Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. augusztus S. Bemutatjuk Sebestyén Zoltánt, a nemzetközi matematikai diákolimpiász egyik nyertesét Nemzetközi matematikai diakolimpiászt rendeztek a csehszlovákiai Hlubovában, amelyen a Szovjetunió, Bul­gária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország diákcsoportjai vettek részt. Négy ver­senyző nyert első dijat, köztük Sebestyén Zoltán, ke- menessömjéni tsz-paraszt fia, a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium most érettségizett növendéke. A képen; Édesanyjának a háztáji szőlőkapálásban segít. Papp Sándor nyugalmazott tanítóval, aki a számtani alapműveletekre tanította az általános iskola első osz­tályában. (MTI FOTO — Molnár Edit {elv.) "Miért most szólnak?” <=-í Ne haragudjon, igazga­tó elvtárs,' megmondom őszintén magának, nincs iga­za. Nagyon rosszul esett, amikor az előbb rám szólt. Nemcsak magának van csa­ládja, hanem nekem is. En­gem is várnak otthon a gye­rekek. Én is haza akarok ér­ni. Azt mondta, hogy nem akar kórházba kerülni. Higy- gye el, én sem akarok. Az én életem legalább olyan drá­ga mint a magáé. Persze me­hetünk felőlem negyvennel is. Én maguk miatt hajtot­tam az előbb küencvennel. Nem gondoltam, hogy egy­szerre ilyen félősek lettek. Nálam biztos kézben van a volán. Eddig azt hittem, bíz­nak benem, és most ötven­éves fejjel rá kell jönnöm, hogy meggondolatlan gyerek­nek néznek. — Mindent vártam volna, csak ezt az egyet nem. Em­lékszik még az első napok­ra? Hat éve lesz szeptember­ben, hogy ide kerültem. Ma­ga mondta el, hogy mi lesz a feladatom. Azóta soha nem volt probléma velem, és most egyszerre fegyelmivel fenye­get. Elhiheti, hogy nem ije­dek meg. Nagyon jól tudják, hogy két évig egy csöppet sem ittam, maguk szoktattak rá az italra. Emlékszik még az első közös mulatságra? Egy értekezletről jöttünk ha­zafelé. Hárman ültek itt mö­göttem. Azt mondták, csi­náljunk egy pinceszert. Haj­nali három órakor ért véget a dáridó. Emlékezzenek, mit mondtam akkor. Nem akar­tam vezetni, mert ittam. Ma­guk kérték, hogy igyák. Azt is maguk mondták, hogy ve­zessek csak nyugodtan, nem lesz semmi baj. Hazavittem mindenkit, és én végül is öt órakor kerültem ágyba. — Hányszor előfordult az­óta újra és újra mindez? It­tam én is, mert alig álltam a lábamon a fáradságtól. Éj­szakánként két-három órát tudok aludni, mert menni kell. Most is együtt ittunk. Hivatalosan ittunk, mert ná­lunk már az ivás is hivatalos költségekre megy. Hatan vol­tunk itt sofőrök. Higgye el, mindegyikünk megitta a hat üveg sörét. Maga mégis csak bennem keresi a hibát. Ma­ga is ivott, és ha őszinték vagyunk, vezettem én már ennél részegebben is. Akkor soha nem szóltak. — Ezentúl hiába könyö­rögnek, nem fogok inni. Csak kipihenten ülök a volánhoz. Megszüntetem az éjszakai ki­maradásokat. Elvégre én is ember vagyok. Ismerje el, hogy igazam van, és ne fél­jen, mert most még jobban vigyázok. Gondolkodjon egy kicsit, és holnap józanul be­szélgessünk .... N. S. > Posványos árkok Nagyatádon »A nyári fertőző betegségek­ről tartottak előadást... a nagyatádi művelődési ház- ban.« (Újsághír.) Harminc fok fölé szökött a hőmérő higanyszála, égetett mindent a nap tüze. Nagy­atádon, a Baross utcában szo­katlan »illat« ütötte meg az emberek orrát Mintha vala­hol emésztőgödröt tisztítottak volna. Ám ez a szag végigvo­nult az egész utcahosszon, s ugyanazt érezte a járókelő a Kossuth és a Petőfi utcában, sőt a Széchenyi téren is. Az útmenti árkokból szállt ez a nyomasztó pára. Bent rekedt a víz a legutóbbi esőzések után, a melegben megposhadt, bűzt enged magából, és le­gyek', szúnyogok légiói dön- genek körülötte. Most itt, a víz fölött, aztán meg az élel­miszerüzletben vagy a tejivó­ban. Ezekbe az árkokba öntöge- tik a szennyvizet is, és ez még fokozza a bűzt meg a fertőzés veszélyét. Az átjárók alatti gyűrűk félig eltömőd- ve, az árkok behove gazzal. Tisztításukról senki sem gon­doskodik. A községi tanács­nál a KPM-re hivatkoznak, mivel a Közúti Igazgatóság útjairól van szó. De azt is mondják, hogy »csak a csa tomázás oldja meg a problé­mát, addig nem sokat lehet tenni". Tehát amig a községet nem csatornázzák, addig senki sem törődik a vízlevezető ár­kokkal. Addig poshadhat, bű- zölöghet . egyik-másik utca? Egészségügyi előadást tar­tottak a járási művelődési házban a minap. Vajon esett-e szó az árkok szennyé-} tői származható fertőzésről? í R. F. Bélyeg- és postatörténeti kiállítás nyílik Balatanszemesen au­gusztus 4-én, szombaton dél­előtt II órai kezdettel. Balatonszemesen a XVIII. században létesült postakocsi- lóvóltó állomás. Most ennek gz állomásnak műemlékké nyilvánított épületében helye­zik el a kiállítást, amely- anyagával bélyeg- és posta- történetünk egy jelentékeny időszakát öleli fél. Az ünnepélyes megnyitón Somogyi József, a Somogy megyei Tanács Építési, Közle­kedési és Vízgazdálkodási Osztályának vezetője mond beszédet, ismerteti a Somogy megyei Tanács Idegenforgal­mi Hivatalának kezdeménye­zésére műemlékké nyilvánított postakocsi-lóváltó állomás rö­vid történetét. ‘Ezután Polgár János muzeológus mutatja be a bélyeg- és postatörténeti ki­állítás állandó anyagát. A balatonszemesi posta- & közlekedési múzeum megnyi­tásával ismét bővül idegen- forgalmi érdekességű létesít­ményeink száma. Bizonyára sok látogató fordul majd meg ez új, kultúrtörténetünk egy darabkáját dokumentáló mű­emlék falai között. oooooooooooooooooooooooooocoooooooooooooocoo ,Béke és barátság 1962“ símmel rendezi meg a Szö- /etkezetek Somogy megyei központja a már hagyomá­nyossá vált földművesszövet- iezeti kulturális fesztivált 3alatonlellén augusztus 4-én. A szabadtéri színpadon rendezendő kulturális találko- só műsorában a legjobb föld­művesszövetkezeti művészeti esoportok lépnek föl. A cso­portokat a Népművelési Inté­sét tánc- és zeneosztályának munkatársai készítették föl a szereplésre. A találkozót a béke és ba­rátság jegyében rendezik meg a VIII. Világifjúsági Találko­zó tiszteletére. Vendégként szerepel a műsorban a HVDSZ »Szocialista kultú­ráért« jelvénnyel kitüntetett Bihari János Népi Együttese, t Nagykanizsai Honvéd Fú­Csendes Dezső, a Minőségi Aktagyár Panaszügyi Osztályá­nak egyszerű ügyin­tézője annak rendje szerint benyújtotta kérelmét az osztály vezetőjéhez »rendes évi szabadságának kiadása tárgyában«. A kérelem április 20- án kelt, és röviden az volt benn, hogy nevezett június 1-től óhajtja eltölteni ren­des évi szabadságá­gát. Indokolás: a hat évvel ezelőtt épí­teni kezdett csöppnyi nyaralójára szeretné föltenni a tetőt. Szak­iparost már kapott, a segédmunkás sze­repét ő töltené be. Az osztály vezető­je egyelőre nem fog­lalkozott érdemben az üggyel. — Hol van az még! — le­gyintett, és csak má­jus 30-án hivatta a kérelmezőt: — Csendes kartárs, nagy munkával sze­retnélek megbízni. Tudom, nem a te fel­adatod, de a kimu­tatásoknak, elemző jelentéseknek min­dig is elismert mes­tere voltál. Határidő két hét. Egy az anyaggyűjtésre, ugyanannyi az össze- . állításra. Csendes kartárs szó nélkül nekilátott a munkának. Járta a falvakat, éjszalíá- zott, és tíz nap múl­va, határidő előtt le­tette a kész kimuta­$<za&ad$á$ tást a szöveges elem­zéssel együtt osz­tályvezetője asztalá­ra. — Látom, nem csa­lódtam benned — szólt elismerően a főnöke, és nyomban előadta, hogy helyet­tese egyhónapos tan­folyamra^ megy, ő maga pedig külföldi tanulmányútra ké­szül, és az osztály vezetésével ideigle­nesen Csendes kar- társat bízza meg. Július végén meg­érkezett az osztályve­zető, és nyomban hí­vatta ideiglenes he­lyettesét: — Jó munkát vé­geztél, Csendes kar- társ. Nem is tudom, mi lenne velünk nél­küled. Korompai kórházban van, Csur- gai a Mátrában üdül, Külkeiné szülési sza­badságra ment. Ki dolgozna, ha te nem volnál? Ezt a hízelgő érvet nem lehetett nem el­fogadni. Olyannyira meghatotta, hogy nem is mert augusz­tus vége előtt előho­zakodni kérésével. A válasz: — Éppen most men­nél el, amikor kez­dődik a szezon? Ej­nye, Csendes kartárs, nem így ismertelek meg, aki csak ennyi­re szereti a hivatá­sát. Október: egfrik kar- társát behívták kato­nának. Munkaköre nem maradhatott gazdátlanul, és kit bíztak volna meg el­látásával, ha nem Csendes kartársat? Novemberben két hétig nem találko­zott főnökével: fel­váltva voltak házon kívül. Aztán az osz­tály vezetőjét várat­lanul tanfolyamra hívták be, amely ja­nuár 5-ig tart. így helyetteséhez fordult kérelmével, az azon­ban óvatos ember volt, és így válaszolt: — öregem, én csak helyettes vagyok, és tudod, hogy van az ilyesmi ... Pont a csúcsforgalomban. Majd megpróbálom, beszélek az igazgató­val. De nem tudott be­szélni, mert valahogy sosem találkoztak, és így a december is el­telt. Januárban visz- szaérkezett az osz­tályvezető. Csendes kartárs mindenre el­szántan kopogott be hozzá. — Múlt évről visz- szamaradt szabad­ság? Nem, ehhez nem szoktatjuk hoz­zá a dolgozókat. Egyébként is minek az olyan embernek szabadság, aki nem használja ki annak idején? — sk — vószenekar és a fomyódí gim­názium tánccsopor t j a. Á legjobb földművesszövet­kezeti művészegyüttesek kö­zül a göllei, a böhönyei, a fo- nyódi, a balatonlellei kórus szerepéi a műsorban. Itt lesz a szennai és a buzsáki népi együttes is. A találkozó műsora iránt máris nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Eddig csak Balaton- lelléről mintegy ötszáz kül­földi vendég jelentette be részvételi igényét. Az előző évekhez hason­lóan a földművesszövétkezetek a megye községeiből társaski­rándulásokat szerveznek az fmsz-fesztiválra, amely a Ba- laton-part egyik legszínesebb eseményének ígérkezik. D. Z. Idős Czene Mihály, aki fog­lalkozását tekintve ma is ju­hokat legeltet a tiszacsegei pusztán, négy elemit végzett. .— Elegendő a,z a birkákkal való társalkodáshoz — mon­dogatta —, majd a fiam tanul helyettem. Csakhogy ifjú Czene Mi­hály, aki a böszörményi gim­náziumban jeles eredménnyel szívta magába a tudnivalót, nem tanulhatott, az apja he­lyett, mert attól, hogy ő ta­nult, az apja még nem lett okosabb. Mégis Czene Mihály az apai tekintély megóvása végett jártasságot színlelt. Ennek eredménye az lett, hogy a Miska gyerek képéről két po­fonnal kellett a gúnyos vi- gyort letörölni. Hanem aztán mégiscsak be­látta idős Czene Mihály, hogy az ilyen tüneti kezelés nem segít. Mást gondolt hát, és be­iratkozott az általános iskola esti tagozatára, az ötödik osz­tályba. Volt idő tanulnia a birka mellett, ahol a munkát olyan kitűnő beosztottak vé­gezték, mint Bognár és Csim- bók,<a két terelőpuli —, »aki­nek« a tudományokba nyakig merült Mihály csak néha adott egy-egy taktikai utasítást. Mikor aztán eljött a vizs­gák ideje, idős Czene Mihály nagy örömmel fogadta a szünidőre hazatérő Miska gye­rekei, akinek a nehéz kő né­hány nappal előbb esett le a szívéről. — Jó, hogy jössz, fiam — mondta (hiszen nem kisebb gond nyomta őt ez idő tájt, mint hogy a hirtelen támadt Vizsga­dolgozat nyárban ezerkétszáz birkáról segítse le a télikabátot) —, jó hogy jössz, mert a vizsgára egy nagy összefoglaló dolgozatot kell írni. Miska nem nagy lelkesedés­sel vállalta a fordított szere­pet, mivelhogy nem dolgozatot írni igyekezett haza ilyen sza­porán Böszörményből, hanem két csudálatosán kék szem volt a csalogatója. Azok a kék szemek lebegtek Miska előtt szüntelen akkor is, mikor ím­mel-ámmal az apja vizsgafe­ladatát készítette. Mivel pe­dig a szerelem és a tudomány keveredése nem a legszeren­csésebb házasság, nincs mit csodálkozni azon, hogy ebből a házasságból olyan épületes butaságok születtek, amilye­nekkel nem sok összefoglaló vizsgadolgozat dicsekedhet. A tanító, elolvasva a félre­sikerült dolgozatot, igen el­csodálkozott. Bele is firkantott vagy fél tucat' nagy vörös kér­dőjelet, meg a végére egy ak- j kora egyest, hogy a száraj majd kilógott a füzetből. ' — Azt hittem, jobban tudja a dolgokat — mondta csaló­dottan a tanító idős Czene Mi­hálynak, aki vörösebb volt a kérdőjeleknél —, de azért te­kintettel az egész évi osztály­zatára, átengedem általános kettessel. Idős Czene Mihály marká­ban hetvenhét pofonnal cipel­te dühét hazáig. Odahaza az­tán Miska orra alá nyomta a vizsgadolgozattal tönkresilá- nyított saját csupa kettes bi­zonyítványát, és ezekkel a szavakkal kente le neki az el­ső nyaklevest: — Mondhatom, szép kis bi­zonyítvány. Hát ezért tanít­tatlak? Fülöp György Hibás felirat Sok a falakra kifüggesztett hirdető és figyelmeztető fel­irat, de nem is emiatt eme­lünk szót. Mivel azonban elég gyakran találkozunk félreért­hető szövegű táblával, szüksé­ges, hogy szóljunk: egyszerűb­ben és világosabban figyelmez­tessék az embereket az illeté­kesek. A bélavári italbolt utcai falán például ezt olvashatják a járókelők: »Kerékpárt az ut­cán lakatlanul vagy őrizetlenül hagyni tilos.« Ugyan miért akarják, hogy a bélavári kerék­párosok kerékpárlakókká vál­janak? Az italboltban meg ar­ra szólítja fel egy tábla a ven­dégeket, hogy: '»Az ital ára pohár nélkül értendő, hagyd itt!« Nos, az italt felszólítás ellenére sem hagyják ott a bé- laváriak, a poharakat viszont igen. Egyszeri olvasásra megértené a vendég, hogy az utcán ha­gyott kerékpárt le kell laka- tolni, és a poharat nem szabad hazavinni — ha ezt egyszerűb­ben közölnék vele. ^ hf A világ legkisebb televíziós készüléke Japánban szerkesztették meg a világ legkisebb tran­zisztoros televízióját. Magas­sága 110 milliméter, széles-| sége 150 milliméter. Az új típus már az idén kapható lesz. Tizenhatezer kilométert repült, hogy egy gólt lőjjön Harold White angol kapi­tány tizenhatezer kilométert repült a kanadi Torontóból — saját költségén —, hogy jobbszélsőként részt vehessen annak a német együttesnek a meccsén, amelyben a meg­szálló csapatok tisztjeként öt évig játszott. A mérkőzésen lőtt is egy gólt, és másnap elégedetten visszarepült To­rontóba. * *> * Tizenhét gyermeket mentett meg a biztos haláltól egy kutya A jugoszláviai Medvagya közelében a gyerekek kint őrizték a jószágot a legelőn, és délután, amikor hirtelen vihar kerekedett, egy fa „alá akartak menekülni az eső elől. Ott azonban egy póráz­ra kötött vicsorgó kutya fo­gadta őket. Gazdája őrnek állította oda, hogy senki se dézsmálhassa meg a fa ter­mését. A gyermekek nem mertek a mérges kutya köze­lébe merészkedni, s ez volt a szerencséjük, mert amig ott tanakodtak, egy villám bele­csapott a fába, és szilánkok­ra vágta. * • * Nudisták a fürdőruha ellen A brit nudisták szövetsége a fürdőruhák megszüntetését kö­vetelte az egészségügyi minisz­tertől. Követelésük előterjeszté­sekor egy egészségügyi bizott­ság beszámolójára hivatkoztak, amelynek megállapításai szerint a fürdőkben a víz szennyeződé­sét 60 százalékig a piszkos für­dőruhák okozzák. »A nép egész­sége érdekében követeljük: tűn­jenek el a fürdőruhák és biki­nik«! — így fejeződik be a nu­disták beadványa. *ww^AAAAAA,>A»**AVu*»wiiwvwwvyi' SomogyiMéplap Az MSZMP Sbmogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1G. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem orzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postaliiva ajknál és postáskézbesítőkné,. Előfizetési díj eirv hónapra n FÄ Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6,

Next

/
Thumbnails
Contents