Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

VmAG PROLETÁRJÁT, BGYESUMETEm & KAP°'A ÄRA; 50 FILLÉR AZ MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 213 SZÁM. SZERDA, 1962. SZEPTEMBER 12. Mór szántunk turtalmábSh Az ezer tó országában (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) ' Bognár Ferencék nyugalmáért (6. o.) Lezárult a gépállomás: traktorosuk versenyének tavaszi-nyári szakasza (Tudósítónktól!) Megyénk gépállomásai közül a tavaszi és nyári tervót az augusztus 31-ig terjedő időszak előirányzatát a Lengyeltóti és a Kaposvári Gépállomás telje­sítette. Az átlagos teljesítmé­nyek jók, de akad nem egy ki­váló eredmény is. Kimagasló munkasikerek főként az ara­tásban születtek. Heffler Jenő, a KarácB Gép­állomás dolgozója 405 hóidról vágta le a gabonát kévekötő aratógéppel. Mestyán Zoltán marcali traktorvezető 401, Elekes János csokonyavisootai traktoros pedig 388 holdon vé­gezte el ezt a munkát. A rendre aratók közül a ta­valyi verseny győztese, Faze­kas János kaposvári traktoros lett az idén is az első 1032 hóid­dal. Bcdkóci József, az Ihanos- berényi Gépállomás dolgozója 820 holddal a második, J-anko- vics József darányi traktoros 791 hold rendre aratással a harmadik lett. A kombájmvezeitők között az idén is szoros verseny alakult ki, s a tavalyinál is jobb ered­ményeket értek éL Jovamomcs György darányi kombajnos 786 holdról 724, Takács József, a Kaposvári Gépállomás dolgo­zója 658 holdról 765 tonna sze­met takarított be. Említésre méltó Pataki Béla fonói kom­bájnt« teljesítménye is: 529 holdról nem kevesebb, mint 797 tonna gabonát vágott le és csé­pelt éL A traktorosok tavaszi lés nyári munkájában Lakos János iharosberenyi traktoros bizonyult a legjobbnak 1066 normálholdnyi teljesítményé­vel. A fiatal traktorosok dicsé­retére válik, hogy az idén sok­kal többen kerültek közülük az élvonalba, mint eddig bármi­kor, és megelőztek több idős, tapasztalt traktorvezetőt is. La­kos János is a fiatal traktoro­sok közé tartozik. Csaknem 12 millió forintot költenek községfejlesztésre az idén a kaposvári járásban Az idén megközelítőleg négyszer annyi pénzt —csak­nem 12 millió forintot —köl­tenek községfejlesztésre a ka­posvári járásiban, mint öt esz­tendővel ezelőtt. Maga ez a szám is érdekes: 1957 óta nem kevesebb, mint 33 millió fo­rintból épülték művelődési házak, járdák, utak, orvosia­kénak, rendéWfc Csupán 1959-től napjainkig öt iskolát emeltek a járás fal­vaiban, ebbal egyet teljesen községfejlesztési alapból épí­tettek. Az átalakításokkal együtt 26 új tantermet nyer­tek. Az utóbbi három évben 18 politechnikai tantermet lé­tesítettek, s így már több, mint másfél ezer gyermek részesül politechnikai oktatásban. A járás vezetőd célul tűzték, hogy 1965-ig minden iskolá­ban bevezetik a politechnikai oktatásit November 8—14-e között szovjet filmhetet rendeznek hozónkban Művészküldöttség érkezik a Szovjetunióból Immár hagyománynak számít hazánkban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából meg­rendezik a szovjet filmek ünnepi bemutató sorozatát. Az idén november 8-a és 14-e között tartják Budapesten és vi­déken a szovjet filmhetet A szovjet filmhéten megjelenik a budapesti és a vidé­ki filmszínházak vásznán a nálunk is jól ismert kitűnő szovjet rendező, Jurij Rajzman filmdrámája, amelynek cí­me Hátha mégis szerelem? Bemutatják majd az Iván gyer­mekkora című szovjet filmet is, amelynek drámaisága és őszinte lírája nagy sikert aratott az idei velencei filmfesz­tiválon; A filmhét harmadik újdonsága az Elmentem a nap után című szovjet film A szovjet filmhét eseményeire művészküldöttség érke­zik hazánkba. A küldöttség tagjai részt vesznek több bu­dapesti és vidéki bemutatóm. (MTI) Nem szabad megengedni, hogy az amerikai agresszorok háborút robbantsanak ki TASZSZ-nyilatkozat az amerikaiak provokációiról Álla­Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány felha­talmazta a TASZSZ-t annak kijelentésére, hogy az Egye­sült Államok kormánya olyan provokációkat követ el, ame­lyek »általános termonukleá­ris világháború katasztrófájá­ba sodorhatják a világot-«. A szovjet kormány hangsú­lyozza: ma nem lehet Kubára támadni és arra számítani hogy e támadás büntetlenül végződhet az agresszarna néz­ve. Ha ilyen támadást végre­hajtanak, ez a háború kirob­bantását jelenti. A szovjet kormány felhívás­sal fordul az Egyesült mok kormányához, »ne veszítse el józanságát és önuralmát, ítélje meg józanul, mire vezethet te­vékenysége, ha a háborút kirobbantja«. A szovjet kormány egyide­jűleg kijelenti, hogy nem kö­veti az Egyesült Államok kor­mányát, amely 150 000 tartalé­kost hív be katonai szolgálat­ra. Ugyanakkor azonban »kö­telességének tartja, hogy aki­alakult helyzetben éberséget tanúsítson, ezért megbízza a Szovjetunió honvédelmi miniszterét és a szovjet hadsereg pa­rancsnokságát, minden io« tézkedést tegyen meg, hogy a szovjet fegyveres erők a legmagasabb harc- készültség állpotában le­gyenek«. »Ezek az intézkedések kizá­rólag elővigyázatossági okok-» ból történnek. A magunk ré­széről mindent megteszünk a béke fenntartására« —" hang­súlyozza a nyilatkozat. A Szovjetunió kormánya fel­hívással fordul a népekhez isi, ítéljék el az agresszív terve­ket, ne engedjék meg az ame­rikai agresszorckmak, hogy há­borút robbantsanak ki, bizto­sítsák a világbékét. (MTI) Huszonhat vagon mézet szállítottak el megyénkből a méhész szakcsoportok (Tudósítónktól.) A megyénkben működő 46, méhész szakcsoport és a Ka­posvári Méhész szövetkezet tagjai 35 vagon méz szállítá­sára kötöttek szerződést az, Országos Méhészeti Központ­tal. Mivel a méztermés a, vártnál jobban sikerült, a, szakcsoportok pótlólag még, 178 mázsa méz értékesítésére szerződtek. A méz felvásárlása megye, szerte megkezdődött, s már több, mint 26 vagonnal szállí­tottak el belőle. Kiss István kaposvári méhész családon­ként 88 kg mézet pergetett,# ez szinte egyedülálló a megyé- * ben. A szerződésiben vállalt 101 mázsa helyett 22 mázsa mézet' adott el az államnak. Az in­kei, a lakócsai és a vései mé­hész szakcsoportok is túltelje-’ sítették szerződésben vállalt1 kötelezettségüket. Egyedül a A TAPSONYI JUHASZ PESTEN A KIÁLLÍTÁS juhtenyész- tési épülete előtt padok sora­koznak. Rajtuk többnyire ju­hászok üldögélnek, az ország legjobb juhászai. Köztük van Kóltai József is Tapsonyból. A Rákóczi Tsz négy kiállított állatát gőndofe 'itt, ö'nevel­te mindegyiket, tehát /azt is, amelyik a tenyésztési ■ nagy­díjat kapta meg. Hogy hánya­dik a tapsonyiaknak ez a ko­sa az országos rangsorolásban? A nagyon is megtisztelő má­sodik helyet szerezte meg. Az első, a nagydíjas kos Szen­tesen, a Pankotai Állami Gazdaságban nevelkedett. Gondozója, Vdvardi Sándor osztatlan elismeréssel beszél a tapsonyiak sikeréről. Sza­vaiban a szakmai közvéle­mény állásfoglalása fejeződik ki. Pankota ugyanis hazánk Kaposvári Méhész Szövetkezeti egyik juhtenyésztésre szakost 850 mázsa mézet értékesített? tott állami gazdasága, a pan- szeptember 7-ig; # kotai juhász tehát nem csu­pán egy a száz meg ezer szak­mabeli közül, hanem az egyik legjobb értője, mestere a juhtenyésztésnek. HOGY MIT MOND a tap- sonyi juhászairól? Azt, hogy jó úton jár, s a kitüntetés ta­núsága szerint szép eredményt ért el. A nagydijas kos a pan- kotaiak 16 ezres állományából való, a tenyésztési nagydíjas állat pedig a tapsonyiak 570 darabos juhnyájából szárma­zik — ez csak a titkos elbí­rálás végeztével derült ki, így hát okvetlenül mérvadó a döntés, helyes a rangsorolás — magyarázza, majd hozzá­fűzi: »Kottái bácsival egyéb­ként 1948—49 óta mindig ta­lálkozom itt, az országos ki­állításon.« — Bizony másfél évtizede minden alkalommal hozok fed néhány állatot — mondja Kol- tai bácsi. — Egyéni juhász­ként is kaptam számos orszá­gos elismerést, sőt kormány- kitüntetést is. Három évvel intézni. Hírt másként is kap hazulról. Elnökük, mezőgaz­dászuk éppen szombaton lá­togatta meg a kiállításon. Ta­lán ez a látogatás azt ered­ményezi majd, hogy a tapso- nyi Rákóczi Tsz-ben ezután még nagyobb becsülete tesz a juhtenyésztésnek. Mert most még az állomány elhelyezése sem kielégítő, a takarmány­ellátás meg a télen, a tavasz- szál nagyon is szűkös volt. S a juhász javadalmazása? Az már rendezve van. Tavaly ugyanis egész évben csak 401 egységet adtak neki, az idén pedig csupán az első félévben 594 egységet beírtak könyvé­be. BÜCSŰZUNK Kottái bá­csitól jókívánságaink megis­métlésével. ö még nem jön haza egyelőre, csak azután, ha az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár bezárta ka­puit. A kiállított állatokat nem kell Tapsomyba szállíta­ni, elkeltek már azok. Kottái bácsi pedig kiszemelt már itt egy kiváló tenyészegyedet, azt akarja megvásároltatni juhál­az idén 140 vagon csemegeuborkát készítenek. Nagy részét külföldre szállítják. Ezenkívül 120 vagon savanyú pap­rikát, 100 vagon lecsót és 120 vagon zöldséggel töltött paprikát tartósítanak. Első képünkön: Mosás után a cse­megeuborkát üvegekbe rakják. A második képen: Az uborkával teli üvegeket Farkas Istvánné és Bárány Sándor­ué egymás fölé polcolja a raktárban. ezelőtt beléptem a tsz-be, s bevittem 132 juhot Most va­gyok itt először szövetkezeti juhászként Mondom, ezeket a kosokat már a közösben ne­veltem. Belép a kerítésbe, és simo­gatja kedvenc állatát, a te­nyésztési nagydíjast Két ke­zének ujjaival beletúr annak gyapjűbundájáfoa, és a sok-sok érdeklődőnek mutatva így szól: — Ez neveli a pulóvert. — Van rajta olyan 12—13 ki­lóra való magyar fésűs me­rino gyapjú. Liheg is szegény jószág, pedig szellős az épület. Hogyne lihegne, melege van ebben a vastag bundában. Hát még a nyáron, a nagy forró­ságban mennyit szenvedett: be volt zárva az akolba. GONDOLOM, a tapsonyi juhász szeret Pesten tartóz­kodni, hiszen kit ne töltene el büszkeséggel az a tudat, hogy országosan elismert jószágot nevelt, ám Kottái bácsi mégis folyvást arra gondol, mi van a nyájjal otthon. A napokban haza is látogatott, mert a te­nyészkosok közül ki kellett válogatni azokat, amelyeket rövidesen átadnak más tsz-ek- nek. Gondozásukat ugyan rá­bízta társára, de az eladást azt jobb szereti személyesen temányuk fejlesztése céljából. Kilépve a juhtenyésztés épületéből ismét a juhászok népes csoportját látjuk. Egyi- kük-másükuk hagyományos juíhászöltözékben, van. Kottái bécsi pedig ünnepi ruhát vi­sel. — Hogy öltözékemről senki meg nem állapíthatja, hogy mi a foglalkozásom? Nem szá­mít az. Nézze a kollégámat, róla gondolná-e, hogy juhász? Ugye, nem gondolná? Pedig az. Együtt szolgáltunk a káp­talanok idejében, ö **■ Nagy Géza — most a Lábodi Álla­mi Gazdaságban, Beleg metr lett egy pusztán dolgozik. Pes«i ti rokonainál tölti sízabadsá- gát, s ma meglátogatott... AZ ORSZÁGRA SZŐLŐ juhtenyésztési eredménynek is örül Kottái bácsi meg a láto­gatóknak is. Annak meg még inkább, hogy a szövetkezetben nagyobb megértéssel találko­zik majd, és sikeresebben folytathatja nagyapja, apja mesterségét, amit ő is gyer­mekkora óta, immár fél év« századon át oly nagy ügybu»* galommal űz ... Kutas Jóa®fl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents