Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR XIX. ÉVFOLYAM 225. SZÁM. SZERDA, 1962. SZEPlEMBER 26 Az osztályharcról (3. o.) , Siker vagy sikertelenség? l4. O.) Olvasóink írják (5. o.) Űt a vádlottak padjáig 16. o.) Mai számunk tartalmábSIt M S ZMP MEGYE FBI ZOTTS Á Valósítunk meg a gyiimöicsf elépítés! programot Az előkészületek meggyorsítására határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A második ötéves terv gyíi- mölcsitelepítési programja megvalósításának eddigi ta­pasztalatait és a további tenni­valókat vitatta meg tegnapi ülésén a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A vezető tes­tület tagjai és a meghívottak széles körű eszmecserében tár­ták fel a program végrehajtá­sát zavaró jelenségeket, bírál­ták az egyes szakvezetők mun­kájában tapasztalható követ­kezetlenséget, határozatlansá­got, és elmarasztalták az egy­másnak ellentmondó intézke­déseket Az ülés éppen azt tűzte ki célul, hogy leszámol­jon minden ezzel kapcsolatos rendellenességgel, és testületi döntéssel megteremtse a gyü- mölcstelepítésd terv sikerének valamennyi föltételét és biztos zálogát. Az FM biztosítja a csemetét A nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását termelőszövetkeze­teink a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejezé­se után kezdték meg. Napjain^ kig 1980 holdat telepítettek, most őszre 1080 holdat irá­nyoztak elő. A telepítést a tsz-ek a megyei pártbizottság 1961. októberi határozatának, a megye mezőgazdasága második ötéves tervének célkitűzései alapján végezték és végzik. Amint Pekó József, a Földmű­velésügyi Minisztérium Kerté­szeti Főosztályának helyettes vezetője az ülésen elmondta, az országos keretiből csemetét ok­vetlenül biztosítanak Somogy­nak, erre föl vannak készülve a második ötéves terv hátra­levő időszakára vonatkozóan is. A gyümölcsnemek megvá­lasztásáról mindeddig vita folyt a termelőszövetkezetek­ben és a járási, megyei szak- igazgatási szerveknél is. Elő­ször neves szakemberek — az éghajlati és közgazdasági adottságok gondos fölmérése után — meggyőzték a tsz-veze­tőket a kajszi és az őszibarack termesztésének előnyeiről. Az almatelepítés iránt ugyancsak nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az idén meg a körtét ajánlják országos szervek. Évente változik hát a gyü­mölcsnem megválasztása, aján­lása? — vetik föl sokan a kér­dést. Mit és hova telepítsünk? Miről van szó? Az FM az állami tervben megjelölt cse­metéket faj és fajta szerint biztosítja. A körte nem szorít ki kajszit vagy őszibarackot; ahova ezeket tervezték, oda ezeket telepíthetik, hiszen kör­te csak arra a vidékre való, ahol az alma is jól megterem. Az alma túlzott arányát So­mogybán a megye tervéhez mérten mintegy 10 százalékkal kell csökkenteni a körte ja­vára, a 90 százalék megmarad, illetve meglesz. Ezen felül a programban élőirányzott terü­letére van szüksége a körté­nek, és esetleg terven felül le­het majd telepíteni. így hát eldőlt a gyümölcsnem és a faj­ta megválasztásának vitája. Hogy hova, milyen földbe te­lepíthető gyümölcsös? A me­gyei program végrehajtásának kezdetén még nem voltak kö­töttségek, azóta azonban élet­be lépett a szántóföld védel­mét szolgáló törvény. Most ennek követelményeihez is kell alkalmazkodni. A fold minőségének elbírálásánál nem a talajerő állapotát kell figye­lembe venni — hiszen a gyen­ge földön lehet talajjavítást végezni —, a betelepítendő területnél azt kell mérlegelni, hogy nem terméketlen-e any- nyira vagy nem olyan rossz fekvésű-e, hogy azon 40—50 évre szólóan gazdaságos gyü­mölcstermesztést folytatni nem Pulykatenyésztési és tojástermelési tájértekezlet A Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Tudományos Egyesü­let kaposvári csoportjának, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának és a Közalkalma­zottak Szakszervezete megyei bizottságának rendezésében tegnap pulykatenyésztési és to­jástermelési táj értekezletet tartottak Kaposváron, az ÉDOSZ Művelődési Otthonban. Somogy bői és Baranyából mintegy 140 meghívott állat­orvos, tsz-elnök és állattenyész­tési brigádvezető vett részt a rendezvényen. A részvevőknek Koplik Cyörgyné, a Gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutató Intézet tu­dományos munkatársa a nagy­Egy esült a büssűi és göllei földművesszövetkezst (Tudósítónktól.) Vasárnapi küldöttgyűlésén a büssű—kazsoki földművesszö­vetkezet Hajdú Gyula főköny­velő javaslatára kimondta egyesülését a göllei földműves­szövetkezettel. A büssű—ka­zsoki fmsz évek óta jól dolgo­zik. Ezt igazolja az is, hogy a szövetkezet állami hitel nélkül gazdálkodik. A boltjaikban le­vő 700 000 forint értékű forgo­es állóeszköz teljesen a tagok tulajdona. Az egyesülést októ­ber elején hajtják végre. üzemi pulykatenyésztésről, Tó­biás Károly, a Ságvári Barom­fifeldolgozó Vállalat felvásár­lási osztályvezetője pedig az őszi-téli tojástermelés kérdé­seiről tartóit előadásit. lehet. Kopár, elcserjésedett le­gelők is alkalmasak gyümöl­csösnek kellő előkészítés után. Ezek talajjavítására kedvező lehetőségeket biztosít a 3004/5-ös kormányhatározat Lengyeltótiban — a törvény megjelenése előtt — szántóföl­dön kezdték a telepítést Abi- zotság leállította a munkát A vb most úgy határozott, hogy engedélyezi a tábla betelepíté­sét, hiszem a talajforgatást már elvégezték. A jövőre vo­natkozóan mindenütt a hely­színen megállapodnak az 1965-ig terjedő időszak gyü­mölcstelepítésének helyében, így megelőzhetők az utólagos viták, zavarok, s biztosítható a tervszerűség, előrelátás. Kétszáz milliós értékről van szó A végrehajtó bizottság hatá­rozatban rögzített elvi állás­pontja minden bizonnyal meg­könnyíti a járási szakigazgatá­si szervek munkáját, és előse­gíti, hogy az érdekelt szövet­kezetek biztonságosan fölké­szüljenek ötéves gyümölcstele­pítési programjuk hátralevő részének hiánytalan megvaló­sítására. Ami most a legsürgő­sebb: az idei őszi telepítések gyors előkészítése. Ahol a te­lepítést még nem tárgyalták meg, ott haladéktalanul hívja­nak össze erre a célra rendkí­vüli közgyűlést. A mélyforga­tást végző valamennyi traktor pedig dolgozzék kettős műszak­ban. A gyümölcsösök szakszerű gondozására, védelmezésére, kezelésére felhívták a tsz-ek figyelmét. A szakemberképzés­ről intézményesen gondoskodik a megye, ennek tennivalóit kü­lön bizottság dolgozza ki. Jóllehet a nagyüzemi gyü­mölcstelepítés 200 milliós prog­ramjáról tanácskozott a vb, ha­tározatában mégis kötelezi a járási és községi tanácsokat arra is, hogy szorgalmazzák a háztájiban, a ház körüli ker­tekben a kiöregedett gyümölcs­fák pótlását. K. i. Az ENSZ közgvilés napirendiére űzték az úgynevezett magyar kérdést New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés teljes ülése hétfőn döntött az ügy­rendi bizottság javaslatairól, hogy milyen kérdések kerül­jenek az ülésszak napirend­jére. Az ülés nagy feltűnést keltett eseménye az volt, hogy az úgynevezett magyar kér­dés napirendre tűzéséhez az amerikaiaknak mindössze 8 szavazatnyi többséget sike­rült szerezniük. 43 küldöttség szavazott a napirendre tűzés mellett, 35 ellene, 19 delegá­ció tartózkodott a szavazástól, 11 ország pedig nem vett részt a szavazásban. Hatalmas változás ez a ta­valyihoz képest. A múlt év­ben 51 küldöttség szavazott a »magyar kérdés-« napirendre tűzése mellett, mindössze 15 eilene, 30 delegáció tartózko­dott a szavazástól, három pe­dig nem vett részt a szava­zásban. Az ügyrendi szabály­zat értelmében a javaslat mel­lett három és ellene is há­rom szónok szólalt fel a köz­gyűlésen. A »magyar kérdés« napi­rendre tűzése ellen elsőnek Csatorday Károly nagykövet szólalt fel a magyar delegá­ció nevében. Azt várta — mondotta egyebek között —, hegy az Egyesült Államok hozzájárul a békés együttélés elvéinek érvényesítéséhez, és új szemléletet alkalmaz politi­kájában. Az Egyesült Államok ál­tal javasolt napirendi pont csak arra jó, hogy megmérgezze a nemzetkö­zi kapcsolatokat. Maga az Egyesült Államok is voltaiképpen meg van győ­ződve a napirendi pont hasz- tala/nságáról — mondta Gsa- torday Károly. Utána Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes szó­lalt feL Kijelentette, ezt a na­pirendi pontot azért terjesz­tették elő, hogy fölélessze a hidegháborút. A »magyar kérdés« napi­rendre tűzése beavatko­zás a Magyar Népköztár­saság belügyeibe — mondta. Yost az Egyesült Államok küldöttsége nevében hangoz­tatta, hogy országa nem hi­degháborús célokból tűzte na­pirendre a kérdésit. Az amerikai küldött után szót kért Indonézia delegátu­sa, és azt mondta, hogy az ő küldöttségének véleménye sze­rint a kérdés igenis hideghá­borús kérdés, és ezért országa mint el nem kötelezett ország ellene fog szavazni. Még ketten szóMihatitak volna fel a napirendre tűzés mellett. A pakisztáni elnök kétszer is megkérdezte, van-e hozzászóló, senki sem akadt azonban, aki a napirendre tű­zés mellett foglalt volna ál­lást. Ezután került sor a szava­zásra. A »magyar kérdés« napirendre tűzése mellett a következő 43 ország szavazott: Argentína, Ausztrália, Auszt­ria, Belgium, Brazília. Kana­da. Chile, a Csang-Kaj-sek- Iclikla, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Dominikai Köztársa­ság, Ecuador, San Salvador, Malájföld, Franciaország, Guatemala, Haiti, Honduras, Tzland, Írország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Hollandia, Üj-Zéland, Norvé­gia, Pakisztán, Panama, Pa­raguay, Peru, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Thaiföld, Törökor­szág, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Uruguay és Venezuela. Ellene szavazott a követke­ző 35 küldöttség: Albánia, Bulgária, Belorusszia, Kam­bodzsa, Kamerun, Közép-afri­kai Köztársaság, Ceylon, Ku­ba, Csehszlovákia, Dahomey, Etiópia, Ghana, Guinea, Ma­gyarország, Indonézia. Irak, Elefántcsontpart, Laosz, Ma­dagaszkár, Mali, Mauritánia, Mongólia, Niger, Lengyelor* szág, Románia, Szaud-Arábia, Szenegál, Szomália, Szíria, Tanganyika, Ukrajna, Szert?* jetunió, Egyesült Arab Köz­társaság, Felső-Volta és Ju­goszlávia. Tartózkodott a szavazástól 19 ország: Afganisztán, Bur­ma, Kongó (Brazaville), Cip­rus, Finnország. Görögország, Irán, Izrael, Jordánia, Liba­non, Libéria, Líbia, Marokkó, Nepál, Nigéria. Szudán, Togo, Tunézia és Jemen. Nem vett részt a szavazás­ban: Bolívia, Burundi, CsaxL, Kongó (Leopoldville), Gabon, India, Jamaica, Nicaragua, Portugália, Ruanda és Trini­dad—Tobago. Az eredmény kihirdetésé­nél egyetlen küldöttség, az Egyesült Államok de­legációja tapsolt. A szavazás után Jugoszlávia küldötte szavazatmagyarázajt címén szót kért. Hangoztatta, hogy országa Magyarországgal szomszédos, ezért jcíl ismeri a magyarországi viszonyokat.. Ennek alapján ámíthatja, hogy a kérdés napirendre tű­zése jogtalan, a ezért csakis nemmel szavazhatott. A szavazás eredményéből látható, hogy a Dél-afrikai Köztársasá­got leszámítva egyetlen (Folytatás a 2. oldalcm.) fl Vili, pártkongresszus tiszleletéie A marcali járás vezet az állatiéi vásárlási versenybe® A vállalati híradó népszerűsíti a legjobb felvásárlókat Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon vendégszerepeit a MEDOSZ táncegyüttese. Képünk az Aratóünnep című tánckompozícióból mutat egy részletet. A közönség forró tapssal jutalmazta a táncosok szereplését. Kutasi Állami Gazdaság be Pontozással értékelik az Ál­latforgalmi Vállalat járási lei- rendeltségeinek kongressizusi versenyét. Az eredményeket, a helyezés sorrendjét, a verseny szöveges értékelését havonta nyilvánosságra hozza a vállalat sokszorosított üzemi híradója. A most megjelent szeptemberi szám az augusztus 31-i állapo­tot rögzíti. Eszerint a felvá­sárlási, szerződtetésd és önkölt- ségcsökkentésd összesített ver­senyben ismét a marcali járás az első. Pontszáma 320,2. A második helyeziett tabd járás 314,1, az utolsó barcsi járás pedig 283,3 pontot szerzett. Mint a szöveges elemzésből ki­tűnik, az 1963. évi szerződés- kötésben szinte korlátlan le­hetőségeik vannak a lemaradó járásoknak az előbbre jutásra. Ezért várható, hogy a helyezés hónapról hónapra jelentősen megváltozik. A híradó személyenként is ismerteti a legjobb felvásár­lók eredményeit. A marcali já­rásban Böröcz János, a tabiban Bálint István, Böhm Rudolf, Farkas Mihály, Tóth Lajos és Borsi Emil érdemel elismerést. A csurgói kirendeltségien Zel- kó Lajos és Szakács József, a nagyatádi járásban Mohári Já­nos és Somogyi Sándor, a fo- nyódiban Túli József és Panics József dolgozik példaadóan. A siófoki járásban Barabás Jó­zsef, Kárpátfalvi László és Pavelka József kapott dicsére­tet. A kaposvári járás felvá­sárlói közül Miszi László kö­tötte le elsőként 1963. első ne­gyedévi felvásárlási tervét. Jól dolgozik ugyanitt Szamyadi Jó­zsef, Németh Miklós, Zsiga Já­nos, Takács István és Gadácsi István, is. S az utolsó helyezett barcsi járásban két felvásárló — Gadácsi Sándor és Kaiser János — hiánytalanul teljesí­tette. sőt egyben-másban tűi is teljesítette időarányos ter­vét. 32 tonna fonalat adott terven felfii a Kaposvári Textilművek (Tudósítónktól.) Ismét mérlegre tette az üzem munkáját a Kaposvári Textil­művek vezetősége. A számada­tok meggyőzően bizonyítják, hogy a dolgozók becsülettel tel­jesítik a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. Felajánlásukat, hogy az éves termelési tervet 1 százalékkal túlteljesítik, augusztus végére már 0,7 százalékkal túlszár­nyalták. A harmadik negyedév kezdetétől mintegy 32 tonná­val több fonalat adtak a nép­gazdaságnak a tervezettnél. A B műszak termelt legtöbbet, havi tervét 104,15 százalékra teljesítette. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett az üzem dolgozóinak átlagkerese­te. Az egy órára eső bér au­gusztusban 7,07 forint volt szemben a júliusi 6,81 forint­tal. Az országos versenyben a Kaposvári Textilművek a má­sodik negyedévben első helye­zést ért el, és minden remény megvan arra, hogy az év vé­gére elnyerje az éhizemcímet

Next

/
Thumbnails
Contents