Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. szeptember L Vihar Szőkedencsen A MINAP RENDKÍVÜLI SZÜLŐI ÉRTEKEZLETET tartottak Szőkedencsen. Az ér­tekezleten a felső tagozatos tanulók szülei voltak hivatalo­sak. Még azok is részt vettek a megbeszélésen, akik eddig — saját megfogalmazásuk sze­rint — nem szaladoztak a gyerek után, mert minek az. — Nem engedjük a gyere­keket és kész! — Igazgató bácsi — ez Var­ga Tibor igazgatónak szólt —, maga meg ne is szóljon bele a dologba. Mi meg vagyunk elégedve a mi iskolánkkal — Igaza van! Minden úgy van jól, ahogy van. Mi isidé jártunk valamikor! Sokszor kellett csöndre in­teni a mindent egyszerre el­mondani kívánókat. A járási tanács képviselői alatt talán még sohasem voltak ilyen ké­nyelmetlenek az ülőalkalma­tosságok. Alig hallgattak a szóra az emberek. A döbbenet csöndje ülte meg hirtelen a termet, amikor a járásiak kö­zül egy halk beszédű ember ezt mondta: —- Maguk a makacsságuk­kal ellenségei saját gyerme­keiknek! A körzetesítésre szük­ség van, mégpedig azért, hogy a gyerekek jóval többet tud­janak, mint amennyit maguk tanulhattak^ Szülőik és éSemségefc? A höíkkenet utáni nyugvás nem tartott sokáig. Valamivel a céltalannak látszó zűrzavar te­tőpontja előtt kért szót Gergő József, a termelőszövetkezet új elnöke. Bíznak benne, sze­retik, hallgatnak rá. Azért is viselheti ezt a tisztséget Ö csak nem akar »-rosszat-?! Pedig ő is a gyerekek érdekét emlegeti, hogy a körzeti isko­láiban jobban fel tudnak ké­szülni az életire Érvre érv. De ismét csak elraralkodott a hangzavar* — Nincs pénz? — Mi lesz a lányokkal, őket nem lehet úgy utaztatni, mint a fiúkat! A józan gondolkodás csak villanásnyi időre tudott úrrá lenni a szócsatázők felett. Másnap a járási székhelyen restelkedve vallották meg, hogy dolgavégezetlenül jöttek vissza a szülői értekezletről. Mi lesz a szőkedencsi negy­venhárom felső tagozatos gye­rekkel, akiknek szeptember­től a somogysémsoni iskolába kellene naponta átjárniuk au­tóbusszal? Maradhatnak a sző­kedencsi kis iskolában, ahol eddig is négy tanerő viasko­dott majdnem száz gyerek ok­tatásával, nevelésével? Nem! A körzetesítés az oktatási re­form egyik fontos és mulaszt- hatatlan lépése. Szőkedencsen néhányan felpiszkálták a ke­délyeket, és úgy látszik, hogy a piszkálódók az erősebbek, mert lassan már az sem mer nyíltan színt vallani, aki ma­gáiban már elismeri, hogy kell a körzetesítés. ANNAK IDEJÉN — mielőtt az oszággyűlés 1961-ben tör­vényerőre emelte volna az is- kolareformot — országosan folyt a vita a reformtervezet­ről. A sajtóban, rádióban, ér­tekezleteken, gyűléseken társadalomnak úgyszólván minden rétege megszólalt eb­ben a vitában. Hazánkban először kapott jogot az ország népe ahhoz, hogy az oktatás­ügy alakításába beleszóljon. Éltünk a joggal. De éltek-e a szőkedenesiek, az a néhány híján negyven szülő, aki érv­nek nem számító »érveket« hangoztatva most elzárkózna a körzetesítés elől? Valóban nem értenék, hogy a maga­sabb színvonalú alapműveltsé­get csak a szakrendszerű Ok­tatás bővítésével, a. körzetesí­téssel tudjuk megadni gyer­mekeiknek? Néhányan titokban befizet­ték a pénzt az első autóbusz- bérletre a hátráltatok fenyege­tőzéseire mit sem adva. De így könyörögnek: — Jaj, csak meg ne tudják, mert még megvernek! Negyvenhárom szülő közül az egy Orsós János vallott nyíltan színt. Cigányember. Maga nem járt iskolába. De két felső tagozatos kislánya kitűnő tanuló, a fia jó rendű. Taníttatni szeretné őket. Ha már építőmunkásikénf beba­rangolja az országot, legyen a gyerekekből valami! Ez a va­lamikor semminek sem nézett ember érti, hogy miiről van szó. EGY CSÉPLÖCSAPAT EBÉDIDEJÉT zavartam meg. Csak azt a szót kellett kimon­danom, hogy »«körzetesítés«, s már körülvettek, és záporozott a tiltakozás, a komolytalan ér­velés, a mindenféle aggályok sorolása. Azt mondták, nincs módjuk vállalni a költséges utaztatást. Kispálné, Marton Dezső és Papp Jenő majd le­nyeltek. Var ga Tibor igazga­tót még szóhoz sem engedték jutnia Anyagi gondjaikat sor­jázták;.* Pedig Szőkedencs a környék legmódosabb községe. Érdemes lenne számon tarta­ni, hogy hány motortulajdonos van, hány rádió szól a falu­ban, milyen a boltok forgal­ma. Hogy lakás- és öltözködés- kultúrájuk versenyezhet a vá­roslakókéval. Nyomorognak? Megmosolyogtatják magukat, ha ilyesmit akarnak elhitetni bárkivel. f Kibújik a szög a dákból ha­mar, és kiderül, hogy sokkal kevesebb ellenzője volna a körzetesítésnek, ha a buszkölt­séget az állam vállalná. Igen, persze. Ha győzné az állam. Majd lesz ilyen is, de most még ez a legkisebb áldozat, amit a szülőknek kell vállal­niuk. Mi az álláspontja ebben a szóviharzásban az államhata­lom helyi szervének, a közsé­gi tanácsnak, a párt- és a tö- megszervezseteknek? Hallgat­nak, hogy »jó emberek« ma­radjanak. Pedig ez a magatar­tás olaj a tűzre. Megiesz-e a körzetesítés? Igen, mert meg kell lennie. S mi lesz á viharral? Elül- Már most elülne, ha a példát szol­gáltatók bátrabbak volnának, és elhallgattatnák a hátulról kiabáló visszahúzókat. A sző­kedencsi szülők végül is nem fognak magukról olyan bizo­nyítványt kiállítani, hogy a í ját gyermekeik ellenséged* Papp Jenő, ez a különben világos fejű, értelmes fiatal parasztember a szemünkbe nevetett, amikor azt mondtuk, hogy csak ne becsülje le a tu­dást, mert maholnap a mező- gazdaságban dolgozók is ak­kor találják meg jobban egyé­ni boldogulásuk útját, ha szakmunkás-képesítéssel ren­delkeznek. Körülötte nevettek többen is. Talán éppen gyere­keik példája kényszeríti majd őket néhány év múlva a nes- telkedésre... EGY MEGJEGYZÉS MÉG IDE KÍVÁNKOZIK. Megyei és járási szerveink a tizenket­tedik órában láttak hozzá a körzetesítés munkájához. Ha idejében, megfelelő előkészí­téssel megy végbe ez a sokat ígérő változás, akkor most nem kellene tartani akadályoktól. Még valamire figyelmeztet a szőkedencsi példa. Arra, hogy oktatási rendszerünk alapvető sajátosságait, célkitűzéseit még nem ismerik egyik-másik köz­ségünkben. Mulasztása ez az iskolának, a társadalmi szer­veknek, a tanácsnak, az isko­lán kívüli népművelésinek? Igen, az. De nem helyrehoz­hatatlan, nem pótolhatatlan mulasztása* Ibolya Színházlátogatók figyelmébe Iowa állam (USA) egyilc zának műsorán szokatlan jegyzés olvasható: »A későn jövők kapnak ugyan még heiyet, de mindenki mélysé- ntálni fogja őket.« SOROZÁSON Megkezdődött, sőt sok helyen már be Is fejező­dött az 1943. év­ben születettek sorozása. A fia­talok számára igen emlékezetes pillanatok ezek. A felső képen: Petes József se- gesdi fiatal a so­rozó orvos előtt. Az alsó képen: Bakos Sándor szociális helyze­téről érdeklődik Szeptemberben nyit a Szántó Imre utcai új óvoda 1961 decemberében óvoda építését kezdték meg Kapos­váron, a Szántó Imre utcában. Új oktatási intézményünk hoz­závetőlegesen 1 millió forintos beruházással a közelmúlt he­tekben készült el. Megnyitásá­ra előreláthatóan szeptember közepén kerül sor, s egyelőre hetvenöt gyermek részére biz­tosát helyet. Szükség esetén fölemelhetik a létszámot ki­lencvenre is. Az óvoda korsze­rűen fölszerelt konyhája te­hermentesíti majd a Dimitrov utcai napközis óvodát. A berendezés, a fölszerelés még Hiányos, de a nyitásra új óvodánk már kívül-belül ren­dezetten várja a gyermekeket Gondos kezekre vár az óvoda kertjének rendbetétele. Bizo­nyos, hogy e városrész lakói szívesen vállalnak részt a kert és a játszótér rendezésében. önökké, szeretlek... AMlQ NEM TALÁLOK JOBBAT NÁLAD Drága Melánia! történtnek nyilvánítom a hóm- tálnál ülő főnököm előtt, akt­Immár három hete, hogy lakomon nőtt dudort. nek feleségemként mutattam féltékenységed, házastársi bol- Meg kell vallanom* hogy be ismerősömet, dogságunk esküdt ellensége nem annyira az ütés, mint in- Változtatnod kellene maga- durván elválasztott bennünket kább az általad megindított vá- tartásodon. A házastársi né- egymástól. Te akkor — lábbal lókereset fájt a legjobban, az, zeteltéréseket köztünk csakis tiporva az anyakönyvvezetö ta- hogy felhánytorgattad a tulaj- így lehet elkerülni, ha hiszel nácsait — konyhánk öt és fele- dómodat képező néhány köz- bennem... Anélkül, hogy el- sén belül sportszerűtlen sza- használati cikk önkényes el- lenőriznél. Tudod, férjednek bálytalanságot követtél el hóm- szállítását. Mélységes tévedés- semmi sem fájt jobban, mint lakom ellen a merőkanállal, ben vagy, mert ha távozásom- alaptalan gyámkodásod, meg Csak azért, mert nem voltam kor véletlenül elhoztam is a az a tányér, amelyet születés­hajlandó megmondani, kicsoda karkötődet meg a 2,40 méter napomon felém passzoltál. Ak-\ az a rakott szoknyás harma- pepita anyagot, ezt csakis azért kor ahelyett, hogy azt mond­áik személy, akivel együtt vol- tettem, hogy legyen ami rád tad volna »Boldog születésna- tam, amikor álmokul meglep- emlékeztessen. Ami pedig a pót, Costica!«, így kiáltottál tél a Duna Vendéglőben azon televíziót illeti, tudd meg, rám: »Ilyenkor kell hazajönni, az estén, amikor úgy tudtad, hogy nem kicsinyességből hoz- nagyságos úr?! Tudod, hány hogy szolgálati ügyben Galac- tam el, hanem a... hálószoba- óra van?-« Vagyis olyasmit kár­ba utazom. Végeredményben bál, úgyhogy ezt is töröld a deztél, amire, mert kedves em- ha tárgyilagos akarsz lenni, rám szórt igazságtalan vádak bér vagyok, szívesen válaszol- tudnod kell, hogy Galac egy listájáról. Talán nem én ad- tam volna, ha tudtam volna, dunai kikötő, vagyis közel jár- tam az ötletet, hogy vegyel te- De hát fogalmam sem volt, tam kiküldetésem rendelteté- levíziót a saját fizetésedből? hány óra lehetett. Egyébként si helyéhez. Te nem ismered' Most nem tettem mást, mint már rég megtanulhattam vol- eléggé a Duna alsó folyását, s visszavettem saját ötletem gyű- na, hogy mindig pechem van a így semmisnek és meg_ nem mölcsét. hitvesi konyhában. Drága Melániám, nem szép Végezetül hajlandó vagyok a dolog rosszat mondani saját megbocsátás spongyájával le- férjedre, azt állítva válókerese- törölni mindent, amit csak él­tedben, hogy házasságunk két lenem elkövettél, s nem vészi­évé alatt nem vittelek színház- tem el kibékülésünkbe vetett ba, moziba vagy vendéglőbe, reményemet. Távozásomkor Magad is tudod, milyen bol- épp azért hagytam az éjjeli- dog voltál mézesheteink ele- szekrényen egy csokor ne­jén, amikor együtt néztük meg felejcset, tudod ott, a múlt azt a szélesvásznú hosszú fii- negyedévi lakbérfizetési fei­ntet, amelyiknek a címe pilla- szólítás mellett. Most, hogy natnyilag nem jut eszembe, egymástól távol vagyunk, majd azt a színdarabot (tudod, rájöttem, ha időközben nem melyiket), meg aztán volt az a találok megértőbb lelket, malacsült a Rózsák Parkjában, feltétlenül visszatérek hozzád Emlékszem, akkor azt mond- e hó 18-án, amikor megkapod tad, szeretnéd, ha mindig így a fizetésed, hogy finom borral élnénk. De hát egy házasság ünnepelhessük meg kibékülé- tartósságát nem a malacsült sünket, miért is kérlek, vond vagy a rózsa szabja meg, ha- vissza a válókeresetet, mert — nem a kölcsönös megbecsülés, amíg jobb nem jön — örökké az abszolút bizalom. Te pedig szeretlek. Különben is egy ilyen épp e két feltételnek nem tét- válás árnyékot vet a férjes tél eleget, sem a Duna Ven- asszonyokra, déglőben, sem tavaly Eforien, E hónap 18-án Ez a fiú igazán becsületesen vi­selkedett a sió­foki strandon: világért sí hagyta volna víz­ben a kislányt. Ellenkezőleg! Aki megleste őket, arra következtet­het hogy új ba­rátság, talán új szerelem szövő üött a nyári dél­ÉI5 vadat külföldnek Több ország szívesen vásárol hazánkban tenyésző apróva­dat. Az élő nyúl, fácán és fo­goly exportja — a tapasztala­tok szerint — gazdaságosabb, mint a lőtt vadé. ..zért a Ma­gyar Vadkereskedelmi Válla­lat további segítséget ad az élő vad befogásához a vadász- társáságoknak. Fölszereléseket — hálót, ládát, kosarat — in­gyen kölcsönöz ehhez a mun­kához, sőt ha szükséges, gya­korlott befogómestert is küld a helyszínre. Külföldről meg 15—20 speciális gépet hozat fá­cán- és fogolytojás keltetésére. Hogy hova szállítunk élő apró- vadat? Leginkább Franciaor­szágba, Svájcba, Olaszországba, Ausztriába és a Német Szövet­ségi Köztársaságba. Hozzászólás a réten Este tanácskozott a tsz- vezetőség. Azt már délután elhatározták, hogy másnap lcezdik a rétkaszálást, most csupán a javadalmazásban kellett megállapodni. Az el­nök előterjesztette javaslatát, meg is indokolta azt. Vita után a vezetőség elfogadta, határozattá emelte az indít­ványt: harmados lesz a rét. Az elnök kiváncsi volt ar­ra, hogy hogyan fogadják az emberek ezt a határozatot. Ezért másnap korán kiment utánuk a rétre. A hajnali de­rengésben meg a bokros tere­pen csak akkor vették észre, amikor hozzájuk érkezett. Előtte azonban hallhatta, hogy valaki így mondogaló- dott: — Nem rossz a fű, de hát adhatták volna feléből is. Pista bácsi veit, az egyik vezetőségi tag, aki az esti ülésen hallgatott, s most itt mondta el hozzászólását... Terelőút Virágos Kaposvárunk hovato­vább megkapja az utcaépítésgk városa címet. Csütörtökön este befejeződött az Április 4. utca aszfaltozása, már megkezdték a Széchenyi tér aszfaltozását is — tudatja lapunk tegnapi szá­ma. Az Ady Endre utcában és a Május L utca egyik szakaszán szintén dolgoznak az útépítők, illetve csatomázók. Már jó ide­je hozzáláttak ehhez a munká­hoz. S ha valamilyen jármű az állomástól a textilművek felé akar eljutni, a Budai Nagy An­tal utcán meg a vásártér és malom melletti gidres-gödrös, hepehupás úton közlekedhet. Bizony ennek a terelőútnak az előzetes megjavításáról valami elterelte az illetékesek figyel­mét. « kj — * * * Kizuhant a repülőgépbői Csütörtökön egy ötezer méter magasságban repülő argentin utasszállító gép aj­taja kinyílt. A gép 23 éves stewardesse kizuhant és ször­nyethalt. Tovább pusztít a kaliforniai srdőtűz Kaliforniában még mindig nem sikerült megfékezni a múlt hét végén támadt erdő­tüzet. Eddig 23 000 hektár­nyi erdőség égett le. A kár 4 300 000 dollár. amikor megérkeztél a 21 óra S perces gyorssal, én vedig épp egy nőismerösömmel unatkoz­tam, akinek halvány fogalma sem volt létezésedről, s szé­gyenbe hoztál a szomszéd ősz­it Te Costicád. (A hitelesség kedvéért: Radu Radulescu) Románból fordította: Zalányi Sándor Somogyi MwIbp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LATOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: » Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj esx hónapra 11 F* Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents