Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

Szombat, 1963. szeptember 29. 3 SOMOGYI NfcPtA* Hárommillió forint többletbevétel zöldségből ("tudósítónktól.) Néhány éve termelőszövet­kezeteink többségében tagok és vezetők még egyaránt hú­zódoztak a nagyüzemi nö­vénytermesztéstől. Ma már igen sok szövetkezet foglalko­zik kertészkedéssel. Ez évben a buzsákd tsz csak az utolsó pillanatban kötött értékesíté­si szerződést a MÉK-kel, at­tól féltek, hogy ráfizetnek a kertészkedésre, ennek ellené­re nem 600 000, hanem 800 000 forintot kaptak zöldségeikért. A balatonszentgyörgyi és az öreglaki tsz is kétszázezer fo­rinttal több zöldséget értéke­sített a tervezettnél. Teirme- lőszövekezeteinknek csak pa­radicsomból egymillió-kétszáz­ezer forinttal nagyobb a jöve­delmük, minit amennyire szá­M ezSgazdasági szakmunkásképzés a tabi járásban mítottak. 146 vagon helyett 240 vagon paradicsomot adtak el eddig, s még mindig van leszedni való a földelőén. örvendetes, hogy a többlet­bevételt nem a termőterület növelésével, hanem a termés­eredmények fokozásával érték el. A tervezett 70 mázsával szemben 100 mázsás átlagter­mést takarítottak be nagy­üzemi gazdaságaink a kony­hakerti növényekből. Tsz- eink 27 vagon káposzta ter­melésére szerződtek, s 44 va­gonnal adtak át a MÉK-nek. Népgazdaságunknak számot­tevő devizát hozott a zöld­bab termelési tervének túltel­jesítése. Az előirt 13 vagon helyett 30 vagon zöldbabot vásároltak fel Somogyiban, s ebből 27 vagonnal exportál­tak. Tavaly sok gondot okozott a hagymaellátós. Tsz-ednk az idén 17 vagonnal több hagy­mát adtak közfogyasztásra, mint a múlt évben. , Különö­sen kifizetődő a zöldségter­mesztés az öntözőberendezés­sel fölszerelt tsz-etoben. Mi­vel jövőre 1525 holdra nő az öntözött terület az idei 590 holddal szemben, már most nagy az érdeklődés a zöldség­termelés iránt. Az idei 2840 hold helyett a jövő évben 3600 holdon termelnek zöld­séget nagyüzsemi módom me­gyénkben. A szakemberek becslése sze­rint Somogy 300 vagonnal több zöldséget ad az idén a tervezettnél. Ez körülbelül hárommillió forint többletbe­vétellel gyarapítja a tsz-ek pénztárát. Együtt a néphatalom védelmében 1951 óla minden év szep­tember 29-én felidézzük a ha­ladó múltat, mert tanulni akarunk belőle a ma harcai­nak megvívásához. A szep­tember 29-i emlékezés szim­bólum, amely nemcsak 1848- ra emlékeztet, hanem fölidézi bennünk a Dózsa-féle paraszt­háborút, Rákóczi kurucait, egész haladó nemzeti múl­tunkat s mindenekelőtt a hozzánk legközelebb álló for­radalmi hagyományt, a dicső Magyar Tanácsköztársaságot és hősi harcosait. A hatalomra jutott magyar munkásosztály a forradalmi hagyományok szellemében cselekedett — de erre köte­lezte a nemzetközi munkás­(Tudósítónktól.) A tabi járás termelőszövet­kezeteiben 46 mezőgazdasági tanuló kezdte meg különböző szakmák elsajátítását. Tízen zöldségtermesztő, tizenkettőn baromfitenyésztő, nyolcán gé­pész szakmunkások lesznek. Hét tanuló a gamási tsz-ben már tavaly megkezdte valami­lyen szakma elsajátítását. A járási tanács csütörtökön értekezletre hívta össze a járás valamennyi mezőgazdasági ta­nulóját, a szülőket és a tsz-ve- zetőket. Takács István, a Me­zőgazdasági Technikum szak­felügyelő Itanára tájékoztatta őket a mezőgazdaságii tanuló- képzés helyzetéről. Szó esett a vitában arról is, hogy még nem mindenütt ér­tették meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés jelentőségét, szerepét. Néhány tsz-vezető és a tanulók gyakorlati képzésé­vel megbízott szakemberek egy része lebecsüli a szakmunkás- képzést. Helyesen foglalkoznak viszont a tanulók oktatásával a bábonymegyeri Rudnay és a tata Egyetértés Tsz vezetői, il­letve szakemberei. Takács elvtárs kiemelte: nem teEk el sok idő, s a szövetkeze­tek vezetőd, szakemberei, de a tanulók barátai is nagy megbe­csülésben részesítik majd a mezőgazdaság különböző szak­másban tanuló fiatalokat, mert tapasztalná fogják, hogy a ter­melés színvonalának emelésé­ben milyen számottevő szere­pet töltenek majd be. O&őílztáSiL: iiiimkál’ŐF Mosolyog, ami­kor válaszol: — Beosztásom? Munkásőr vagyok a Latinka zászló­alj első századá­nak első szaka­szában, az első rajban. Nincs kü­lönleges felada­tom. Azt cselek­szem, amit a töb­bi munkásőr: részt veszek a ki­képzéseken, s ami­kor kell, szolgá­latba állok. Leg­jobb tudásom sze­rint igyekszem végrehajtani a feladatokat, a pa­rancsokat. Az alacsony, erőteljes férfi, Herczeg Ferenc elvtárs, kommu­nista. S a kommu­nisták írott és inatlan törvénye a feladatok példás végrehajtását szabja meg. Az ellenforradalom leverése után, amikor a fejek még tele voltak zavaros gondola tokkal, másként hangzott az »önként«, a meggyőződésből« szó. Akkor a szürke egyenruhának, a vö­rös karszalagnak, a fegyver­nek különös varázsa volt. El­sősorban azokra az emberek­re, akik féltették a nép hatal­mát. Megbecsüléssel, szeretet­tel néztek munkásőreinkre, Felöltem a munkásőr- egyenruhát — bátor kiállást jelentett ez akkor a rendszer, a párt, a nép mellett. Her­czeg elvtárs is ebben az idő­ben, az elsők között kért fegyvert. Ezt jelzi az ötéves szolgálatért kapott jelvény a zubbonyán. —• Ügy éreztem, ott a he­lyem a munkásőrök között — mondja., — Kommunista va­gyok, apám is az volt. Fölöttesétől, Zsák Ferenc zászlóaljparancsnoktól tudom meg, hogy Herczeg elvtárs az egyik legfegyelmezettebb munkásőr. Nem volt még olyan feladat, amit ne haj­tott volna végre a legjobb tudása szerint. Akkor Is ez jellemezte, amikor napokat kellett készültségben töltenie, s egymást érték az éjszakai riadók. Ilyen ma is, amikor a lövészeteken, a gyakorlato­kon kell helytállni. Lassú, megfontolt beszédű, mint általában a nehéz fizikai munkát végző emberek. Her­czeg élvtárs a Vízkutató és Fúró Vállalatnál szállítási brigádvezető. Olyan munkakör ez, ahol nem elég csak utasí­tani a beosztottakat, hanem példát is kell mutatni. Meg­markolni a mázsás vascsöve­ket, a nehéz gépeket vagy a lapátot, amikor kavics vagy más építőanyag érkezik. Búcsúzáskor érzem: olyan kemény a kézszorítása, mint a vasi Erős, Mdolgoz»tt mun­káskeze van. Jó érzés tudni, hogy ilyen kezekben vannak azok a fegyverek, amelyek népi hatalmunkat védelmezik. Szalai László VADÁSZ FERENC: t .£7 ^5 mozgalom tapasztalata is - amikor a párt vezetésével megszervezte fegyveres szer­veit a nén hatalmának vé­delmére. A marxizmusnak több mint százéves, de ma is érvényes tanítása, »... hogy a munkás, osztálynak a forradalom győ­zelméhez és hatalmának meg­tartásához saját katonapóliti« kát hell folytatnia, hadtudo­mányi ismeretekkel és ráter­mett katonai vezetőkkel kell rendelkeznie«. Ez a száz év­vel ezelőtti tanítás ma külö­nösen érvényes. A nemzetkö­zi imperializmus mindent el­követ — nem riad vissza a fegyveres konfliktus kirob­bantásától sem — hogy kés» lehesse a szocializmus világ­méretű győzelmét. Agresszivi­tásuk fokozódásának számta­lan megnyilvánulása van. Kennedy elnök például kije­lentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok kész első­nek alkalmazni az atomfegy­vert a szocialista tábor ellen. Tovább folytatják a hitlerista tábornokok vezette nyugatné­met hadsereg felfegyverzését. Tartalékosokat hívnak be az Egyesült Államokban, s tá­madással fenyegetik az el­ső amerikai szocialista álla­mot, Kubát. Az imperialista államok elutasítják az általá­nos és teljes leszerelésre vo­natkozó szovjet javaslatot. Mindez éberségre és állandó készenlétre figyelmeztet ben­nünket. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői — a honvéd­ség, a BM fegyveres alakula­tai, a munkásőrség — a mun­kásosztály hatalmát hivatot­tak biztosítani. Népünk föl­fegyverzett fiad a mai nem­zetközi helyzetben világosan látják feladataikat, és érzik felelősségüket. A párt és a nép gondoskodása révén fegy­veres testületeink korszerű technikával rendelkeznek, s ez biztosítja, hogy feladatuk­nak maradéktalanul eleget is tehessenek. Szepíemlier 29-e arra is ta­nít bennünket, hogy a ma­gyar nép függetlensége és sza­badsága elválaszthatatlan a nemzetközi haladás erőitől. 1848-ban ezek az erők még gyengék vol/fcak, ma azonban hatalmasak és legyőzhetetJe- nek. A haladás élén ott áll a szocialista tábor. Hűség e tá­borhoz, széles körű együttmű­ködés gazdasági, politikai, tu­dományos és katonai téren a szocialista országokkal — ez a leghatihatósaibb biztosítéka előrehaladásunknak és vív­mányaink védelmének. Ezért hangsúlyozzák a Központi Bi­zottság kongresszusi tézisei is: »A Magyar Népköztársaság hű tagja a Varsói Szerződés­nek.« A Varsói Szerződés tag­államai kötelezettséget vállal­tak a kölcsönös védelemre. Ez internacionalista köteles­ségünk. A szocialista államok nem engedhetik meg, hogy a nemzetközi nagytőke ereje Végső pusz­Erzsi nem félt. Biztatott: ma- Stefkő hadnagyot megölték,] radjak. »El tudnál menni? — Tűrték. Hogyan tűrhették? kérdezte. — Apád is megtagad, »Szeretlek, maradj!« — Er- ha ezt mered tenni« — súg- zsd marasztalt, csimpaszkodott j ta. Takarókat hozott a padlás- belém. ra, forró teát, jó falatot. »Ma- »Gondolj apádra — mondta. < radjl« — Én nem megyek. A világért ( »... ha ezt megteszed.« se megyek. Ha veszni kellj Munkás az apám a győri vesszek itthon.« gépgyárban. Becsületre nevelt. A következő éjszaka meginti Műszeresztechmkus vagyok kerestek. Többször is. Der-< magam is. A gyárban szerettek metten hallgattam odafentmM Mindig a repülés izgatott. A a beszédüket. Szabadságharcos szövetségben »Ezekkel menjek együtt?« vitorláztam. Ugrottam is. Egy »Ezekkel maradjak itt?« ideig bejártam a DISZ-be. Mitől lettünk tehetetlenék?’ Erőltettem apám kedvéért. De Mitől lettek ezek ilyen meré-t (Tudósitónktól.) nem talaltam ott abban a cső- szék? Nemrég még fegyver! Az idén húszmillió forintot portban semmit. Merő unalom nélkül vasléptünkkel, acélos a költöttek beruházásra a nagy­volt, meddő tétlenség. sorfalunkkal eltapostuk volna Satádi járás tsz-ei. Növendék­megsemmisítse ' szocialista vív­mányainkat. Éppen ezért ad­nak meg minden támogatást egymásnak a haza védelmé­ben. E támogatás ékes bizo­nyítéka volt az 1956-os eszten­dő, amikor barátaink több irányú segítséget nyújtottak* hogy úrrá legyünk azon a ne­héz helyzeten, amelybe az el­lenforradalom juttatott. Szocialista vívmányaink vé­a legfőbb belső erőt a Magyar Népköztársaság fegyveres erői jelentük. Ennek a magasztos megtiszteltetés­nek fegyveres erőink csali úgy tudnak eleget tenni, ha elsza­kíthatatlan szálak fűzik a dolgozó néphez. Nyugodtan állíthatjuk, hogy megyénkben is egyre szorosabbá válnak e kapcsolatok. A fegyveres tes­tületek közös rendezvényei — minit pl. a VIT megnyitásé­nak tiszteletére szervezett if­júsági találkozó, a zselicségi nap keretében tartott mun­kás—paraszt—katona találko­zó, az üzemi és tsz-látogatá- sofc, a honvédelmi nap ren­dezvényei — hozzájárultak fegyveres erőink életének megismeréséhez, a barátság elmélyítéséhez. Dolgozóink bíznak fegyveres erőinkben, szocialista vívmányaink hű védelmezőit látják bennük. Ennek számtalan helyi meg­nyilvánulásával naponta ta­lálkozhatunk. A Latinka Sán­dor Művelődési Ootthonban megnyitott honvédelmi kiállí­tást már az első napokon is sokan keresték fel. A kiállí­tás emlékkönyvébe beírt so­rok is a bizalom hangján szól­nak. Csak egyet idézünk e bejegyzésekből: »Ilyen felké­szülés mellett nyugodtan alud­hatunk.« E bizalom növeli a fegyveres erők tagjaiban a ha­za megvédése iránt érzett sze­mélyes felelősség érzetét, a megbecsülés érzését kelti, és további helytállásra ösztönöz. tie szükséges szólni arról is, hogy a haza védelme neun egyedül fegyveres erőink fel­adata. A haza védelmiének szerteágazó feladatát fegyve­res erőink csak úgy tudják ellátni, ha ebben tevőleges szerepet vállal mindenki, aki szereti hazáját, népét, aki fe­lelősséget érez jövőnk iránt. Az az áldozatos munka, me­lyet népünk folytat fegyveres erőink korszerűsítéséért, az az érdeklődés, melyet a honvé­delmi kérdések iránt tanúsít, és az az állandó megnyilvá­nuló szeretet, melyet lépten- nyomon tapasztalunk, mutat­ja, hOigy »népünk el van szán­va függetlenségünk, békés építőmunkánk, szocialista rendszerünk védelmére«. Ez a bizalom és gondosko­dás arra ösztönzi és kötelezi fegyveres erőink tagjait, hogy emeljék még magasabb szint­re harckészültségüket, jobban sajátítsák él a honvédelem­hez szükséges ismereteket, és készüljenek föl a minden kö­rülmények között való helyt­állásra. Kíváncsi voltam Csöndes, meleg délután... A ben nywgovása .. fák levele se mozdul, a fű se tulása!« rezzen. Fegyvered az avarban ...A hazánk felszabadulása lapul. A kristályos ragyogásban tizenegyedik évfordulójának kívánkoztam idegenbe. megfigyelheted a fészekrakó tiszteletére rendezett ünnepi Jöttek ismerősök, századbe- vezet« erre tanítottak minket tengeiicét, a költést, a fiókák estünket megnyitom — mond- hek. Sapkarózsa es rangjelzés a katonaságnál. És most? érzését, látod a repülés tanú- ta a kőszegi őrsön Pásztor nélkül vagy egeszen civilben, lását, lélegzeted is visszafej- hadnagy, az egység politikai »Hallottad, mi történt Mo tod, amikor a növendék leesik tisztje. — Dávid Mihály tize- sonma^aróvárott?« Hallottad, a világra, őket. Keresnek, hajszolnak. »A határozatlanság bukáshoz ( »Megyek!« — döntöttem. »Itt hagyom vagy megölő-' hogy Stefiké főhadnagyot meg- zöm ezt a csőcseléket. Megyek#nyolc ideiglenes építőbrigádjá­* ban csaknem száz szakiparos A határőrnek jó ismerőse linden fa, minden bokor, még a fűszálak rendje is bevésődik Jon emlékezetébe. Elárult, vert hadak módjára csellengtünk azokban az őszi napokban. Előbb még kurucok szavát idéztük: »Sárgul már a levele a sűrű Bakonnak, hervad szerencséje azonnal. Utol se érnek -t. Ausztria. »Bundesflüchtlingslager Traiskirchen.« Utolértek. Volt ott minden­a fészekszelről, és riadtan csap- des szaval. kod. Jön érte az anyja, segít Én szavaltam. Dávid Mihály ölték? neki: felrepülnek, visszatér- tizedes én voltam. Én idéztem g nek. Mindig visszatérnek..? a bujdosó kurucok szavát. »Szórakozzon Monte-Carló- Hallottam. Melyik utat va- minden fa, minden bokor, még ban - biztat a rádió. - Száll- lasszam? Az esküt ^^egtük: jon meg a Hotel Hermitage- megváltunk fegyverünktől. ________ _____ ______ b an. Szolid árak az Old Beach Emezek üvöltőnek: »Gyűltök, ^ Hideg számítók,} Hotelben.« foglyul ejtettetek, megöltetek f Már mindenki megbolondult a menekülőket. Ti őriztétek a akkor körülöttem. »Nem vasfüggönyt.« hagyják büntetlenül, hogy Hívtam Erzsit: jöjjön velem, nyitva hagytuk a- ijesztgettük egymást. minden — mondtam. — Lehet, Felpakolnak valamennyien- hogy harc lesz, hadszíntér. _ , szegény kurucoknak! Meddig két, és uzsgyi Szibériába...« Akárhol megélünk, jó szak- őrök, rabbik, apácak es mozgo áll fönn fejünk? Csak az Isten Félelemben voltam két nap, mám van, tudok dolgozni. Gye- ambulanciák, szaibadságharco- tudja. Csak az Isten tudja — két éjszaka. Bújtam. Többször re, ha szeretsz.« _ sokat toborzók és félnótások senki nem mondhatja: Mi pi- is felzörgették Kiséket. »Az Amazok — akiktől okos szót ros vérünknek hói lesz kion- Erzsi vőlegényét keressük, az mindig lehetett hallani — fnost tása, fáradt tetemünknek föld- úwástt* hallgattak. Nem voltak sehol, p’olytatjufej) Húszmillió forint beruházásokra a nagyatádi járás tsz-eiben dolgozik. Az építőanyag-ellátás, ban csak a tavasszal volt zavar, azóta sokkal gondosabban dol­gozik a nagyatádi TÜZÉP-te- lep. A gépvásárlásra szánt pénz 60 százalékát már elköltötték. A járás tsz-ei eddig 26 erőgé­pet és 41 munkagépet kaptak. A mikei, a háromfai és a sza­bás! termelőszövetkezetet tel­jesen gépesítették. marha-istállókat, sertésfiazta- tókat, csdbenevelőket, sertéshiz­laldákat, dohánypajtákat és jubhodályofoat építettek. A munkálatok nagy részét saját építőbrigádjaik végezték. A szövetkezetek két állandó Szüretre készül a kötéséi Jóreménység Tsz (Tudósítónktól.) A kötcsed Jóreménység Ter­begyulladt kapkodok, gazem- J melőszövetkezetnek 55 hold *■* * —“ —, —, . . A tábor kapuja bezárult. Jöt- \ pftenek be saját termelésű olt­határt — »Itt^ugyse l^het^elni, feuardu^t missziók, különféle bízott-# vánnyal. A korai szőlőből már ~ 15 mázsát elszállítottak, az ságok, katolikus papok, csend­Udvhadsereg zászlaival... igazi szüretet azonban október 20-a körül kezdik meg. A ter­méskilátások kedvezőek. Mint­egy száz hektoliter borra szá­mítanak, kétszáz mázsa szőlőt eladnak. A szövetkezetiek már javá­ban készülődnek a szüretre. Meszelik a pincéket; a prése­ket és a kádakat rendbe tették, a hordók is tisztán várják az édes mustot. Méltán büszkék a közös gaz­daság tagjai és vezetői a szőlő- oltványtelepre. Ez évben 600 000 oltványt termelnek, 400 000 európai sima vesszőt pedig gyökereztetnek. A fölös­leges vesszőt eladják olyan tsz- eknek, amelyek szőlőt akarnak telepíteni. t

Next

/
Thumbnails
Contents