Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

r •a Kapo' VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKl ARA: 50 FILLER Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 193. SZÁM SZOMBAT, 1962. AUGUSZTUS 18. Mai számunk tartalmából: A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának jelentése az első félévi terv teljesítéséről 13. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. O.) ; A scmtosiak építő „haragja" <6. o.) ii ; Szomszédokat hasonlítunk össze Termelőszövetkezeti mozgalmunk évről év­re erősödik. Ezt mutatja az összskép. Az átlag sokféle eredményből tevődik össze. A megye szövetkezetei között vannak kiválóak, jók, kö­zepesek és gyengék. Az eltérés általában nem új keletű. A jó szövetkezetek azért érnek el sikereket a termelésben és a gazdálkodásban, mert már a kezdet kezdetén nagy igyekezettel láttak munkához, mások pedig egészen rövid időszak tapasztalataiból fölismerték, milyen útra kell térniük, ha jóit akarnak saját ma­gúiénak. S aztán ott vannak a gyengék. Köztük ke­vés az, amelyik magasabb szintről süllyedt le — bár erre is akad példa; többségük króniku­san gyenge, évek óta nem tud elmozdulni a holtpontról. Velük — vagyis azokkal a közsé­gekkel, amelyekben gyenge szövetkezet mű­ködik — rendszerint baj volt az egyéni gaz­dálkodás idején is. Akkor sem tanultak jó szomszédjaik példájából, azóta sem léptek azok nyomdokaiba. Pedig megtehetnék. Kü­lönösebb anyagi befektetés nélkül is felzár­kózhatnának a közepesekhez, majd a jobbak­hoz. Azokra a jókra és rosszakra vonatkozik ez a megállapítás, amelyek nagyjában — egé­szében azonos gazdasági feltételekkel indul­tak neki a szövetkezésnek. Azonos vidék, azo­nos éghajlat, azonos talajtípus — az eredmény mégis más és más. Miért van ez? Elgondolkoz­tató ez a kérdés. Ez adta az ötletet, hogy ha­sonlítsunk össze szomszédokat. Vasárnapi számunkban jelennek meg ösz- szehasonlító cikkeink. Kezdtük az összehason­lítást azzal, hogy Segesden, az Üj Élet Tsz-ben egybevetettük két tag munkáját, felfogását. «■Zsoldos József rendszeresen dolgozik — Vez- dény Péter még egyetlen munkaegységet sem teljesített« — így hangzik segesdi cikkünk cí­me. Inkén a határ egyik részében kukoricát kellett kiszántani, mert nem kapálták meg. Ezt Berkes Ferenc brigádjának a területén láttuk. Nem sokkal távolabb, ugyanennek a szövetkezetnek határában Harcz János bri­gádja kétszer megkapálta kukoricáját. Szép termést ígér ez a növény. Munkatársunk ar­ra keresett választ, hogy — inkei cikkünk cí­mének szavai szerint — miből adódik ez a különbség »A Berkes — és a Harcz-brigád« között. Harmadik cikkünk címe így szól: »Babócsa az utolsó — Péterhida a jók között.« Szomszé­dosak ezek a községek, mégis elütnek egy­mástól. Miért? Kerestük rá a feleletet. És vé­gül negyedik cikkünk azt bizonyítja, hogy »Nagyatád tanulhat Marcalitól«. Járási szék­hely ez a két nagyközség, azért hasonlítottuk .össze őket. »■Szomszédokat hasonlítunk össze« — ez az összefoglaló címe vasárnapi számunkban köz­lendő kétoldalas összeállításunknak. Az összehasonlítás során szerzett tapasztalatain­kat külön cikkben összegezzük majd. Az első interjú az űnitasokkal Lehet élni és dolgozni a világűrben! Moszkva (TASZSZ). i Egy Volga menti város kis pihenőházában találkozott Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics, a két szovjet űrha­jós pénteken az újságírókkal. Nyikolajevet és Popovicsot Gagarin mutatta be a megje­lenteknek és ismertette a Vosztok—3. és a Vosztok—4. űrrepülésének főbb eredmé­nyeit Utána Nyikolajev tett nyi­latkozatot. Kijelentette, hogy Popoviccsal együtt nagyon örül annak az elismerésnek, amelyet a Vosztok—3. és a Vosztok—4. űrrepülése aratott világszerte. Megköszönte a meleg üdvözlő táviratokat és leveleket. Arra a kérdésre, mi yolt az első érzésük az űrhajósoknak, miután visszaérkeztek a Föld­re, Popovics kijelentette: — Nagyon jóleső dolog visz- szaérkezni hazánkba, több na­pi távoliét után. Ezt az érzést szavakkal alig lehet kifejezni. Nem nehéz ezt megérteni, hi­szen több napot töltöttünk a világűrben. Mikor lábam újra a föl­det érintette, felkiáltot­Magtárban a barcsi Vörös Csillag összes gabonája 1336 holdon termesztett őszi és tavaszi kalászost a barcsi Vörös Csillag Tsz. E hét ele­jén a 250 vagon termés utolja is magtárba került. A gabona 96 százalékát gép- pek aratták le. Csányi Gyula és Hegyi Lajos, a Darányi Gépállomás kombájnosai együttesen betakarították 612 hold 115 vagonnyi termését. A Vörös Csillag négy aratógépe kereken 670 holdat vágott le. A kézi kaszásoknak mindösz- sze 54 hold aratása adott munkát. A cséplést idejében és jól megszervezték. Mindössze annyit vártak, hogy az őszi árpa néhány nap alatt kepé­ben kellően megszáradjon, utóérjen, máris hozzáfogtak csépléséhez. A környéken ak­kor még egyetlen gép sem csépelt, ezért a barcsiak négy gépállomási cséplőt állíthat­tak munkába. A eséplés vé­geztéig három gép dolgozott náluk. A cséplőcsapatok meg­nyújtották a munkanapot, s volt olyan nap, amikor pél­dául a Dózsa-brigád 323 má­zsa búzát veretett el. A gabonabetakarítás min­den munkafolyamatát szinte az első alkalmas percben el­kezdték a barcsi Vörös Csil­lagban; Gondoskodtak a gé­pek folyamatos működtetésé­ről, kiszolgálásáról. így érték el, hogy néhány nap óta már biztonságos helyen, födél alatt van kenyér- és takarmányga­bonájuk egyaránt. Pedig a betakarítás, kivált a eséplés sok dolgot adott, hiszen — mint az eredménylapok ada­tai mutatják — egy-egy hold kalászos átlagosan kereken 18 mázsa szemterméssel fize­tett. Zsámbékon megkezdik üzemgazdasági technikusak képzését A felsőfokú szakiskolába szeptember 5-ig lehet jelentkezni Jelenleg még kevés terme­lőszövetkezetben dolgozik üzemgazdász. Pedig ma már egyre több tsz-ben látják be, hogy érdemes és szükséges szakképzett üzemgazdászt al­kalmazni. Az ő feladata, hogy biztosítsa a helyes tervezést, végezzen önköltségszámítást, és elemezze a gazdálkodás eredményeit. Munkájával te­hát nagy segítséget nyújthat a szövetkezet elnökének, a ve­zetőségnek. Éppen ennek az igénynek megfelelően szerveztek üzem- gazdasági szakot Zsámbékon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Ez az orszá­gosan első ilyen tagozat az ősszel indul. Az iskolán a szaktechnikus hallgatók nö­vénytermesztés, állattenyész­tés és más mezőgazdasági szaktárgyak mellett nagyóra­számban tanulnak majd üzem- szervezést, számvitelt, mező- gazdasági statisztikát, és sze­reznek mezőgazdasági jogi is­mereteket is. Az üzemgazdasági teehwi­Somogyi Miklós elvtárs látogatása a balatonboglári ifjúsági táborban A balatonboglári Kállai Éva KISZ önkéntes ifjúsági építő­tábor lakói kedves vendéget, üdvözölhettek pénteken reggel: Somogyi Miklós elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a SZOT elnökét. Látogatóba érkezett még Völ- gyi István elvtárs, a KISZ- építőtáiborok bizottságának ve­zetője, Tóth János elvtárs, a megyei KISZ-bizottság szerve­ző titkára, valamint Kovács Béla elvtárs, a járási pártbi­zottság helyettes titkára. A tábor lakói virággal kö­szöntötték Somogyi Miklós elvtársat. A vendég Hajpál Ildikónak, a tábor parancsno­kának kalauzolásával megte­kintette a tábort. Azok a fia­talok, akik a délutáni műszak előtti pihenőjüket töltötték sátraikban, csakhamar közvet­len hangú beszélgetésbe kezd­tek a SZOT elnökével. A vendégek fölkeresték a kajszibarackot szüretelő KISZ-istákat. Somogyi Miklós elvtárs érdeklődésére egyönte­tűen válaszolták: »Teljesítjük normánkat.« Az uzsonnázó lá­nyoknak kis történeteket, kedves epizódokat mesélt él­ményeiből a SZOT elnöke. Ezután Széli András, az álla­mi gazdaság igazgatója meg­mutatta a gazdaság öntözéses szőlészetét, majd a tábor la­kóival közös ebéden vett részt Somogyi elvtárs. Ebéd után válaszolt a tábor lakóinak kér­déseire. tam: »Sikerült!« Majdnem sírva fakadtam az öröm­től: »Teljesítettük a fel­adatot, újra itthon va­gyunk«. Nyikolajev hozzátette: — Pavelnek igaza van. Ha­tártalan öröm töltötte el szí­vünket. Át akartuk ölelni az egész világot. — Elsőnek a kereső csoport orvosával találkoztunk a föl­dön — folytatta Nyikolajev.— Azután észrevettem, hogy egy kazah ifjú vágtat felém lo­von, a másik oldalról pedig egy traktor közeledik. Én pe­dig csak álltam, mosolyogtam, olyan csodálatosain jó volt... Arra a kérdésre, hogy a Föld körül tett fordulatok kö­zül melyikre emlékszik leg­inkább, Nyikolajev minde­nekelőtt az űrhajó pályájára térése után következő első fordulatot említette. Azután arról beszélt, hogy a negye­dik fordulóban meglepetés­szerűen érte Hruscsov üdvöz­lete. — Amikor a 17. kört tet­tem a Föld körül, csatlako­zott hozzám barátom, Pavel Popovics — mondotta ezután. — Az űrutazás vidámabbá vált. Most már ketten vol­tunk. És vajon el lehet-e fe­lejteni a 64. fordulót, amikor négynapos űrutazás után a Vosztok—3. megkezdte a le­szállást? Mint önök is látják, ez a szakasz is jól zajlott le. Nyikolajev ezután vissza­tért arra, hogy a negyedik fordulóban váratlanul fel­hangzott Hruscsov hangja. — Sok sikert kívánt ne­kem és azt az óhaját fe­jezte ki, hogy térjek visz- sza szerencsésen a Földre. Meghatódtam, könnyek szöktek a szemembe. Nyi- kita S zerge je vies fellelke­sített, erőt öntött belém. Az egyik tudósító kérte az űrhajósokat, mondják el, ho­gyan éltek és dolgoztak az űr­repülés alatt. — Mint ismeretes, külön munkaprogramot dolgoztak ki számunkra — válaszolta Nyi­kolajev. — Munka váltako­zott pihenéssel, ugyanúgy, virágzását«. (MTI) mint a földön. A programnak megfélelően felkeltünk, tudo­mányos munkát végeztünk,; kapcsolatot tartottunk a Föld-' del, feljegyzéseket vezettünk' be az utazási naplóba stb. Volt időnk a . pihenésre is. Is­métlem, általában úgy .éltünk és dolgoztunk, mint otthon, itt lenn a földön. Popovics hozzátette: — Legfőbb feladatunk az volt, hogy minél több tudo­mányos adatot gyűjtsünk a világűrről. Elmondhatom, nem ültünk tétlenül. Popovics egy kérdésre vá­laszolva kiemelte, hogy a Vosztok—3. és a Vosztok—4. »tudományunk és technikánk nagyszerű vívmánya. Az űr­hajó valamennyi berendezése pompásan működött. Űrhajós köszönetünket fejezem ki_ a szputnyikűrhajók megalkotói­nak, a tudósoknak, a terve­vezőknek és az elgondolásokat megvalósító munkásoknak. A súlytalanság állapotáról Nyikolajev elmondotta, »igen érdekes úgy ülni, hogy az em­ber nem érzi, hogy ráneheze­dik a székre«. Az űrhajós kö­zölte, hogy a programnak megfelelően minden nap ki­oldotta magát és kiszállt az ülésből. Ilyenkor az ember szabadon lebeg a térben, nem érinti sem a padlót, sem a fa­lakat. Ha mozogni akar, egy bottal taszítja el magát és ilyenkor szinte úszik a leve­gőben. A súlytalanság állapo­tában teljes mértékben lehet élni és dolgozni — jelentette ki Nyikolajev; A beszélgetés végén Nyiko­lajev kijelentette: »Földünk minden lakosá­hoz hasonlóan mi is azt akarjuk, hogy a tudomá­nyos eredmények a hala­dást szolgálják, hogy a föl­dön mindenki jól éljen. A kozmosznak a békét, az emberek javát kell szol­gálnia.« Popovics: »Teljesen egyetér­tek Andrijanmal. A föld kö­rüli térség szolgálja az em­bert, segítse elő a földi élet kum jó továbbtanulási alkal­mat jelent az érettségizett fia­taloknak. Az 1963 januárjá­ban induló levelező tagozaton pedig tovább képezhetik ma gukat az érettségivel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező tsz-vezetők is. A felsőfokú technikum üzem- gazdasági tagozatára me­gyénkből is jelentkezhetnek. Ennek határideje szeptember 5. A jelentkezőknek a közép­iskolákban kapható felvételi űrlapot kell kitölteniük. Aki 1959 óta érettségizett, az az érettségiztető középiskolához, aki pedig korábban tett érett­ségi vizsgát, az — munkahe­lyének javaslatával együtt — közvetlenül Zsámbékra, a fel­sőfokú technikumba küldje felvételi kérelmét. A jelentke­zők szeptemberben, a tanév kezdete előtt matematikából, biológiából és kémiából fel­vételi vizsgát tesznek. Az is­kola a hallgatóknak kedvez­ményes feltételek mellet tel­jes diákotthoni ellátást biz­tosit. ;­Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics szovjet űrhajósok visszatérésük után N. Sz. Hruscsovval beszélnek telefonon. ÍTetefoto —MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents