 250 dol­lárt is fizetnek az ősz haj kilójáért — ez bizony igen nagy pénz egy szi­cíliai faluban... Tényleg nem nagy dolog — de mégis van benne valami a lényeg­ből. Az »amerikai életforma« megkö­vetel valamit — és megkopasztják ér­te a fél világot — ffe KÖNYVÚJDONSÁGOK Az Európa Kiadó a Világiroda­lom Klasszikusai sorozatában je­lentett© meg Zola világhírű regé­nyét, A patkányfogót. Magányos vadász a szív címmel jelent meg a kiadónál Carson McCullers re­génye, mely a háború előtt játszó­dik egy amerikai kisvárosban. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó Könyvtár sorozatában adta közre Jean-Pierre Chabrol rend­kívül érdekes regényét Egy em­berrel több címmel. Remenyik Zsigmond új regénye Sarjadó fu címmel került kiadásra. Gárdonyi Géza három kisregényét tartalmaz­za az Abel és Eszter című kötet, amely a címadó elbeszélésen kívül magában foglalja a »Te Berke­nye« és a »Szunyoghy miatyánk- ja« című Írásokat. A kötetet Cser- nus Tibor illusztrációi díszítik. Sü- kösd Mihály Fától fáig című köte­tének története 1944 nyarán kez­dődik, főhőse egy kisfiú, akinek zárt, üvegházi világába nyers erő­vel tört be a háború. A Móra Ifjúsági Kiadó Pöttyös Könyvek sorozatában harmadik ki­adásban jelent meg Révay József regénye, az Aranygyűrű. Tyitov Belgrádban Belgrad (Tanjug). Tyitov őrnagy, szovjet űrpilóta kíséretével együtt megérkezett a Belgrád melletti szurcsini repülő­térre. Belgrád lakossága és városi népbizottsága nevében Milics Bu- garcsics, a népbizottság elnökhe­lyettese üdvözölte a vendéget. Tyitov viharos éljenzés közepette lépett a mikrofon elé, és a követ­kezőket mondotta: — örülök, hogy közelebbről is megismerhetem Jugoszláviát. Hal­lottam a jugoszláviai harcokról a fasiszta megszállás idején, vala­mint a szovjet és a jugoszláv ka­tonák közös harcairól a közös el­lenség ellen. De amint a közmon­dás tartja: »Jobb egyszer látni, mint százszor hallani.« — Köszönetét mondok Tito elnök­nek és a jugoszláv kormánynak a meghívásért — fejezte be beszé­dét Tyitov űrhajós. (MTI) Módosítás a szovjet büntetőtörvényben Moszkva (MTI). A Vecsernyaja Moszkva köz­li, hogy az OSZSZSZK bünte­tő törvénykönyvét nemrég ki­egészítették, és a 227. cikkelyt bizonyos módosításokkal lát­tak el. Ez a cikkely bünteti a »polgárok személyének és jo­gainak vallásos szertartások örve alatt történő veszélyezte­tését«. Az új törvény szerint büntetőjogi felelősségre kell vonni mindazokat, akik »olyan csoportokat szerveznek vagy irányítanak, amelyeknek val­lásos tanítások hirdetése és szertartások elvégzése ürügyén folyó tevékenysége együtt jár a polgárok egészségének meg­károsításával vagy személyisé­gük és jogaik egyéb veszélyez­tetésével; akik állampolgárokat rávesznek a társadalmi tévé-, kenység vagy a társadalmi kö­telezettségek teljesítésének megszüntetésére; akik ilyen csoportokba fiatalkorúakat vonnak be.« r r Tizenhat ország földrajztudósai tanácskoznak hazánkban Szerdán reggel a Magyar Tudományos Akadémia szék­házéiban megkezdődött a Ma­gyar Földrajzi Társaság fenn­állásának 90. és a Magyar Tu­dományos Akadémia földrajz- j tudományi kutatócsoportja megalakulásának 10. évfordu­lója alkalmából rendezett nemzetközi föld/rajztudományi konferencia; A konferencia mintegy száz magyar és negyven külföldi tudós részvételével a föld­rajztudomány különböző ágai­nak legfontosabb időszerű kér­déseit és a legújabb kutatási módszereket tárgyalja meg. A tudományos megbeszél­ek befejezése után a társaság és a külföldi ■vendégek kétnapos tanulmányúton merkednek meg közelebbről az Északi-hegyvidék földrajri ne­vezetességeivel. (MTI) Aortabillentyű átültetése Egy tizennégy éves új-zélandi lányon sikeres aortabillentyű- átültetést végeztek. A műtét, amelyet a világon először haj­tottak végre, az aucklandi kór­házban történt, ahol négyórás beavatkozással kivették Mari­lyn Harkness megbetegedett szívbillentyűjét, és egy hasonló korú halott gyerek aortabillen­tyűjét helyezték el a testében. A műtét alatt a kislányt szív- tüdőgéppcl tartották életben, testének hőmérsékletét 12 fok Celsiusra hútötték te. Buenos Airesben kezébe került. De mielőtt a kínzó fölismerést végiggondol­hatta volna, a férfi a lány állán oltotta el izzó cigarettáját. Graciela azt hitte, hogy ezt a Amikar visszatért az élet oly szorosan megkötözve, hogy fájdalmat semmi más nem meggyalázott testébe, Graciela mozdulni sem bírt. Száját be- múlhatja felül. De a legbor- szúró fájdalmat érzett mellé- tömték. Egy gúnyosan vigyor- zasztóbb csak most következett: ben, iszonyúan égett a tarkója gó férfi arcát pillantotta meg, egy másik férfi az eddig csak és a háta. A lány ardítami sze- aki korbácsát éppen ütésre röhögő csoportból kése hegyé­retett volna fájdalmában, de az emelte. Borzalmas csapás érte vei valamit a lány mellére vé- ordrtás artikulátlan hörgéssé lemeztelenített testét. Graciela sett..; Később a pincéből egy fajult. Kezével görcsösen meg már nem is hallotta a többiek teherautóra hurcolták a meg­akari; kapaszkodni, de karjai a zsivajgó röhögését. Akkor tért gyalázott, megkínzott lány tes- hátán össze voltak kötve. Ami- csak magához, amikor egy tét. Azóta már órák teltek el. kor ujjai mégis megérintették hang fenyegetve többször is a kiszáradt fűcsomót, Graciela megismételte; Horogkereszt emlekezm kezdett..: „Ez a bosszú! Ti vagytok a az élő testen ki.. ,.1.,,.11 ,'.r. r.liAl felelősek Eichmann haláláért! . , . Hegkorbocsoitók váHatok GZ a kez- . A lány az árokban ide-oda ország­Váriatok csak, zsidók, ez a kéz­Sajátos kiejtés ... Éppen felgyújtották az ut- det!« cai neonlámpákat, amikor ki­lépett az egyetemi könyvtár­ból. Talán 21 óra lehetett. Egy kicsit el volt késve, rögtön az A férfi spanyolját különös első buszra szállt, és a végállo- hangsúly jellemezte. Graciela másig' utazott. Amikor a jól Narcisa Sirota, egy Buenos megvilágított főútról a mellék- Aires-i zsidó kereskedő 19 éves utcába fordult, hirtelen egy se- lánya, művészettörténész hall- az égési sebeket és a mellére lyemkendőt és izzadtság szagú gató, emlékezett, hogy ilyen ki- vésett horogkeresztet, férfikezet érzett az arca előtt, ejtést az egyetem melletti esz- Eichmann halott, de segítő- Minden sötét lett körülötte, presszóban hallott, ahol alka- Amikor magához tért, éles lomadtán német bevándorlók fényszóró világított a szemé- is meg szoktak fordulni. Rög­úton teherautó közelgett. A sofőr megállt, amikor a mezte­len nőt meglátta, és a lányt a legközelebbi kórházba szállí­totta. Az orvosok percekig döbbenten bámulták a korbács­ütésektől véraláfutásos testet. társai még remélnek Dél-Ame ri kában. be. Valami asztalfélén feküdt tön tisztában volt, kiknek ISzentirmai) Vergilius és a reklám Kevon Gumagh profesz- szor, az illinoisi egyetem ta­nára négy évig dolgozott Vergilius Aeneisének angol fordításán. Munkájáért öt­száz dollárt kapott. A fele­sége viszont, aki rendszere­sen vesz részt plakátpályá­zatokon, egy húskonzerv előnyeit dicsérő 25 szavas reklámszövegért ezer dol­lárt, egy másik munkájáért pedig egy mosógépet kapott. Nem kell részletezni, hogy a professzor milyen követ­keztetést von le az összeha­sonlításból. Az ízlések különbözők Az egyik londoni filmszín­házban levették a műsorról egy mádarászásröl szóló fil­met azzal az indokolással, hogy »megengedhetetlen ke­gyetlenkedéseket« tartalmaz. Helyette háborús filmet tűz­tek műsorra a dzsungelhar­cokról. Ki viselje a költségeket? Elizabeth Narring mozgó­lépcsőn ment föl egy Ciu- da-Monte-i (Mexikó) áru­ház felső emeletére. Amikor le akart lépni a mozgólép­csőről, tűsarkú cipőjének sarka beleakadt a lépcsőbe. A fialtál nő elesett, közben cipője önállósította magát, nagy ívben elrepült, ponto­san beletalált a porcelánosz­tály kirakatába, s több ér­tékes váza eltört. A bíróság­nak hell majd eldöntenie, hogy ki viselje a furcsa bal­eset költségeit. ízleld meg a világot! Londonban új vendéglő nyűt, amely az ínyenceket »gasztro­nómiai világlcörútra« viszi. A vendéglő jelszava: »Ízleld meg a világot!« önkiszolgáló mód­szerrel 12 ország nemzeti éte­leiből választhat a vendég. A vendéglőhöz tartozik egy uta­zási iroda Is. Ha valaki »gusz­tust kap« az illető ország kosztjára, mindjárt megvásá­rolhatja oda a repülőjegyét is. Ezenkívül költségmentesen uta­zási filmeket vetítenek az ét­teremmel szomszédos mozite­remben. A kevés alvás megváltoztatja az egyéniséget Tudósok széles körű vizsgá­latot folytattak annak megál­lapítására, hogy az alváshiány milyen kihatással van az em­ber egyéniségére. Megállapítot­ták. hogy manapság a legtöbb embernél már nem működik az az ösztön, amely figyelmez­tetné, hogy milyen mennyisé­gű alvásra van szüksége. En­nek következtében a rendsze­res alváshiány — még ha csak egy-két órai mínuszról van is szó — felborítja az egyensúlyt a fizikai és a szellemi fáradt­ság között. A mai ember eset­leg nem észlel fizikai fáradt­ságot, de a szellemi kimerült­ség mégis fennáll, és egyéni­ségében erős elváltozásokat okoz. Az ilyen ember türelrnet- len, képtelen kapcsolatot te­remteni embertársaival, dep­resszióknak, esetleg félelmi neurózisoknak van kitéve. A kimerültség szívizom-elgyengü- ( lést Is okozhat. «A*wwvw»^vwvuwwywwwwvs<v«yw» ’ Somogyilénián Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10. 15-IL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: » Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési dí1 eírv ii Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents