Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

Péntek, 1962. augusztus I". 3 SOMOGYI NfiPtAP A háromfai Üj Barázda Tsz-ben az idén tizenhatezer k ácsát nevelnek. Gyakran kérdezik a falusi emberek: mi mindent láthat­nak, milyen tapasztalatokkal gazdagodhatnak majd a 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson? Bizonyára nagyon sokan ér­deklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfitenyésztési bemutatót, hiszen a termelő- szövetkezetekben egyre nép­szerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. Mivel éppen e te­rületen nincsenek kiforrott nagyüzemi tapasztalataink, a kiállítás hasznos segítséget, ér­dekes látnivalót nyújt majd az érdeklődőknek. A két tojóház egyikét automata etetővel, ön- itatóval és tojófészkekkel sze­relik föl, a másik tojóház kö­zepén etető és tojásbegyűjtő ko­csik közlekednék. . Mindkettő­ben természetes és mesterséges fényforrás lesz, reggel villany­fénnyel hosszabbítják a nap­szakot. Az egyik tojóházat me­leg levegő hófúvásával, a má­sikait ezzel és parabolatükrös megoldással kombinálva fűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló-, illetve szarvasmar­ha-istállót baromfióllá alakíta­ni. Megvilágított fóliák, fény­képek, magyarázó szövegek és szabadtéri bemutatók teszik szét. A termelőszövetkezetek, ál­lami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el a bemutatásra illetékes szak- bizottság. A kiállítás ven­dégei láthatják majd például a Pankotai Állami Gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26,90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Életét, amely 535 holdon 24,05 mázsa termést adott. De láthatnak majd egy tételt 23,67 mázsás őszi árpából, 35,90 mázsát ter­mett kukoricából is, ezek ter­mesztési eljárását sokféle esz­köz segítségével ismerhetik majd meg. Jó eredménnyel zárultak az L és II. fokú állatbírálatok an­nak ellenére, hogy a korábbi kiállításokénál lényegesen ma­gasabbak voltak a követelmé­nyek. Békés megyében például a bírált tehenek 50 százaléka 7000 kilónál több tejet adott egy lafctáció folyamán, Bács- Kiskun megyében 10 537 kiló és 4 zsírszázalékos tejet adó és 90 külemi pontszámú egyedet is bíráltak, s a Vas és a Pest megyei termelőszövetkezetek­ben is találtak ehhez hasonló kiváló teheneket. Már most érkeznek hírek ar­ról, hogy egyes gazdaságok csoportos látogatást akarnak szervezni: e csoportoknak a Mezőgazdasági Kiállítási Iro­da különböző segítséget nyújt. A belépő- és sorsjegyeket az idén is elővételben és a hely­színen lehet megvásárolni. Az idén először bocsátanak ki két látogatásra szóló kombinált je­gyet tízforintos árban — az egyszeri belépésre jogosító elő­vételi jegy ára 7 forint lesz —, hogy ezzel az alaposabb tanul­mányozást biztosító többszöri látogatásra lehetőség legyen. Bizonyára az idén is népszerű lesz a kiállítás sorsjegye, ez­zel a vásárlási utalványokon kívül hat főnyeremény nyer­hető. Szobabútorból, 250 köb­centis Pannónia motorkerék­párból, zeneszekrényből, tele­vízióból, magnetofonból, len­gyelországi társasutazásból, .hű­tőgépből, robogóból, NDK konyhabútorból áll a fő­nyeremény. A mezőgazdaság dolgozóinak százezrei kellemes napokat tölt­hetnek majd a kiállításon. Sók hasznos tudnivalóval gazda­godhatnak, s szórakozva is­merkedhetnek meg a szocia­lizmus útjára tért mezőgazda­ságunk eredményeivel. Áz ország 400 legjobb termésű növénye a Mezőgazdasági Kiállításon teljessé a kiállításnak ezt a ré­Gtizi Mihály Becze Károly: “j AZ 5708 1 églonisf a Hajózsákja mélyéből előko- torta a pisztolyt, amelyet a na­pokban vásárolt a fenti erőd­ben ... Pisztolyt viselnie min­den légionistának szabad ... Aztán előkereste azt a két ké­zigránátot is, amelyről senki nem tudott... Kimerültén visszabotorkált ágyához. Végignyújtózott raj­ta. Az erőd udvarán egy szél­vihar száguldott tova, amely megrázta az egészségügyi szo­ba ajtaját. Gazsó hátán végig­futott a hideg... Újabb szélvi­har következett. Gazsó a hom­lokához nyúlt, ismét megmasz- szírozta, amikor egy kéz meg­érintette vállát. Fel akart ug­rani, de a kéz erősen vissza­nyomta. — Maradj! — suttogta egy lágycsengésű hang. — Ti-tikém, te vagy az? — Igen! ... Tudtam, hogy nem alszol ... Tudtam, hogy te is valamilyen terven töröd a fejed ... — Ti-ti, el kell mennetek még az éjjel.;. Holnap már késő lesz! — Tudom. A bunker környé­kén jól körülnéztem az este ... Sikerülni fog. Vállalom a terv végrehajtását. A környéket is ismerem. Holnap már mind a négyen biztonságban leszünk. — Nem négyen... Hárman mentek csak... Én maradok... Ti-ti megszorította Gazsó ke­zét. — Mihály! Miért nem jössz? — Nem mehetek ... Nagyon kimerült vagyok... Nem jól érzem magam... Csak bajba sodornálak benneteket... — A foglyok is betegek ... Mégis erősek lesznek! Félhol- tan is jönnek. ... És utasítást sem kaptam rá... Ti-tikém, mondd meg: Bhan Nunggad elvesztettem a kapcsolatot, a német pékmester sejt valamit... Ez az út to­vább járhatatlan ... Utasítást kérek, de a lehető leggyorsab­ban, még holnap, vagy holnap­után ... A lány a fiú kezére borult, csókolta, miközben megered­tek könnyei. — Mihály, gyere velünk ... Ügy érzem, ha most nem jössz, többé nem látjuk egymást... Gyönyörű volt az utóbbi kéj napunk, az erődöt sikerült fél­revezetni betegségemmel... De én nem akarom, hogy ezzel vé­ge legyen!... Én nem emléke­ket akarok, hanem téged!... Gazsót újabb hőhullám ön­tötte el. Kívül tombolt a szélvi­har. Megszorította a lány ke­zét. — induljatok, TU-tl:.. Ha az utasítás úgy szól; azonnal me­gyek utánatok... No, ne sírj... Találkozunk mi még ... S élünk majd boldogan, te, Nao Ting és én... És mindenki, aki a ti nagyszerű harcotokban részt vett... A lány úgy megszorította a fiú kezét, mintha soha nem akarná elengedni. — Gyere velünk!... Az én kedvemért ... Ti-tid ked­véért ... Gyere! Gazsó felállt. — Nem lehet... Menjetek ... Nemsokára éjfél lesz... Az idő a legalkalmasabb... A vihar is kedvez ... Hamarosan utá­natok megyek én is __ A z asztalhoz ment, megke­reste a kikészített fegyvere­ket. — Fogd Ti-ti... Csőretöltött pisztoly ... Csak akkor hasz­náld, ha feltétlenül muszáj. A torkolattűz úgyis elárul, hol vagy ... Ez két kézigránát... Veszély esetén inkább ezt hasz­náld ... Tudod, hogy kell vele bánni. Ez pedig három adag méreg... A negyedik nálam van ... Ha valami bajotok tör­ténik, én azonnal végzek ma­gammal ... Megtántorodott. Ti-ti ijedten kapott utána . .. — Mihály!... De hisze» M egészen forró vagy... Országos legjobbjainkról Barcs harmadszori elsősége ÉPPEN VENDÉGEKET KALAUZOL és tájékoztat Losonezi Mihály tsz-elnök. Az országos verseny második he­lyezettjének, a székesfehérvá­ri Szabad Életnek mintegy négy ven tagú küldöttsége jött el látogatóiba az első helyen végzett barcsi Vörös Csillag­ba. Viszon tlátogatás ez, a bar­csiak tavalyi látogatását vi­szonozzák a fehérváriak. Meg­tudom, hogy az utóbbi időben több országos hírű termelő- szövetkezet képviselői is jár­tak itt. Nemrégiben a zalavá- ri Üj Idők, valamivel koráb­ban meg a tiszaföldvári Lenin Tsz vezetői ismerkedtek a barcsi Vörös Csillaggal. Az országos legjobbak helyszíni ismerkedése az ország leg­jobbjával — így nevezhetnénk ezt a vendégjárást. Oklevelek, jutalmak, vissza­emlékezések __Amióta orszá­g os verseny van, Barcs min­den esztendőben az öt-hat legjobb közé tartozik. 1952- bem, majd 1956-ban nagy ösz- szegű pénzjutalmat, 1960-ban pedig elismerő oklevelet szer­zett, közben — a mostanival együtt — három országos el­sőséget. Az országosan leg­jobb eredményt először 1953. évi gazdálkodásával érte el; 1955-ben, aztán 1961-ben szin­tén ilyen példásain gazdálko­dott. Most harmadízben kap­ja meg tehát asz ország leg­jobb termelöszöveikezetét meg­illető kitüntetést, a Miniszter- tanács vá ndorzá+szlaját és a vele járó 100 Ö00 forint ju­talmat. VEGYÜK SORRA a legna­gyobb szövetkezetek kategó­riájába tartozó barcsi Vörös Csillag tavalyi munkájának, gazdálkodásának főbb muta­tóit. Az 1961. évi országos verseny mezőnye nagyon erős volt, hiszen az utóbbi évek­ben mind több és több szö­vetkezet haladt szinte mérföl­dekkel előbbre. S a barcsi Vörös Csillag 1961-ben — a fölfejlődése utáni második esztendőben — már ismét úgy megállta a helyét hazánk, ösz- szes közös gazdaságainak ve­télkedésében, ahogy 1953-ban és 1955-ben. A kitüntetett szö­vetkezetek 1 kát. hold szántó után átlagosan 3280 forint ér­tékű árut adtak a népgazda­ságnak. A legjobbaknak ezt az átlagát a barcsi Vörös Csillag magasan túlszárnyalta 4900 forintos eredményével. Átadott az államnak a többi között — nagyobb területi egységre, 100 holdra számítva — 236 mázsa kenyérgabonát, 389 mázsacukorrépát, 819 má­zsa burgonyát, 14 200 liter te­jet; közfogyasztásra összesen 1399 sertést és 272 marhát hizlalt meg. Közös vagyonát számotte­vően gyarapította: 8,3 millió forinttal. A múlt év végén a kereken 3600 hold szántóval rendelkező szövetkezet tiszta vagyona 36 millió forintot ért. A tagoknak a földjáradékkal együtt 9 millió forintot osz­tottak ki a közös jövedelem­ből; egy-egy tag átlagosan 19 085 forint évi jövedelem ju­tott. S mint már évek óta, úgy tavaly is pénzben díjaz­ták a munkát. BARCS JELENLEGI HELY­ZETÉRŐL ÉS TERVEIRŐL is mondjunk két jellemző dol­got. Az összetett versenyben ugyanis a végeredmény dönt, s ezen belül lehetnek és van­nak is eltérések még a leg­jobbak termelési mutatói kö­zött is. Így például a barcsi Vörös Csillag a tej- és a hústermelésben még nem tart ott, ahol az országos helye­zést elért és jutalmazott ösz- szesen 30 szövetkezet egyike- másika. Az élvonalbeli tsz-ek- ben 3000 liter között mozgott a tehenenkénti tejhozam, Barcson pedig 2870 liter tejet adott egy-egy tehén. A tej'íer- melés növelésének tervét ki­dolgozták, és megvalósításá­hoz már hozzá is kezdtek. A múlt év elején 172, az esz­tendő végén 245 tehenet tar­tottak. A második ötéves terv hátralevő időszakában 260—280 tehenük lesz. Minő­ségi cserét hajtanak végre, és kiváló üszőiket állítanak te­nyésztésbe. Elérhető hát az a céljuk, hogy az 1960. évi 382 000, a tavalyi 600 000, az idei 780 000 liter helyett jövő­re 869 000, 1964-ben pedig 1 millió liter tejet termelnek. S a hústermelés föllendíté­sét szintén fontos feladatuk­nak tekintik. Tavaly 100 hol­damként 78 mázsa élősúlyban adtak el hízott sertést és vá­gómarhát. A hústermelést a sertéshizlalásnak fő üzemággá fejlesztésével érik el. A múlt évben — mint már említet­tük — 1399 db hízott sertést adtak közfogyasztásra, az idén 2780 sertést hizlalnak meg. Jövőre pedig? Az eredeti terv szerint 3000-ret, a mostani számítások szerint viszont 4000 db-mál is többet. Hiszen tető alatt vannak új hizlal­dáik. Ezekben egyszerre 2400 sertés fér el. Évente kétszer ennyi: az 4800 darab... VARJAS GYULA SZÉ­KESFEHÉRVÁRI TSZ-EL­NÖK, miután küldöttségük visszatért a határból, búcsú­zóul a többi között ezeket mondta: »Most már megért­jük, honnan lesz saját abrak­juk. a barcsiaknak évi 3—4000 sertés meghizlalásához. Szép a kukoricájuk, rekordtermést ígér, többet, mint a mienk.« A kukorica hazájaként ismert Fejér megyéibe való, országo­san második termelőszövetke­zetnek vezetője mondta rat. Helyszínen szerzett tapaszta­latai alapján. S hozzátette: »Érdemes volt eljönnünk, megláthattuk, hogy a barcsi Vörös Csillag a mi jó szövet­kezetünknél is valóban jobb. s az ország egész tsz-mozgal- mának példát mutat a szocia­lista mezőgazdasági nagy­üzem kialakításában, fejlesz­tésében, erősítésében.« Kutas József Ráksi újabb kitüntetése Nem dobolták ki a faluban, mégis mindenki tudta, nem hívtak össze közgyűlést, mégis mindenki erről beszélt. Neve­tő arccal, széles jókedvvel kö­szöntötték egymást az emberek. — Már tudod? — Mit? — Hát hogy har — — Persze, hogy tudom, ko­mám. Én ne tudnám, hogy szö­vetkezetünk kitüntetést kap a tavalyi eredményekért? Így fogadták egymást az em­berek Ráksiban, s néhány óra múlva öreg, apró és a határ legtávolabbi részében dolgozó is tudta az örömteli hírt. Nem volt könnyű az országos vetél­kedőben a közepes nagyságú tsz-ek kategóriájában megsze- ezni a megtisztelő harmadik helyet Tudja észt a tagság — Ti-ti, indulj... Minden perc drága..; A lány mégegyszer a fiú ke­zére borult — Siess utánam — suttogta sírva. — Az utasítás nem lehet más... Megölelték egymást hosszan, »többsége, de azért akad olyan, szenvedélyesen. A lány ezután »mint a szorgalmasan dolgozó lassan az ajtóig lopakodott, ki-1 Pesti Feri bácsi, aki így véle­nyitotta, aztán kilépett a ko- «kedik: — örvendetes ez, kérem, romsötét, háborgó, dühöngő éj-1 de jobb volna elsőnek lenni szakába.. s | vagy legföljebb másodiknak. Gazsó mint egy fatuskó zu-! Mert harmadiknak? Ez egy ki­hant végig ágyán. Ügy érezte,» csü bántja az embert... forog vele a világ. Nagysokára í Mosolyogni való elégedetlen­levetkőzött, rendbe szedte j ség — mert nem kis dolog az ágyát, lefeküdt... »országos harmadik hely! Nem­A percek óráknak tűntek.! csak termelési, hanem üzem- . ,_s és munkaszervezési szemponto- Feszulten figyelt, mikor hall|kat is fjembe vettek az el­lovest, vagy kézigránát robba-| bírálásnál. 1198,3 pontot ért el nást... De csak a szel zúgott! a ráksi Üj Élet az előírt 1000 egyre erősebben ..: Sikerült,» Ponttal szemben. A verseny­biztos hosv sikerült' Ti-ti-? pontok többségét túlteljesítet- ’ ftogy szerűit------Ti « «tek, például 13 helyett 16,1 má­b an, ebben a törékeny lányban ^zsa átlagtermést értek el ke- hallatlan erő és ügyesség van... jnyérgabonából; 70 helyett 156,2 Vajon mikor fedezik fel a sző- !mázsa húst termeltek 100 hold a,7„ Ké, 6«or gsä tas ..; -Ajkkor minden bizony-| ámt értékesítettek a meghatá- nyal észreveszik... irozott 2400 forint helyett; a Órájára pillantott... Az aP.Jszövetkezeti jövedelemből a ,___, , . , Jtiszta vagyon növekedése 2,4 r o, világító számlapú óra ha-|százalé5ckal több: 22,4 százalék romnegyed kettőt mutatott.. tlett. Sorolhatnánk tovább azo- Üristen!... Már csak egy ne-fkát az adatokat, melyek bizo- gyedóra. »nyitják, hogy megfeszített, ke­_ . , »mély munkával, szép eredmé­Hirteien felült az ágyán...» , , , . , ' ,, , ■ ,, , 5 ,ínyekkel érdemeltek ki a rak­De hiszen így azonnal rájön- js;pk az fjjabb kitüntetést. Ju­nefc, hogy bentről engedték ki ítalmul 40 000 forintot és ván- a lányt, mert az ajtó zárva !dorzászlót kapnak. Mikor erre- terelődik a szó, többen is ezt van... cjaaovakoaott az ajto-í .... _. , , . . . . tmondjak: »Nemsokára kicse­hoz, halkan kinyitotta ... Visz- |ré]jük ezt a zászlót!« S magya- szabújt ágyába és türelmetle-|rázatként hozzáfűzik, hogy az nül hallgatózott... Üdén legalább egyet szeretné­Jnek előbbre lépni a helyezés- íFolytaljuJté »Vvm. _r Porfelleg, pelyva száll, javá­ban folyik a cséplés. Á léleg­zetvételnyi szünetben, míg a gépet az új kazalhoz vontat­ják, az eredményről beszélnek. — Vasárnap az ünnepségen még el is dalolom, hogy meny­nyire örülök ennek! — mond­ja Kiss Feri bácsi. Az asszo­nyok megmosolyogják, aztán Karácsony József né komolyra fordítva a szót ennyit mond: — Keményen meg kellett ezért dolgozni, és nagy össze­tartásra volt szükség. De ná­lunk nem hiányzik senki a munkából soha! — Azt írja meg — kiált a kazalról Máté Józsefné —, úgy lettülik harmadikak, hogy még az 57 éves asszony is rakja a szalmakazlat, együtt a fiatalok­kal! — Meg a 60 éven felüli is — toldja meg Takács József, Ros­tás János, Fonai Kálmán és Kovács Istvánná. — Büszkék is vagyunk erre a szép eredményre — szól me­gint közbe valaki, és még meg­toldja tréfásan: — Egyáltalán nem érint rosszul bennünket, hogy így történt... Mert ami igaz, az igaz, itt nem lehet kivételt tenni, mun­kájával mindenki egyformán részese a szép eredménynek. Szepics György, Szabó János állatgondozó éppúgy, mint Ko­vács János trágyakezelő vagy bármelyik tagja, vezetője a szövetkezetnek... Valamennyien várják gz ün­nepséget, mikor megkapják a jutalmat, a zászlót, örülnek — szavakban nehéz kifejezni ezt a szívből jövő, két kezük ke­mény munkájával kiérdemelt örömet. Talán a tekintetekből sugárzik leginkább, mit jelent ennek a már híres szövetke­zetnek az újabb dicsőség ... Vörös Márta Fejlődő újílómozplcm Csehszlovákban A csehszlovák újítómozgalom tö­megméreteiről tanúskodik az a tény, hogy az ország minden 10 000. lakosára 5 újítás és 3 szabadalom esik. Az utóbbi 40 évben az évente kiadott szabadalmak száma ?17-ről 1961-ben 3335-re emelkedett. Az újí­tók csupán 1958-ban összesen 20 millió koronát takarítottak meg a népgazdaságnak. 1961-ben ez aa összeg megnégyszereződött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents