Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

Péntek, 1962. augusztus 3. 3 SOMOGYI NÉPfriW MHMifMMM Badacsonyból hajó érkezett. Fedélzetén sok-sok jó hangu­latú leszállni készülő. A mat­rózok ügyes mozdulatokkal dolgoznak, még néhány má­sodperc, és a Csobánc odasi­mul a kikötőhöz. — Gyerekek, ne menjünk még haza! Fölsétálunk a száz­ötven éves présházhoz. Köz­ben megnézzük az egykori fo- nyódi várat, is — javasolja valaki a társaságból, aztán kart karba öltve megindul a menet. Dicső napok A dunántúli szlávok behódo- dolása után Árpád nomád éle­tet élő seregei felosztották a Balaton vidékét is. Írásos em­lékek vannak arról, hogy Kop­pány vezér birtokolta a So- mogyvár körüli vidéket egé­szen a Balatonig. A nagy lá­zadás leverése után birtokait elkobozták. A római egyház tizedszedői 1332-ben kelt tizedjegyzékük- ben már megemlítik Fonoldot. Ez a legrégibb emlék innen, és ettől kezdve már egyre gazdagabb adatokkal találko­zik a kutató. Néhány évszá­zaddal későb Fonold aranybe­tűkkel írta be nevét a törté­nelembe. A török 1541-ben elfoglalta Budát, 1543-ban elesett Szé­kesfehérvár, 1555-ben pedig a budai Tujgon basa támadásá­nak lesz áldozata Kaposvár. 1566-ban Szulejmán Szigetvár várát ostromolja. És a győze­delmesen előretörő török se­regek Fonyódnál megtorpan­nak. Palonai Magyar Bálint vár­kapitány, Szigetvár egykori hadnagya, Fonyód várura cso­dával határos módon sohasem marad alul az összecsapások­ban. Gyakran próbára teszi a •törökök bátorságát. Lovasai val sokszor Karúdig portya- zik a vidéken. Olyan harci kedve van ennek a hős kato­nának, hogy több esetben Bécsből kap parancsot: a fegyverszünetet tartsa meg, és a törököt ne háborgassa, 1558- ban Magyar Bálint 25 vitézé­vel védi a várat. Ekkor indul meg a pécsi, a simontornyai és a kaposvári török seregek közös támadása Fonyód ellen. eseményről: ».»,Kimentünk vala titánok, hogy innen el- tágulának. Kilenc fejet vet­tünk, és három elevent fog­tunk. Fő embereik elhullot­tak, egy jeles vajdájuk is, ki­nél jobb vajdájok nem volt. Itt vagyon a feje...« 1570-ben a török várat épít a fonyódi vár ellenében Balatonszemes határában. De Fonyódot mé­giscsak Magyar Bálint halála után tudják elfoglalni. Fonyód története L. Új élet a romokon Nádasdy Ferenc Vas megyei főispán írta 1575-ös jelenté­sében: »Fonódot megwothék, az benne walókath mind le- wághták, testeket megh ég­hették. ..« 1726-ban Fonyód még lakat­lan. 1758-ból való az első anyakönyvi bejegyzés. 1828- ban pedig a kilenc házból ál­ló puszta 88 lakossal Lengyel­tótihoz tartozik. Új élet kezdődött a törökök elpusztította faluban. Lengyel Gáspár földesúr szőlőt tele­pített a domboldalakon,, és a következő években már hatal­mas szőlőtáblák jelzik a fej­lődést. Rövid idő alatt meg­háromszorozódik a lakosság száma. Aztán jön 1848. Adatok van­nak arról, hogy a fonyódi fér­fiak mind hadba vonultak a szabadság zászlaja alatt. Ku­tatók jegyezték föl azt is, hogy a fonyódi öregek szerint Kos­suth Lajost egy fiatal halász, Keresztes Mihály vitte át csó­nakjával Somogyból Zalába, amikor ezen a vidéken bújdo- sott. Bár ennek a szájhagyo­mánynak történelmi alapja nincs, hiszen Kossuth nem ke­rült olyan helyzetbe, hogy er­ről a vidékről menekülnie kel­lett volna. Annál inkább rá­illik a leírás Noszlopy Gáspár kormánybiztosra, aki a sza­badságharc után valóban er­ről a vidékről menekült a Ba­kony rengetegeibe. Noszlopy azt írta egyik levelében, hogy ha támogatást kapnak kül­földön, és újra visszatérhet­nek, akkor »várat építenek Fonyódon. 1880-ban már 332 lakosa van a falunak. 1893-ban Zieh Béla támogatásával megalapítják Bélatelepet. És egy nagyon Magyar Bálint így ír erről azI érdekes adat: 1894-ben a Bala­toni Társaság szorgalmazására Fonyód-Bélatelep kapott elő­ször vízvezetéket Somogybán. 1905-ben Fonyód kiválik Len­gyeltóti határából, és önálló helyiség lesz. A fürdőtelep kialakulása Néhány adat erejéig még érdemes visszapillantani a múltba. A déli vasút kiépítése adta az új lendítőerőt Fonyód fejlődésének. Rövidesen meg­indultak a telekkijelölések és a parcellázások. Alig telt el egy évtized, és Fonyódnak már három üdülőtelepe volt: Bélatelep, Sándortelep és az eredetileg szőlőnek parcellá­zott Máriatelep. Amikor 1896- oan megépült a kaposvár— fonyódi vasútvonal, ugrássze­rűen megnövekedett a lakos­ság száma. 1941-es adatok sze­rint már 2330 ember él itt. Fonyód vonzza a vendége­ket. Az itteniek azonban gyak­ran mondják, hogy községük sok mindenben visszafejlődött. Igaz, hogy Fonyódnak 1939- ben öt szállodája és 120 nya­ralója volt, és az is igaz, hogy ezek a szállodák nem a dol­gozók javát szolgálták. Ma mintegy 3000 villa és üdülő áll a vízparton. De szálloda csak egy van. És ez az egy nagyon kevésnek bizonyul. Gondoskodni kellene újakról, hiszen nagyon sokán keresnék föl ezt a csöndes, családias jellegű üdülőtelepet. Érthető, hogy . máról holnapra nem lehet mindezt megvalósítani. De kell, és nem tíz év múlva kell mindez. — Ez volt Fonyód törté­nete. Most menjünk be a prés­házba. Azt mondják, hogy itt' lehet a legízletesebb sült ha­lat kapni, és itt csúszik rá legjobban a bor is. Németh S.—Polesz Gy. A harminc szórófejes öntözőberendezéssel egyszerre két hold területen tudnak lo­csolni a tahi Egyetértés Tsz kertészetében. Percenként kilemcszáz liter vizet csősze­rűén permeteznek szét a földekre, Zicsi észrevételek és javaslatok nak segítenie kell, ezt várja tőle a tsz vezetősége. Minde­nekelőtt a pártszerű magatar­tás és viselkedés szabályait kell tudatosítania, hogy ne forduljon elő kocsmai duhaj­kodás és más, párttaghoz mél­tatlan eset. Jóllehet Farkas elvtársnő példát mutat a munkában — a szövetkezet' legjobb barom­fitenyésztője; —, vannak hibái is. Főként az ő önfejűségénekj makacsságának tulajdonítható, hogy a község vezetői nem tudtak közös nevezőre jutni, Törekedjen a jó kapcsolat ki­alakítására, s szakítson téves nézeteivel. Lássa be, hogy a végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott hozzászólások nem a »lejáratását« szolgálták, híj- nem a helyes utat mutatták meg. S ha megszívleli őket, akkor jó irányba fordul majd az alapszervezet munkája, megjavul kapcsolata a tsz-szel és a tanáccsal. A Tahi Járási Párt-végre­hajtó Bizottság nemrég Zicsen tartotta ülését, s megtárgyal­ta a község gazdasági és poli­tikai helyzetét. A vitában és az összefoglalóban hasznos ja­vaslatok hangzottak el. A zicsi Búzakalász Termelő- szövetkezet tagjai az idén mintegy 30—35 holddal több háztájit használnak az alap­szabályban megállapított te­rületnél. A járadékos és nyug­díjas szövetkezeti tagoknak például megadták a 800 négy­szögölet, tekintet nélkül arra, hogy kapott-e már a család­ban valaki háztájit, s ha igen, mennyit. Bár a községi tanács végrehajtó bizottsága már négy hónappal ezelőtt napi' rendre tűzte a háztáji földek rendezését, de határozatot nem hozott. Mielőbb intézked­niük kellene, hogy a szabály­talanságot megszüntessék. A tervezett termésátlagot — a jelenlegi becslés szerint — csak kukoricából, cukorrépá­ból, napraforgóból és takar­mányrépából érik el a többi növénynél mintegy 160 000 fo­rintos kiesés várható. A kuko­rica többlettermésével és a cukorrépával ellensúlyozzák a kiesést, s úgy vélik a munka­egység értéke megfelel majd a tervezettnek. A tagok szorgalma kielégí­tő. Schmidt István elnök sze­mélyében hozzáértő, előrelátó vezetője van a szövetkezetnek. Ám neki is és valamennyi tsz- tagnak is a javát szolgálná, ha hatékony támogatást kap­nának a helyi pártszervezet­től. Farkas Istvánná párttit­kár azonban vonakodik a se­gítségnyújtástól. A 17 tagú alapszervezet tevékenységét szinte nem is lehet észreven­ni a községben, annyira jel­lemző rá a semmittevés. Ve­zetőségi üléseket nem tarta­nak, a taggyűléseken nem hoz­nak határozatot. A pártti-tkár­W M ár nem néznek le Szőke hajú, eleven teremtés Lelovits Ilonka, a miklósi tsz állatgondozója. Nem lepődik meg, amikor arról kérdezget­jük, hogyan találta meg he­lyét a tsz-ben. Guzi Mihály — Becze Károly: — Hosszú sora van ennek — mondja. — Még iskolás voltam, amikor a nyári szünidőt már a tsz-ben töltöttem. Szüleim betegesek. Ahogy elvégeztem az általánost, én mentem he­lyettük dolgozni. Tavaly au- *gusztusban kerültem át az ál- _♦ lattenyésztésbe. Nem volt ez i /5/iíip^/iWí n Iasin 1a ifi 1 AZ 57081-ES 1 ♦ egyszerű. Sokan akartak ide rvjgß wy*j M*? tóttá a friss kenyeret. Nagyszerű a kenyér.;. -jönni. Különösen a férfiak, Gazso sietett vissza a beteg- ,mert itt lehet keresni. A szobába, megkezdte a gyenge 1-Jísz vezetöse mé is engem dlataafit ^^hbálasztott. Én meg úgy érez­w LTgyfevHi Ätem, megvetnek azért, mert a betegeknek. Azok halakod-;^’ ^ lettem^ Vasárnap, ha a lányok szó- szepen rendbeszedtek a szobát. t kozni mentek> nem mulasz­egefzsegugyi delutan 'xtották el, hogy megjegyzést ne sétált a felső erdőbe ahol ko-Xt fc „Te mé etetni, mi szonetet mondott a fiuknak aiJ" táncolni« — mondták segítségért. A magyarok _so-;we?,legyS2:er. Lenéznek engem wvuf • „b,®szelge'tteIb végül j— gondoltam sokszor. De azért Tölteni akart, azonban meg- Hátasa sietett, az udvar ve- Koltai Kálmán tizedes figyel-♦ mara(itam. Egyszer Magdus né- lepetten tapasztalta, hogy az gébé, a sütöde felé. Most is meztebte Gazsót. „ Jni, vagyis Luncz Sándomé, a parancsnokom... Mert az üveg kifogyott. Lhan Nung és az inas-féle fiú ~ w<-íe ,l™*1- . Jtanácselnök ezt mondta ne­disznó! önző, kegyetlen, kimé- — Megyek — mondta gyor- voltak benn... teljesenbesoteteaik,akkor mar. kem. „Ilonka, dogozz csak, ne letlen... Ha kártyázni van sara—, hozok még egy üveggel — Jó reggelt.;. A kenyere- ajánlatosa bennszuiotieKJ^ nézd> hQl> g mit CSináisz, kedve, nekem le kell ülnöm — Nem, nem hadnagy úr. mért jöttem... írní1”1 , . fmert annyit ér az ember, vele és kártyáznom kell.. Nemsokára éjfél. Ilyenkor Amint a vietnami férfi a „ búcsúzott Samennyit dolgozik!« Ezután És veszítenem!... Érti?... már nincs nyitva a karatin polchoz ment, Gazsó észrevét- es elindult visszaiele. Kiyan-|nem törgdtem a lányok meg­veszi tenem kell, pedig ripityá- sem. _ lenül intett neki, a fiú felé ísii^,reze?f^fa kunykok/ekí’5 jegyzéseire!’, ra verném, elnyerném még a — No és?... Azt hiszi, nem biccentve. félhomályban észrevette a* — Tavaly konyhabútort vet­gatyáját is... Ha a kapitány akad szállásomon egy üveg — Beszélhetsz előtte égionlsfa — Nemrég kerültem kite Na-Facba. Van ’ egy disznó körülötte, mint egy most már ne... Inkább hol- togatásod alkalmával nem ellenkezőleg, meghajoltak és? mulatni akar, vele kell tarta- pálinka? nőm, ott kell sürögnöm, fo- — Tudom, hogy akad. rogno-m cselédnek... És én megte- nap este. szem... Ivott. — És ugye most csodálko­Z1<k:’. folytatta a hadnagy. ekndLdt szálláshelye felé. — Én, aki sebzett szívvel, semmivel sem törődve, meg­halni jöttem ide, most alkal­mazkodom és kétszer is meg- godolo-m, mielőtt fejjel neki­mennék . a falnak... Nem tu­_ bennszülötteket, .de azok nem^ keTesetemböl_ 311 mun. De mondta halkan Lhan Nung —, tettek barátságtalan mozdula-t ^Hegységem volt. Májusban 110 nem ért franciául. Minden Iá- *?kat, Yfgy megjegyzéseket; J hízott sertést szállítottunk el, ♦ ezeket én hizlaltam. Most csak ' T0 disznó van a kezem alatt. küldhetem ki. Még gyanút mosolyogtak. ..... — Rendben van... De hol- fogna. cukorrépa-kapálást is vál­nap ismét eljöyök... Feltette- — Ide figyelj — kezdte fYteY,el bal ezert nevetikj ________Ked nagyon a munká­nál... Gazsó, amint átvettem a ke- “■ Zavartan végignézett ma-t ___________________________ F elállt és dülöngő léptekkel nyeret. — Én küldeni akarok öe nem talált semmi ki- --- - - - - - - valamit... Kivel és hogyan f°gasolni valót. Még egyszer juttassam ki az erődből?... visszapillantott a bennszülöt­„„„. __, ,, , . , ... tekre, de azok továbbra is ba­G azso másnap korán reggel - »Szennyest« akarsz kul- rátságosan mosolyogtak rá... szambavette a gyógyszer^- dem? Kezdte ^elmetlenül érez-, tetet. Örömmel állapította - Hat ezt honnan tudod? ni magát... Nem tetszett neki,! (Tudósítónktól)------------------------------------------ meg hogy az erőd bőven el - kerdezte a legiomsta meg- hog egyszerre ennyi ismerőse! ^udo^n^° ■> _ d óm, bűn-e ez? Ha igen, köp- van latva gyógyszerrel es kot- lepődve akadt... Miért köszöntötték?...! Ü] oktatasl intézményéi jön szembe... Megalkudtam szerrel. Meg nagyobb volt az Lhan Nung mosolygott. Tudnak valamit?... És hon- \ gazdagodik megyénk az uj volna magammal, a halállal?... öröme, amikor rájött, hogy itt Tudom... Szóval innen najl?. # s Ezt feltétlenül szóvá-♦ tanévben. Az állami gondozás­Nem tudom... De most már vezettek napot sem a ezen a módon nem tudjuk ki- teszi má*nap Lhan Nungnak...:ra szoruló fiúgyermekeket ed­nem dobnám oda olyan köny- készletről, sem a felhasznalas- juttatni. De holnapra hozom Ébresztőkor már talpon* , ... nyen az életemet!.. Sok ha- ról_%_ akárcsak Bá-Kánban. az utasítást... Vigyázz!... Itt volt . Kiült a bete^zoba!dlg a szomszédos megyékbe előtti padra friss levegőt szív- ♦ vinni, mert nem voL ni. Körülbelül húsz méterrel:alsó tagozatú fiúnevelő mte­egység, mert szobabútort sze­retnék venni az idén. — Ahogy teltek a hónapoki úgy maradtak el a megjegyzé­sek. Igaza volt Magdus néni­nek. Munkámat megbecsülik. A tavasszal történt: elszámolni voltam a tsz-irodán. Bejött Fe­ri bácsi, a tsz-elnök, s ezt mond­ta: »De jó, hogy itt vagy, Ilon­ka, gyere be hozzám.« Elgon­dolni sem tudtam, mit a kar. »■Volna kedved a Szovjetunióba utazni?« — kérdezte. Nagyon megörültem. Úgy volt, hogy májusban megyek. Az út azon­ban elmaradt. Fájt egy kicsit, de aztán elfelejtettem. Végez­tem tovább a munkám, úgy, ahogy kell. Most két hete, va­sárnap, épp amikor etettem, megállt kerékpárral mellettem Feri bácsi, s ezt mondta: »Meg­hoztam az örömhírt, Ilonka!« Nem hittem. Megmutatta a pa­pírt, hogy augusztusban juta­lomüdülésre utazom a Szovjet­unióba. Szüleim boldogok, azt mond­ják, örülnek, hogy ilyen lá­nyuk van. Én viszont tudom, hogy nemcsak a magam akara­tából lettem ilyen. Segített ne­kem Magdus néni, Feri bácsi, Ádám bácsi, az állattenyésztés brigádvezetője, s talán azok is, akik elein,te lenézték munká­mat ... F. A. Iáit láttam már, sok bajtár- Ézek szerint nem lesz nehéz a német!... sam elesett... Éppen ezért hogyan^ kerül Gazsó sarkon fordult és ke­egy kicsit megtanultam be- a küldemény 3Z. erödböl?.... délyesen üdvözölte a belépő távolabb vietnami lányok és|zetünk. 'Nemrégiben helyre- JLi az életet Persze, én SSSTTvÄS ^ h-!Vatták éles hé-1^Tzárnyt ft­már, ha életben maradok, sem gis ki kell juttatni az erődből külddt°’ kérdezte! készített3' ^mmfsrnádtörzse-* 10 éves korú állami gondozás­megyek haza Párizsba.. .Nem, a csomagot... De hogyan. n , két. Az egyik asszony kíván-1ban levo fiuk reszere szeptem Lhan Nung bizonyara nem -~^llekn “ c«an Gazsó felé nézett, aztán J itt nyibk meg a gyér­ki mosmvalo szennyest... örömmel^a neniet. — Te iga- szorga,m„san munkálkodott! mekotthon. Nyolc hálószobát soha többé! Elmegyek... mit tudom én hová... Csak el.. minél messzebb... Valamilyen más kell találniuk... megoldást zán gavallér ember vagy. — Mesén — magasra tar­tovább. i rendeztek be, s biztosították a (Folytatjuk^ * feltételekül begy kényelme­Százszemélyes fiúnevelő gyermekotthon nyílik Nágocson sen érezzék majd magukat a gyermekek. Az intézetben élő fiúk együtt járnak majd a - ’ socsi fiúkkal a kastély más k szár­nyában levő általános * kólá­ba. Ennek korszerűsítésére és az otthon felállítására álla­munk jelentős összeget — csaknem kétmillió forintot — költ. Az intézet lakói közül a nagyobbak nemcsak tanulnak, hanem hetente pár órát se­gédkeznek a 2000 négyszögö­les kertészetben is, s elsajátít­ják majd az alapvető kerté­szeti tudnivalókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents