Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. augusztus tX SomygiMißlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10. 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÜ&» LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: « Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetést díi esrv hónapra 11 Pft Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Egy hivatalos bejelentés margójára Kerr Lippmann-nal szemé­lyesem ugyan nem találkoz­tunk, de ebben az esetben nem is az a lényeges, hogy le tud­jam írni alacsony vagy so­vány, magas vagy kövér vol­tát. Az sem sokat számít, hogy a haja színét vagy orra vona­lát megrajzolom-e. Herr Lipp- manm a helsinki fesztiválon nem egy küldött, egy vendég, egy személyiség volt egysze­rűen. Ez az egykori kassza­rabló azt a nyugatnémet szel­lemet és agresszív politikát tes­tesítette meg, amely a 18 000 fiatalnak a béke, az emberi jo­gok, a függetlenség melletti békés demonstrációját, szín- pompás összejövetelét igyeke­zett megzavarni. A nyugatnémet ügynök álné­ven a háttérbe vonult, s a ku­lisszák mögül igazgatta ügynö­keit, akikkel viszont lépten- nyomon lehetett találkozni a finn főváros utcáin. Fesztivál­jelvénye volt annak az NSZK- beli fiatalnak, akit például a Mamnerheimtáe-n láttam meg először. Helsinki főutcáján, a Svéd Színház közelében ütött tanyát ez a huligánszakállas ifjú, s a vita mér javában folyt, amikor odaértem, — Nevetséges — üvöltözte , csak egy Németország van: a mienk. És mi demokráciát akarunk. Mi képviseljük az iga­zi' német szellemet. — A militarizmusra gondol? — vágott vissza gúnyosan egy férfi, akiről később tudtam, csak meg, hogy újságíró a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. — Gátat akarunk vetni a kommunizmusnak! Ha kell, fegyverrel is! — De ez csak régi világural- nrü törekvéseik leplezése! — Természetes:, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak el kell foglalnia az őt meg­illető helyét a világban! — S ha kell, fegyverrel is? — csapott le a szakállasra a drezdai újságíró. — Maga szovjet ügynök, ma­gával nem lehet vitatkozni — kapkodott Láppmann úr sa­rokba szorított pribékje. — Be­széljen inkább arról, hogy miért szökik át annyi fiatal az NDK-ból hozzánk. Itt szóltam közbe. Májusban a Német Demokratikus Köztár­saságban jártam, és a nagy textilvárosiban, Kari Marx- Stadtban alkalmam volt nem egy, de sok olyan fiatallal be­szélni, akik az NSZK területét hagyták el, és a Német De­mokratikus Köztársaságban akarnak élni. Csak Rudolf Amsra hivatkoztam, aki a vesztfáliai tartomány egyik kisvárosában, Sostban volt ke­reskedelmi tanuló. »Reggel nyolc órától este hétig kellett dolgoznom — idéztem szavait. — De nem a szakmát tanul­tam. A tulajdonos gyerekedre vigyáztam, bevásároltam és ta­karítottam... A keresetem pe­dig olyan nyomorúságosán ke­vés volt, hogy éheztem. Ami­kor átjöttem, én nem azt mond­tam, hogy a szabadságot vá­lasztom, egyszerűen csak élni akartam, és tanulni szerettem volna. Amire vágytam, itt megkaptam,...« A vitának az vetett véget, hogy rendőrök jöttek, és »föl­kérték-« a részvevőket a cso­portosulás azonnali megszün­tetésére. Ez a közbeavatkozás aztán mindannyiszor megtör­tént, amikor a feszttválellenes agitáció vagy az egyes részve­vő országok elleni hordószó­noklatok, demonstrációk nyil­vánosan játszódtak le. Hófúvások ausztráljában _ Majdnem egész Ausztrá­liában szokatlanul hideg időjárás köszöntött be. Egész sor államiban nagy hó esett. Tasmaniában hótakaró fedi az állam területének há­romnegyed részét. Hófúvások következtében egyes útvona­laikon megszakadt a gép- járműközlekedés. Más álla­mokban, köztük Üj-Dél-Wa- lesben és Victoria államban a hófúvás miatt szintén megszakadt a gépjármű­közlekedés, s zavarok kelet­keztek az áraméllátásbam, valamint a távíró- és tele­fonszolgálatban is. * * * Madridban harminc éve nincs operaház A madridi állami opera- ház épülete több, mint 30 évvel ezelőtt, a polgárhábo­rú idején kiégett. Azóta a kétmillió lakosú spanyol fő­városnak nincs operaháza. Az ólasz születésű Eoli Neg- rini argentin pénzember most ajánlatot tett, hogy leg­később egy éven belül föl­építi a madridi operaházat, ha ennek fejében 30 évre szóló szerződést kötnek ve­le, és rábízzák az operaház gazdasági vezetését. A mad-‘ ridi hatóságok egyelőre nem döntöttek az ajánlatról, majd az ősszel — a nyara­lási idény végén — foglal­koznak vele érdemben. * * * Amerikai biztosító- társaságok adataiból Amerikai biztosítótársasá­gok statisztikai adataiból ki­derül, hogy az Amerikában előforduló közlekedési bal­esetek után egy év alatt több, mint 1500 millió dol­lár biztosítást fizetnek ki. Igazán érthetetlen, hogy a biztosítók emellett még szép profitot is bezsebelnek; * * * A washingtoni adófizetők a múlt esztendőben több, mint 100 000 dollárt fizettek ki vandál fiatalok által be­tört iskolaablakok pótlására. * * * „Elektrosztatikus entyT egy egész város védelmére Egy firenzei mérnök, aki­nek már több feltűnést kel­tő műszaki találmánya van, | most úgynevezett elektro- : sztatikus ernyőt szerkesztett. Ez a készülék állítólag al­kalmas arra, hogy igen nagy területeket, tehát kisebb vá- Fosokat, repülőtereket avagy kikötőket megvédjen az eső­től vagy a ködtől. A talál- ! mányról további részietek még nem kerülitek nyilvá- ínosságra, de máris több iparvállalat érdeklődik Lu­ciano Cinotti mérnök érdé- í késnék hangzó készüléke 5 iránt Az ANSA olasz hír- > ügynökség szerint Cinotti j eddigi találmányai közé tar- j tozik az úm. mesterséges j gyep, amellyel Nyugat-Né- í metországban most kísérle- | teznek.^ v < alakú épület. Az U bal szár­nyán húzódik a istálló össze­építve a cselédházzal. Ember és állat egy födél alatt! Ge­nerációk éltek itt, trágyahal­mok szomszédságában, abból a kútból merve a vizet, amely 6—8 méterre sincs az árnyék- székektől! Egyszóval van leszámolni-1 valóink a múlttal. És magunk is adósai vagyunk magunknak azért, hogy ez az eldugott pusztácska vajmi kevesett vál­tozott De... ez az egy évvel! ezelőtti észrevétel egészség-! ügyi szerveink részéről csak j nem volt hiábavaló. Látszólag; volt csupán az. Mert lám, a; Nagybereki Állami Gazdaság; három és fél milliós költség-! gél még az emlékezetből is ki-! törli Sáripuszta mai képét.! Bontják a valamikor szabad- tűzhelyes cselédlakásokat. A j földes, nyomorúságos szobák­ból parkettás lakásokba köl­töztek és költöznek az embe­rek. Ezek a lakóházak már messzire vannak az istállótól. Költöznek a sáripusztaiak az új lakásokba, és ez a lénye­ges. Két év múlva Sáripuszta a Nagybereki Állami Gazda­ságnak egyik legkorszerűbb egysége lesz. Még kétmillió- hatszázezer forint vár fel- használásra. Ma még sok a bántó a pusz­ta képében? Sok! De ezen a képen már egyre több a kul­turáltság vonása. És talán mi­re egészen új arcot ölt az egy­kori földesúri uradalom, ad­digra az emberek is jobban tudnak majd vigyázni arra, ami egyformán mindannyiufcé. A veszedelmes rovartenyé­szetet hamarosan elszállítják. Eszközök hiányában késett ed­dig ez a munka; Egy dolgot azonban nem árt leszögez­nünk. Azt nevezetesen, hogy sűrűbb időközökben lepjék meg egészségügyi ellenőrző szerveink a falvakat, az álla­mi gazdasági egységeket. Sá­ripusztát »fölfedezhettük« vol­na korábban is, és akkor most kevesebb, egyszerűbb volna a dolgunk! László Ibolya A feszttválellenes erők azon­ban nemcsak közvetlen formá­jú megnyilatkozásaikkal igye­keztek megzavarni a találko­zót. A Képzőművészeti Főisko­la épületében például egypár nappal a fesztivál kezdete előtt nyitotta meg kapuit az »Ifjú Amerika bemutatkozik« című kiállítás, amelyet a fesztivál kultúrrendezvényednek ellen­szereként próbáltak bevetni. Minden estére dzsesszhangver­senyt hirdettek, ami köztudo­másúan vonzza a fiatalokat — világnézetre, fajra és nemre való tekintet nélkül. Már kevesebb sikert arattak a prédikátorok, az Oral Ro­berts Evangelistic Association nevű, USA-ban működő szekta »véletlenül« Helsinkibe tévedt ügynökei, akik a finn főváros legnagyobb terén, a pályaud­var mellett állítatták fel han- gosíkocsijukat, s a nap folyamán többször, több nyelven, nyilvá­nos szónoklatokban szólították fél az eltévedt báránykákat a nyájhoz való visszatérésre. A »báránykák« azonban megle­hetősen közönyösen hallgatták őket, s megfigyeltem, hogy a környező szemétkosarak dugig megteltek kiadványadfcbaL A fesztivált sem Herr Iipp­mann provokátorjed, sem a vá­lasztékosabb eszközökkel dol­gozó, evangéliumot hirdető, vallási comicsfüzeteket oszto­gató és dzsesszhangversenye­ket rendező amerikaiak sem tudták megzavarni A VIII. Vi­lágifjúsági Találkozó éppen olyan pazar, színpompás ünne­pe lett a világ ifjúságának, mint az eddigiek, s mint azok lesznek, melyeket ezután ren­dez majd meg magának az öt világrész fiatal népe. tiuody György FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL A film a »Megyek az is­meretlenbe« című elbeszélés nyomán készült Danyül Hrabrovzskij forgatókönyve alapján. Rendezője Mihail Romm, a henin-filmek alko­tója. Egy fiatal tudós kuta­tómunkájáról, áldozatkészsé­géről, a tudomány fontos sze­repéről, a háború és béke problémájáról szól a film. A főszereplő Alekszej Batalov, a »Szállnak a darvak« és több szovjet filmből ismert filmszínész. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC PROVOKÁTOROK, HORDÓSZÓNOKOK ÉS PRÉDIKÁTOROK akkoriban, amikor Sáripuszta gazdája nem a Nagybereki Állami Gazdaság volt. Osztoz­kodjunk csak meg a felelős- őségen, mert Sáripuszta eseté­ben nemcsak kétezer mázsa lelhordatlan trágyáról, legyek felhőjéről, szennyezett ivóvíz­ről van sző! Nem. Felelőssé­günk korábbi keltezésű. Ak­kor kezdődött, amikor a Hu- nyadyak, az egykori urak lá­ba alatt »meggyulladt« a ki­osztott föld, és kicsúszott tal­puk alól a majorság; Amikor Sári puszta a mienk lett. A major jó messzire épült a ■kastélytól. Ügy látszik, a Hu- nyadyak nemcsak a Tiborcok csizmájának patkójától féltet­ték a szép fényes padiatok A szagtól is féltek. Hogy alvóit uraság nem tett ember és ál­lat között különbséget, azt még most is tanúsítja egy ü Miskolcról jött a Balaton partjára ez a kislány, s a nyugalom, a napfürdő, az egyedüllét — csupán egy jó könyv társasága — volt legfőbb óhaja e két hétre. Ezt vallotta magáról, s amikor elárulta, hogy műtősnő a miskolci kórházban, megértettük, hogy a fárasztó és idegtépő munka után valóban ez lehet számára a leg­szebb ajándék, a gondtalan pihenés«». Vörös Csillag A MILADY Nemrégen mutatta be film szinti áy.unk- a Dumas regényéből készült Három testőr című filmet, ennek folytatása »A Milady bosszúja«. Treville úr a szoká­sos szemlét tartja a palota udvarán. OF YOSSZŰjA névsorát, de hár­man — A thos, Por- thos és Aramis *= hiányoznak. Ekkor érkezik meg Roche­fort gróf, és gúnyos udvariassággal közli, hogy ne várják a három testőrt, mert éjszakai csendháborl- tásért letartóztatták őket. S valóban, a három fiatalembert most kisérik be a Bastille-ba. D’Ar- tagnan nem hagyja cserben barátait, ter­vet kovácsol kiszaba­dításukra. Hogyan si­kerül megmenteni a testőröket, mi törté­nik a szép Milady- vel, milyen kalan­dokon megy keresz­tül a négy jó barát — ezt tudhatjuk meg a filmből. A Nagybereki Állami Gaz- daságoz tartozó Sáripusztára legyik egészségügyi szervünk hívta föl a figyelmet panaszt léméivé az itt uralkodó állapo­tok miatt. Úgymond a legele­mibb egészségügyi szabályo­kat és utasításokat sem tart- |ják be; állami gazdaságaink egységei között ez a legelha­nyagoltabb ; kétezer mázsa trá­gya rontja a levegőt az istál­lók és a lakóházak szomszéd­ságában; nincs munkásvéde­lem, és így tovább. Végül az |van a panaszban, hogy az il­letékesek felhívták már a gaz­daság figyelmét egy évvel ez­előtt is a sáripusztai állapo­tokra, a helyziet azonban vál­tozatlan maradt. Nem maradt! De menjünk ; talán sorjában. Igaz, a beje- Olentés nyomában tett látoga- Otásunkkor még mindig ott bűzlött a tömérdek trágya. Igazolhatjuk annak az állítás­inak valódiságát is, hogy Sá- ripuszfca a legelhanyagoltabb az állami gazdasági egységek között. Maga ez a tény is ítéletre késztetheti az embert. Szabad Ifjúság EGY ÉV KILENC NAPJA ?Ám nem is olyan egyszerű az ^ítélkezés. Nem egyszerű azért, 5 mert amit esetleg tavaly lát­ottunk meg, meg kellett volna ^látnunk korábban. Még talán

Next

/
Thumbnails
Contents