Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

1962. szeptember & 3 SOMOGYI NÉPI,AY '^Synil~Y;;-vv'v'"> "er-Ti ->—!—~ : ■:•■!:■ ' : ' ; iS-:;«: • - ' ' Ö*,-.Kői, ?. KŐ • .' • •: < ::*>n ‘ mm '■ fi ' i*. I *K­ííSSsSwife A Kaposvári Állam! Gazdaság bőszén fai üzemegységében 100 holdon vágják a si­lókukoricát. Az üzemegység 192 vagon süót tervezett készíteni. Eddig 87 holdról 113 vagon silót szállítottak be. A silózást szeptember 10-re befejezik. Az i^azság'szolffáltaiás néhány probIémájáB*ol összehangolják a szakszervezeti művelődési házak működését Összevont szakkörök, csoportok — Közös program közös műsorfüzetben Kaposváron az EDOSZ, a MÁV és a Latimka múvelődé- ai házak vezetősége — okulva az elmúlt óv hibáiból és ta­pasztalataiból — közös meg­egyezéssel határozatot hozott a szakkörök és művészeti cso­portok próbahelyiségeinek el­osztására, a csoportok össze­vonására és közös program megtervezésére. Ezzel a szak- szervezeti művelődési ottho­nok művészeti csoportjainak és szakköreinek működését összehangolják, egyszerűsítik, fenntartásukat gazdaságosab­bá teszik. A Latinka Sándor Művelő­dési Házban marad továbbra is az SZMT Központi Együt­tesének ének-, zene- és tánc­kara meg a bábcsoport. A szakkörök közül a foto-, a báb-, a biológiád, a modelle­ző, a bélyeggyűjtő, a kerámiai és a csiliLagászati szakkör szán­tén a Latinka Sándor Művelő­dési Házban kap helyet. Az ÉDOSZ lesz az otthona a szín­játszó csoportnak, az irodal­mi színpadnak és a tanod al- stúdiónak. Ezenkívül itt fog működni az ifjúsági foto- és képzőművészeti szakkör is. Az eddig szinte teljesen kihasz­nálatlan MÁV szaksizervezeti művelődési otthon helyiségei­ben pedig három szakkör: a képzőművészeti, a népi faragó és a népi hímző szakkör fog­lalkozásai folynak az áj mű­velődési éviben. A könyvtár mindhárom mű­velődési otthonban helyben marad, úgyszintén mindegyik művelődési otthon önállóan készíti el az ismeretterjesztés és a klubélet tervét. A három művelődési otthon közös műsortervet állít össze. Ezt közös műsorfüzetben jut­tatják el a város dolgozóihoz. Négyszáz iskolaorvos működik az országban Államunk nagy gondot for­dít arra, hogy a diákok szak­orvosi ellátását is messzeme­nően biztosítsa. Ezt a célt szolgálja az iskolaorvosi háló­zat. Amint az Egészségügyi Mi­nisztériumban elmondották, Budapesten és a vidéken 400 iskolaorvos foglalkozik rend­szeresen a tanulók egészség­védelmével, időszakos vizsgá­latával. A szakszerűbb keze­lés biztosításéira fokozatosán gyermekszakorvceokkal töltik be a megüresedő vagy új is­kolaorvosi állásokat. (MTI) Ki űzeti meg a 7 mázsa aáorka árát? A fiadi Lenin Termelő- szövetkezet eddig még meg­találta számítását az ubor- kastermelésben. Az idén is két holdra szerződtek. Min­dig megvárják a MÉK érte­sítését, s csak azután lát* nak hozzá a szedéshez. Leg­utóbb is megkapták a ren­delkezést, hogy szedjék az uborkát, mert jön érte áz autó. A fiadiak nem késle­kedtek, hét mázsa friss uborka várta a jelzett na­pon a MÉK autóját. Az azonban nem jött. Az ubor­ka még egy hét múlva is a termelőszövetkezet udvarán száradt és sárgult a reke­szekben. A MÉK siófoki ki- rendeltségének képviselője kijelentette: ilyen álilapat* ban már nem is veszik át a termést, de majd kifize­tik a tsz-nek a szerződéses árat. Ez — úgymond —így van rendjén, mert nem a szövetkezet hibájából ve­szett kárba az uborka. Eszerint tehát a tsz nem károsodik. De ki fizeti meg az uborkát? A Szövetkeze­tek Somogy megyei Értéke­sítő Központja... Érdemes lenne megnézni, hogy csakugyan a MÉK-et vagy pedig a MÉK szállí­tással megbízott dolgozóját terheli-e a felelősség a 7 mázsa uborka kárbaveszésé- érL H. F. C«sí Mihály — Becse Károlyt egionisf a társadalmi bíróság meghatá­rozott időre alacsonyabb mun­kakörbe helyezhesse azt, aki az üzemben a társadalmi tulajdon sérelmére 1000 forintnál kisebb kárt okoz, feltéve, ha az illető a vállalat alkalmazottja, öt éven belül büntetve nem volt, és hajlandó megtéríteni a kárt. Persze nem minden esetben van helye a társadalmi bíró­sághoz, illetve a fegyelmi har tósághoz való áttételnek, erre csak akkor kerülhet sor, ha kü­lön jogszabály megengedi a bűntettek egyes csoportjai te­kintetében a büntető eljárás mellőzését. Annak, hogy kevés ügyet tár­gyalnak a társadalmi bírósá­gok, három oka van. Először: szakszervezeteink, amelyeknek a párt és a jogszabályok fel­adatukká tették a társadalmi bíróságok megalakítását és működtetését, elhanyagolják ezt a kötelességüket. Másod­szor: vállalati igazgatóink nép­szerűségüket féltve nem mer­nek élni az e téren részükre törvényben biztosított jogaik­kal. Harmadszor: jogászaink is túlzott óvatosságot tanúsítanak mind a jogpropaganda, mind a társadalmi bíróság munkájának gyakorlati segítésében. Pedig érdemes volna segíteniük, mert az könnyítene munkájukon, több idejük jutna a nagyobb ügyek alaposabb tanulmányo­zására és az önképzésre. Ellenkezik a szocialista igaz­ságszolgáltatás alapelveivel az is, hogy egyes ügyek tűrhetet­len hosszan elhúzódnak a nyo­mozás elrendelésétől az ítélet meghozataláig; gyakran egy év is eltelik, mire az első tár­gyalásra sor kerül. Ez a lassú­ság különböző mendemondák­ra ad okot, s ez is — akárcsak egyes bírák goromba, kultúrá­latlan magatartása — megin­gatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, különösen ak­kor, ha az ügy alapos ismere­te nélkül születik meg az íté­let, amely nem találkozik a tö­megek véleményével és a szo­cialista igazságossággal. Azaz érvényesül az elbírálásban a szubjektivizmus vagy libera­lizmus. Mi a fő veszély? Az; hogy ügyészségeink és bírósá­gaink lebecsülik a bűncselek­mény súlyát, nem értékelik kellően a cselekmény társadal­mi veszélyességét, a bűncselek­mény tárgyi oldalának rová­sára túlértékelik a személyi kö­rülményeket, és a személyi kö­rülményekkel kapcsolatban rendkívül tág értelmezést ad­nak a megtévedtség fogalmá­nak. Röviden a fő veszély a U* beralizmus és szubjektivizmus, vagyis az osztálypolitika meg nem felelő alkalmazása. Né­melyek az igazságszolgáltatás­.......................................................................................................... ban szívesen hárítják át a fe­t lelősséget más szervre, nincs Nekem, vagy neked? — kérdez- sőt a névsorban a harmadik és i borozott, szilárd állásfoglalás te óvatosan Gazsó. . negyedik is. Végre az ötödik, ♦ suk> arra várnak, hogy más — Mindkettőnknek!... Csak egy hosszú jugoszláv fiú sárga ; fzerv v®§y személy döntsön; tizenhat beteg kerül a bízott- lapott vett át az írnoktól. * ra ^seUeS hibás a döntés, ne ság élé, de mi mindketten ben- Gazsó szive összeszorult. Mi | kellien a felelősséget vállal­óé vagyunk... ez?!... Hát ez így megy? Ti- J muk­...És kedden tizenhat em- benhatjuk közül mindenki biz-1 Ügyvédeinkkel kapcsolatban bér várta szorongva a bizott- fosra vette, hogy leszerel, most ♦ annyit, hogy nem élnek törj a ti- meg... Egy pillanatra felvil- X vényben biztosított jogaikkal. Pártunk VII. kongresszusa azt a feladatat állította elénk, hogy szüntelenül munkálkod­junk államunk erősítésén az élet minden területén. Mint másutt, az igazságügyi munká­ban is törekedni kell a szocia­lista demokrácia fejlesztésére, következetesen meg kell tarta­ni és meg kell tartatni a szocia­lista törvényességet Nem utolsósorban nagy figyelmet kell fordítaná a társadalma­sítás szélesítésére, hogy az igazságszolgáltatásban, a ne­velésben a népi ülnökök mel­lett nagyobb teret kapjanak a társadalmi bíróságok. _Az ülnökök és a Legfelsőbb Bíróság tagjai választás útján nyerik el tisztségüket A fejlő­dés iránya az, hogy az alkot­mányban meghatározott felté­teteknek megfelelően a bírákat is választják majd. Ez a szocia­lista demokratizmus elveinek megfelelően fokozottabb fele­lősségérzetet vált ki a bírák- bói, lelkiismeretesebb, oda­adó» munkára, a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésé­re készteti őket A beszámolási kötelezettség elmulasztása, a lelkiismeretlen munka, a dol­gozókkal való durva, kultúrá­latlan bánásmód miatt pedig a bíróik visszahívhatók. Hazánkban szocialista jog­rend van kialakulóban. Ennek nélkülözhetetlen eleme a szo­cialista törvényesség biztosítá­sa az élet minden területén. Kádár János etvtárs szavaival élve bűntelen embert nem sújt ma büntetés Magyarországon. Aki pedig bűncselekményt kö­vet el, az féljen. A szocialista törvényesség arra kötelez min­den párt-, állami, társadalmi szervet és minden állampol­gárt, hogy népköztársaságunk törvényeit megtartsa, és má­sokkal is megtartassa. A szo­cialista demokratizmus fejlesz­tése arra kötelezi a párt- és az állami szerveket, hogy széle­sebb alapokra helyezzék a tö­megszervezeti munkát, s az ál­lampolgárok nagy körét bevon- áítemi feladatok meg­oldásába. A pártnak az az el­ve, hogy minél kisebb tegyen az állami apparátus, s idővel "ütid teljesen társadalmi úton oldjuk meg a pártvezetést és az államigazgatást. Éppen ezért törekedni kell a belügyi és az igazságügyi szervek tömegkap­csolatának szélesítésére. Saj­nos, van e téren ellenkezés, meg nem értés. Ellenkezés, meg nem értés tapasztalható a társadalmi bí­ráskodással szemben is. Akad­nak, akik íróasztalukat féltik ettől, azt gondolják, hogy a bíráskodás társadalmasításával nem lesz majd munkájuk. Pe­dig ez levenne egy sor terhet a bírák és ügyészek válláról, s nagy segítséget nyújtana mun­kájuk színvonalának emelésé­hez. A mai gyakorlatban az el­követett bűncselekményeknek mintegy 30—35 százalékában a büntető eljárás megszüntetés­sel fejeződik be. Ezek lekötik a nyomozó hatóságok és a bíró­ság erejét, holott a komolyabb munkát a súlyosabb ügyek föl­derítésére kellene fordítani. Megyénkben 26 társadalmi bíróság van, azonban álig fej­tenek ki tevékenységet. Pedig a politikai és erkölcsi ráhatás gyakran eredményesebb lenne, mint az eljárásban megszünte­tett vagy bíróság előtt lefolyt ügyekben, itt ugyanis a ter­helten, a vádlón és a tanúkon kívül vajmi kevesen vannak jelen, így az üzem dolgozói is esetlegesen, közvetve szereznek tudomást az ügyről, s a neve­lő hatás is alig érvényesül Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bí­róság esetleg enyhébb bünte­tést (felfüggesztett börtön, pénz főbüntetés) szab ki vagy végrehajtható szabadságvesz­tést — melynek letöltése foly­tán az illető elesik keresetétől, priusza lesz, munkaviszonya megszakad, és egy sor joghát­rány éri —, akkor világosan látszik a társadalmi bíróság előnye. A régi büntető perrendtartás nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi a teendője a nyomozó hatóság­nak, ha már a följelentésből megállapítható, hogy a bünte­tő eljárás mellőzhető, s csu­pán társadalmi eljárás indo­kolt, vagy fegyelmi felelősség­re vonás is elegendő. Az új büntető perrendtartás pótolta ezt a hiányt. Az említett ese­tekben a nyomozást meg kell tagadni, illetve meg kell szün­tetni, a följelentést (az irato­kat) át kell tenni a társadalmi bírósághoz vagy a fegyelmi ha­tósághoz. Ilyen ésetekben a megtagadáshoz az ügyész jó­váhagyása szükséges. Ebből kö­vetkezik, hogy a följelentést az első esetben csak akkor lehet a társadalmi bírósághoz átten­ni, ha a megtagadáshoz az ügyész is hozzájárult, második esetben pedig akkor, ha az ügyész meghozta a megszüntető határozatot Igaz az is, hogy bővítésre szo­rul a társadalmi bíróság ha­tásköre. (Jelenlegi hatásköre: figyelmeztetés, írásbeli megro­vás, javaslattétel az igazgató­nak fegyelmi elbocsátásra.) Meg kellene engedni, hogy a Egy kapitány állt előtte, né- lót, csak akkor nyugodott meg hány méterrel odább pedig egy valamennyire, amikor meghal- kegyetlen arcú őrmester. A lotta Lisette lágycsengésű kapitány megvárta, míg a lé- hangját. Azonban a legdrágább giós teljesen összeszedi ma- hang tele volt szomorúsággal, gát, aztán megkérdezte: — Lisette édes, minden rend­— Távol-Keleten szolgáltál? ben lesz — próbálta megnyug­Igen. tatni Gazsó — hamarosan bi­Idegbeteg vagy? zottság elé kerülök... , — Michel én úgy félek.,. — Akkor menj a fenebe, de máskor ne lássunk az arab negyedben, mert megjárhatod! Kotród j! Gazsó kitámolygott a szobá­ból és egyik mellékhelyiség­ben megmosta arcát, leporolta ruháját, rendbe szedte magát. Valamennyire felfrissült, de még mindig kóválygott a feje, amikor elindult a felé. Negyed öt után érkezett a postára. Nem kellett sokáig várnia, csengett a telefon és a kisasszony máris jelentette: — Marseille van itt... Gazsó izgatottan sietett a fülkébe. Kissé reszketett a ke- fE\ amikor felemelte a kagy­postahivataí képes arra benneteket? — De mitől, kicsi Lisettem? — Kislányom minden nap sír... És azt mondja, ő már soha sem fogja meglátni apu­káját... És... ez olyan rossz hatással van rám... most már én sem tudok másra gondolni... — De hát miért? ... Olyan embernek ismertetek meg, aki hogy otthagyjon — Ellenkezőleg!... Rendes, becsületes ember vagy... De az élet komisz!... És éppen azokhoz kegyetlen, akik jók, akik boldogságot érdemelné­nek ... Akik gazemberek, azok pedig élik világukat!... — Ugyan, drága Lisettem . .. Ne légy igy elkeseredve. Meg­lásd minden jóra fordul... Lisette elsírta magát... — Ne vigasztalj!... Ne!... Vigasztalásod úgy hat, mint egy búcsúbeszéd a koporsó mel­letti Gazsó az aj'kálba harapott. — Lisettem — folytatta —, úgy halottam, néhány nap múl­va bizottság elé kerülünk... A hét végére Marseilleben va­gyok ... Jó lesz? ... Lisette ismét elsírta magát és a fiú már nem is értette utolsó szavait. Gazsó nehéz szívvel lépett ki a posta ajtaján és sietett vissza a CP 2-be. Azonnal asz­talhoz ült és levélíráshoz kez­dett. Vörös lépett melléje. — Örömhír! — mondotta vi­dáman — ma megtudtam az irodán, hogy a következő cső porttal Oránba visznek és den a leszerelési bizottság kerülünk... — Ez most kinek örömhír ság megérkezését. Mind a «.*- meg... rsgy pillanatra íervu- ♦ * zenhatan reménykedtek, vala- lant előtte Lisette és a kislány ♦ Amikor a terhelttel ismertetik mennyien azt hittek: leszerel- arca __Üristen!... Mi lesz, ha j az anyagot, ők észrevételt te­n ek. ő is fehér lapot kap? ... Nem, * hetnek. Indítványozhatják a ül- az nem lehet!... X bizonyítás kiegészítését, sőt a Szorongva figyelte a bizott­ság munkáját. Egy sárga és egy j fehér kartotéklap következett. Tizennégy nevet már felöl- j vastak, s csak négyen szereltek ! le. — Mihály Gazsó — hallat- 3 szott tizenötödiknek. Gazsó halálsápadtan állt fel 3 és ment az asztalhoz. Szemét] le nem vette a döntést kihirde- j tő tisztről. A tiszt kezébe vet- 3 te a papírt, hogy felolvassa a 3 betegségre vonatkozó adatokat,! ---­é s a döntést, az írnok pedig JaZ ff’ e[VÍ előszedte a kartotéklapot. éráink noli+ik-a­Gazsó odapillantott: a karto- : n/ rlP- es szakmai fel­téklap sárga volt!... ; if t SkvbeCSuletesumunka: Tehát leszerelték! j büntető tön - ?5ra’ új ' örömében még a könny ist törvénykönyvünkét és kicsordult a szeméből. A tiszt; új büntető eljárásunkat a párt szavaiból szinte egy szót sem;politikájának megfelelően, a Michala arca falfehérré vált. értett, csak nézte, nézte a sár-; dolgozó nép érdekében követ- Az egyik orvos felállt, megin- ga lapot... *, , , , Kihirdették az utolsó döntést! kertesen es helyesen alkal­is: az olasz fiút visszaküldik; mázzák. Vietnamba ezredéhez. Fehér* Dr. Fenyvesi János, lapot kapott. * az MSZMP Somogy megy* X Bizottsága adminisztratív (Folytatjuk^ t Szorosan egymás mellett ül­tek a kis szobában. Az asztalon kartotéklapok: sárgák és fehé­rek, azon az élet és halál. Aki sárga kartonlapot kap, az attól a pillanattól szabad ember, aki fehéret, azt a legrövidebb időn belül visszadobják ezredéhez... Végre megérkezett a bizott­ság: három légiós orvos, meg egy imokféle. Amikor a bi­zottság elhelyezkedett, néma csend lett a szobában, még a légy zümmögését is hallani le­hetett. — Karel Michala — hangzott el az első név. A cseh fiú odabicegett az asz­talhoz, mivel sebesülése után még mindig nem jött rendbe a térde. Az írnok fehér kartotéklapot nyújtott feléje. [ nyomozás elrendelése után — : ha a nyomozás érdekeit nem t veszélyezteti — jelen lehetnek ! fontosabb nyomozati cselek- ! menynél. Éljenek bátran tör- ! vényben biztosított jogaikkal > az ügyvédek. Bár a bűncselekmények száma í lényegesen csökkent, még így í is nagy teher nehezedik a | bírákra. Ezenkívül gondot okoz ; nekik a sok új törvény és jog- . szabály tanulmányozása is. Bár dokolta a döntést. — József Vörös — olvasta sörükként a magyar fiú ne- az írnok. Vörös is fehér lapot kapott, osztályának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents