Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
TTL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Hr. ARA: 50 FILLÉR A2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 204. SZÁM * SZOMBAT, 1962. SZEPTEMBER 1. Mai számunk tartalmából: Nem elég a jó szándék (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműso (5. o.) Vihar Szőkedencsen (6. o.) A szocialista mezőgazdaság nagy seregszemléje Sok ezer parasztember utazott ma Budapestre, hogy tanúja legyein annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor megnyitja kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Nem egyszerű, szürke szombatot jelent ez a szeptember elseje. Felemelő, ünnepélyes nap ez, hiszen szocialista mezőgazdaságunk első ízben ezen a kiállításon mutatja be mindazt a hatalmas eredményt, melyet 1961 óta, az átszervezés befejezésének évétől elért. Ügy is mondhatnánk, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunk seregszemléje kezdődik a mai napon. Éppen ezért minden eddiginél több, jelentősebb a mostani kiállítás. Más a rendeltetése, célja, mint and volt a felszabadulás előtt, mikor kivált az üzletszerzést szolgálta, és más a jelentősége, mint ami vott 1959-ben, a legutolsó lo- áUításkoe. Mert ettől az utóbbi alkalomtól számítva mélyreható, szavakban nehezen kifejezhető forradalmi változás ment végbe falum termeiőszövetke- aet alakult mrndenütt, s ezzel megújult, megváltozott a haitár, megkezdődött a termelés föllendítése nagyüzemi módón. Erről s az azóta elért eredményekről ad számat a kiállítás. A mezőgazdasági üzemek 13 százaléka ■— 559 termelőszö- vettoezet, 134 állami gazdaság vesz részt a kiállításon, bocsátja az érdeklődők elé eredményeit, termelési módszereit. Nemcsak kiállítás ez, ahol egy csokorba gyűjtve ott van a szocialista mezőgazdaság minden vívmánya, hanem hatalmas, országos tapasztalatcsere is, ahonnan minden látogató — függetlenül attól, hogy milyen beosztásban dolgozik a termelőszövetkezetben vagy az állami gazdaságban — hasznos, értékes tapasztalatokkal távozhat. Az is a cél, hogy ismereteket nyújtson, a továbbfejlődést segítse elő mezőgazdaságunk seregszemléje. Megyei példával élve ezt az elhatározást szolgálja a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaság üzem- szervezési módszerének bemutatása és a ráksi Üj Élet Termelőszövetkezet fiataljainak életéről szóló képes ismertető. Hogyan a leggazdaságosabb, a legkorszerűbb, a legjobb, milyen nagyi' zerni módszerek hozzák meg leginkább a várt eredményt — ezekre a kérdésekre ad feleletet a kiállítás. A tudást, a korszerű eljárások ismeretét soha semmi nem kívánta úgy meg hazánkban, mint manapság a szocialista mezőgazdaság. Ezért kötötték egybe a kiállítást kemizálási bemutatókkal, ankétokkal, ezért rendeznek vitákat üzem- szervezési, növénytermesztési kérdésekről, tartanak találkozót kiváló állattenyésztők részére; ezárt mutatják be a különböző gépeket működés közben, és ezért szerveznek előadásokat neves szakemberek közreműködésével. Teljes és tökéletes legyen az az ismeret, melyet a kiállítás nyújt — ez a legfőbb cél. Ezt szolgálja az is, hogy hétfőn délelőtt a Mezőgazdasági Múzeumban, a Városligetben megnyitják a Nemzetközi Mezőgazdasági Könyvkiállítást, ahova a Szovjetunió, Románia, az NDK, Lengyelország, Csehszloválda és a Bolgár Népköztársaság is elküldte mezőgazdasági szak könyveit és szaklapjait A mezőgazdaság mai helyzetének megfelelően a kiállítás anyaga lényegesen gazdagabb, mint 1959-ben volt. Akkor például 581, az idén pedig 1182 növényféle szerepel a bemutatókon. Értékelni ezt az adatot igazán akkor lehet, ha figyelembe vesszük, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben ugrásszerűen megnőttek az igények. Sokkal magasabb,szintű és több követelménynek kell megfelelnie annak a terménynek vagy jószágnak, amely a kiállításira kerülhetett, mint korábban. Megyénk gazdaságai szép számmal képviseltetik magukat. Ott lesz többek között a barcsi Vörös Csillag burgonyája, cukorrépája, a homokszentgyör- gyi Zöldmező búzája, rozsa, burgonyája, a szuloki Petőfi burgonyája, a csornai Tavaszi Fény rostlene, a memyei Március 15. Tsz cukorrépája, a nagyberki Kaposvölgye Tsz baromfifarm jár cd ad hírt az innen elszállított tojás, gyü- mölcstelepítéseiről a gyümölcs. A somogyi állattenyésztők eredményes munkájáról számolnak be a megyéből elszállított jószágok. Az elbírálás már előre megtörtént, így ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy nevet és jó hírt szereznek maguknak ezen a k iállításán nagyüzemeink állattenyésztői. A nagyberki Kapós- völgye, a patalomi Jobblét Tsz kiállításra küldött jószágai éppúgy dicséretet érdemelnek, mint a csurgói Búzakalászé. A tapsomyi Rákóczi Tsz a négy tenyészkosért nagydíjat kapott. A Kaposvári Állami Gazdaság anyajuhokért harmadik, a ráksi Üj Élet Tsz fehérhús- kanokért első díjban részesült. A Belatonnagybereki Állami Gazdaság 211«. sz. Vilma nevű tehene második, Epres nevű bikája harmadik, Szőke nevű üszője harmadik, a Tengődi Állami Gazdaság Szilaj nevű bikája harmadik díjat érdemelt ki. A nagyüzemi mező- gazdaság, a szocialista termelési mód fölényét bizonyítják ezek a díjak, a kiállított termények. Ma nyitja meg kapuit a mezőgazdasági kiállítás. Már ezen az első napon is bizonyosan ezrek és ezrek járják a pavilonokat, nézik a terményeket, a korszerű épületekben levő jószágokat, a modem öntözőberendezéseket és a gépeket Már nem a bizottság, hanem sokezer gazda mond bírálatot, alakot ítéletet a látottakról. S ahogy céljaiban teljesebbet, többet igyekszik adni a kiállítás, éppúgy megnőtt az érdeklődés is. Korábban nemigen beszélhettünk csoportos látogatásokról, most már hónapok óta bármerre ment az ember a megyében, Nagybajomtól Pé- terhidáig, Memyétől Kapospu- láig, Siófoktól Barcsig majd minden termelőszövetkezetben a kiállításról beszéltek, ide készültek. A mai falu érdeklődése ez. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár teljesíteni fogja rendeltetését, mert nemcsak szemléltet, bizonyít, hanem ad is. Tanít, s ezzel segíti, hogy mezőgazdaságunk egyre teljesebben szolgálja legfőbb közös célunkat: az ötéves terv megvalósítását, a szocializmus fölépítését. Vfcros Márta Tanácskozáson vettek részt a város üzemeinek kulíúrfelelősei Mintegy harminc üzemi kul- túrfelelős gyűlt össze pénteken délelőtt a megyei pártbizottság tanácstermében a városi pártbizottság és a városi tanács meghívására, hogy megbeszéljék az 1962—63-as művelődési év feladatait. Nagyvári Lászlónak, a városi pártbizottság munkatársának üdvözlő szavai és bevezetője után Magyar József, a városi tanács művelődésügyi osztályának népművelési előadója ismertette Kaposvár város művelődési tervét; beszélt a kulturális tervek és az üzemek hasonló célú terveinek kapcsolatáról, az üzemi kuítúrfe- leüősök megnövekedett feladatairól. Kérte a tanácskozás részvevőit, igyekezzenek miniden segítséget megadni ahhoz, hogy az üzemek dolgozói bekapcsolódjanak a szakkörök, zenekarok, kórusok munkájába. Magyar József beszámolója után Galambos Sándor, a Szaikszenvezietek Megyei Tanácsának munkatársa szólalt föl. Az ismeretterjesztésben kialakult vagy kialakításra váró új szervezési formákról, majd a munkásakadémiákról beszélt. Felsorolta azokat az üzemeket és vállalatokat, ahol az 1962—63-as népművelési évben munkásakadémiák alakulnak. Beszélt a múlt évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, és hangsúlyozta, hogy eredményesen működő munkásakadémia a városiban egyedül a 13. sz. AKÖV-nél volt. Galambos Sándor felszólalását élénk vita követte. A TIT képviseletében Hujber László kért elsőként szót, és az ismeretterjesztő előadások fontosságéról, szervezéséről beszélt. témáit közvéleménykutatás alapján állítsák össze, s bátran használják fel ezekhez az előadásokhoz a rendelkezésre álló szemléltetőeszközöket, mindenekelőtt pedig a megyei filmtár által biztosított filmeket. Sallós Gábor, a Csiky Gergely Színház igazgatója az üzemi színházi propaganda- munka gond jairól, a szervezésről és a ről, valamint a következő ad műsortervéről száraiéit ve» Végül Együd Árpád, a Népművelési Tanácsadó vezetője a műkedvelő művészeti csoportok munkájáról, a csoportok szervezéséről, a fellépések és a csoportvezetőik díjazásának kérdéseiről adott tájékoztatót. Megkapta iskolatáskáját Merni inger Marika I. osztályos tárni ki. Épükéinek napközit Istvándiban A barcsi járás idei költség- vetéséiből van még bizonyos összeg. Ebből 120 ezer forintot adnának annak a községnek, amelyik haladéktalanul A Kaposvári Textilművek fonó I. üzemrészének C műszakjában dolgozik Zóka Já- nosmé kiválőjelvényes fonónő. Havonta értékelik a mumkaverseny eredményeit, s a legjobbnak vándorzászlót adnak jutalmul. Legutóbb ezt a zászlót és a műszak legjobbja címet Zóka Jánosáé nyerte el. hozzáfogna napközi otthon építéséhez. Istvándinak nincs még ilyen létesítménye, pedig nagyon is elkelne. Á községi tanács végrehajtó bizottságának e heti ülésén a járástkép- viselői ismertették a föltételeiket, és megígérték az említett állami támogatást. A tesOkos gondolat a napközi létesítése. Lebontják a használatlan régi iskola épületét, annak anyagához az állami hitelből vásárolhatnak kéöő mennyiségű téglát, meszet, cementet sitt). A követelmény az, hogy az idén tető alá kerüljön az új épillet. Befejezni ráérnek a jövő év elején. Van a tanácsnak 9 tagú építőbrigádja, s a szükség szerint néhány ezermestert, fúró-faragó embert még közéjük vesznek, hogy mire beköszönt a tél, rajta legyen a tető a napközin. Ötven gyermek második otthonáról van szó — ^jvőrc ennyi kis lakóról gondoskodnának ebben az új intézményben; Szüleik pedig reggeltől estig nyugodtan dolgozhatnának a mezőn. Ezért népszerűsíti a végrehajtó bizottság a napközi létesítésének gondolatát, s igyekszik megnyerni ehhez a tanács beleegyezését és a falu lakosságának támoMsk a Sflfflogyszob — Küvölgy fc&zti új Néhány hónapos után elkészült a Somogyszoh—* Küvölgy közötti csaknem két kilométer hosszú áj makadámút. Ez az útszakasz azelőtt az év tíz hónapjában szinte járhatatlan- volt, és csak nagy nehézségek árán tudták felhordani a kitermelt fát azesp- dőbőL Az erdőgazdaság vezetői az új úton mintegy 1000 köbméter ipari és tűzifa ki« szállítását tervezik. Az új makadámúdat dr. Balassa Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes, az Erdészeti Főigazgatóság vezetője adta át Németh Vilmos erdőgazdasági igazgatónak. A mámisztep* helyettes megköszönte az útépítők szorgalmas munkáját, s a legjobbaknak pénzjutalmait adott át.
