Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

Kedd. IWSZ. szedtem®«* fl. 3 SOMOGYI NÉPL.A* Gondilaféhresztő, alapos beszámoló, termékeny vita a mhaiizemi kommunisták lílittválaszts taggyicséi Ottjártuakkor öt holdról szedték és csomagolták exportra a paradicsomot a nagyberki Kapós- völgye Tsz kertészetében. 100 mázsát szállítottak az NDK-ba és Csehszlovákiába. Belföldi piacra ISO mázsa paradicsomot adnak eL Kisemberek és államérdek Nem sokkal azután, hogy tulajdonosaiknak átadták a Tóth Lajos utcai szövetkezeti laká­sokat, megírtuk: az Építőipari Vállalat mu­lasztása, felületes munkája következtében -számtalan hibát kellett jegyzőkönyvben rög­zíteni. Lassan letelik a jótállási idő, de a jo­gos kifogások száma nem csökken, hanem nö­vekszik. A ■ panasztevőknek azonban nemegy­szer csalódottan kell visszafordulniuk a me­gyei tanácstól, a váffiatat vezetőitől, mert ilyen válaszokat kapnak: — Ne panaszkodjnn ák, örüljenek, hogy la­káshoz jutottak! Hiába mennek a bírósághoz is, mert az csak akkor intézkedik, ha állami, ha nemzetgazdasági érdek védelméről van szó (?!). Több szövetkezeti lakás tulajdonosával be­szélgettem. Elmondták, mennyire örülnek, hogy saját otthonukban hajthatják álomra fe­jüket Azonban nagyon aggasztja őket hogy mi lesz, ha letelik a jótállási idő. Akkor a rengeteg építkezési hibát ,a maguk költségén kell megjavíttatniuk. Ezek az emberek évekig kuporgatták forintjaikat, lemondtak minden kényelemről, szórakozásról, új ruháról, hogy lakásuk lehessen. Visnyeiéknél például nyolc hét óta (?!) tart a mennyezet javítása. A család hol az egyik szobában, hoi a konyhában húzódik meg, zsú­folja össze bútorát. Meddig megy ez így? Ugyanis amit egyik nap megcsinálnak, az másnap vagy leomlik, vagy le kell verni, mert a mennyezet felpúposodük. Egy mérnök szerint ezt a rendellenességet a mennyezet anyagában levő salakból keletkező gáz okoz­za. S ha most rendbe hozzák is, néhány hónap múlva újból él kell ezt a munkát végezni. Szép kilátásokkal kecsegtetik Visnyeiéket! De nemcsak nekik van panaszuk Földi Gyw­láék és mások lakásában is kicsi a cserép­kályha tűztere, nem alkalmas a hálófülkés szoba fűtésére. Ha ezen változtatni akarnak — mint Bokor Pálék tették —, fizethetnek ezer forintot a magániparosnak. A tető szigetelése rossz, több lakás beázik. Erdős Jánosékat hó­napok óta hitegetik, hogy kicserélik a gom­bás, penészes, felpúposodott parkettát. Még szabadságra sem mehettek, mert minden nap a parkettásokat várják. A nemrég elkészült betonjárda már annyira öGsaetöredezett, mint­ha évek óta használnák. A ház lakói hetek óta kénytelenek vödörrel hordani a vizet, mert a honvédség nem engedi üaemeltetni az OTP- vel közösen építtetett hidrofort. Állítólag sokba kerül. Vajon dísznek építették? A te­tőre nem lehet tv-antennát szerelni, mert nem bírja el a nagy »megterhelést-«. Sokszor jártak már a vállalat szakemberei a szövetkezeti lakásokban, s vettek részt lakó­gyűléseken. Minden hibára találtak magyará­zatot. Arra is, hogy Kersák Jenő éknél miért dőlt be az egyik válaszfal, s hogy másutt miért ázott el a villanyvezeték. Nagyon sok ígéret is elhangzott De aki egyszer megígért valamit, az többé már feléjük sem nézett. Mert — s ez felháborító — az a vélemény alakult ki, hogy a lakók érdeke magánérdek, panaszaik orvoslása nem fontos állami fel­adat, Véleményünk szerint igenis érdeke álla­munknak, hogy az emberek megfelelő, teljes értékű lakást kapjanak pénzükért Az Építő­ipari Vállalatnak elsőrendű kötelessége, hogy ne húzza-halassza, hanem mielőbb és kifogás­talanul kijavítsa a mulasztásból keletkezett hibákat a kaposvári szövetkezeti lakásokban. Szalai László TÖBB, MINT NÉGY ÓRA HOSSZAT TARTOTT a Ka­posvári Ruhaüzem negyven- egynéhány kommunistájának küldöttválasztó taggyűlése. Ti­zennégyen kaptak szót, s való­színűleg még többen is el­mondták volna véleményüket, ha nem szorongatja őket az idő rohanása. Több élvtársnak azonban műszakba kellett men­nie, s a vitát le kellett zárni. Nehéz lenne hirtelenében felsorolni a hozzászólások té­materületét A termelési prob­lémákon kívül gyakran forgott szóban ez a fogalom is: »Szo­cialista emberré nevelés.« Töb­ben is kitértek a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veinek a szocializmus építésé­vel kapcsolatos tételeire. Job­ban mondva arról faggatták egymást az elvtársak, mi szük­séges ahhoz, hogy majd ki­mondhassuk: Magyarországon íö’építettük a szocialista tár­sadalmat. Bizonyító érvekért, példákért nem mentek a szom­szédba. Csonka elvtárs több esetet is felsorolt annak bizonyítására, hogy még rengeteget kell ten­niük a ruhaüzem kommunis­táinak. Például drága import- szövet érkezik az üzembe. A segédmunkások azonban mit. sem törődnek vele, vigyázatla­nul, gondatlanul hányják le a tehergépkocsiról, még akkor sem fáj a szívük, ha rátapos­nak a sok pénzbe kerülő, sok- ßok utánjárással megszerzett portékára. Egy másik példa: Egyik üzemi asztalosuknak húsz óra kellett olyan munka elkészítéséhez, amit másutt fe­leannyi idő alatt megcsinálnak. Vagy öntudatos embernek ne­vezhető-e az a festő, aki két hétig fest egy irodát, mert sen­ki sem kéri számon tőle, hogy mennyit dolgozik? És szó esik másokról is, olyanokról, akik nem dolgozzák le becsületesen a munkaidőt, vagy nem jó mi­nőségű munkát adnak tó ke­zükből. S NÉHÁNY »NINCS«-UÖL IS beszéltek az elvtársak. Meg­említették, hogy egypár esz­tendő leforgása alatt hatalmas üzem született meg, amelyben vannak korszerűen fölszerelt, modem munkatermek, viszont nincs még ebédlőjük a munká­soknak, s még sok minden nincs, ami hozzátartozna az élethez. A fontos elméletti kérdések — a tanulást. Dolgozóik tekin­télyes hányada nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát. A kommunisták levon­ták a maguk számára a követ­keztetéseket, s nagyobb ré­szük beiratkozott valamilyen iskolába; akiknek nincs meg, megszerzik az általános iskolai végzettséget, s csak néhány idősebb elvtárs lesz, akitől ko­rára való tekintettel nem köve­telik meg, hogy tanuljon. Vi­szont hangsúlyozták a taggyű­lésen: az irányító szerveknek nagyobb türelmet, több megér­tést kell tanúsítaniuk az olyan nagy feladat, mint a beiskolá­zás megszervezésére, nem sza­bad egy-két hetes határidőt ad­ni. A ruhaüzemi kommunisták örömmel számolhattak be ar­ról, hogy a taggyűlésig több mint nyolcvan dolgozót szer­veztek be az általános iskolai oktatásba. A BESZÁMOLÓ MEGEMLÍ­TETTE, hogy a pártszervezet az utóbbi három évben megte­remtette a párttagság eszmei­szervezeti egységét, megszaba­dultak az intrikusoktól, s je­lentősen szilárdították kapcso­latukat a párton kívüli dolgo­zókkal. A pártszervezet veze­tői beszélgetésre hívták meg több alkalommal is a dolgozók különböző csoportjainak képvi­selőit, kikérték véleményüket, és sok javaslatot kaptak tő­lük. Csak ez lehet a jövő út­ja is, mondotta a párttitkár. Müller lAszló elvtárs szintén leszögezte: a vezetők csak ak­kor tudnak eredményesen dol­gozni, ha az üzem munkásai támogatják őket. Ezért szüksé­ges, hogy a párttagok álljanak a vezette mellé. Helytelenítet­te, hogy a műhelyekben néha nem hajtanak végre utasításo­kat. Bírálni lehet a vezettet, meg is hallgatjuk, s vitatkoz­hatunk is', de az nem mente­síthet az utasítások végrehaj­tása alól — mondotta. Természetesen vélt vagy el­túlzott probléma és olyasmi is elhangzott a taggyűlésen, ami­vel nem értett egyet mindenki. Az egyik raktárban dolgozó elvtárs például nehezményez­te, hogy a portás egyszer nem akarta elfogadni tőle a rak­tárkulcsot, mivel nem ő a raktárvezető. Ebben ő — úgy­mond — bizalmatlanságot lát, mert »ha párttagnak jó vagyok, akkor miért ne lehetnék jó ar­ra is, hogy leadjam a raktár­kulcsot« — mondotta. A vita végén megmagyarázták ennek az elvtársnak, hogy erősen sántít az érvelése, s nincs iga­za. Szóba került a vitában több termeléssel kapcsolatos gond is. Többen kifogásolták, hogy gyakran akadozik az anyag­ellátás, s előfordult már, hogy a hattagú munkabrigádnak öt-hat nadrág vasalásánál töb­bet nem tudtak biztosítani. Ezért mondják az emberek, ha versenyre szólítják őket, hogy előbb biztosítsatok nekünk munkát, aztán majd alakítunk brigádot. A RUHAÜZEMI ELVTÄR- SAKBÓL termékeny vitát, sok gondolatot váltott tó a pártve­zetőség alapos beszámolója. Méltó módon készülnek pár­tunk VIII. kongresszusára. V. J. Szabálysértési bizottságot alakított a Tabi j anács (Tudósítónktól.) Csaknem másfél száz sza­bálysértési üggyel foglalkozott az év első felében a Tabi Já­rási Tanács Igazgatási Osztá­lya. A följelentések kivizsgá­lása nyomán 114 esetben szab­tak ki ötventől hatszáz forin­tig terjedő pénzbírságot. A legtöbb szabálysértés — szám szerint 35 — a társadalmi tu­lajdon megsértéséből szárma­zott. ötszáz forinton felüli pénzbírságot mindössze hat £»zt Mihály — Becse Károly: 1 AZ 57081-ES lé között megemlítette Csonka ,, . , , ................... e lvtárs — s a vitában más is/ffz®mé^' terhere szabtak tó fő­iként kontárkodás, erdei falo­pás miatt Előfordult hogy sú­lyos pénzbírsággal kellett súj­tani olyan szülőket akik ismé­gionísía — Hallgassatok meg —foly­tatta — A valósággal kell számolnotok... A valóság pe­dig nem az, amit nektek itt el­mondtak ..; A légiós élet nem datolyaevés te oroszlán- vadászás, hanem megalázta­tás, alig elviselhető napok so­rozata ... A légióst gyűlöli mindenki, az is, akiért har­col, és az is, aid éllen har­col ..; Távol-Keleten szürkü­let után nem ajánlatos az ut­cán járni, mert lepuffantjáik. Afrikában egy-egy helység bel­városából ne tegye tó egyedül a lábát... Örökös félelem, ha- Jálveszedélem a légiós osztály­része .;. Rengeteg fiatal fiú­nak mondják fel az idegei a szolgálatot... — Halljátok? — kacagott az egyik. — Ez bolond! — Sajnállak benneteket, fiúk — mondotta estendesen Gazsó. — Hallgassatok meg... Amazok tüntetőleg felálltak és kivonultak a szobából. Az utolsó úgy becsapta maga mö­gött az ajtót, hogy szinte ren­gett bele a ház. Az újoncjelöltek útja a to- borzó iroda főnökéhez veze­tett ..; Néhány perc múlva két lé­giós rohant a szobába és Ga­zsót maguk előtt betuszkolták k főnök elé..: Annak tajfékzoOt a amikor kiugrott íróasztala mögül. Hatalmas öklével ar- cuivágta Gazsót, hogy ázmag- tán törődött. Erire a két pri­bék is nekiesett. Egyik úgy orron vágta, hogy megindult a vére, a másik a gyomrába rúgott A fiú a földre zuhant A főnök üvöltött: — Hogy mersz te így be­szélni az újoncjelöltek előtt? Az egyik pribék a ’íoldön fekvő fiú fejébe rúgott Az csendesen válaszolt — Nem tudtam, hogy nem szabad megmondani az iga­zat .; . Ez végleg tóhozta kínzóit a sodrából. A negyedik légiós is nekiesett és mindaddig rug­dosták, míg ei nem vesztette eszméletét Aztán fellocsolták, kezébe nyomták bőröndjét, és való­sággal kidobták. — Többet meg ne lássunk itt, mert kinyújtunk. Nesze ez a levél még a tied. Most ér­kezett Tessék. És most taka­rodj! . : : Amint Gazsó az utcára ért, izgatottan bontotta fel a leve­let, mert azonnal látta a cím­zésen, hogy nem Lisette írta, bár a borítékon Marseille-! bé­lyegző volt. A hegyes, szálkás, hosszú­kás betűk mintha szíven szúr­ták volna... Már az első mon­dat megrendítette. »Legyen erős uram.-« Nekidült az egyik ház falá­nak, annyira gyengének éret­te magát »El kell viselnie mindazt, amit az élet önre rótt Lisette már nem fog önnek többé vá­laszolni. © mór letudta az éle­tet kislányával együtt Nyitott gázcsap mellett találtak rájuk, de akkor mór késő volt.. Őrizze meg uram emléküket, ők pedig nyugodjanak béké­ben. . .* Gazsó szívébe mérhetetlen fájdalom költözött.. Hosszú­hosszú percekig állt mozdulat­lanul a falhoz támaszkodva™ Aztán egyszerre végtelen üres­ségé érzett bensőjében.;. Autó fékjének csikorgása riasztotta fél gondolataiból. — Hát te? — kiáltotta a ko­csiból captain Pöti — miért vagy itt? Es hogy nézel ki? Arcod kék és zöld..; — Semmi kapitány úr... Csupán megkaptam a végki­elégítést a légiótól- . ; — Szent ég! Alaposan hely­ben hagytak!... No, de sebaj! Kárpótlásul itt hozom a fran­ciaországi letelepedési enge­délyt. . s örömhír, barátom... Örömhír! — Köszönöm, kapitány úr — mondatta halkan — de máiv nem tartok rá igényt... f-Miért?... Ember, mi van| ^ Qrszég06 Gyorsiró & Gépiró veled.... __ I Versenybizottság október 12—16-a Gazso szótlanul átnyújtotta$ között rendezi meg a dolgozók a kezeben szorongatott levelet. J gyorsíró- és gépíróversenyét, vala- Pöti átfutotta te szinte össze-«mint az idegen nyelvű versenye- rezzent amikor a végére ért. ♦ két. A gépíróversenyen részt vevőket És| teljesítményük alapján négy cso­portba sorolják. A bejutás föltéte­le: percenként 450, 320, 260, illet­ve 200 leütést kell elérni. A legjobbakat díjazzák. Dijat kap mintha kígyói a négy ezreléknél nem nagyobb hi- -baszámmal dolgozó négy sebességi .en nem küldték iskolába lyermeküket. A szabálysértési eljárásnak nagy a nevelő ereje, mind ke­vesebb ember szegi meg a törvényeket. A'járási tanács végrehajtó bizottsága abból a célból, hogy tovább növeljék a társadalmi nevelés hatékony­ságát, a közelmúltban szabály­sértési bizottságot alakított ta­nácstagokból és szakemberek­ből. A bizottság tagjai részt vesznek a szabálysértési ügyek tárgyalásain, sőt több ügyet a helyszínen tárgyalnak meg, és arra meghívják a lakosság képviselőit is. Október 12—16-a között rendezik meg a dolgozók gyorsíró- és gépíróversenyét — Fogadd részvétemet Igazán nagyon sajnálom, mast mi a szándékod?... — Hazamegyek... Anyám­hoz... A kapitányt csiryie volma tyví^p1 iííív rub+fn-n'f t kaszámmal dolgozó négy seöességi feL meg’ Ugy patíantlesöpört első három helyezettje. Hl­Magyarországra akarsz« menni?... Te megőrültél! — Ellenkezőleg úr... Soha józanabb nem í voltam, mint most.. Es soha I világosabban nem láttam! bátlansági díjat, oklevelet, továb­bá emléklapot kapnak azoka ver­senyzők, akik elérik az előírt hi­bátlansági fokot. Budapest és a , »megyék legjobb versenyzőit okle­Kapitany | véllel tüntetik ki. A legnagyobb át­lagsebességet elérőket behívják az 1963. évi gépíróbajnoki versenyre. Hasonló módon jutalmazzák a gyorslróversenyek győzteseit is. A másféléves t nevezéseket minden versenyszám­met szereplőse-1 ra két-két példányban szeptember mat, mszolgártatottsagomat te j 25-ig kell beküldeni a kaposvári az egész szabad világot, mint | Tanácsház u. 2., Illetve a Siófok, most.. — Eh! A keserűség adja; szádra a szavakat..: Nem kapitány úr!.;. Nos,: mégegyszer köszönöm segítse-• gét, bár hiába fáradozott... A tiszt dühösen ugrott ko-i csiba. — Örült! — ordította Gazsó: felé, aztán rátaposott a gáz- i pedálra és villámgyorsan el- j hajtott. Gazsó néhány másodpercig j nézte a kocsi után felszálló; port, aztán megfordult és las-i san, ellenkező irányban, meg-] indult Kelet felé.;. : (Vége.) Kossuth Lajos u. 35. szám alatti Gép- és Gyorsíró Iskola verseny­felelősének elmére. Bővebb felvi­lágosítást is ezek az iskolák ad­nak az érdeklődőknek. Az ÉM Somogy megyei Áll. Építőipari Vállalat Kaposvár, Nagyatád, Marcali környéki munkahelyeire kőműves­segédmunkásokat fölvesz. Jelentkezés Kaposváron: Májas 1. n. 57. sz. Nagyatádon a főépítés- vezőségen és Marcaliban az építkezéseken. Ha az Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra Pestre utazik, feltétlenül keresse föl az ország egyetlen gyermekcikk-áruházát, az ÚTTÖRŐ-ÁRUHÁZÁT, ahol gyermekeinek tanszereit és iskolaruháit egy helyen megvásárolhatja. Bp., V., Kossuth Lajos u. 9. Bp., XIII., Szt. István krt. 30. Fiú iskolaöltönyök 214,00 Ft-tól Fiú iskolaköpenyek 86,00 Ft-tól Gyermek tornacipő 28,00 Ft-tól Leányka tomamez 36,00 Ft-tól (256) Magas szárú bőrtalpú gyermekcipő 85,00 Ft-tól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents