Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

Kedd. W62. szeptember 4. 3 SOMOGYI NfiPLtf MMcdísmmi A SOMOGYI NÉPLAP au­gusztus 10—i »Barangolás So- mogyban« című riportja föl­teszi a kérdést: ki volt a leg­híresebb somogyi betyár? Meg­állapítja, hogy erre válaszol­ni a betyárélet kutatóinak is nehéz volna, mégis válaszol: a legnevezetesebb somogyi be­tyár Sobri Jóska volt. El­mondja a cikk a tihanyi rév- átkelést, s hogy Sobri szíve­sen és gyakran mulatott a szántód i révcsárdában. A XIX. századi Somogy tör­ténetét a feltűnő és lebukó betyárok tetted alapján meg lehetne írni. Annyi volt be­lőlük, hogy a somogyi betyár- világ fáradhatatlan kutatója, Gönczi Ferenc erről szóló könyvében 35 oldalon közli a somogyi betyároknak csak a névsorát. Érthetetlen, hogy ilyen gazdag választékból mé­gis Sobrit emelik ki. Sobri nem volt somogyi. Vas megyében született, Zala, Veszprém megyében rabolt, Tolna megyében érte el vég­zete. Somogybán is járt, igaz; halála előtt menekülőben, mondhatnánk rangrejtve, mert itt nem naibolt. A megszorított ordas osonása voM Sobri so­mogyi útja, hogy kicsússzon a hajtők gyűrűjéből; Még az sem dönt Sobri somogyi sága mellett, hogy a vármegye el­fogatóparancsot adott ki elle­ne, ti. az elfogatóparancsot 1839-ben, két évvel Sobri ha­lála után adták kb DE NÉZZÜK CSAK, hogy milyen nyomokat hagyott Sobri Somogybám, Tudjuk, hogy a lápafői erdőben 1837. február 17-én délután öt óra tájban több sebből vérezve (hasát lándzsával átszűri ák), az elfogatási megelőzve pisz­tolyával savén lőtte magát. Lápafore a halála előtti na­pon indult héttagú csapatával Zimányból. Zimánybam a bir- késgazdénál töltötték az éjsza­kát, bort, pálinkát ittak, mu­latónak, s indulás előtt meg­töltötték elöltöltős puskáikat. Útjukon visszafelé haladva —* a Gamáshoz tartozó Gárdony- pasztán át — Nagyszakácsi­ban hagytak emléket. Nagy­szakácsi előtt pandúrokkal ta­lálkozott Sobri, lefeigyverezte őket, mer* a pamdúrkáplár nem fogadta illendő módon köszönését. Sobri — úgy lát­szik — nem akarta már soka- sítani bűneit, megbékélt a pandúrokkal, itallal kínálta őket, s visszaadta puskáikat. Az idézett cikk azt állítja, hogy Sobrit Tapolcán megszo­rították, de ő Msákilatt a ka­tonaság gyűrűjéből, s Tihany­ba menekült Ott csapatát la­kodalmas menetnek álcázva révvel kelt át a Balatonon. Ez valószínűtlen, mert hogy ke­rülhetett Sobri még aznap Nagyszakácsiba? De vegyük számításba azt is, hogy tör­ténetünk időpontja február 13—14-e, amikor a Balatonon lehetetlen kompot járatni azért, mert ilyenkor a Bala­ton be van fagyva vastagon- S ha már Somogyon át akart menekülni az űzött csapat, Tapolcáról miért Tihanyba ment volna, amikor Balaton­györök környékén előbb elér­hették a Balatont? S bármennyire hangulatos is a lakodalmas menet mesé­je, Sobri hat társával a Bala­ton jegén jött át valahol Ba~ latcmberény környékén léptek. Somogy földjére. így vallja ezt Sobri betyártársa, Fűmag, akit a lápafői tűzharc után fogtak el, mert sebesülése miatt nem bírt menekülő tár­saival tartani. Sobri Jóska tehát nem so­mogyi betyár volt, de hírhedt haramiái között akadtak so­mogyiak is. A legtöbb népdal Juhász Andrásról szól; nagy a hírük a betyártestvéreknek: Patkó Jancsinak, Patkó Pistának; borzongva emlegetik a vé­rengző Mészáros Pálit és má­sokat, akár egv századnyit. S ha a cikkírók úgy 30 év előtt barangolhattak volna Kapos­váron a mai Béke utcában, ott és a Papsám dombjának szederföja alatt gyerekként a lapulevetek tövébe hasalva a leghitelesebb történeteket hall­hattak volna Séta Pista be- tyáirvezérről az idős Mustos Jánostól, aki FáSbián Pista ál­néven maga is a banda tagja volt , S HA VALAKI FIGYE­LEMMEL BARANGOL So­mogybán, több érdekes nyo­mát Mi a betyároknak. Gön­czi több tucat betyáxcsórdát említ, a ma meglevők néme­lyikének fényképét is közli. S ha a barangoló nem fél, letér­ni a műútról, egy kis gyalog­lással megleli a tihanyi apát­ság alapítólevelében is emlí­tett Márcadópuszta közelében a Palitemetőt, amit a zseldc- ségi nép, ki tudja miéit, »-Pa­li temetés«-mek nevez. Betyár­sír ez, több, mint százéves, de gondozott fakenesztjén ma is olvasható! a felirat; »-A vár­megye katonája lábam nyo­mát sokat járta. Nagy Pali.-« A nép gondozta, cserélte újjal a korhadt fejfát, már akkor, amikor ilyent tenni bünteten­dő cselekmény volt. Ez már azonban újabb téma volna, ha a betyárok tetteit, emlékük megőrzését méltóképpen és helyesen értékeljük. E helyütt csak annyit: Sob­ri nem somogyi betyár volt. S hogy mégis így emlegetik, talán annak tulajdonítható, hogy népszerűsítésére sokat tett Eötvös Károlyi, a nagy anekdotázö, Tóth Béla, sőt még Jókai is írt SobriróL Di­vatos lett Sobri Jóska, már minden megtörtént és meg nem történt gaztettei az ő számláját terhelték. 1899-ben Lipcsében második kiadástért meg Hauptmann »Sobri törté­nete-« a pomyvapiacon; Párizs­ban vígjáték hőse lett, sl858- bam a »Sobri-« című balettet magyar színpadon is előad­ták; SZÁLLT, TERJEDT A HÍ­RE, mesélők képzeletén szí- rtesült élettörténete. S melyik somogyi pásztor ne lett vótaa büszke, ha egy ilyen embert, ilyen férfit földijévé üthetett mesélő kedvében? Pedig Gön­czi is határozatlan leszögezi: Sobri csak a halála előtti na­pokban járt Somogybám, az­előtt sáha. S a halála előtti napokban — tehát somogyi út­ján —, híre sincs már a hety­ke vezérnek, Balázs álnéven menekül, fut üldöz® élői. Ifj. Kordován Gyula 240 holdon termel köztesként babot a tótújfalui Határőr Tsz. holdanként 1 mázsa termésre számítanak. Képünkön: Jankovics Györgymé, Bunyevác Lukácsné és Bu­nyevác Pálné szedik a babot. A legnagyobb segítséget a leggyengébbeknek Mindnyájunk érdeke, hogy rend legyen a berzencei Jobb Éleiben Többször írtunk már a ber­zencei Jobb Élet Termelőszö­vetkezetről. Ismertettük, mi­lyen súlyos gondjaik _ voltak, és hírt adtunk arról is, hogy fél éve Czmerk István és Radg. Ernő személyében két kitűnő Siófokon ülésezett a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság Siófokon tartotta legutóbbi ülését. Az ér­dekeltek bevonásával megtár­gyalták a közforgalmi utak épí­tésének, korszerűsítésének és fenntartásnak vizsgálatáról készült megyei összefoglaló je­lentést. Ezután a Siófoki Járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság 1961. évi és 1962. első félévi mun­káját értékelték. Megállapítot­ták, hogy a bizottság az utóbbi másfél évben eredményes munkát végzett Tevékenysé­gében érvényesül a kollektív együttműködés, következete­sek a hibák, szabálytalanságok feltárásában, s ezzel számotte­vően segítik a járási vezetést. A lakossággal való jó kapcso­latot bizonyítja, hogy a be­számolási időszakban 72 beje­lentést kaptak, s ebből 68 köz­érdekű volt A bejelentések zömét a bizottság saját hatás­körében vizsgálta ki és ren­dezte. A feladatokról is szó esett. Arra hívták fel a NEB figyel­mét, hogy fordítsanak még na­gyobb gondot a vizsgálatokra, legyenek még pontosabbak, megalapozottabbak a jegyző­könyvek, emeljék a népi ellen­őrök szakképzettségét. A jövő­ben több termelőszövetkezeti tagot vonnak be a népi ellen­őrzésbe, s a vizsgálatok ered­ményét az érdekelt dolgozók­kal és ankétokon is megbeszé­lik. szakembert küldött ide a me­gye. Mi történt' azóta, és mik a jelenlegi gondok? Elsőként csépeltek el a járásban SzoUár Józsefnével beszél­tem. Csöndes, egy kicsit tar­tózkodó volt, de felcsillant a szeme, amikor az* mondta, hogy augusztus 17-én befejez­ték a cséplést. Tavaly? _ Még szeptember közepén is kínlód­tak vele. Most elsők lettek a járásban! Ráhördással csépelt a három csapat, s munkájukon meglátszott, hogy alaposan felkészültek. Árpából 10 má­ra törekedtek, hogy ne legyen részes művelés a gazdaságban, hogy a premizálás a terven fe­lül megtermelteken alapuljon. Rendszeresen és pontosan fi­zetik az előleget; ilyen elgon­dolásból osztottak terményt rögtön a cséplés utón. Gépi aratásra rendezkedtek be — csupán az 56 hold zsúpszalma volt részes — azért, hogy ne csökkenjen a munkaegység ér­téke. 600 holdat vágott le a há­rom aratógép. Ha ezt a mun­kát kézzel végzik, mintegy 6 vagon terményt oszthattak vol­na ki. így viszont szilárdítják a munkaegységet, mert a ja­vakból az egész évi munka zsás átlagot értek éL Rozsból' alapján részesülnek a tagok. kevesebb termett, mint aneny- nyire számítottak, de pótolta a kiesést a tervezettnél nagyobb hozammal fizető búza. így át­lag 10 mázsa kenyérgabonát takarítottak be holdanként. Az asszonyok vállalták magukra a munka oroszlánrészét. Graba- rics Istvánná, Salekovics Györgyné, özv. Kovács János- né, Maronics Vincévé nappal csépeltek, éjszaka meg téglát raktak, mert látták, hogy ér­demes. Bizalmat önteni az emberekbe i Mihály — Becse Károlyi X— ez a legfontosabb tennivaló. — Jóska;.. drága bará-I Berzencén csupán szavakkal tóm..; gyere beszélgessünk.?mar nem sokra mennek a ve- — A szomorú, de mégis vi-| zetők, az embereknek eppen szontíótás örömére igyunk egy» elegük van az ígérgetésből, pohár bort a kantinbam. ? Cselekedetekkel kell Dizonyi­7 tani! Jellemző példa Kovács egíonisf a S a kis asztal mellett el-? Jó ‘ f Két évig oda dolgozod, s mivel nem nonapoK történetet, emvaiasutK-x látszata munkai anak, nem tol egészen aznapig. 1VT— — íznapig.;. Nem|hitte hogy a két új vezető te- tulozva, nem kiszínezve, ahogy ? v£kenysége nyomán másként általában szokás.:. A mezte-|jesz Ma xaéx azonban mind len ÍL kíméletlen valóságot is-| többször hangoztatja, hogy el­mertettek egymással, azt, | hibázta a számítást, rosszul tét- nagyobb baj az, hogy még amely annyi ember _ eletebe* te hogy csak 85 egységet gyűj- mindig nagy az elvándorlás. iTrimi lT omciWl nnntn •fiiior.olr: ..... . . r i ___ ..i. A , - , ... A zokon kívül; akik elhúzód­tak a faluból, az aratás ide­Amimt az erődben észrevet- indúftafe SWl-bel Abbes megfogadták: nem Helyes ez? Igen. A vezetők idejük nagy ré­szét a földeken töltik. Az em­berek bizalommal elmondják nekik véleményüket, javasla­taikat, mert tudják, hogy meg­vitatják és értékelik‘kezdemé­nyezéseiket. Igaz, hogy javas­lataik egy része még az egyé­ni érdek szemszögéből szüle­tik, d e innen már csak egy lé­pés, hogy a közösségi szellem kerekedjék felül. Nagy az elvándorlás Sokat fejlődött a Jobb Élet Tsz ez alatt a lél érj alatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek problémák. Czmerk elvtárs, a szövetkezet elnöke így mondta: »Nem a 3000 hold okoz gondot, ha­nem az emberek. Mert gépe­sítéssel sok mindent meg tu­dunk oldani, de az embereket formálni, nevelni, alakítani kell. Ez a munka nehezebbik része.-« Az őszi betakarítás semmi­vel sem kisebb feladat, mint az aratás, cséplés volt. A leg­_____ felé. Akkor -------D--------- -----­t ék zubbonyának karján a fel- Az újoncokat a CP 3, a be- hagyják el egymást, barátok ff,, ,amely annyl fiafcait:tött, hisz — úgymond — most iratot, amely távolkeleti szol- tegeket pedig a CP 2 várta, maradnak, így talán könnyeb- I®*1 tanikre;.: Jmár érdemes fáradozni, gáláiról tanúskodik, tisztelet- Jobbfelé elvonultak az élet- ben viselik el sorsukat.;. Fér- Késő este voít, mire nyugo-t Pél év alatt számottevően tel, csodálattal néztek rá, ő erős fiatalok, akik még előtte sze már a kiképzésnél szétvál- vára tértek..: | erősödött a gazdaság. 1 millió azonban nem nézett senkire, voltak a kiképzésnek, az ese- tak útjaik;.. Másnap ébresztőkor a CP2j®2^ ezer forint dotációt kaptak, nem érdekelte semmi. Az iro- menyeknek, balra pedig meg- Végignézte Vöröst;.. A haj- lakói nem keltek fel, hiszen a!s ebből mindössze 130 000 fo­dá ha azt ám a szálláshelvére' törten, beteeen azok. akik dami erős legény meggörnyedt, betegeknek nem kellett a* so-? rintot használtak föl. Az ösz­bőr. Tes- rakozón részt venniük. Későbbi s?es üzemviteli hitelt, a 10 fo- azonfoan, úgy 8 óra tájban* rlnlos munkaegyseg-elolege. ___t---í-ía-ci- : T7-Si í saiat m ái' megjárták Távol-Kele- arca csupa csont fe- let.;. Valamikor ők is olyan te megsárgult. délzetén négyszáz újonccal — bizakodók, frissek, életerősek Meghatottan lépett melléje, mégis sorakoztatták őket. Ku-isaiát erejükből fedezik. Eddig a most érkezett - Jóska - szólította meg Jön állították azokat, akik or-?lokent alatok értékesítéséből _n_____ . ' a +cvr*znr-rifck+-f/P:V /ni rwrvn vf- HF' TTín<»T. sietett.; Másnap az Alger gőzös akiket Európa különböző váró- voltak, mint _ ------ ----------- ------- ------------ - «***.* «*;,«*«. . . s aiban szerveztek be — és újoncok... Azonban Vietnam halkan. voshoz mennek, külön, akik-? teremtettek elő pénz., dei most mintegy hatvan beteggel —, és Madagaszkár ugyancsak el- Vörös feléje fordította tekin- nek az irodában van elintézni! ™ar a termények ara is nozza- akik már megjárták Afrika és vette frissességüket, életked- tétét, pillanatig emlékezetében valójuk, a többieket pedig va_! J°n ehhez. ... Távol-Kelet poklait — elin- vüket.;: kutatott, azután örömmel fel- lamilyen munkára osztották?, 150000 -oriHtot ru­dult Afrika felé. Gazsó - miután elhelyez kiáltott: be. "Tíz embert a konyháraI Húsz óra múlva a hajó kedett szálláshelyén — azud- — Miska!... Gazsó Mis- vittek, másik tizet az udvar! íS! „*° Iwl megérkezett Oranba. Az Alger varra sietett, ahol már sokan ka!..: — Azán elkomorodott. rendbehozáséhoz. Ezután har-J a rsóní's után utasait egy éjszakára a Depó- voltak, hiszen az ő csoport------Lám, itt kell .találkoznunk mine embert választottak ki?“i. » b a szállásolták be. Gazsó jufc érkezése előtt is laktak a a CP 2-lben... Látom... meg- az ottmaradottak közül, ezeklíj^“^ árnát azonnal asztalhoz ült és hosz- CP 2-ben. Ismerősöket kére- jártad a Távol-Keletet... között volt Gazsó és Vörös ahf ® 8 ihnr szú levelet írt Lisettenek... sett. Még sok magyar volt a — Igen — mondotta halkan a ,_________________t e^ysegenKent, d znaK M egnyugtatta mindkettőjüket, betegek között, de egyiket sem a másik — megjártam biztatta, bátorította őket..; A ismerte. Végül, az udvar vé- mennyországot és a po^iu.;, Induiáskor egy Iépéssel iema-i borítékot természetesen a Ho- gében egy magános, szomorú is... Most mint idegbeteget radt mert nem hallotta iól a? spial Micke Levybe címezte, tekintetű, ismerős fiúra lett tartanak nyilván. És te?. ’ 1 nehogv Rosette véletlenül is figyelmes, megtudja az igazat... De hiszen Kissé megkönnyebbült, ami- Vörös Jóska, kor a levelet bedobta az iroda Együtt szervezték be A harminc légiós sorba állt.ji^gy. megj,esz a tervezett , “ Gazso az egyseg vegere került.? n . . poklot Tr,anlAQ,W\r pffv lfm:.ÍOlTTlt. — Egy förtelmes betegséget Ez ... Igen . .. szedtem össze... Azt. h’szem, míg élek, nem tudok holő’e őket kilábolni... Hamarosan a le- előtti postaládába. Becsben, együtt töltötték az szerelési bizottság elé kerü­Másnap mind a 460-an el- első napokat a légióban,.. lök,.« jen igen sokan elmentek a környező tsz-ekbe — Szentára. Zákányba, Örtilosba — kézi aratást vállalni, mert azért gabona jár. A Jobb Élet volt vezetői, akik a környező tsz- ekíben dolgoznak, adtak nekik munkát, talán még hívták is őket. Pedig ha valakinek, ne­kik igazán kell ismerniük a berzencei helyzetet, s tudhat­ják, hogy akik elmentek így aratni, azok ezután sem fog­nak otthon, a közösben do1 - gezni mondván: most mr'.:- megszereztem a kenyerem, a többi nem érdekel. Sokat ér­ne, ha a környező gazdaságok nem hívnának és nem fogad- nának be berzencei mun.ka- erőt. Mert nagy szükség van és lesz most az ősszel mitiden dolgo9 kézre! • Nemcsak az idevalósi em­Éirí©Ii'®i|(lc vezényszót. Erre a közelb-nj^ {agoU kezdeményezéseit t^rek, a megyei, a járási ve- levo őrmester megfogta hatan* 3 ■ zetők gondja, h-nem a közsá­az inget és egy nagyot lódított? Következetes nevelőmunká- 0et övező szövő1 -'-.v érde­rajta. | val szeretné biztosítani a ve-! ke is. hogy rend legyen a ♦ zetőség, hogy becsüljék a ta- Jobb Elet Termelőszövetke- tüolytatjukj * gok * munkaegységet. Efert ar-1 zetben. Vörös Mái»

Next

/
Thumbnails
Contents