Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

. <-y-*v 'y x VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK < >'. KAPCS­ÁBA: 50 SmmMliBsím MSZMP MEÖVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXI. ÉVFOtYm 184. SZÁM * SZERDA, 1962. AUGUSZTUS 8. A megyei pártbizottság határozatának megfelelően Értékelték a termelőssö vetkezetek múlt évi meggyei versenyét Augusztus 20-án adjak at a jutalmat HomokszertHgyörgyön, Kapospulán és Zamárdihan A termelőszövetkezetek 1961. évi országos termelési verse­nyében megtisztelő helyen végzett megyénkből a barcsi Vörös Csillag és a ráksi Űj Elet. A többi jól gazdálkodó szövetkezet közül hármat a megyei tanács végrehajtó, bi­zottsága jutalmaz meg. Az első díjat a homok- szentgyörgyi Zöldmező, a másodikat a ka'pospulai Ezüstkalász, a harmadi­kat pedig a zamárdi Ma­gyar Tenger Tsz-nek ítél­ték oda. Gondos, alapos elemzés előz­te meg a sorrendiség elbírálá­sát, a múlt évi termelési, gaz­dálkodási eredmények egybe­vetése alapján a legjobbak kiválasztását Minden terme­lőszövetkezet gazdálkodásénak 10—10 legfontosabb mutatóját hasonlították össze. . Sokat­mondó adat például, hogy a termelési értékből 1 kát. hold szántóegységre Komokszenígyörgyöm 3275, Kapospulán 3972, Zamár- dibam pedig 3978 forint jutott. A közös vagyont ezek a tsz- ek ugyanekkora területre vo­natkoztatva 934, illetve 985 és végül 1591 forintra gyarapítot­ták. Egy-egy . dolgozó tag a közös jövedelemből Homok- szentgyörgyön 13 373, Kapos­pulán 11669, Zamárdihan 12 227 forintot kapott a múlt évben. Amint ezekből az ada­tokból is kitűnik, nem egy­szerű számtani. művelet alap­ján állapították meg a helye­zéseket. Figyelembe vették a sorrend meghatározásakor mindhárom érdekelt szövetke­zet gazdálkodásának termé­szeti körülményeit, közgazda- sági adottságait, szervezeti megalapozottságát, áruterme­lését, illetve a központi kész­letbe adott árujának mennyi­ségét is. Tárgyjutalmat' kapnak a legjobbak az alábbiak szerint: Homokszentgyörgy 25 000. Kapospula 15 000 és Zamárdi 10 000 forint értékben. A tárgyjutalmat mindhárom szo-| vetkezetben megyei vezetők adják át az alkotmány ünne­pén. Negyven asz- szony és lány szedte, tisztí­totta a hagy­mát a So­mogy acsai Aranykalász 10 holdas tábláján. Az országút melletti föld­ről közvetle­nül szállítot­ta el a MÉK a hagymát kilónként 1,80 Ft-os áron. A szövetke­zet csaknem 20 000 forin­tos jövede­lemre számít ebből. HatszázStvenezerrel több naposcsibét adtak az idén a keltetiállonások Több, mint 12 millió tankönyv Sajtótájékoztató az 1962—63-as oktatási év tankönyvellátásáról, A megyei pártbizottság 1961. októberi határozata megálla­pítja: Somogy sem a felszaba­dulás előtt, sem az után nem tartozott az ország baromfite­nyésztő körzetei közé. Megyénk termelőszövetkezeteiben az 1961-es év volt a nagyüzemi baromfitenyésztés és húscsibe- nevelés megalapozásának, ki­bontakoztatásának esztende­je. A párthatározat megszab­ta a további előrehaladás ten­nivalóit is. A többi között előirányozta 1962-re a napos­csibe-keltetés növelését. Most, az esztendő hét Hó­napjának elmúltával számok­kal mérhető az intézkedések hatása. Tavaly július végéig 1,4 millió naposcsibét, az •idén ugyanennyi idő alatt 650 ezerrel többet adtak a keltető állomások a megye termelői­nek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ebben az évben mintegy 35 százalékkal többet fogadtak, mint a tava­lyi esztendő azonos időszaká­ban. A népgazdaság, a háztáji gazdaságok és az egyéni ba­romfitartók érdekeinek össze­egyeztetése is megnyilvánult a csibeelosztásban. Az átmeneti intézkedések szellemében az idei nagyobb mennyiségből a magánosoknak is több jutott: a földművesszövetkezetek a múlt év említett időszakában 640 000, az idén pedig egymil­liónál is több naposcsibét to­vábbítottak. A számszerű fejlődést meg­győzően bizonyítja, hogy az idén már hét hónap alatt több naposcsibét adtak a megye keltetöállomásai, mint tavaly egész évben. Az esztendő vé­géig további 400 000-ret kel­tetnek. Az eddigi eredmények és a hátralevő időszak tervei szerint egyik évről a másikra egyharmaddal növekszik me­gyénkben a géppel keltetett naposcsibék száma, s december végére eléri a 2,4 milliót. Szá­míthatunk a baromfihús iránti kereslet növekedésére, ezért szükséges még több csibét kel­tetni. A párthatározat a máso­dik ötéves terv hátralevő idő­szakára évi mintegy 2,8 millió naposcsibe gépi keltetését irá­nyozza elő. Ennek a célnak el­érésére nagy lépést tettek a keltetőállomások már az idén. Szembetűnő azonban, hogy a keltetés növekedésével nem tartott lépést a nagyüzemi te- nyészállomány számszerű gya­rapodása. A további fejlődés­hez, a második ötéves ■ terv megyei baromfiprogramjának megvalósításához az is kell, hogy a termelőszövetkezetek növeljék törzsállományukat. Nemrégiben tudósítottuk ol­vasóinkat arról, hogy 380 000 forintos beruházással öntöző- berendezést létesítettek a za­márdi Magyar Tenger Tsz ker­tészetében. Sándor Lajostól, a MÉK körzeti felvásárlójától megtudtuk, hogy a tsz-nek so­kat jelentett az öntözőberende­zés üzembe állítása. Szépen fejlődik az öntözött zöldpapri­ka és paradicsom. Csomózzák a fokhagymát, szedik a zöld­paprikát, lassan piacra kerül a sárgadinnye is. Mintegy 50 má­zsa zöldpaprikát adnák belföl­di piacra. A pirosparadicsom első szállítmányát — 200 má­zsát — exportra csomagolják. Sándor Lajos azt is elmond­ta, hogy a Magyar Tenger Tsz kertészetének a szerződéses termékekért csupán az első félévben 198 000 forintot fize­tett ki a MÉK. Saját boltjaiban mintegy 30 000 forintot forgal­Húsz iskola nyílik az ősszel a mezőgazdasági tanulók részére Hétezer-hatszáz fiatal kezd az idén szakmát tanulni az állami gazdaságokban és a termelőszövet­kezetekben, s ezzel 14 Ö00-re emel­kedik a mezőgazdasági tanulókép­zésben részt vevők száma. Az ősz­szel körülbelül húsz üzemi iskola nyűik, száz-száz tanuló részére. A növendékek a szakmunkásképzés három éve alatt az^ intézetben lak­nak, s ott részesülnek elméleti ok­tatásban. A gyakorlati Ismerete­ket az iskola bázisgazdaságában szerzik meg; ez olyan állami gaz­daság, termelőszövetkezet vagy más mezőgazdasági üzem, ahol a tanulók képzett szakemberek, ok­tatók irányításával korszerű szín­vonalon ismerhetik meg leendő szakmájukat. Az üzemi iskolák egyelőre csak a mezőgazdasági tanulók kisebb részének tudnak helyet adni, a többiek a központi iskolákhoz tar­tozó kihelyezett osztályokban ta- ' iMilnak. (jvrrii A Művelődésügyi Miniszté­riumban kedden sajtótájékoz­tatón ismertették az 1962—63-as oktatási év tankönyvellátását. Vágvölgyi Tibor, a Tankönyv- kiadó Vállalat igazgatója töb­bek között elmondotta, hogy az általános és a középiskolák tanulóinak 357 féle kiadvány­mazott a hat hónap alatt ter­melt zöldségfélék árusításából, öntözéssel termesztik a nagy jövedelmet ígérő paradicsom alakú pirospaprikát is. Ebből öt katasztrális holdra szerző­dött a MÉK-kel a kertészet. r Aranyló rizling gyöngyözik a poharakban. — Egészségük­re — szól Farkas János, a párttitkár. Aztán folytatja: — Ott hagytam abba, hogy tanfolyamon voltam a télen Bogláron. Az volt ám az iga­zi tapasztalatcsere! Kifaggat­tam társaimat, náluk hogyan megy a téesz. Azok meg en­gem kérdezgettek, mivelhogy sokat hallottak Kőröshegyről, meg egyikük-másikuk ismer­te, ízlelte is híres borunkat. Aztán meg a patronáló gyár taggyűlésén, Pesten is figyel­mesen meghallgattak, amikor szövetkezetünk terveiről be­széltem. Boráról szinte országszerte emlegették Kőröshegyet. JDi- cső hírneve mintha veszített volna fényéből az utóbbi idő­ben. — A szövetkezés első évében kilencszázhetven hektó mustot szűrtünk a közös hor­dókba; teremhetett volna két­ezer hektó is — veszi át a szót Járfás Sándor, a pince­mester. — Kapát, azt nem ka­pott a szőlő. Azt hitte a falu, hogy te­rem az olasz rizling amúgy is? Nem ebben voltak, hanem abban, hogy amíg az előző évi termésből van a hordó­ban, addig nem fontos a kö­zösben dolgozni. Számosán aztán útnak váltak: másutt bői több, mint 12 millió új pél­dány áll rendelkezésére. Az új tanévre már valamennyi álta­lános iskolai tankönyv megje-, lent, s azokat a Könyvterjesz­tő Vállalatok időben megkap­ták. Megjelentek már a dolgo­zók általános iskolájának tan­könyvei is. Elkészültek a kö­zépiskolai tankönyvek a gim­náziumok 3. osztályában hasz­nált fizikai és olasz nyelv­könyv, valamint a közgazdasá­gi technikumi technológia könyv kivételével. Á hiányzók legkésőbb augusztus végéig el­hagyják a nyomdát. Az 1962—63-as oktatási év­ben aránylag kevés lesz az új kiadású általános és középis­kolai tankönyv, mert a követ­kező években valamennyit ki­cserélik. Most csak azok he­lyett adtak ki újat, amelyek mór nagyon elavultak. Az ál­talános iskolák tanulóinak csu­pán a fakultatív nyelvoktatás­kerestek pénzes állást. A szőlő viszont nem hagyja be­csapni magát — amilyen, a munka, olyan a szüret A má­sik évben meg a vezetőség hogyan igyekezett tisztán tar­tani a hegyet? Vegyszert vá­sárolt gyomirtásra. De az se hatott. Nem is hathatott, mert a szer nem került a szőlőföldre, hanem benn maradt a tar­tályban, mert nem keverték föl rendesen — ez történt te­hát, nem pedig az, amit mindeddig híreszteltek, hogy tudniillik »Kőröshegyen nem vált !be a gyomirtó vegyszer«. Honti István, a szövetkezet új elnöke, a tapasztalt szak­ember derített fényt utólag ennek a permetezési sikerte­lenségnek az okára. — Kö­zös művelés vagy egyéni gaz­dálkodás-, Kőröshegy öreg szőlője mindenhogyan meg­érett a felújításra — teszi hozzá. S éppen ez, a felújítás a ré­gi hírnév visszaszerzésének legfőbb módja. Az öreg tőkék kivágásához már hozzá' is kezdtek, és telepítettek helyet­tük fiatal szőlővesszőket. Há­rom esztendő alatt szakaszo­san, folyamatosan százhetven holdat ültetnék. Meg három­százötven holdon gesztenyét, diót és mandulát s alája mes-1 hóz készültek új könyveik. Az újtípusú iskolákban 22 féle úgynevezett öt plusz egyes új tankönyv, a szakközépisko­lai könyvek közül 37'féle jele­nik meg. Néhány új tankönyv a fel­nőtt oktatásban részt viBíők számára is megjelenik: így a középiskolai 1. és 3. osztályos biológia, a 2-os matematika és a 3-os fizika. Lényegesen egy­szerűsödött a pemzetiségi tan- könyvkiadás. A német nemze­tiségi iskolák _ kivételével ugyanis — a szülők kérésére — az egyéb nemzetiségi iskolák­ban csak egyes tárgyat taníta­nak anyanyelyen, a többi tan­tárgyakat pedig , magyar tan­könyvekből oktatják. Á nem­zetiségi iskolák diákjainak nemzetiségi nyelveken szakki­fejezés-gyűjteményt adnak ki, hogy megismerkedhessenek a magyar nyelven tanított tár­gyak szakmai szókincsével. terséges juhlegelőt. Nagyüze­mi módon, az adottságoknak megfelelően átformálják a határ képét, vagyis a terme­lés szerkezetét. — Mindezt a szőlő érdeké­ben tesszük, minden mást en­nek a legfőbb kultúrának ren­delünk alá — magyarázza nagy szakmai hozzáértéssel és éles előrelátással az elnök. A napraforgót meg a cu­korrépát már a tavasszal ki­húzták a vetéstervből. Kuko­ricájukat az elsőtől az utolsó négyszögölig vegyszerezték, hogy ne követelje a mező az összes munkáskezet, mert ak­kor megint a gaz szüretelne Kőröshegyen. Kenyérgabonát meg az ősszel csak a gyugyi tetőp vetnek, így gép arathat­ja le a jövő nyáron. Az idén ugyanis a domboldalakon sok dolguk volt a kézi kaszáknak; Szemléld a párttitkár a köz­séget övező dombvonulatot, és megszólal: — A borból élt a falu egyéni korban is. ebből élhet ezután is. — Jobban, mint eddig. A jövő megala­pozásának terveit már körvo­nalazták. Sőt meg is kezdték elgondolásaik valóra váltását. Elindultak, lépésről lépésre haladnak Kőröshegy és a kő- rösihegyi új hírneve megszer­zésének útján. K. J. Géppel könnyebb a munka. A balatoncndredi Zöldme­ző Tsz-ben a gabonát fúvatóval szedik le a pótkocsi­ról, és továbbítják a magtárpadlásra. A géppel órán­ként negyven mázsa szemet szállítanak a magtárba. Csomózzák a fokhagymát, szedik a paprikát a zamárdi Magyar Tenger Tsz-ben Fél év alatt 230 000 forint bevétel a kertészetből Kőröshegyen a kőröshegyiről

Next

/
Thumbnails
Contents