Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartalmábtft: Martonékat kiközösítette a falu? (3. o.) „Iskolások, sorakozó!41 (4. 0.) Rejtvény, humor (7. 0.) Káros huzavona (ö. o.) U] kormányhatározat a termelőszövetkezetek 1963. évi állami támogatásának rendszeréről Az új — 3004/5-ös — kor­mányhatározat az eddig el­ért fejlődés alapján bizonyos módosításokat tartalmaz az állami támogatás rendszeré­ben. A támogatás 1963. évi rendszere még nagyobb mér­tékben. segíti elő a második ötéves terv termefléspolátikai céllkitűzéseinék maradéktalan teljesítését. Az állami támoga­tás fő célkitűzése változatla­nul az, hogy elősegítse a jól gazdálkodó termelőszövetkeze­tek továbbfejlődését és a ma még gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ak mielőbbi meg­szilárdulását, Ennek érdeké­ben elsősorban a talajjavítás, a talajvédelem, az üze­men belüli vízrendezés, a rét- és legelőgazdálkodás, a szőlő- és gyümölcstele- pítés, valamint a szarvas­marha-tenyésztés terén nyújt további kedvezmé­nyeket. A határozat a továbbiakban részletesen felsorolja a mező­gazdasági termelés egyes ága­zataiban a termelőszövetkeze­tek gazdálkodását fejlesztő in- tézkedéseket. A termelés és az árutermelés fejlesztése te­rén — a többi között — új kedvezmény, bogy a tearoelő- szövetkeaetek. az üzemen belüli vízren­dezésnél az általuk vég­zett földmunka minden köbméteréért 10 forint vissza nem térítendő álla­mi támogatást, ezen felül pedig középlejáratú hitelt kapnak. A nagyüzemi szőlő- és gyü- mölcstelepítések elősegítése ér­dekéiben a telepítések teljes költségére, valamint a teimő- refardulásig felgiörülő összes költségekre a termelőszövetke­zeteik hosszú lejáratú hitelt kaphatnak. Űj vonása a rem- defflceaósnek az is, hogy növekszik a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepí­tések utáni hitelelenge­dés mértéke. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas területeken az esetleg szükséges tereprende­zési munkáik költségeinek 80 százalékát — legfeljebb hol­danként 7000 forintot — az állam viseli, a további költ­ségekre pedig hosszú lejáratú hitel folyósítható. A nagyüze­mi szőlő- és gyümölcsöstelepí­tések tervezési munkáit és a szakmai felügyeletet az illeté­kes vállalat díjmentesen végzi el a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek építkezéseinek támogatására növelik a dohánypajta építésé­nél a hitelelengedés mértékét, továbbá kiterjesztették a hi­telelengedést a palántamevelő telep, gépkarbantartó műhely, fúrott kút, vízitorony és víz­vezeték-hálózat építésére is. A határozat széleskörűen segíti a termelőszövetkezetek szakemberellátását is. 1963-ban állami támoga­tással mintegy 6000 újabb szakembert lehet a gazda­ságilag még meg nem erősödött termlőszövctke- zetekbe átirányítani, akik 3—5 évig részesülhetnek állami tő m óantá 'bél jövede­lem!--' A most.ho­zott határozat, valamint a ko­rábbiak alapján átirányított i—hwmheirpfc Ű»ft\ januárit i egységesen a korábbi fizeté­süknek 80 százalékát kapják állami támogatásként. A ter­melőszövetkezeti közgyűlések kérelmére meghosszabbítják a korábbi határozatok szerint átirányított szakemberek álla­mi támogatását. Ezt a kedvez­ményt a közepesen gazdálko­dó termelőszövetkezetek to­vábbi 2 évre, a gazdaságilag még meg nem erősödött ter­melőszövetkezetek pedig 5 év­re kérhetik. Azók a szakem­berek, akik a gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetekben jelentős mér­tékben javítják a gazdasági eredményeket, külön jutalom­ban is részesülhetnek. A rendelet számos intézke­dést ír elő a termelőszövetke­zetekbe átirányított szakembe­rek letelepedésének, ellátott­ságának sokoldalú biztosításá­ra. A szakemberek letelepedé­sének elősegítésére a gazda­ságilag még meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelből ké­szenléti lakásokat építhetnek, Űj vonása a határozatnak, hogy a termelőszövetkezetek­be küldött szakemberek mun­káját a zárszámadások elké­szítése után a járási tanácsok kötelesek felülvizsgálni. A határozat számos pontja foglalkozik a gazdaságilag még meg nem erősödött ter­melőszövetkezetek állami tá­mogatásával, s részükre foko­zott kedvezményeket nyújt. Az átlagosnál nagyobb terme­lési költségek csökkentésére, valamint a gépi munka foko­zott alkalmazására azoknak a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkeze­teknek, amelyek kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok között gazdálkodnak, az állam a gépi munka- díj 20 százalékára, hegy­vidéken, homok- és szik- területeken pedig további 20 százalékára, összesen 40 százalékára vissza nem térítendő állami támoga­tást nyújt. Ezek a szövetkezetek a nö­vényvédő szerek és gyomirtó szerek 30 százalékos vásárlá­si kedvezményén felül továb­bi 20 százalékos kedvezményt kapnak. A gépi talajjavítás, valamint a talajvédelem gépi munkáinál az említett szö­vetkezetek a költségek 80 szá­zalékára vissza nem térítendő állami támogatásban részesül­nek. Ugyancsak ezek a szövet­kezetek a rétek és legelők fel­törése, újratelepítése és ápo­lása során végzett gépi mun­ka költségének 50 százalékára vissza nem térítendő állami támogatóst kapnak. A 3004/5-ös kormányhatáro­zat 1963. január 1-én lép ha­tályba. (MTI) Három magyar tudós nyilatkozata a pugwashi értekezletről London (MTI). Az MTI londoni tudósítója, Forgács Marcell írja: Mint már korábban jelen­tettük, pénteken Londonban véget ért a 10. Pugwash-érte- kezlet, amely a legnagyobb méretű volt az eddig megtar­tottak között. 35 országnak mintegy 200 tudósa vett részt a találkozón, közöttük három magyar tudós is: Straub F. Bruno, Bognár Rezső és Pál Lénárd akadémikus. Straub professzor az érte­kezleten hozott határozatról és a tudósok nyilatkozatának je­lentőségéről a következőket mondta az MTI londoni tudó­sítójának: — Figyelemreméltó a Pug- wash-értekezlet részvevői nyi­latkozatának befejező részében szereplő mondat, amely így hangzik: »Újra megerősítjük azt a meggyőződésünket, hogy az általános és teljes leszerelés reális cél, amelyet halogatás nélkül meg kell valósítani.« — Egy másik momentum, amelyet szeretnék kiemelni az értekezleten hozott határozat­ból az az érdekes javaslat, amely lehetővé tenné a kísér­leti robbantások betiltására vo­natkozó egyezmény gyors meg­kötését. — Straub professzor itt Tamm Nobel-díjas szovjet akadémikus és Ingris amerikai tudós közös javaslatára utalt, amely idegen hatalmak képvi­selőinek helyszíni ellenőrzése helyett szeizmikus jelzőberen­dezéseket tartalmazó dobozok elhelyezését javasolja az ille­tő országok területén. Ezek a dobozok automatikusan mű­ködnének és kizárnák a titok­ban végrehajtott kísérletek le­hetőségét. A föld alatti robbantások esetében pedig, amint azt tu­dományos körökben és a pug- washi értekezleten is kifejezés­re juttatták, nincs szükség ilyen ellenőrzésre, mert egy­részt ezeknek a robbantások­nak nincs komoly katonai je­lentőségük, másrészt ma már a szeizmikus berendezések ele­gendők ahhoz, hogy azt a tá­volból is ellenőrizzék. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen gyakorlati lépéseket tesz majd a konferencia e javasla­tok elfogadtatására, a profesz- szor a következőket mondta: — Azok a tudósok, akik az Egyesült Államokból, a Szov­jetunióból és más országokból részt vettek az értekezleten, az itt kidolgozott javaslatokat el­juttatják kormányukhoz. Ugyanakkor vállalták azt is, hogy a nagyközönséget tájékoz­tatják a pugwashi értekezlet munkájáról. Bognár Rezső professzor nyi­latkozatában elmondotta, hogy az értekezlet megnyitásától kezdve egyre barátságosabb légkör alakult ki, szólt a tudó­sok közötti jó személyes kap­csolatok kialakulásáról, ami végül is az egyhangúlag elfo­gadott közös nyilatkozatban ju­tott kifejezésre. Pál Lénárd professzor véle­ménye szerint az értekezlet eredményeképpen a konferen­cián részt vett tudósok között a bizalom légköre fokozódott, és ez szakmai munkájukban is tükröződni fog. Straub professzor egyébként az értekezlet egyik fontos mun- kaoizoTtsaganak elnöki tisztsé­gét látta el. Ez a bizottság a pugwashi értekezletek szerve­zeti kiépítésének kérdéseit dolgozta ki. A bizottság javas­latait a konferencia elfogadta, és ennek értelmében szabta meg az állandó bizottság mun­káját, amely az értekezletek ülésezése közötti időszakiban az ügyeket intézi. Űj vonása en­nek az állandó bizottságnak, hogy kibővítették a szocialista országok és a független, ázsiai, afrikai és latin-amerikai orszá­gok képviselőivei. Megnyílt : Zágrábi nemzetköz* ásár Szombaton délelőtt zuhogó esőben került sor az 53. Zág­rábi Nemzetközi Vásár hivata­los megnyitására. A nyitást követően Tito elnök és felesé­ge: Jovanka Broz, Ranlcovics alelnök, valamint a kíséretük­ben levő vezető politikai és gazdasági személyiségek meg­tekintették az egyes pavilono­kat. A magyar pavilon bejáratá­nál Tolna Béla kereskedelmi tanácsos fogadta Tito elnököt és kíséretét. Tito elnök nagy érdeklődéssel nézte a na­gyobbrészt működés közben bemutatott magyar gépeket és a többi kiállított árukat, s el­ismeréssel nyilatkozott a gé­pek teljesítményérőL A borús idő ellenére a ju­goszláv vásárlátogatók már az első 'napon nagy tömegekben keresték fel a magyar kiállí­tást. A zágrábi magyar árube­mutatón húsz magyar külke­reskedelmi vállalat mutatja be exportcikkeit. (MTI) A Kaposvári Textilművek bőrözőműhelyé- J:sn. Képünkön: Kozma Matild a nyomóLengert A jövő héten megkezdődik az „iskolás gyógy üdültetés44 Ebben a tanévben már 8300 általános iskolást juttat 23 napos gyógyiidüléshez a SZOT Tíz nappal a »rendes« isko­lák tanévnyitói után megkez­dődik a SZOT »iskolás gyógy- üdültetése« is. Szeptember 13-án hét üdü­lőben — Kőszegen, Ormánd- pusztán, Parádfürdőn, Parád- sasváron, Röjtökmuzsalyon, Tó­almáson és Vajtán —, főkép­pen volt főúri kastélyokban 23 napra rendezkedik be a beutalt általános iskolások első cso­portja. Az üdülés alatt a gyermekek állandó orvosi felügyelet alatt állnak ugyan, de ennek az ak­ciónak a célja nem a gyógyí­tás, hiszen a kis beutaltak nem kórházba vagy szanatóriumba, hanem üdülőkbe kerülnek. .Ezért csak olyan gyermekek vehetnek részt ebben a gyógy- üdülésben, akiknek — mivel a fejlődésben visszamaradtak, fizikailag legyengültek vagy vérszegények — szükségük van egy kis megerősödésre, de egyébként egészségesek. Az üdülőkbe csak jó maga­viseletű és jól tanuló diákokat utalnak be. Ott rendszeres életmód, kitűnő ellátás, sok játék és — hogy legalább a fő tantárgyakban ne maradjanak el osztálytársaik mögött — na­pi 3 órai, tehát »kímélő jel­iegű« iskolai oktatás vár rá­juk, Immár több éves tapaszr tálát bizonyítja, hogy a 23 nap alatt a csökkentett óraszámok ellenére is lépést tartanak az »otthoniak« előmenetelével. Testileg pedig kivétel nélkül mindig megerősödnek. Súlygya­rapodásuk átlaga évek óta az egy kilogramm körül mozog. Az idén a SZOT szeptember közepétől május végéig tíz tur­nusban összesen 8300 gyerme­ket részesít iskolás gyógy üdül­tetésben, 1200-zal többet, mint tavaly. Anyagilag is sokat ál­doz az akcióra. Az egy gyer­mekre jutó, körülbelül 1438 fo­rintos költségből a szülők mindössze 138 forintot téríte­nek, a többi 1300 forintot a SZOT adja. (MTI) Rendszeresen értékelik a versenyt a Baiatonújhelyi Állami Gazdaságban Augusztus végén immár harmadszor értékelték a Ba- Ifltonújhelyi Állami Gazdaság­ban a dolgozók kongresszusi versenyének eredményeit. Nógrádi Veronika szb-titkár és Vass Imre versenyfelelös nagy gonddal veszi számba a teljesítményeket. A legutóbbi kiértékelésben megállapítják: a nyári munkában a dolgozók dicséretes eredményt értek el a KISZ önkéntes építőtábor lakóinak segítségével. Zöld­babból például a tervezettnél 40 százalékkal többet takarí­tottak be, s a termés felét külföldre szállították. Az ubor­ka még nagyobb hozammal • fizetett, s ennek 85 százaléka ment exportra. A paradicso­mot még szedik, az eddigi be­takarított termés zöme szín tén megfelelt az exportköve­ugyancsak megadja a tervben előirányzott mennyiséget. A zöldségkertészetben Ba­logh Jánosné, Niki Istvár'ié és Potó József né munkacsr tának eredménye egyaránt váló. A szállításnál és a gonrakásnál Király Imre s: munkás egyéni teljesítm a legjobb. Jakab József vénytermelési dolgozó a na és a kombájnszalma k lozásánál szerzett elisnv magának. A silózóbrigád ‘ iái közül Kovács Károly, czián Ferenc és Nagy J nevét írták a verseny cv ~ .. lői a példamutatók listája:-; A legjobbak népszerűsítése, példájuk ismertetése is min­den bizonnyal arra ösztönzi a gazdaság dolgozóit, hógy a r>f'~v '" 'rc-‘ms közeledtére’ még nagyobb erőfeszítésekét tegyenek vállalásaik teljesité­lft*s 60 FtfctíÉB XIX. ÉYFOLYIII 211 SZÁM. ★ VASÁRNAP, 1962. SZEPFEMBER 9. vrMc pmüETAmm, egyesüljetek* <£****% ^-kÁÍw*^

Next

/
Thumbnails
Contents