Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

f TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK1 ARA: 50 PILLÉK m. évfolyam 154. SZÁM SZERDA, 1962. JÚLIUS 4. Mai számunk tartalmábőlt ígéret (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Az életnek tanulnak <6. o.) Az időszerű mezei munkák állásáról tanácskozott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen részt vett Né­meth Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Molnár Imre, a megyei ta­nács főagronómusa tájékoztat­ta a végrehajtó bizottságot a nyári munkák helyzetéről: a növényápolási, a szénabetaka­rítási és az aratási munkákról. Elmondotta, hogy a nagy ara­tás megkezdéséig mintegy 10— 12 nap áll még rendelkezésre. Ez alatt az idő alatt el lehet, és el is kell végezni a növényápo­lást, a betakarításra váró szé­na behordását, valamint a bí­borhere cséplését. Ez azért is nagyon fontos, mert a kenyér­gabona gyors betakarítására csak így tudják a termelőszö­vetkezetek az összes rendelke­zésre álló gépi és emberi mun­kaerőt összpontosítani. Az idei terméskilátásokat illetően meg­említette a főagronómus, hogy a kenyérgabona-termés össz- mennyiségében eléri a tavalyit. Sok zöldség és gyümölcs, kevés baromfi volt a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Bár az aratási munkák miatt kevesebb volt az elárusító, mégis volt bőven zöldség és gyümölcs a keddi kaposvári piacon. Elsősorban azért, mert az állami és tsz-elárusítóhe- lyek mindenből igen nagy té­telekkel rendelkeztek. A hete- si Vikár Béla Tsz káposztából 12 mázsát hozott föl, s azt 2 forintért árusította. A kapós- mérői Üj Élet Tsz többek kö­zött szép karfiolt árusított 3 forintért. A somogyjádi Au­gusztus 20. Tisz adta a legol­csóbban a cukorborsót: 2,50 fo­rintért. Megjelent a kajszi is, 8 forintért hozták forgalomba a magánkereskedők. A somogy- geszti Üj Élet Tsz-nél 150 kg kelkáposzta (1 kg- 1,80 forint), 500 csomó zöldség (csomója 1 forint), 1 mázsa tök (1 kg 2,20 forint), 125 liter tejföl, 1000 darab tojás (darabja 1,20 fo­rint), 350 kg MflikrumpK (1 kg 4 forint) és egy mázsa pulyka (1 kg 20 forint) talált gazdára. A MÉK piaci standjain szép tölteni való paprikát is árusí­tottak már 1,60 forintos dara­bonkénti áron. A kaposvári La­tinka Tsz 30—40 fillér között adta darabonként a karalábét, a karfiolt pedig 2—3 forintért. Egy-két ár: cseresznye 2—3,50 forint, tojás 1,20—1,30, meggy 3,50—4, málna 8—10, riibiz- ke 7—8, búzaérő körte 5—6, kelkáposzta 1,70—1,90, zöld­bab 5,40—6,50, tök 2—2,20. A tegnapi piacra 300 kg gom­bát hoztak feL A vargányát 20 Július 5-én nyeremény- betétkönyvsorsolás A nyereménybetét-könyvek 1962. második negyedévi sor­solását július 5-én, csütörtö­kön délután Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Ház­ban rendezi az Országos Taka­rékpénztár. A húzáson minden június 29-ig váltott és a sorsolás nap­ján érvényben levő nyere- ménybetét-könyv részt vesz. (MTI) forintért, a rókagombát 18—20 forintért árusították, a szegfű- gombát literenként 8 forintért kínálták. Baromfifelhozatal jóformán alig volt, csak magántermelők árusítottak, ők is keveset. Értékelték a munkaverseny első léiévj eredményeit az építőiparban Az Építő-, Fa- és Építőanyag- iparf Dolgozók Szakszervezeté­nek megyed bizottsága fölmér­te a munkaverseny első félévi eredményeit. Megállapították, hogy éves vállalásuknak csak 40 százalékát teljesítették a dolgozók. A lemaradást a hosz- szan tartó kedvezőtlen időjárás okozta. A jó idő beköszönte után viszont termelékenyebb munkát végeztek a vállalatok, mint az előző években. Minden remény megvan arra, hogy a versenyfelajánlásokat és a terveket teljesítik az év vé­géig. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés az év elején 4 millió téglával maradt adós, ez a fél­év végéig 500 000 darabra csök­kent. Aranyérmet nyert a „Magyarország sportbélyegei“ című összeállítás A Nemzetközi Sportbélyeg­gyűjtők Szövetsége június 23— július 3. között az olaszorszá­gi Riminiben, 15 ország rész­vételével nagyszabású bélyeg kiállítást rendezett. A nemzet­közi kiállításon a szép magyar bélyegek ismét sikert arattak. A kiosztott négy aranyérem közül egyet magyar gyűjtő, Várad! Imre a MABÉOSZ el­nöke kapott »Magyarország sportbélyegei« című összeállí­tásával. A Magyar Posta ki­váló elismerő oklevelet kapott, s két magyar filatelistát ugyan­csak oklevéllel jutalmaztak. (MTI). Kályhás népi iparművészek országos ankétja Népművészeti hetek kere­tében tegnap délelőtt rendez­ték meg a kályhás népi ipar­művészek országos ankétjét, az SZMT-székházban. Az An- kéton Karcag, Hódmezővásár­hely, Szekszád és más városok cserépkályha-készítő népmű­vészi és a Kaposvári Agyag- ipárosok Háziipari és Népmű­vészeti Tsz-ének dolgozói vet­tek részt. Továbbképzés jelle­gű volt ez az összejövetel. A szakemberek — közöttük töb­ben a »Népművészet mestere« cím birtokosai — ipari tanulók ét fazekasok a kályhacsempe anyagának Összetételéről, ége­téséről, a legújabb technoló­giai eljárásokról hallottak. Dr. Juhász Zoltán, az Ásványibá­nyászati Központi Laboratóri­um vezetője és Mattyasovszky Tamás mérnök a kályhacsem­pe nyersanyagairól, Duma György, az Iparművészeti Fő­iskola tanára pedig a műsze­res hőfokmórés kérdéseiről be­szélt. Az ankét mintegy ötven részvevője a délutáni órákban üzemlátogatáson vett részt a Kaposvári Agyagipari Htsz- ben. Kielégítő eredménnyel zártuk a múlt évi állami költségvetési gazdálkodást Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Kedden délelőtt megkezdő­dött az országgyűlés új üléssza- ka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bi­zottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy Józsejné, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciád páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sán­dor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az or­szággyűlés tagjai határozatké­pes számban vannak jelen, majd be jelöltette: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth ’vadat képviselő, a Pécsi Or­ostudományi Egyetem rekto­ra. Rónai Sándor megemléke­zett az elhunyt képviselő tudo­mányos munkásságáról, politi­kai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958-ban or­szággyűlési képviselővé vá­lasztották. Az elnök javaslatá­ra az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg dr. Huth Tivadar emlékét. A meg­üresedett képviselő helyére Ba­ranya megye Pécs városi vá­lasztókerületének képviselője­ként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra be­nyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvényjavas-. latot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalás­ra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a kép­viselők a Népköztársaság El­nöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időiben alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpel­lációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyző­je ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek vég­rehajtásánál társadalmi mun­kát végző személyek nyilván­tartásáról a munkaügyi minisz­terhez, Schuchmann Zoltán képviselő pedig a bányász la­kótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez káván interpellálni. Az elnök javaslatára az or­szággyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. Első napi­rendi pontként az 1961. évi ál­lami költségvetés végrehajtá­sáról szóló jelentés jóváhagyá­sára vonatkozó törvényjavas­latot tárgyalják meg, majd má­sodik napirendi pontként inter­pellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügy- miniszter emelkedett szólásra: Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költ­ségvetési gazdálkodást kielégí­tő eredménnyel zártuk. Az ál­lami költségvetés eredményes­ségéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyze­tére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre elég­gé széles, s a németi jövede- Jemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az álla­mi költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés, bár nem egyforma mértékben, de összefüggésben van gazda­sági életünk minden ágával, és szinte gyűjtőpontja a gazdasá­gi eredményeknek, de jó meg- figyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségve­tés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásai­ban kielégítőnek egész nép­gazdaságunk múlt évi teljesít­ményét A nemzeti jövedelem 1961- ben 6 százalékkal nőtt, az elő­irányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a terve­zettnél nagyobb, a mezőgazda­ság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nem­zet számára. A nemzeti jöve­delem növelésének a múlt év­ben elért üteme némileg elma­rad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erő­feszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztá­sát befolyásolta, hogy a műit évben egyik alapvető célkitű­zésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilár­dítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mér­legünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés csökkentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pe­dig 3 százalékkal lehetett nö­velni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult, és kiegyensúlyozott volt. A be­vételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevétek többlet 475 millió forint. A költségvetési kiadósok leg­nagyobb hányadát, 45,5 száza­lékát közületi feladatok ellá­tására fordítottuk. Ezen beiül szociális és egészségügyi célokra az állami költség­vetésből 13,8 milliárd fo­rintod folyósítottunk az eredeti előirányzatnál va­lamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a tár­sadalombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a tervezettnél ma­gasabb növekedése okozta. Nö­vekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak fel­újítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális cé­lok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen ősz- szegből bővült az általános, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai ok­tatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színhá­zak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok el­látására 4,4 milliárd forin­tot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat épí­tettünk. Fejlesztettük a nö­vényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás kor­szerűsítésére fordított összege­ket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósí­tásánál a takarékosság szem­pontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági felada­tokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások má­sodik nagy csoportját, 43,1 szá­zalékát a felhalmozásra fordí­tott összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes össze­ge 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az álla­mi vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beru­házásaiból, valamint a ma­gánlakás-építésekre for­dított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruhá­zásainak nagyobb részét az ál­lami költségvetésből finanszí­roztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek sa­ját pénzeszközei is, sőt bizo­nyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. A tavalyi beruházási prog­ram végrehajtása sok új üzem­mel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan le­hetne sorolni az üzemibe lépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket a Ru- dabányai Vasércdúsító Műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővült a közlekedési és keres­kedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruhá­zások összege több, mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszö­vetkezetek ruháztak be. A termel «szövetkezeti beruhá­zások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszú lejáratú hitel, 900 millió forint saját erő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program kere­téiben a múlt évben erőnkhöz mértei tovább folytattuk a la­kásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és örökla­kás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelen­tős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátásá­ra, nemzetközi kötelezettsé­geink teljesítésére és az állam- kölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek ősz- szege 1961-ben 4,5 milliárd fo­rinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredmé­nye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csök­kent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csök­kent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak tel­jesítménye különböző. A leg­jobb eredményt elérők között kell említeni a villamosener- gia-ipart, a vegyipart és a Közlekedési Minisztérium ipar- vállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tud­ták a költségszínvonalat. Költ­ségcsökkentési tervét nem tel­jesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar né­hány iparága. Az állami gaz» daságokban és az erdőgazdasá* gi vállalatokban a költségszín» vonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállo­másoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munkaikörülmé­nyekkel indokolható. A közle­kedési, belkereskedelmi és fel- vásárlási vállalatok költség- szintje ugyancsak a tervezett­nél magasabb volt 1961-ben. A tanácsi vállalatok — a ke­reskedelem kivételével — or­szágosan a tervnek megfelelően növelték a termelést, és csök­kentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költ­ségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütő­ipari vállalatok jövedelmezősé­ge például Bács-Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-há- romszorosa a Fejér, a Somogy vagy a Hajdú megyeinek. Ha­sonló a helyzet az építőanyag- iparban^ ahol a tanácsi válla­latok jövedelmezősége három- szor-négyszer akkora Veszp­rém, Bács-Kiskun és Győr me­gyében, mint Somogy, Fejér vagy Borsod megyében, A ter­mészeti feltételek vágj' a gyártmányösszetétel különbö­zősége aligha indokolják eze­ket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgálniuk az érintett megyei tanácsoknak. A mérleg beszámolók azt mutatják, hogy a múlt év­ben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelle­ténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgál­tatási igényeinek kielé­gítésére. Termelési volumenüknek csu­pán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szük­séges. hogy a kisipari szövet­kezetek és a magámkisipar ja­vító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mér­tékben állítsák rá erre a fel­adatra. Ennek segítéséire köz­ponti intézkedések folyamat­ban vannak; kívánatos, hogya tanácsok is keressék a célra­vezető megoldásokat. Köztudomású, hogy szocia­lista viszonyok között a ter­melés gazdaságossága és a dol­gozó tömegek életszínvonala között közvetlen összefüggés van — mutatott rá a továb­biakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi cél­kitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés meny- nyiségi növeléséből eredő auto­matikus rezsiköltség-csökken­téssel érjük eL Többre van szükség. Ez a több pedig első­sorban a műszaki -techniksä színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban nö­velhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedel­met. A műszaki színvonal emelé­se szempontjából döntő szere­pük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruhá­zásokkal — amelyek etérik a legjobb nemzetközi színvona­lat — nagyban előmozdíthat­juk ’ a műszaki-gazdaságossági haladást. (Folytatás a 3. oldalonj j I

Next

/
Thumbnails
Contents