Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

Péntek, 1962. szeptember 28. 3 SOMOGY! NEPtAP TARSAMLIII MUNKA Ez a fogalom a felszabadu­lás után vált ismertté, s azon a napi munka utón vagy pi­henőnapon a köz érdekében önként vállalt, önzetlenül vég­zett munkát értjük. Az idei községfejlesztósi célkitűzése­ket vizsgálva önömmel álla­píthatjuk meg, hogy a tava­lyihoz képest több, mint egy­millió forinttal emelkedett a lakosság pénzbeli hozzájáru­lása. A társadalmi munka ér­téke körülbelül három és fél millió forint. Jókora összeg ez, mégsem lehetünk vele elé­gedettek. Nem, mert kétmil­lióval kevesebb a tavalyinál! Mi ennek az oka? Tanácsaink a legtöbb he­lyen az ösztönösségre bízzák a társadalmi munka szervezé­sét Fölöslegesnek tartják megmagyarázni az emberek­nek: mindenkinek érdeke, hogy járda legyen a faluban, hogy az orvoslakás, az óvoda is valamennyiünk hasznára szolgál. De nemcsak a meg­győzést hanyagolják esL Sok helyen nem biztosítják a köz­ségfej lesztésd feladatok meg­valósításának feltételeit. Ez év első felében mindössze egymillió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek me­gyénk lakói. Büssűben, Rák- siíban és Rinyakovácsiban nincs pénz a terv teljesítésé­re. Balatonszabadiban műsza­ki terv hiányá'ban nem tud­ják megkezdeni a járdaépí­tést. Famukon építési enge­dély nélkül fogtak hozzá egy épület átalakításához. Lebon­tása után kiderült, hogy hiá­bavaló munkát végeztek, mert az épület a kívánt célokra nem felel meg. Azokat, akik fö­löslegesen dolgoztak, a jövő­ben nehéz lesz megnyerni társadalmi munkára. Siófokon 56 000 forint értékű munkát ajánlottak fel a vízvezeték­hálózat építéséhez, de a mai napiig sem tettek semmit, mert — úgymond — nincs, aki a társadalmi munkát megszervezze. — Nehéz az embereket a közös gazdaság munkájából kivonná, pihenő­napom pedig nem vállalkoz­nak társadalmi munkára magyarázkodnak sok helyen. De van ellenpélda is. Igáiban, a brigódvezetók és a tanács­tagok együttes szervezésében fél év alatt 215 000 forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett a lakosság. Ne is várjanak eredményt olyan helyen, mint például CsombárdOn, ahol behívatják a falu lakóit, e kötelezni akarják őket társadalmi mun­kára. Tanácsaink most készítik az 1963. évi községfejlesztési ter­vek költségvetését Nem fö­lösleges figyelmeztetni arra, hogy változtassanak az eddi­gi helytelen gyakorlaton. Fogjanak össze a Hazafias Népfronttal, a tömegszerveze­tekkel, a termelőszövetkeze­tekkel, és körültekintő fölmé­rés utón lássanak hozzá a szervezéshez. 8z. E» A llattenyésztésunk jövőjéről van szó Két jelenség érdemel külö­nös figyelmet megyénk állat­tenyésztésében. Az egyik az, hogy a húsárutermelés — a sertés- és marhahizlalás — a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta egyenletesen fejlődik, és ma már minden eddiginél magasabb szinten van. Ez örvendetes tapasztalat. Az idei másik jelenség viszont nyugtalanító: nem alakul megfelelően az anyaállatok lét­száma, pontosabban kifejezve: o kelleténél kevesebb a tehén és a koca. Nézzük meg részle­teiben ezeket a dolgokat, és ve­gyünk sorra néhányat a velük összefüggő kérdések közül. Számvetésként és tanulságként. Gondoljunk csak vissza az átszervezés időszakára, emlé­MEGJEGYZESí egy tájékoztatáshoz A napokban tanácsülést tartottak Szöllősgyörökön. Frolyó Imre tsz- elnök beszámolt a betakarítási munkák menetéről, és ismertette a jövő évi vetési tervet. Azt mond­ta, hogy a járás 80 hold zöldség termesztését írta elő nekik a jövő évre, s emiatt nem marad elegen­dő föld a kukoricának. Szerinte a járásnál 120 holddal több szántót mutattak ki, mint amennyi a tsz- nek valójában van, s ő hiába til­takozott emiatt a járási mezőgaz­dasági osztályon. Frolyó elvtárs tájékoztatása nem mindenben felelt meg a valóság­nak. A járási mezőgazdasági osz­tály ugyanis nem adott a tsz-eknek semmiféle kötelező tervszámot. Az osztály a megyétől kapott felvásár­lási és termelési tervek', továbbá a beruházási keretszámok lebontá­sára járási szakbizottságot alakí­tott két tsz-elnök (egyikük éppen Frolyó elvtárs), két főagronómus és a felvásárló szervek vezetőinek bevonásával. E bizottság csak ja­vaslatot tett a tsz-eknek a növény- termelésre. A szöllősgyöröki tsz- nek különben sem 80, hanem 60 bold zöldség termesztését javasol­ták, s ennyit vállaltak a közös gaz­daság vezetői (ügy látszik, Frolyó elvtárs még saját vállalását is el­felejtette). Ami a szántóterület körüli vitát illeti: a szöllősgyöröki tsz idei termelési tervében 1337 hold szántó szerepel. Ám a Statisztikai Hiva­talhoz küldött jelentés szerint 1497 bold szántón gazdálkodik a tsz. 0A jelentést 1962. május 1-én Fro- tyó Imre tsz-elnök és Tóth László főagronómus irta alá.) Hogyan nö­vekedhetett a szántó területe, M- fcssen időközben 10 hold őszibarac­kot, 30 hold kajszit és ft) hold mál­nást is telepítettek?! Frolyó elvtárs tehát nem Jól tá­jékoztatta a falu népét a tanács­ülésen, ez pedig egyáltalán nem tekintélyét. DK. KEREK JÓZSEF VADÁSZ FERENC: Weith Teréz parkettkurtító 24 év óta dol­gozik a Barcsi Fűrészüzem­ben. Idei első félévi átlagtel­jesítménye 113 százalék volt. Brigádjával a szocialista cím elnyeréséért küzd, s _N'SS. (S) bam alatt nincs föld, a fejem Csapiár százados mondta. Min-: fölött idegen ég... den virágot, minden növényt Öt éve a Marcal és a Rába ismert a parancsnokunk. Mi-' közén táboroztunk. Messziről élőit katona lett, kertészeti fő- kéklettek a soproni és a kösz»- iskolára járt. Mi is barátságba^ gi hegyek. A patakok széleit be- kerültünk a virágokkal. Hal-, szegte a gólyahír. Áprilisiban vány rózsaszín kelyhévei in-, ibolya és gyöngyvirág tarkítot- tett nekünk a fátyolvirág, jöt-| tó az erdők aljáit. Megjött a tünkre fölvetette fejét a vad) nyár, kinyílt a margaréta, az éjjeli viola és a tűzliliom. erős illatú menta. A haitárőrélet — így mond­Xrottkőtől - nyolcszáz méter tűk és hittük is' - ^épség.^^^ j4dág“i3708'darabra nö­""" velük Már az év közepén vég­kezzünk csak némelyeknek az állattenyésztéssel kapcsolatos aggályaira. A kishi tűsködők attól tartottak hogy a tsz-szer- vezés következtében rosszab­bodik az ország húsellátása, amikor időszakonként csökkent a mennyiség,’ kivált pedig szű­kült a választék, akkor igazolt­nak vették aggályaikat «-ugye, megjósoltam« jelszóval. Hatá­sos ellenérvként gyakorlati ta­pasztalataink, pontos statiszti­kai adataink vannak az utób­bi évekből. Igaz ugyan, hogy az előző évhez viszonyítva 1959- ben kereken 1000 darabbal, 1960-ban pedig 20 000 darabbal kevesebb hízott sertést vásá­rolhatott fed az Állatforgalmi Vállalait, de az is igaz, hogy az ellátási nehézségek leküzdé­sére, illetve enyhítésére a ko­rábbinál több vágómarhát adott megyénk. A mezőgazda­sági lakosság önfogyasztása megnőtt, a parasztok közellá­tásra együk évről a másikra 81 595 helyett csak 38 209 hízót adtak, a fölösleget az árak föl- veresével szabadpiacon értéke­sítették — a húsboltokbói ezért hiányzott a sertéshús. Közös gazdaságainkra várt a feladat, hogy javítsanak az ellátáson Megyénk tsz-ei 1959-ben 14 171, a következő évben 37 343, ta- |valy meg 70 834 sertést értéke­sítettek az Állatforgalmi Vál­lalat útján. Az idén meg? A tervezett 85 000 darabon felül is adnak közfogyasztásra. Tekintsük most összességé­ben az átszervezés egész idő­szakának húsárutermelését. A húsfogyasztás a falusi megnőtt Színvonal csökkenése nélkül emelkedhetett a városban an­nak eredményeként, hogy a megye az elmúlt négy év átla­gában évente 91 600 darab ser­tést és 28 500 darab hízott mar­hát adott közfogyasztásra. Idei tervünk a marhafelvásárlásban azonos, a sertésfelvásárlásban pedig 18 400 darabbal maga­sabb az 1958—1961-es időszak évi átlagánál- S máris látszik, hegy az idei terveket túl fog­juk teljesíteni. Mindezek alap­ján bebizonyosodott tehát, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése a húsellátás­ban is javulást eredményezett. Ebben az időszakban — még a legnagyobb átmeneti nehézsé­gek évében is — több hízott állatot értékesített megyénk, mint a kötelező begyűjtés ide­jén bármikori S mit várha­tunk 1963-ban? A megye 125 ezer darabos sertéshizlalási elő­irányzatából 97 500 s 32 000 da­rabos vágómarha-értékesítési tervéből 18 600 darabot — az előzetes fölmérések szerint a közös gazdaságok fognak adni Fordítsuk most tekintetünket a jövő irányába. Termelőszö­vetkezeteink erre az évre azt irányozták elő, hogy a tehén- állományt 16 290, a kocaállo­Kúsztunk. Alig hittem, hogy ép bőrrel megússzuk. Vándor újra prédikált. Nagy farizeus. Katona Sándornak a hang­ját se hallottam. Láttam, na­gyon M volt dőlve. Valentin nem hagyta el magát. Ment ne­ki A csontunk is csikorgóit. Me­rő víz lett rajtunk minden. Azt se tudom, hogyan kerültem ágyba- Tény, hogy aznap este engem se hallott senki ordíta­ni. Félek. Bárhogy szépítem, ka­vargó érzéseimet legjobban ez a szó fejezi ki. A fejem fölött nyitva van az ablak, de nem mozdul a levegő. Azt hiszem, Ilyés Zoli sem alszik. Hányko­lódik az ágyán. Sötétkék és lila foltok ülnek a tájon, s különös, alaktalan, kicsi élőlények cikáznak, zsong­nak a magasban. A nevüket se tudom. Más itt a hold, másként hunyorognak a csillagok fölött — szélesre tárult Nyugat büszkeség. Járőrszolgálat nap. felé a világ. A csúcs mögött pal és éjszaka. Ez nem köny- bükkök erdeje takart bennün- nyű. Figyelőállásfoam órákon két. Virágoskert arrafelé az át. »-Állj, ki vagy?« «-A jelszót'« erdő Napsugár ragyogja be a Mégjs ^ volt M ehhe2? M tisztást, a vizmerrti reteket Az . , árnyékos patakvölgyben a fák, *eletbenimaradási kikóp­a fű, a víz és a virágok illata zés«-hez képest? mámorossá szédítette az ern- »Most Jeülly Ro® Morton bert- . , számát hallják — mondja Amikor odamentünk, helyen­____ként még hó ropogott csíz- raAÓ- - The King of a z égbolt. Rám borult, mint máink talpa alatt, de már hó- Orleans.« egy csodálatos sátor. Figyeltem virág lepte el az erdőt, barkát Megfojtasz, a Tejutót, a csillagok futását, hánytak a mogyorók, hullását. A hold követett. Fö­löttem volt, bárhová mentem. »■A holdat mindig így látod — oktattak a felnőttek —, bárho­vá mégy, a föld bármely pont­jára.« Így volt A Fertő-totó! messze van a Csendes-óceán. Hidegségtől végtelen világ választja el Oki­nawa szigetét. Gyermekkoromban Ilyenkor este sokszor megállt fölöttem a New-i te fülledt oki-' nawai éj. Védőm vagy-e való-. mostanáig. Itt a hold állása is más. A távolban kígyóinak az es­ti fények. Messze a délkeleti parton Naha és a többi város olyan, mint amilyen a földke­rekség minden városa. Élénk, mozgalmas, hangos. De a sötét­ség, az erdők, a kövek, ez a földrengésektől sokszor meg­rázott szigetvilág — a zsima — titokzatos, kiismerhetetlen. Félek. Lebegek két világ kö­A nyugati végeken térdig jártunk a tündérkert virágai-' ban: rózsaszínű ciklámen, mér-1 ges gyűszűvirág, vörös szap­Most... Itt vagyok. Gazdám , ­az SWC, a Special Warfare ban ^ Nortonom? Center. Tudom, mivel jár ez. Otthon nem ismernek tréfát. Itt se. A hülye Sulyok mégis az ávót emlegeti. Mondtam neki: .... ....... hallgasson. Nem játék ez. De paníu a Páfrányok zöldjében, nem érti. Szépséges, mesebeli magyar A társalgóban szól á rádió, erdők... A fejed fölött kakukk Kdhailatszik a dzsessz. Befő- kiált, gerle válaszol, fülemüle) csattog — Egek, gondolod, mi-1 lyen jó, hogy holnapután sza~. Befo­a fülem. Idegesít. Kell a gom csend. »Frank Sinatra énekel: Songs for Swinging Lovers.« Elhallgat. A bemondónő hadnapos leszek, ajánlja: »Igyon ballantines »A kocsik hercege a Prince skót whiskyt. Százhuszonöt éve Skyline. Gyártja a japáni Fuji ismerik.« cég, Kyobashi, Tokió.« A május felejthetetlen. »Lát­zött. Együk sem az enyém, lár jótok? Zeygeboglárka? — ezt (FolytatjukJ aett fölmérés megmutatta, hogy nem halad kellően az anyaál­latok létszámának növelése. Június 30-án az év végére ter­vezett tehénállománynak 88, kocaállománynak 88,4 százalé­ka volt meg a közös gazdasá­gokban. Fél esztendő elég hosz- szú időnek látszik a 12, illetve a 11,6 százalékos létszámnöve­léshez. Viszont a statisztika számai könyörtelenül kimond­ják, hogy a hizlalás nagyobb mérvű növekedése veszélyezte­ti a tenyészállomány kívánt mértékű fejlesztését. A félre­értések elkerülése végett ve­gyük szernügyre részleteiben ezt a dolgot úgy, hogy a közös és háztáji állományt együttesen kezeljük. A sertésállomány 1962. márc. 1-én szinte darabszámra meg­egyezett az előző év azonos 'időpontjában számba vett ál­lománnyal. Ellenben anyaser­tést az előhasd kocákkal együtt tavaly 33 851, az idén pedig 30 241 darabot tartottak me­gyénkben. A tsz-ek növelték, a háztáji gazdaságok csökkentet­itek a kocaállományt. A közös- iben március után is folytató­dott a növekedés, majd később, ez megállt, sőt az utóbbi hó­napokban gyarapodás helyett csökkenés tapasztalható. .A közös kocaállomány jelenlegi létszáma nagyobb ugyan a márciusánál meg a tavalyinál* de kisebb az idei tervben elő«, irányzottnál. Ezért kell rá föl-> figyelni. Kivált pedig azt a ve­szélyt kell észrevenni, hogy a sertéstenyésztés idei tervénél: lemaradásával azt a helyzetet idéznénk elő, hogy nem lenne meg az alapja a jövő évek hiz­lalásának. Tartsunk több ko­cát, ez a tennivaló. Tudjuk, ta­karmányozási gondok nehezí­tik ezt. Éppen ezért az állam abrakkal is segíti a kocatar­tást. Az Állatforgalmi Vállalat folytatja akcióját, hitelbe ad kocát a háztáji gazdaságoknak. A termelőszövetkezetek vásá­rolhatnák tenyészsüldőket vagy saját állományuk szaporulatá­ból gyarapíthatják kocáik szár­mát ugyancsak abraksegítség­gel. Annyiszor három mázsa abraktakarmányt kaphatnak állami áron, amennyivel növel­ték kocaállományukat. Bonyoluüaiib a helyzet a szarvasmarha-tenyésztésben. A sertés ugyanis szapora jószág, a koca évente többször is el­lik. Ám mire a borjúból tehén lesz, annak hosszú évek kelle­nek. Ha elszámítjuk magunkat az üszőneveléssel vagy a te­héntartással — vagyis vágó- hídrftv küldjük a tenyészmarhát —, akkor- több esztendő költsé­ges és fáradságos tenyésztői munkájával hozhatjuk csak helyre a dolgot. Közösre és háztájira egyaránt vonatkozik ez. És most megint szólaltas­suk meg a számokat. Soha eny- nyi szarvasmarhát nem tartot­tak Somogybán mint az idén. A március 1-i statisztika 123 564 darabot vett szám baj Három esztendővel korábban 111 940 volt az állomány lét­száma. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének idő­szakában tehát növekedett a marhaállomány. Az idén már elértük, hogy több a tehén is, mint három-négy évvel koráb­ban. Igen ám, de ebben az év­ben a tavalyi 7200 darabbal szemben mintegy 9500 tehenet kiselejteznék. Indokolt, nagyon helyes intézkedés ez, kivén- hedt állatot kár volna tartant A selejtezést azonban úgy kell végrehajtani, hogy a levágásra való tehén helyett üszőt állít­sunk tenyésztésbe. A tehénállo­mány minőségi cseréjéről, nem pedig csökkentéséről vem szó. Aligha szükséges ezeket az irányelveket részletesebben ma­gyarázni, elég megemlíteni csu­pán azt, hogy a tejtermelésben a megye változatlanul el van maradva. Több tejet jobb és fiatalabb tehenektől várha­tunk, s ezért van a nagyobb méretű minőségi csere. kisebb terület terem takar­mányt, ebből erednek legfőbb takarmányozási gondjaink. Ne­héz volt a múlt téL, s az újabb átteleltetési időszak elé sem nézhetünk teljesen megnyugod­va. Minden megtermett etetni- való gondos betakarításával, a készletek gyarapításával, a ta­karmánynak szinte patikamér­leggel való beosztásával készül­jünk föl a télre. A takarékos­ság', a gondosság, a szakszerű­ség elengedhetetlen követel­mény a takarmányozásban. Te­nyésztési terveink végrehajtá­sáról a nehézségek ellenére se mondjunk le. Hízott állatért most jön a pénz, a tenyésztésre szánt süldő és üsző majd csak később fizeti vissza nevelési költségeit. Mégis törődni kell vele! Közösben és háztájiban egyaránt. Mert a parasztság 1963—64—65. évi jövedelméről, az ország hús- és tejellátásáról beszélünk, amikor állattenyész­tésünk jelenét elemezzük, és jövőjére irányítjuk a figyelmet. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents