Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. augusztus SV AZ IGALI KINCS Három hét alatt 17 000 látogató az új fürdőben (Tudósítónktól.) Igái határában olaj és föld­gáz után kutattak 1947-ben. A vásártéren 651 méterre hatol­tak a föld mélyébe. Olaj és földgáz helyett azonban 70 fok körüli meleg vizet találtak. S mivel hasznosítására annak idején még csak nem is gon­dolhattak, a kutat lefojtották. A talált kincs csaknem 15 éven át a föld méhében szunnyadt. A Magyar Kőolajipari Tröszt nagykanizsai vállalata 1961 ta­vaszán felnyitotta a kutat, s műszaki leírást adott a közsé­gi tanácsnak a további fúrási munkákról. (Földgáz hiányá­ban ugyanis a termálvíz nem szökik a felszínre, azt csak mintegy 30 méterre közelíti meg. így a vizet jelenleg kompresszorral kell kiszivaty- tyúznd a kútból.) A víz hasznosításának gon­dolatával a múlt év eleje óta foglalkoznak. Az Országos Reu­ma- és Fürdőügyi Intézet igaz­gató főorvosa és az Országos Balneológiái Kutató Intézet igazgatója szakvéleményt adott a vízről E szerint az igali me­leg víz elsősorban reumás mozgásszervi betegségek "gyógy­kezelésére alkalmas. 34—35 fokra lehűtve — szénsavtartal­mánál fogva — vérnyomás­csökkentő hatása is van. Álta­lános gyengeség, neuraszténiás, klimakxos, neuropátiás, to­vábbá reumatikus bántalmak, köszvény, zsálba, makacs bőr­betegségek és többféle női be­tegség, jódtartalmúnál fogva goiyvás és légzőszervi megbete­gedések s ásványvízként gyo­mor- és bélbetegségek gyógyí­tására is megfeléL Ez év május elején kezdték meg a medencék a kompresz- szorház, a csőhálózat, a kerítés és az öltözők építését. Elsősor­ban az igaliak vették ki részü­ket a társadalmi munkából, de nagy számban és szívesen se­gítettek Samogyacsa, Somogy- szil, Büssű, Ráksi, Szentgálos- kér, Törökkoppány, Bonnya, Andocs és még a távoli Gamás lakosai is. A községi és a me­gyei tanács több mint félmillió forintot költött az új fürdőre. A társadalmi összefogás eredményeként a környék la­kód augusztun 4-én birtokuk­ba vehették a fürdőt, noha a hivatalos engedélyt még nem kapták meg. Augusztus 27-ig, tehát három hét alatt 17 000- nél több látogatója volt az új fürdőnek. A községi tanács máris a fürdő továbbfejlesztésére gon- doL Háromévi községfejleszté­si alap zömét erre a célra for­dítják. Az OTP-től félmillió forint hitelt kémek. Korszerű bekötő utat építenek a fürdő­höz, ezenkívül pénztár-, iro­da- és raktárhelyiséget, továb­bá fedett fürdőmedencét és strandmedencét létesítenek. A helybeli fmsz egy kétrészes ikergomíbét épít a fürdő terüle­tén. A termelőszövetkezet egy zöldség- és gyümőlcselárusítc helyet meg lacikonyhát fog fel­állítani. A rizvárl orvos baleseti naplójából Augusztusban kereken öt­ven balesetes gyermeket és felnőttet kezelt dr. Uray Bé­la vízvári körorvos. Körze­tébe tartozik a székhelyköz­ség meg Bélavár és Heresz- nye. Szerdán például Béla­vár on Banicz János tsz-fo- gatost vizsgálta meg. leesett a kocsiról, baloldalt eltört három bordája, s bevérzett a mellhártyája. Az orvos a sé­rültet azonnal beutalta a nagykanizsai kórházba. Ugyanezen a napon öt bé- lavári gyermeknek adott te­tanusz injekciót: tüskébe, rozsdás drótba vagy üveg­cserépbe léptek mezítláb. A balesetek közül minden ötödik kéz,- láb- vagy borda­törés. Ám könnyen eshetett volna nagyobb baja is pél­dául annak, aki fejtetőre lezuhant a szalmakazalról, vagy aki nekihajtotta lovait a cséplőgépnek. A sérülések okozója a gon­datlanság, tngyázatlanság, kapkodás. Meg minden bi­zonnyal az is, hogy ebben a három faluban élénik a kocsmák forgalma... Hatmillió forint a balatoni mozik korszerűsítésére ( Tudósítónktól.) A Balaton déli partján levő húsz mozi csinosítására és korszerűsítésére 1958 óta több mint hatmillió forintot költött a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat. Teljesen újjáépítették a siófoki kertmozit, új vetítő­házat létesítettek, Zamárdiban mindkét mozit szélesvásznúvá alakították át. Balatoniéi lén, ahol elsőnek épült fel a sza­badtéri szélesvásznú mozi, új páholysorokat készítettek, és 400-zal bővítették a befogadó- képességet. Ezután hatezerrel többen nézhetnék meg egy-egy előadást a Balaton déli part­ján levő mozikban. A jövőben is nagy figyelmet fordítanak a mozik csinosításá­ra és korszerűsítésére. Még a második ötéves terv időszaká­ban felépül Siófokon az az 1500 személyes mozi, ahol filmfesz­tiválokat rendeznek majd. UGYE, NEM HÍZTAM? Ezt kérdezi a kislány anyuká­jától, aki diszkré­ten a háttérbe vonult. Hangjá­ban bizonytalan­ság van s az egészséges női hiúság csengése, mert ugye, mégis­csak borzasztó lenne, hogy egy fiatal csinos kis­lányt ily módon ragadjon magá­val a Balaton. A viz, a levegő minden étvágy- .erjesztönél többet ér itt a parton, s ha valaki nagyon vigyáz a vonalai­ra, bizony nem árt naponta prog­ramba iktatni az evezést, a regge­li tornát-^ m Egy tehetségkutató pályázatról és a% ÉDOSZ művelődési házról AZ UTÓBBI HETEKBEN többször megfordultam az ÉDOSZ művelődési házában. Sok törzsvendéggel beszélget­tem. Láttam arcokat naponta feltűnni a tv-klubban, más arcokat a kártyalapok mögött S mit titkolnám! Találkoztam olyanokkal is, akik — mint lepkék a lámpa fénykoréból — nem bírtak elszakadni a büfé közeléből. A sokféle ész­revétel, a rendszeres látogatók megjegyzései nem ösztönöztek volna körültekintőbb vizsgáló­dásra, ha nem vagyok jelen a művelődési ház által meghir­detett »-Ki mit tud?« pályá­zat két elődöntőjén. Később pedig a harmadik est műso­rán, a döntő vetélkedésen. Itt dőlt el, hogy ki amit tud, mennyire tudja. Ezeken az esteken kellett megfogalmaz­nia minden korábbi észrevé­telre — mondanom is fölösle­ges —•, hogy javarészük nega­tív — a receptet. Megállapít­va, hogy nem lehet alapvető SZTRÁJK HUMBULDlABAN Mikor a napilapok hírül ad- — Hát ez jellemző rátok — FXTX Műveknél, és az egy fő­tök, hogy a humbuldiai FUX kiáltotta Csálavári. — Azt sze- re eső termelés is a Pamflex- Művek dolgozói is csatlakoz- vetnétek, hogy a prémiumotok nél volt kedvezőbb. Végül tak a humbuldiai kárpitosok miatt hagyják abba a sztrájkot megmagyarázta, hogy a lépe- bérsztrájkjához, Csálavári, a a humbudiai munkások. Mert gestő elevátoroknál mutatkozó Pamflex főkönyvelője, úgy is, mire kell nektek a prémium? bevételkiesést ellensúlyozza mint a vállalati kupaktanács Hűtőszekrényre, esetleg Bervá- majd a humbuld munkások át- titkára az osztályvezetői érte- ra. A humbuldoknak viszont lagbér-emelkedése, és bevételi kezleten a következő javasla- nagyobb kenyérre. És a hum- korrekciót kért a prémium la­tot tette: s búid munkások azért ne egye- fizetéséhez. — Kedves elvtársak. Miután nek nagyobb kenyeret, hogy Miután a minisztériumi elv­ei FUX Müvek dolgozói is csat- nektek legyen hűtőszekrénye- társak a napilapokat és a mér- lákozták a humbuldiai sztrájk- tek és Bervátok. Ez ellen úgy legbeszámolót is elolvasták, en- hoz, javaslom, hogy vállaló- is, mint a vállalati kupaklanács gedélyezték a prémium kifize­tünk nevében táviratilag üdvö- titkára tiltakozom. tését, úgyhogy Baglyos is, Fe­zöljük a FUX-munkásokat, és — Hagyjuk most a titkársá- jes is megvehette a hűtőszek- kívánjunk sok sikert bérhar- godat — mondta Baglyos. rényt, illetve a Bervát. cukhoz. — Miért, mi kifogásod van Két héttel a prémium kifi­— Marhaság — szólt közbe ellenem? Otvenhét óta vagyok zetése után Baglyos örömmel lakonikusan Boglyas, a fődisz- ezen a poszton. Volt itt azóta újságolta Csalavárinak: pécser. háború? Nem. Volt itt azóta el- — Olvastad, mi történt? A — Miért volna marhaság? — lenforradalom? Nem. FUX-munkásolc végre megliap­kérdezte Csálavári. — Stimmel — mondta Fejes, ták jogos bérkövetelésüket, és — Azért — mondta Boglyas az igazgató, és lediktálta a szó- tegnap reggel fölvették a műn —, mert a humbuldiai FUX lidaritási távirat szövegét, Művek dolgozói szállítják ne- melyben sok sikert kívántak a künk a lépegető elevátorokhoz humbuldiai FUX-munkások- az agregát alátéteket. Ha a nak. FUX-munkások sztrájkolnak. És Csálavári főkönyvelő szö- nincs agregát alátét, ha nincs veges mérlegbeszámolójában a agregát alátét, nincs lépegető tervteljesítés helyett a hum- elevátor, és ha nincs lépegető buldiai helyzettel foglalkozott, elevátor, nincs tervteljesítés, s a vállalat relatív béralaptúl- csak kötbér és dögvész. lépését a humbuldiai bércsök­— És prémium sincs — szólt kenéssel magyarázta. Megálla­közbe Fejes, az igazgató. pította, hogy a Pamflexnél a — Sajnos, gz sincs — mond- tárgyidőszak-ban sokkal kévé­im • fődiszpécser. sebb gépállás volt, mint a kát. — Elég baj ez nekünk — só­hajtotta bánatosan a főköny­velő. cso­— Miért lenne baj? — dálkozott Baglyos. — Azért — válaszolta, szo­morúan Csálavári —, mert ha most sem teljesítjük tervünket a prémiumunkat már a jó Is­ten se tudja majd meghum- buldálni. Miklósi Ottó baj abban a művelődési ház­ban, amelynek hivó szavára annyi tehetséges fiatal jelent­kezik próbára tenni tudását, tehetségét. Megvallom — s tudom, hogy e vallomásban nem va­gyok egyedül —, a »Ki mit tud?« pályázattól sokfkai ke­vesebbet reméltem, mint ami­nek tanúja lehettem több száz emberrel együtt. Több, mint harminc jelentkező bizonyult méltóinak arra, hogy három szombat estén szórakoztassa a művelődési ház látogatóit Voltak itt versmondók, éne­kesek, zenészek, előadók, egyéb szólisták. Olyan műsort hoztak magukkal a tehetség­kutató pályázat részvevői a város különböző pontjairól, mintha előadásra mindig is együtt készültek volna. Azt hiszem, ez magáiban véve ékesszóló elismerés. Az első- döntőn még kevés volt a hall­gatóság létszáma, nem így a második és a harmadik alka­lommal Jaj volt a zsűrinek, ha szigorúbban mért! És mennyire összetartozó tudott lenni versenyző és közönség az önömben, ha a zsűri is azt a pontszámot szavazta meg a szereplőnek, mint amit a kö­zönség adott. Hárman nyertek első helye­zést: Takács Györgyné, aki a művelődési ház színjátszó cso­portját képviselte ragyogó humorral előadott magúnszá- mával; Wéber József honvéd táncdalénekesként, Parragi Zsuzsa pedig bűvészmutatvá­nyaival jutott az elsőséghez. De Földi Géza, aki hegedűszó­lóval jelentkezett, Orbán Jó­zsef honvéd, aki civilben az égjük budapesti irodalmi szín­pad rendezője és dramaturgja, Vatulik Erzsi, aki csak nem­rég tanult énekelni vagy Fá­bián Éva is sok örömünkre szolgáltak. A felsorolás ter­mészetesen nem jelenti azt. hogy az alkalomra alakult Mosoly egjűittes — amely egy kicsit bátortalanul, de bizta­tóan jól forgatta a szatíra os­torát — s a többiek nem já­rultak hozzá a vetélkedő si­keréhez. Dehogynem! MINÉL TÖBB ILYEN TE­HETSÉGKUTATÓ PÁLYÁ­ZATOT, minél több általános műveltséget szórakoztatóan íe- mérő szellemi vetélkedőt a jö­vőben! Igény van eme. Szá­molni kéül ezzel a művelődési ház vezetőinek. A kulturális munka természetéből fakadó követelmény, hogy a népmű­velési munkás rendszeresen tájékozódjon — éppen társa­dalmi hasznú tevékenységének hatékonysága végett — a kö­zönség igényeiről, egy-egy műsor, film, színházi est, egyéb előadás hatásáróL Meg­ítélésem szerint ez hiányzik még az ÉDOSZ művelődési ház életének gyakorlatából. Ez a művelődési ház ez idő sze­rint csak alkalmamként tud igazan kulturális központja lenni a cukorgyári városrész­nek. Pedig rendelkezésére állnak mindazok az anyagi, tárgyi, személyi föltételek, amelyek az elevenebb, össze- fogottabb művelődési élet meg­teremtéséhez szükségesek. Szeretnénk hinni, hogy a »•Ki mit tud?« pályázat — amely jól mutatta meg az ed­dig csak réskbcin kihasznál! erőket, lehetőségeket — nem olyan első fecske lesz, ami nem csinál nyarat az ÉDOSZ- bem- Nagy szükség van itt a »nyárra«, a programdúsabb, tervszerűbb életre. Sokan em­legetik az ÉDOSZ kulturális mevelőmunkájának azt a hős­korát, amikor úgyszólván semmi nélkül figyelemre mél­tó mimikát végzett a művelő­dési ház, amelynek most füg­getlenített vezetői vannak. Jól funkcionálnak vajon? Mű­ködik a művelődési ház taná­csa például? A környező üze­mek vezetői, párt- és tömeg- szervezeti vezet®, a város kulturális életének vezetői szentelnek-e elég figyelmet e művelődési ház munkájának? Csupa olyan kérdés, amelyre a tapasztalatok birtokában in­kább a nem hangozhat el, mint az igen. De lehet és kell is ezen változtatni. KelL mert a részeredményektől eltekint­ve az ÉDOSZ művelődési ház még máig is adósa kulturális életünknek. Többet- kell kap­nunk ettől a művelődési in­tézménytől, és elsősorban töb­bet keü kapniuk azoknak, akik ott élnek kint a város peremén! László Ibolya Utcatáblák Legutóbb a nyári iskola­szünetre ígérte a városi ta­nács, hogy rendet tesznek a kaposvári utcatáblák zűrza­varában. Azért ígérték a nyári vakációra, mert — úgymond — akkor felfogad­nak középiskolás diákokat e munka elvégzésére. Nos, ez az ígéret — akárcsak néhány elődje — be nem váltott ígé­ret maradt. Itt a nyár vé­ge, vége szakadt a gyerekek vakációjának is, csak a régi utcatáblák maradtak kicseré- letlenül. Meg kell hagyni: a városi tanács illetékeseit nem lehet megvádolni azzaL hogy elsietik a dolgot. Vagy talán a kaposváriak és az ide láto­gató vidékiek tájékozódási képességét akarják ily mó­don is fejleszteni? -j , »*4 1 Karácsonyfa műanyaghó Varsó közelében megkezdte működését Lengyelország el­ső karácsonyfagyára. A gyár­ban műanyagból készült 0,5 —2 méter magas, összerak­ható karácsonyfákat készíte­nek. A gyár kapacitása évi 100 000 karácsonyfa* Szirénázó Ivar Kalbora svéd mérnök feltalálta a szirénázó vasa­lót. Egy beépített készülék ellenőrzi, hogy mozog-e a vasaló, és hogy mennyire melegedett föL Ha a vasaló négy percnél hosszabb ideig egy helyen áll, és alsó felü­letén állandóan fokozódik a meleg, akkor az egész ház­tömbben hallhatóan megszó­lal a fogantyúban levő sziré- na. Így akarják elkerülni a bekapcsolva hagyott vasalók­kal könnyelműen okozott tűzeseteket Barna tejesűregek Angol és svéd szakértők egyetértenek abban, hogy barna tejesüvegeket kell gyártani, mert azokban meg­marad a tej kellemes ize. Csökkentik ugyanis a nap­fénynek a tejre gyakorolt káros hatását. A tej nehezeb­ben romlik meg ezekben az üvegekben. Káromkodások gyűjteménye Az athéni telefonoskisasszo­nyok érdekes ajándékot nyúj­tottak át a görög postaügyi minisztériumnak. Könyvet ál­lítottak össze arról a körülbe­lül tízezer káromkodásról és nyomdafestéket nem törő ki­fejezésről, melyeket a türel­metlen telefonálóktól kell el­tűrniük. Miért csodálatra méltó Picasso Arra a kérdésre, hogy lei a legcsodálatraméltóbb férfiú, McNamara amerikai hadügy­miniszter így válaszolt: »Picasso. Nincs még egy ember, aki ilyen drágán tud­ta eladni az olaját .« (McNa­mara pedig csak tudja, hi­szen olajmilliomos!...) * mm® Mám Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-ÍG. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrztínk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: <, Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. ?‘:iőfi7,etési di.i eev hónapra tl Fi Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents