Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-05 / 182. szám
SOMOGYI NÉPLAP ■ IWíajw'.w/: A szentjakabi ásatásoknál 'AMWMWMMAMAMWWAAMWVWVWWVMWWMV Csúcsforgalom a siófoki strandon. UTAZAS A NAGYVILÁGBA Többen ülnek az IBUSZ Útlevél- és Vízumosztályának várótermében. Amíg sorra nem kerülnek, beszélgetnek. A megye különböző községeiből jöttek. Közös a témájuk. Mindannyiuk vágya ugyanaz, utazni szeretnének. — A tsz-ben aláírták a papíromat, elutazhatok, már harmadszor megyek Csehszlovákiába — mondja egy fiatal- asszony. — Én tavaly voltam ott, most Romániáiba készülök... Egy idős, fejkendős asszony szótlanul ül az asztalnál. Kezében zsebkendőbe kötött irat- csomagot szorongat. — Maga is utazik tán? — kíváncsiskodik az egyik várakozó. — Franciaországba szeretnék. .. — válaszolt csöndesen a néni. — Franciaországba? Hűha! Érdeklődő szemek nézik a fejkendős asszony napszítta arcát. — Tán disszidált valakije? — kérdilc — Igen — szól halkan az öregasszony. Meghúzza a csomót kendőjén, mintha szégyenné, amit mond, lesüti a szemét. — A fiam. Figy levelet kaptam tőle ötvenhótben. Nézem a feladót: Deres Ferenc, Franciaország. Alig hittem a szememnek. .. Jó dolga volt itthon. Nem tudom, még ma sem értem, miért ment ki. Az uram még harminckettőben meghalt Tizekét holdunk volt Én neveltem föl a gyermekeimet. A fiam egyetemet végzett Komlón dolgozott.. Onnan ment ki. Geológus... Hát ezért taníttattam... Hatvanéves fejjel nekem kell utánamenni a nagyvilágba, ha látni akarom — s még hozzáteszi: — Hátha ő is gondol egyet és hazajön.:. Kinyílik az iroda ajtaja. Egy fiatalember jön ki. — Mehet a következő — mondja. Kelemen Gézáné, a kirendeltség vezetője fogadja az ügyfeleket — Az esetek többsége ilyen. Egyedül, apa nélkül nevelték föl a gyermeket — mondja, amikor megemlítem a néni történetét Egy parasztember nyit be. — Hol lakik? — Kaposmérőn... A téesz nyugdíjazott... A fiam mindig írja, menjek ki hozzá, láto- gasam meg... Mosolygós arcú, kedves hangú néni jön be. Otthonosan mozog az irodában. — Megkaptam az útlevelemet, kedves — mondja Kele- mennének. — Hogy is hívják a nénit? — Nagy József né, Kertész utca... — Igen, igen, emlékszem. Ausztriában született, a rokonokhoz akar menni. — Bizony szeretném már látni őket A felszabadulás óta nem voltam kint Tudja 61 éves vagyok... Nekünk tizenkilencben sürgősen ott kellett hagyni Burgenlandot.. A férjem magyar vöröskatona volt... A félfogadásnak vége, az irodát elhagyja az utolsó kérelmező. Csönd lett a várószobában. . i F. A. Korábbiul írtuk már, hogy ismét elkezdődtek, illetve folytatódnak a szentjakabi ásatások. Akkor azonban még csak az idei munka kezdeti szakaszánál tartottak. Most már jóval több a látnivaló. — A kolostor feltárásánál tartunk — mondja Nagy Emese régész, miközben kollégájával, Gedai Zoltánnal kalauzolnak az »életveszélyes« terepen. Nagyrészt fiatalok dolgoznak itt összesen negyvenen. Gimnazisták, volt általános iskolások. Nagy igyekezettel serénykednek az ásatásoknál a környék cigánylakói közül is néhányan. Ásnak, talics- kázzák a földet. Munkájuk nyomán emelkednek ki lassacskán a múltról tanúskodó falak... Az egyik biokban csontvázakat rak össze két fiú. — Az egyik már teljesen készen van — válaszolják a régészek kérdésére —, a másiknak a koponyája hiányzik még. Nehezen akar előkerülni. Egy másik biokban csontokat, üvegdarabokat találtak, másutt cserepeket, kályhaszemek kerültek elő. — Hány csontvázat ástak ki? — kérdeztem. — A tavalyi tízzel együtt összesen huszonhármat. Találtunk külön is csontokat, de azokból nem tudunk vázákat összeállítani. — Az utóbbi időben milyen érdekes leletek kerültek felszínre? — XIV—XV. századbeli »verejtékcseppes« pohár darabjaira bukkantunk. Budán és Visegrádon is találtak a kutatók ilyet. Ügy látszik, abban az időben ez »divatostárgy volt. Találtunk cserép- darabokat is, ezekből — mivel majdnem hiánytalanok — nem lesz nehéz az eredeti edényt összeállítani — válaszolja Gedai István régész. — Az itt élő emberek alighanem gondoltak ránk, az elődök nyomait kereső utódokra is — veszi át a szót Nagy Emese. — Az egyik lépcső szintje alatt öt ezüstdinárra bukkantunk. Előkerült két római pénz is. Mindkettő bronzból készült. Az egyik csontváz mellett egy haj karika volt. Ezt a cserépedényt — mutat a kezében tartott tárgyra — valószínűleg a konyhán használták, mert to-1 jáshéjat és csirkecsontokat, I illetve csirkecsontmaradványo- i kát találtunk benne. A közelben két gimnazista; fiú dolgozik szorgalmasan.; Mi a véleményük az itt folyó! munkáról? — Nagyon érdekes, bár kőit-; séges lehet — válaszolják. —] Jó érzés lesz majd látnunk a kiállításon az itt felkutatott tárgyakat, mert mindig j eszünkbe jut, hogy feltárásuk-j ban mi is segédkeztünk. A tervek szerint szeptember 15-ig tartanak a munkálatok A régészek sokat várnak az ásatásoktól, remélik, hogy komoly eredményt sikerül elérniük. S. M. Hathónapi börtönre ítéltek egy sikkasztó italboltvezetőt (Tudósitónktól.) Vaskó László 1961. november 13-tól 1962. január 28-ig volt a Nagyatád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet bakházi italboltjának vezetője. Vaskónál három leltározást tartottak, és mindannyiszor hiánnyal számolt el. A hiány összege mintegy 12 000 forint volt. Az fmsz vezetősége Vaskót a harmadik leltár után leváltotta. A járásbíróság július 30-án tárgyalta Vaskó ügyét. Bevallotta, hogy a kasszából többször vett ki pénzt olvasatla- nul, és feleségének ruhát, cipőt vásárolt belőle. Esténként pedig magányosan italozott a bolt árukészletéből. Amikor Nagyatádra kellett utaznia ugyancsak a pénztárból vett ki pénzt, s bőségesen költekezett. A járásbíróság Vaskó Lászlót jogerősen 7 hónapi börtön- büntetésre ítélte, kötelezte a leltárhiány megtérítésére és a bírósági költségek megfizetésére. mondom, hagy szófián tenne — Nem értelek, Vince! Mi tett, mintha éppen csak isvagy követelőző... Igaz, min- az istennyilának hajtod ma- mernék egymást. Vince bácsi dent megengedtem neki. gad annyira? Talán nem elég maga se tudta, miért, nagyon Két csapás között legénye- a fizetésed? Nem olyannak is- megneheztelt a barátjára. Ne sen kihúzta magát. Bokájához merem én Annát, hogy ne tanítsa őt senki, hogyan neeresztette a baltát, és mereven tudna beosztani. velje a gyerekeit. Törődjön nézett, keményen a szoba sa/r- — Ez igaz, csakhogy nő a Sztankai a magáéval. Igenis, T, . . . ...... ka felé. A felesége ugrasztot- lányom. Aztán az Anna-bálra ° értékesebb fiatalságot akar Jjajduskaeknal úgy telt el szinte belehajt pamajanak tű fci az ábrándo^ból: szeretném megvenni neki azt a lányának meg a fiának, az ünnep, ahogyan a ! . . .. — Apjuk, az asztalon a reg- az új ruháit, amiért annyira Nem gazemberek az ö gyerevasamap szokott. A suteme- Pillantok tort részé atett Még a szabadságod alatt áhítozik. kei. nyék garmadája fel demzzson öltözött. MegMonasagn^ sgm kíméled ^ öreg, - Miért? Neked talán min- Szótlanul tették a munkát, villanyi az egyhangú csönd- tanulta, de seho^jan sem tz- nem váUozoi meg! den évben új báli ruhát vett pontosan, gyorsan. Minden del, a kora reggelig vekker- lett neka a tétlenség. Mentei _ ég fadveshedve simogatta az apád? Hiszen asztal körül szó nélkül. Csak Vince bácsi csörgés es csoszogom nélkül. nélkül mgymi üresnek erezte yjégig, ahogy valamikor, még is kergettek, ha nem akartál feleségének tűnt fel, hogy Hajduskáeknál az ünnepek a jo szagu reggelt............._ menyasszony korában tette. bálba menni! Sztankai már olyan régen volt Q voltoson fogta meg a ~ ÉPPen azt akarom, hogy telük látogatóban. mindig egyhangúak. Hajduska A kamrában nyújtózó fSCho- Vvnce sohasem volt duhaj mály fogadta. Álmosan hall- kedvű ember. Immár házassá- gatott a'' favágótőke, a balta ga tizenkilencedik évforduló- kényesen támasztotta derekát jón mi a csudának változtat- a szúette mángorlónak. Még ná meg eddigi felfogását.? Ma- benne élt az ünnep, de Vince franciakulcsot, halomban mutter állt ban, vörösen ült rá a könnyű rozsdapor. Előtte a gyerekeim ne érezzeneíc Az egyik estén Vince bácsi gledá-* semtniben se hiányt. Tudod, éppen ráfordutt a Radnóti Villg. Lali, a mai fiatalok nem ér-> Miklós utcára, amelyik az ut- Hétfőn tik meQ> ami Hát habi- cájukat keresztezi, és imböly-- a ram, miért ne csináljam? ffó párra lett figyelmes. !— Hogy nem értik meg, — Ejnye, mintha a lányom Csavarfejet keresett a nagy ami voü’ azt nagyon is jól tu- volna! No fene de nyalják- láddban, jól beleturkálva. dom- Ne télj, eleget tángálom falják egymást! Megszaporaz- hidegnek Megpróbálta többször is a « fiamat, hogy bezzeg az apád ta a lépést, es mogejük ~ mámtól, muttert rá, hogy passzentos ^bezzeg az apad ennyiidős Ä A tanya volt meg lattal kereste papucsait. Rá- Mintha nem is a lányom volna, tegyen. Közben bejött a mű a an. a t az ama .n gyújtott. Elgondolkozva nézte Jóleső örömmel rád az ajándékozás, az aján- bácsi már nem tudott örülni mindig nehezebben kezdték dékok rejtegetésének apró neki. __ munkát, öröme és kikapcsolódásnak az — Mennyire örült a lányom esti ulti-parti. « világos krém kardigánnak. Hajduska Vince nyújtózott Pedig mégis olyan egyet, és félig álmos mozdu- távolinak érzem kéri Holorrae-n Kf^han hóiött a. mű- korában! Mert. aki az apjában monnai fiú. Csöndesen beszélUS, Ä 2STÄ dl- '«* 7rvutTKWivu _ _ » . féblábőló Gvrwi+tsji sx-rrla » t/u.lc. mnmntt ijprikeArvt a felszálló cigarettafüstöt, meg a baltát. Keményen meg- mel mérte végig a Mintha az álmait nézte volna, szorította, úgy suhintott vele. segédmunkásokat, dúnnyogve Hirtelen féloldálra fordult. A — Hiába, jó, hogy nem szól- köszöntötte a szakikat: cserépkandalló melletti re- tara az asszonynak, így leg- ^ - Megérkezett az u,1 & amit a fejéhez vert. Szapora kézzel hajtotta a no, szorítsd csak -meg azt csavart! Vince nem felelt. Tette, amit legjobb barátja mondott. komién megnyugodott a te- alább kettős volt a meglepe- delés. Még ebben a ^ o kintete. A lelógó _paplxin mel- tés. Hogy apa, te milyen fi- f k°*^™“^t?kr£k™ csavarokat. lett kombiné, gyűrt nylonba- gyelmes vagy, hogy apa^ te új öntözőbere— A lányod is. KörüVbabus- risnya és rendetlenül lerúgott vagy a leggavallerabb férfi az ”fj°gni "Stóoítom ö1^- An**» ókor se látod tűsarkú hevert. egesz világon. Igen, azért most a fiatalokra^ gondoltam. nHihnn __ Megnőtt a lányom. El nagylány lett a lányom! Csák Tudom, rád, Sztankai meg s e hinné az ember, el se hin- mi a fittyfenének vörösíti a Kővári, letet-- ... ... ’ ’ -« — hat kimelődjeteki tűk mögött lépkedőt. — Minek arról a vén sókéiról annyit dumálni! Az anyacsavaroknak él meg az öntözőmotoroknák! — Mondtam, hogy csuda mókus a faterod! — No, látod. Hát ennek örüljék? Azt a nyári ruhát, Sztankai meg otthon. Mindig a doktorfiúk- amiben meg az Anna-bálra számítani de kaí meü azzal a mihaszna Ho- megyünk, úgyis kisírom belö- Túlórázza- monnai kölyökkel látom. Per- le. Ha megszakad, akkor is! sze azoknak* könnyű. Nagy — Mindig ügyes voltál, Mi a csók ? Erre a kérdésre eddig rendszerint csak érzelmes hasonlatokkal válaszoltak. Az amerikai Rand Wolf nem elégedett meg ennyivel, és beható tanulmányozás után nyilvánosságra hozta a csók matematikai egyenletét, amely a következő: I plusz I mínusz r, plusz r-e. Ez azt jelenti, hogy a két fél részéről megnyilvánuló impulzusok összege mínusz a két fél részéről megnyilvánuló ellenállás összege: egyenlő a csókkal. Wolf ezt az érthetőbb magyarázatot is hozzáfűzi: a csóktól annyit kaphatunk, amennyit magunk beleadunk. * * » Rettenetes Iván mint zeneszerző A szovjet zenetudósok a Moszkva közelében levő Szentháromság és Szent György kolostorok levéltárában találtak két zeneművet, amelyet négy évszázaddal ezelőtt Rettenetes Iván cár szerzett. Mindkét mű igen ünnepélyes stílusú. Egyikük Timur hadjáratáról szól. ♦ * * „Diák-bárral“ az alkoholizmus ellen ? Az egyesült államokbeli Springfield-College-ben kísérletképpen »diák-bárt« létesítettek. A »diák-bárban« a fiatalok rendes tanmenet keretében sajátítják el az alkoholfogyasztás módszereit, s tanáraikkal közösen állapítják meg, hogy nem árt-e nekik az alkohol, és nem jobb-e, ha végleg lemondanak róla. Újra szabad a hastánc Az Egyesült Arab Köztársaság hatóságai egyhónapi tilalom után újra engedélyezték a hastáncot a televíziós programban. A tilalmat az a sajtóhadjárat okozta, amely szerint a hastánc a televízió vásznán »túl szuggesztíven érvényesül«. * * * Ez aztán a pech! San Rómeóban nemrég megrendezték a zaj elleni küzdelem _ konferenciáját. Sajnos, a küldöttek az egész napos tanácskozások folyamán kénytelenek voltak any- nyira ordítani, hogy estére mindannyian berekedtek. Az épület előtt ugyanis éppen aszfaltjavítás folyt, és az aszfaltszaggató gép túlharsogta a zaj elleni küzdelem harcosait. • * * Trópusi növénvmaradványok az Északi-sarkon Szovjet tudósok egy csoportja háromévi tudományos munka után most tért vissza az Északi-sarkról igen érdekes fölfedezésekkel. Ä tudósok a Ferenc József-földön és az Üj-Szibériái-szigeteken, az Északi-sark közvetlen közelében olyan növények kövületeire bukkantak, amelyek százmillió évvel ezelőtt itt sűrű trópusi erdőket alkottak. Legérdekesebbek azok a leletek, amelyekre a Kotyelnij- és a Szol- bov-szigeteken akadtak. Itt ugyanis nagyon jó állapotban fennmaradt kövületeket találtak olyan növényekből, amelyek ma kizárólag Közép-Kíná- ban és Ja^án egyes vidékein fordulnak elő. mik a fiatalok. Azoknak úgy- ue amman Könnyű nagy ~ is mindig kell a pénz. zsebpénz meg az apjuk autója, cám! Te meg az apjuk (nyitójába Vince bácsiban meghűlt a veszed az új ruhát a lányod- vér. Most értette meg Sztan- nak. Mert könnyű az: új ru- kai szavainak értelmét. Eny- ha, új bálok, könnyelmű élet. nyíre távolinak, ennyire semné az ember. Igaza volt az es- körmét? Minek kedveli úgy te Sztimkavnak, amikor azt a szűk szoknyát meg azt a mondta hogy most jön a ne- lehetetlen tűsarkút? — tegyin- ... ___ h eze ’ — suttogta maga elé, tett. — Én is voltam fiatal, Vince bácsi megállt egy majd megmorzsolgatta a ciga- engem is birizgált az apám a pillanatra. Honnan vészig a rét iát, ^mélyei szippantott be- Jávor-bajuszom miatt. Majd lóle. kínom... teli a narasra Hát érdemes ezért túlórázni, mirekellőnek, pimasznak még Óvatosan indult el a kony- Az aprófa halomba gyűlt , mint a bolond? Gyereket ne- csak nem is merte gondolni a ha felé. Közben, mint a gye- körülötte. Egy csökbökos tus- szükségé min. velni nem lehet így_ Jó l<m. lányát. vek a játékaival, tovább bab- kót tett föl a tokere. ’nm/inlhnitál nol- te ha gondolkoznál ezen, összeszorított foggal, keserű vált a gondolatokkal: - Ha megjön a pestiek hZZ^m oh/an Vince! méreggel lépett a lánya elé. — Tizenhét éves nagylány, rendélese, megint lesz egy-ket na. ludod nogy V _ ugyan, hagyd már! A nyugodt ember megcsúfolva Amit nekem nem adott meg túlóra _ hát szóval azért én ~ De nem ^Idig van! és elhagyva érezte magát abaz élet, nála pótolja. I&sasz- Többször is neki kellett gyerek . hat szóval azen en _ Az ^ gyerekeim nem ban a pillanatban. Két csatszcyny tesz és nem is akármi- vágnia a tuskánok, nehezen is segtteneic gy ■ olyanok! tanás hallatszott. Az egyiket a lyen. Az esze vág, mint a jól akart kettéhasadni. ,Wem 00 , _ Most mea mifrottvansz! tenya kapta, a másikat a lofent kés. Csak a szorgalma — Csak legalább többet tő- akartam. , ,, .. . ^ ' vagja. Egy pillanatig tartott lenne feleakkora, mint az rődne a kisasszony az apjával. Sztankai «ejtfon ho gy ... vitdtói ’ kezdve 02 egész. És ment tovább, öccsének — dohogott maga Az utóbbi időben meg az any- konyokcso darabot <1 Vince Szótlanul, roskatag térdekkel. S SÄ townw to. Smes$ Msplgß Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lápja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telelőn 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinká S. u. 2. Telelőn 15-1G. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem érzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesltöknéL Előfizetési díj egv hónapra 11 F* Készült a Somogy megyei Nyomda. Ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. S,
