Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

1962. szeptember 21. 3 SOMOGYI NÉPLAY I fffl. pártkengresszus tiszteletére A szocialista emberért PAli KEK ZOLTÁN N£ Ha­ladás nevű brigádja volt az első a kefeüaemben, amely bevezette az öoídfizetóses rendszert. Már háromszor volt fizetés azóta, s a brigád osz- saonyai és lányai önmaguk számolták ki bérüket, vették föl a pénzt Nem kellett pénztáros, nem kellett ellen­őr. Egy fillér eltérés sem volt. Régebben is gondoltak már önre Paukemék, de a pénztá­ros aggályoskodott: — Ki vállalja a felelősséget ha va­lami hiány lesz? — Nem lesz baj, higgye el — volt a válasz. —■ Csak csi­nálják meg. És az első fecskék nyomá­ba rövidesen újabbak léptek: Kiss Ilona Május 1.-brigádja kérte a minap, hogy náluk'is vezessék be ezt a módszert. Amikor a VIII. pártkong­resszus tisztéletére indított mumfcaversenyrőJ érdeklődöm az üzem vezetőitől, mindjárt azzal kezdik, hogy a szokásos vállalásokon túl valami több­letet akartak adni. Mind a tíz brigád belevette vállalásá­ba, hogy a munikafegyelem megtartása is cél, de hát a munkafegyelem ma már olyan magától értetődő, mint a kétszer kettő négy. Nem kell ezt külön vállalni, tudja úgyis mindenki, hogy anélkül nem lehet dolgozni. — Inkább a szocialista, gon­dolkodású ember kialakításá­ra gondoltunk — tájékoztat Tíán Jenöné pánttitkár. — A kongresszusi irányelvekből vi­lágosan látszik, hogy ez na­gyon fontos. NEM CSINÁLNAK VILÁG­MEGVÁLTÓ DOLGOKAT a kefeüzemiek. Szorgalommal, becsülettel végzik munkáju­kat; — 112,3 százalékra teljesí- teittdk a félévi tervet —, kell a pénz minden háztartásban, persze, hogy mindenki a töbhtermeiésre törekszik. De amikor befejeződik a műszak, mégis történik valami emlí­tésre méltó. A Pauker-brigád például beteglátogatásra in­dul a kórházba, virágot visz­nek meg néhány apró ked­vességet nyugdíjas társuknak, fflek Máriának' Valewta Lás&tómé KISZ exportbrigád- ja meg a ruhaüzembe készül, mert hallották, hogy az otta­ni szocialista brigádoktól lehet egyet s mást tanulni. A brigádvezető, Vsöentáné akaratlanad, te Kádár elvtár­sat idézi: — Így keü dolgoznunk to­vábbra te, csak agy kicsit jobbam A KTSZ-esek — az egyetlen ifjúsági brigád az üzemben — tudják, hogy mi a feladatuk, s hogy nemcsak a százalék a lényeg, hanem a közösségi szellem is. Erre tetteik ők vál­lalást meg a továbbképzésre. Részt vesznék a KlSZ-okta- tásban, s lesz, aki középisko­lában tanul majd. Az üzem legjobb (brigádja, a Május 1 .-brigád a törzsgár­dából alakult. Kiss Ilona, Márki Ferencné 1 meg Tóka Rudolfné az üzem legrégibb dolgozói közé tartozik. Még a legfiatalabb brigádtag, Ku mez Erzsébet is hat éve van a kefeüzemfbem Nem Csoda hát, ha termelési tervüket 111,7 százalékra teljesítették, sohasem késett senki, és iga­zolatlan mulasztó sem akadt. Tudják, hogy sok függ tőlük, hiszen Hollandiába és Nyugat- Németországbe szállítják mun­kájuk termékét. EZ A BRIGÁD NEM SZÉ­GYELL!, ha segíteni kell a gyakorlóknak. Ott voltak Wagner Ilona ős Bornemissza Lajosivé mellett is, arakor ők még csak ismerkedtek a szak­mával, a munkafogásokkal Most már ott tanítanak, hogy rövidesen a kőt kezdő is tagja lesz ennék a kis közösségnek. Ök is részesei lesznek a »bri- gádkass zának-, ennek az ér­dekes kezdeményezésnek. Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy egyik-másik asszonynak sürgősen pénzre van szüksége. Ilyenkor kezdődik aztán a szaladgálás szomszédtól sógo­rig, s még szerencse, ha valaki tud adni. — Miért ne segíthetnénk mi egymáson? — vetődött föl a javaslat, aztán egy rövid megbeszélésre ültek össze. És a legközelebbi fizetéskor már mindenki betesz néhány forintot a kis kasszába, hogy a rászoruló onnan kölcsönöz­hessen. Nagy dolog ez? Nem! Eltörpül a sokkal jelentőseb­bek mellett. De milyen jó lesz, ha valakin segíteni tud­nak majd. Segíteni egymáson, segíteni másokon. Önzetlenül. Mert ez itt a lényeg. Legyűrni azt a szellemet, hogy először, má­sodszor és századszor is csak én, aztán majd esetleg más. Tokámé te segít, talán ösztö­nös asszony! módon — nem kutatom okát —, amikor az egyik ruhaüzemi szocialista brigád példáján felbuzdulva vasárnaponként egy kislányt fogad magához a Zója Leány­otthonból. Nem nagy dolog ez sem, de hogy egy asszony először brigádtársainak ve­tette föl, hogy az ő könnyező szemükből olvasta 3d a he­lyeslő, igenlő feleletet, az már lényeges. Bizalommal kérdez­te őket, és hallgatott vála­szukra. EGY ÜZEM ÉLETÉBEN történhetnek az elmondot­taknál fontosabb, jelentősebb események is, szép vállalások is születhetnek. Ügy érzem azonban, hogy a kefeüzemi asszonyok és lá­nyok vállalását így ke® elfo­gadnunk. Mert ők fgy kőszüűmé?: a VIII; pártkongresszusra. Poíesz György Pártszervezeteink szerepe és feladatai a termelőszövetkezeíekften Bitumen jarda , r Autóbuszváró CDUI (jOlieDCn Pártklub r Építkezések hívják magukra az idegen figyelmét Göllében. A Kaposvári 1 Útépítő Vállalat munkásai — ha az eredeti szerződésben vállait határidő­nél később is — már készítik a három és fél kilométer hosszúságban épülő bitumen járda alapját. A gölleiek re­mélik, hogy a vállalat most már megtartja ígéretét, s e hó végére elkészül a járda. Befejezés előtt áll az új buszváróterem építése is. En­nek kiadásait a tanács költ­ségvetési megtakarításából fe­dezik. S épül az új pérthóz, amelyben a klubon, párthelyi­ségen kívül helyet kap a KISZ alapszervezete is. A jelenlegi párthelyiséget tanácsteremmé alakítják át. Ez évben mintegy nyolc- százezer forint - értékű létesít­ménnyel gyarapodik Gölte. Nemrégiben vásároltak 300 000 forintért orvoslakást, s a jövő évben visszafizetik a több. mint egymillió forintba ke­rült óvoda építéséhez fölvett állami hitel utolsó nészdetét ist mel őszövetkezeti pártszerveze­teinknek megoldaniuk? Egy-két kivételtől eltekintve csak termelőszövetkezeti párt- szervezet van a községekben. Ebből eredően a szorosan vett tsz-problémákon kívül a község összes Sgyeivel foglalkozni kell. Ez önmagában véve sem kevés és könnyű feladat, elsősorban azonban a tsz sajátos problé­máit kellene megoldani. Ilye­nek, hogy csak a legfontosab­bakat említsem: a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése; a Az MSZMP kongresszusi irányelved a párt fejlődését ele­mezve leszögezik: »A párt ve­zető szerepe társadalmunk fej­lődésében törvényszerűen nö­vekszik.« A párt vezető szere­pe eddig is érvényesült társa­dalmunk létének és tudatának formálásban, de az egyes osz­tályok egyenetlen fejlődése hű­ségesen tükrözi azt a tényt, hogy a párt befolyása — objek­tív és szubjektív okok miatt — nem érvényesült egyformán. A kisárutermelés viszonyai kö­zött a társadalom félét kitevő parasztság nem fejlődhetett úgy, mint a munkásosztály. A párt vezető szerepe és társada­lomformáló tehetősége jelentő­sen megnőtt a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. Az alábbiakban arra igyek­szünk feleletet adni, hogy ter­melőszövetkezeti pártszerveze­teink hogyan töltötték be sze­repüket az új helyzetben, mi­lyen közeli és távolabbi fela­dataik vannak. Akár az eddigi eredménye­ket és hibákat, akár a jövő fel­adatai vizsgáljuk, nem hagy­hatunk figyelmen kívül két döntő tényezőt: 1. A falusi — pontosabban a parasztság kö­zötti — politikai munka nehe­zebb, mint a munkásosztály kö­zötti; 2. a tsz-ekben (és falun) dolgozó kommunisták száma és felkészültsége. Csak ezek fi­gyel erpbevételével kapunk reá­lis képet az eredményekről, és így értjük meg a hibákat is. Milyen feladatokat kell ter­ifogyon dolgoznak a termelőszövetkezeti pártszervezetekben? közösségi szemlélet, az egysé­ges szövetkezeti parasztság ki­alakítása; a termelési eredmé­nyek állandó fokozása; a kis­paraszti maradíság leküzdése; a parasztság műveltsége szín­vonalának emelése; a párton- kívüliek megnyerése, nevelése. Mindezek szórósán összefüggő feladatok, és miközben harcol­nak megvalósításukért, nem­egyszer saját magukban is lé­keli győzni a régi szokásokat és nézeteket, saját maguknak is tanulniuk kelt Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink összetétele jelen­tős szerepet játszik abban, hogy miként tudják a rájuk váró feladatokat megoldani. Más az érdeklődési körük és hozzáértésük az alkalmazotti és a termelőszövetkezeti párt­tagoknak.- 1960 óta javult az összetétel, de még ma sem H­Pártszervezefeinfc zömében világosan látják, hogy mivel kell foglalkozniuk. Az utóbbi két-három évben nagyot lép­tek előre ezen a területen. Hiá­nyosság inkább abban van, ahogyan foglalkoznak a prob­lémákkal Visszamenőleg tanul­mányoztuk a termelőszövetke­zeti pártszervezetek vezetőségi üléseinek és taggyűléseinek na­pirendjét. Minden alapszerve­zet többszőr vagy kevesebb- szer, de napirendre tűzte a ter­melés kérdéseit. Különösen sokszor — és vi­szonylag jól — foglalkozik a termelés és gazdálkodós kérdé­seivel a mikei Rákóczi, a sza­bása Győzelem, a csökölyi VII. Pártkongresszus és a kutasd II. ötéves Terv alapszervezete, de még a legkisebb községekben is gyakran szerepelnek a napiren­den a tsz-szel kapcsolatos fel­adatok. 1 ' i i 1 A kampánymunkák szokásos megtárgyalása mellett több alapszervezetben foglalkoztak a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozattal, az áruér­tékesítéssel, a tsz-ben dolgozó párttagok példamutatásával stib. Kutason egy esetben napi­rendre tűzték az egységes ter­melőszövetkezeti parasztság kialakításának kérdését is. A tárgysorozat tehát elég széles, szinte minden lényeges kérdést megvitatnak Ha azonban ala­posabban megnézzük a mun­kát, azt látjuk, hogy sokszor felületes és nem eléggé átgon­dolt. A taranyi alapszervezet 1961 júniusában tárgyalta »A mezőgazdaság szocialista nagy­üzemi átalakításának szüksé­gessége« című témát. Másfél évvel Tarany és fél évvel a já­rás mezőgazdasá gának átszer­vezése után. Többször túl sokat markol­tak. Csökölyben 1961 májusá­ban tárgyaltak a tsz növény- termesztésének és állatenyész- tésének helyzetéről. Egyik is sok egyszerre, ha alaposan akar­ják elemezni a problémákat. Formális és keveset érő az olyan napirend is, mint amit Kutason 1962. május 21-én tárgyaltak Címe: »A tsz állat­állományának átteleltetése és ezzel kapcsolatban, levő felada­taink.« Vajon milyen feladatot lehet megszabni májusban az átteleltetésről? Ezek kirívó példák Az ülé­sek többségén időszerű kérdé­seket tárgyaltak, és legtöbbször helyes határozatokat hoztak. Szembeötlő, hogy Kutas kivé­telével eddig még sehol sem foglalkoztak a gépesítés kér­déseivel (kapacitás kihasználá­sa, önköltség, gépek megbecsü­lése stb.). Üzemszervezési fel­adatokról is csak elvétve tár­gyaltak A pártmunka egyik legfőbb gyengesége, — és ez a régi rossz gyakorlat maradványa —, hogy a felada­tokat sokszor csak általános­ságban szabják meg. Sok a di­rekt beavatkozás, kevés vi­szont a pártszervezetre és a tsz-ben dolgozó kommunisták­* MMMli 56 férőhelyes tehénistálló épül a porrogszentpáli Kossuth Tsz-ben. tober elejére készítik eb ra vonatkozó konkrét határo­zat. Kivétel és jó példa itt is akad, de egyelőre ez a ritkább. Csökölyben a tehenészetben igen rossz volt a munkafegye­lem, s gyenge eredményeket értek el. A pártszervezet hatá­rozata alapján Kasza elvtárs, az alapszervezet titkára a te­henészetbe ment dolgozni. Meggyőző és példamutató munkája nyomóm, ugrásszerű javulás történt. Az alapszervezetek módsze­rei még nem eléggé kiforrottak A fejlettebbek — főleg ahol me­zőgazdasági szakember is van a párttagok között — rendsze­resen elemzik a termelési ter­veket, és csak ezután szabják meg a feladatokat. Néhány alapszervezetben ösztönös még a munka. Ami éppen időszerű, arról beszélnek, de nem eléggé alaposan és hozzértéssel. Néha az is előfordult, hogy a párt­szervezet tagságának egy része maradibb nézeteket vallott, mint a párton kívüli tsz-veze- tők. A beszámoltatás ma már ál­talános. Rendszerint azt a fel­vezetőt vagy szakembert szá­moltatják be, amelyik a napi­renden lévő kérdést leginkább ismeri. Az elnök az agronó- mus és a könyvelő mellett több helyen meghallgatták az állat­orvost is. Szabáson, de másutt is előfordult, hogy a munkák menetéről a vb-elnök számolt be. Helyesebbnek tartjuk, ha ezt a tsz-vezetők teszik Nem találkoztunk még olyan padá­rai, hogy egy-egy brigádveze­tőt is- beszámoltatnának, vagy például a nagyobb tsz-ekben a gépműhely vezetőjét. Pedig ez is hasznos lenne. Javítaná keM még az alap- szervezetek ellenőrző munká­ját. Ez ma még többnyire a pártfiitlkór tevékenységére kor­látozódik Ö vesz részt a fez- vezetőségi üléseken, vele be­szélik meg a különféle prob­lémákat és elgondolásokat, de a párttagság zöme tájékozat­lan a tsz helyzetéről. Nem el­lenőrzik a munkaegység-fel­használását, a pénzgazdálko­dást az alapszabály megtartá­sát, és ennek következtében csak „tudomásul veszik" a beszámolókat. Kevés nyoma van annak is, hogy az alápszervezet ellen­őrizné a határozatok végre­hajtását, bírálna, vagy dicsér­ne. Előfordul, hogy egyik-má­sik párttag rosszabbul dolgo­zik a pártonkívüliek átlagá­nál is, de az alapszervezet nem vonja felelősségre. Néha az ilyen rossz példát mutató párttag hangoskodik a leg­jobban, és eltaszítja tőlünk a pártonkívüUeket. Nemrégiben vizsgáltuk a fizikai munkát végző párttagok teljesítmé­nyeit. Megállapítottuk, hogy a párttagok 90 százaléka job­ban dolgozik az átlagnál, vagy hozzá hasonló szinten. Egy kis töredékük úgy véli hogy régi párttagsága feljogo­sítja a lógásra, a követelőzés­re és itt-ott az ivászatra isi Ezek ellen a jelenségek ellen egyre határozottabban lépnek föl a pártonkívüliek is, de őszintén becsülik azokat a párttagokat, akik példásan él­nek és dolgoznak. A pártmunka módszerei kö­zött egyre nagyobb jelentősé­gű tesz párton kívüli aktívák­kal való foglalkozás. Minde­gyik alapszerv él ezzel a te­hetőséggel. Ez a munka azon­ban kissé egyoldalú, túlnyo­mórészt a kampányfeladatok megoldását szolgálja. Keve­set foglalkoznak még a pár­ton kívüli aktíva politikai ne­velésével, a közösségi szem­léletmód kialakításával, bár erre is akadnak már példák. A párton kívüli szakemberek­kel szembeni bizalmatlanság eltűnőben van. Véleményüket figyelembe vesztig ói egyre inkább bevonják őket az ok« tató- és nevelőmunkába is. Itt is az a fő probléma, hogy sok a kampányszerűség a mun­kában. Kevés alapszerveze- tünk jutott el odáig, hogy át­fogó, hosszabb időre szóló fez-íejlesztési tervet készí­tessen a szakemberekkel. Tsz-pártszervezeteink mun­kájának eredményességét dön­tően befolyásolja a falusi ve­zetés összhangja. A községek többségében jó az egyetértés, néhány helyen még vannak súrlódások. (Háromfa, Kis­bajom, Rinyabesenyő) Néha hiúság, máskor családi össze­fonódás zavarja az együttmű­ködést. Az alapszervezetek munka- módszereinek kialakításában jelentős szerepe van a JB irányító munkájának is. Az átszervezés után mi sem találtuk meg azonnal az új helyzetnek megfelelő mód­szereket Még ma is előfordul, hogy a pártszervezet kikapcso­lásával, közvetlenül akarjuk megáldani a helyi problémá­kat. (Könnyebb a tanács vagy a tsz vezetőit megtalálni —• nyugtatjuk meg magunkat.) A JB szemlélete és felkészült­sége jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy az alap­szervezetek egyre többet és eredményesebben foglalkoz­nak a termelés kérdésével. Az aiapszervezetek titkárai­nak tartott megbeszéléseken rendszeresen helyet kapnak a gazdasági problémák. A párt- bizottsági és vb-ülésekre a legjobb párton kívüli szak­emberek bevonásával készül­nek el a jelentések. Ezt a módszert kívánjuk ezután is alkalmazni, s ezt javasoljuk a községi aiapszervezetek ve­zetőinek is. Mi magunk is ál­landóan tanulunk, s bíráljuk, és Ha kell, bátran átértékeljük hibás módszereinket. Mindent egybevetve megál­lapítható, hogy a termelőszö­vetkezeti alapszervezetek mun­kája igen sokat javult az utób­bi két-három évben. Egyre ritkább az »általános politi­zálás«, egyre (konkrétabb és hatékonyabb a munka. És ezt elmondhatjuk nemcsak a ter­melési irányító, hanem a párt- építő és főleg a kulturális munkáról ist Több száz tsz- tag nézte meg az Állami Népi Együttes műsorát, hason­ló érdeklődés nyilvánult meg a honvédelmi nap iránt. Az új kulturális és ismeretter­jesztő munkatervek színvona­la szembeötlően magasabb az előző évieknél. Az eddig le­zajlott 'küldöttválasztó gyűlé­sek élénkek, tartalmasak vol­tak, és szinte kivétel nélkül részt vettek a vitában a pár­tonkívüliek is. Az eddigi eredményeket és a bevált módszereket tovább­fejlesztve főleg a következő tennivalókat tartjuk fontos­nak: Párttagjainkban fokozni kell az új iránti fogékonyságot, érdeklődést. A mezőgazdaság termelési technikája is forra­dalmi változáson megy ke­resztül A gépek, vegyszerek új növény- és állatfajták be­vonása a termelésbe egyre in­kább tudományos alapra he­lyezd a gazdálkodást. Ezt tükrözi az irányelvek ama megállapítása is, hogy »a párt vezető tevékenysége mind tu­dományosabb és konkrétabb«. Termelőszövetkezeti kommu­nistáinkat arra kell nevel­nünk, hogy ezeket a változá­sokat részben értsék is, de fel­tétlenül támogassák, és nyer­jék meg támogatóul a párton kívüli tömegeket. Pártépítő munkájukban is ez tegyen az egyik fő szempont: a Várt po­litikájához hű, munkájában és magatartásában példamu­tató, fejlődőképes emberekkel erősítsék sorailcat. Torma István, az MSZMP Nagyatádi Járart , Bizottságának titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents