Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

r /r. WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA: 50 FILLER SomgulNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XIX. ÉVFOLYAM 168. SZÁM PÉNTEK, 1962. JÚLIUS 20. Mai számunk tartalmából: Hogyan tovább a szarvasmarha-tenyésztéssel Bálványoson? (3. o.) OTTHONUNK (5. O.) Új csárdák a Balaton-parton (6. o.) Az esőzés után nagyobb erővel folytatják az aratást Jelentés a gabonaföldekről A napokban az eső gyakorta megzavarta az aratást. Pedig most már sürgős ez a munka, csaknem minden őszi gabona kéri a kaszát. A felázott talaj a gépeket csak később bírná el. Elzái: is szükségessé vált, hogy nagyobb kézi erővel is hozzá­lássanak az aratáshoz. Tíz nap alatt végeznek A lábodi Lenin Tsz határá­ban learatták a 146 hold őszi árpát, azonban még csak 10 hold termését kombájnolták el. A múlt hét végén az aratógé­pek meg a kézi kaszák nyomá­ban 82 hold búza került ke­pékbe. Homokos a határ, s műhelyt az esőzés szünetelt, az aratógépek meg a kém kaszá­st*: ismét munkához láttak. A szövetkezet vezetői úgy vélik, hogy minden erő mozgósításá­val 16 munkanap alatt sikerül learatni 712 hold gabonájukat.1 Segítségükre van a nagyatádi erdészet is: egy kévekötő ara- tógépet adott nekik. Naponta kepébe rakják a kévéket Nagykorpádon a Petőfi Ter­melőszövetkezet vezetősége a minap az aratás meggyorsítá­sának lehetőségeit vitatta meg. Az árpát learatták, a hét ele­jén búzát is vágtak már. Most úgy határoztak, hogy 24 ka­szapárt is munkába állítanak. Ezek délig aratnak, délután pe­dig a kévekötő aratógép után összehordják a kévéket Az időjárás ugyanis elég változé­kony, nem lehet hát szanaszét hagyni a se* kévét, hanem minden nap kepébe kell rakni. A ta lajmunkákról sem feled­keztek meg: eddig 50 hold ár­patarlót mélyszántottak. Sió jutón learatták az őszieket Tegnap délután Csefc Jó­zsef, a Siófoki Járási Tanács Mezőgazdasági osztályának ve­zetője közölte szerkesztősé­günkkel: A siójuti Búzakalász Terme­lőszövetkezet csütörtökön be­fejezte az őszi kalászost* ara­A San Pas tore búza 15 mázsás átlagtermést ad, a ha­zai búzafajták holdja — az előeséplés tanúsága szerint — 10 mázsával fizet. A siójuti szövetkezeti gazdák előreláthatólag augusztus 10-ig végeznek a csépléssel. Értekezletet taSott a negyei pártbizottság apparátusa Az állatgondozók is aratnak A kutasi Második Ötéves Terv Tsz nem végzett az őszi árpa aratásával: harminc hol­don még lábon állt a hét köze­pén ez'a gabona. Mihelyt az idő megengedi, hozzákezdenek a kombájnoláshoz. Ügy vélik, hogy több kaszapárra lesz szükség, mint eredetileg szá­mították. Az időveszteség miatt most az állatgondozókat Is be­vonják az aratásba. Bizottság járja végig a határt, hogy meg­állapítsa, melyik táblán dőlt meg a gabona. Ezt kézi kaszák­kal aratják le, s érte több munkaegységet adnak, mint az álló gabona levágásáért Az érett házába irányítják a kombájnokat délelőtt a megyei pártibizottság apparátusa és a járási pártbizottságok tit­kárai értekezletet tartottak Kaposváron. A közös értekez­leten Németh Ferenc elvtára, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az appará­tus tagjait és a járási titkáro- kart a pártszervezetek előtt áHó legfontosabb politikai és gaz­dasági feladatokról. Brazil küldöttek látogatása Lobodon és Nagyatádon A megye északi részén, a. siófoki járásban is kasza alá érett már sok őszi kalászos. A hét elején beköszöntött eső­zés mintegy 900 hold árpát ta­lált renden. Az aratást irányí­tó járási operatív bizottság ezért — a kedvezőtlen időjá­rással beállott új helyzetnek megfelelően — módosította a betakarító gépek menetirány- tervét. A rendrevágó gépeket néhány napra leállították. A kombájnokkal először a San Pastore fajta búzát kell beta­karítani. Ez a gabona ugyanis hamarosan túlérne, s az arató­gép is, a kézi kasza is nagy szemveszteséget okozna. A szempergés megelőzése vé­gett a kombájnok most az álló búzában dolgoznak. Ha végez­tek az 1400 holdnyi San Pasto- re betakarításával, akkor foly­tatják a rendreszedést az őszi- árpa-földeken. Közben ismét megindulhatnak a rendre vágó aratógépek is. A terményforgalmi vállalatok, a malmok és a takarmánykeverő üzemek felkészülten várják az új gabonát Országszerte megszervezték a műszeres minősítést és az ütemezett átvétel* Az idei termésű gabonafélék felvásárlási, szállítási és raktá­rozási előkészületeiről, az első átvételek tapasztalatairól csü­törtökön Rékai Gábor, az Élel­mezésügyi Minisztérium Ma­lomipari és Terményforgalmi Igazgatóságának vezetője tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Elöljáróban közölte, hogy az idei felvásárlás a normális idő­járású évekhez képest késés­sel indul. A múlt évi felvásár­lásban ez idő tájt elérték a 20 000 vagont, most — elsősor­ban a szinte naponta ismétlődő zivataros esők miatt — csak lassan, kis tételekben érkezik az új gabona. Á gabonaraktárak, a malmok és a keverőüzemek mindenütt nítve várják, hogy teljes erő­vel meginduljon a felvásárlás. 514 gabonaraktár felújítására csaknem 30 millióíSőrintot köl­töttek az idén, üzembe helyez­ték továbbá az újonnan épített, 1300 vagon befogadására al­kalmas mosonmagyaróvári tár­házat, valamint Nagykanizsán az újjáépített 1000 vagonos raktárak Szükség esetén a gép- állomási színeket, továbbá a malmok és keverőüzemek ud­varán előkészített cementbur­kolatú területeket is igénybe veszik. Az idei felvásárlási idényre 1228 állandó és 42 ideiglenes átvevőhelyet jelöltek ki, ezen­kívül 162 malom és 72 takar­felkészülten, gondosan fertőtle-imánykeverő üzem is rendsze­resen vesz át kenyér-, illetve takarmánygabonát. Az egész országban megszervezték a ga- bomaszállitmányok műszeres minősítését. A termelőszövet­kezetekkel és az állami gazda­ságokkal mindenütt előre meg­állapodtak, hogy a gabonáikat mikor és hol veszik át. Az első szállítmányok átvé­telénél szerzett tapasztalatok szerint az idei gabonák minő­sége általában kielégítő, a leg­utóbbi esőzések miatt azonban a szabványos 16 százalék he­lyett általában 17—19 százalék vizet tartalmaznak. Ezért a te­hetőségekhez képest minde­nütt meg kell szervezni a ter­mészetes és a mesterséges szá­rítást. (MTI) Amerikába kivándorolt magyarok látogatása a Magyar Sajtó Házában Hoó Bemét kanadai farmer, Sándor Antal, az Egyesült Ál­lamokban lakó nyugdíjas és fe­lesége, a Magyarok Világszö­vetsége és a Magyar Hírek szerkesztősége két évvel ez­előtt meghirdetett »írják meg« pályázatának nyertesei, vala­mint Kovács Ferencné, a moszkvai leszerelési és béke- világkongresszuson részt vett kanadai delegáció tagja csütör­tökön a Magyar Sajtó Házában újságírókkal találkozott. Az idegenbe szakadt magyarok be­számoltak életükről. egyikük, mögött. Hoó Bemét és Sándor Antal már túl jár a hetvenen. A társaságból Ko­vács Ferencné a legfiatalabb, de mindannyian évtizedekkel ezelőtt, az itthoni nélkülözések elől vándoroltak ki Ameriká­ba. Mint elmondották, ők a sze­rencsések közé tartoznak, rév­be jutottak. Kovács Ferencné a Heves megyei Mátraderecské- ről indult el 1937-ben, s kilenc testvérétől vált el. Hoó Beroát a Szabolcs megyei Tiszakere- i nyből kelt útra, Sándor An­tal és felesége pedig Nagyiéta környékéről származik. Semmi Küzdelmes életút áll mind- nélkül kezdték odakint. Hoó Mikor látogathatják a fiatalkornak az italboltokat? A belkereskedelmi miniszter módosító rendelkezése A múlt évben a belkereske­delmi miniszter rendeletben szabályozta, hogy mikor lá­togathatják fiatalkornak a vendéglátóipari szórakozóhe­lyeket. A tavalyi rendelkezést most módosították. Eiszerint a 16. életévüket még be nem töl­tött fiatalkorúak italboltba, italbolt jellegű üzletbe — sön­(Tudósítónktól.) Az Országos Béketanács meghívására a moszkvai béke- világkongresszusról hazánkba érkezett öttagú brazil küldött­ség szerdán este a Lábodi Ál­lami Gazdaságba látogatott. A vendégeket a gazdaság rinya- tamási vadászkastélyában Pankász Ferenc igazgató és Csordás János párttitkár fo­gadta. A küldöttség csütörtökön megtekintette a gazdaság bur­gonyanemesítő telepét, a gép­parkot, valamint a kulturális és szociális létesítményeket. Délután ellátogattak a Nagy­atádi Konzervgyárba,, este a Gábor Andor Művelődési Ház­ban találkoztak Nagyatád dol­gozóival MEGGYSZEZON A KONZERVGYÁRBAN A Nagyatádi Konzervgyárban két hete kezdték meg a | meggy feldolgozását. Naponként 5—8 vagonnyi érkezik, s( abból lekvárt, üveges meggyet és bort készítenek. A gyár ter-( ve 75 vagon meggy feldolgozása. tésbe, poharazóba. borozóba, sörözőbe — és bárba vagy mu­latóba egyáltalán nem léphet­nek be. A már hatályba lépett ren­delkezés azonban kimondja, hogy a szigorú előírás nem vo­natkozik a kiránduló helyeken működő italboltokra és italbolt jellegű üzletekre, ha a fiata­lok szüleik vagy nevelőik tár­saságában vannak. Nem vonatkozik a rendsza­bály az olyan helyen működő italboltra sem, ahol más ven­déglátó üzlet nincs, ha a fia­talkorú — legkésőbb este nyolc óráig — nem szeszesitalt vá­sárolt, s a vásárolt árut nem az üzletben fogyasztja el.. (MTI) Bemét tíz évig erdőirtásoa dolgozott, »emberölő volt« — jegyezte meg többek között. Majd az összekuporgatott dol­lárokon egy kis farmot vásá­rolt, s azt csak úgy tudta fenn­tartani, hogy a föld művelése mellett éjszakai munkákat vál­lalt. Sándor Antal szobafestő­ként kezdte, majd volt idő, amikor négy-öt emberrel is dol­gozott Vállalkozáséba néhány­szor belebukott, de amint mon­dotta, érdemes volt újra és új­ra kezdeni, mert felnevelte, is­koláztatta három gyermekét, s a két fiú meg a lány ma gon­doskodik róluk. Kovács Ferenc­né is »szerencsét csinált«. Fér­je jól kereső szakimunkás. Ál­lása is van. Érzéseikben, szívükben mind­annyian magyaroknak vallják magukat. Hoó Barnát Petőfit idézi: »Vágyaimnak sólyom- szárnya támadt« — s arról be­szél, hogy jó lenne harminc évvel fiatalabbnak tenni, hogy végleg hazajöhessen magyar földre. Kovács Ferencné a kanadai békemozgalomról beszélt, Sán­dor Antal pedig így nyilatko­zott ú j élményeiről: — Ötven év után először já­rok idiehaza. Szeretettel fo­gadtak bennünket. Püspökla­dányban megnéztük a helybeli termelőszövetkezetet. Büszkék lehetnek erre a gazdaságra. Olyan jól szervezett és kor­szerű, hogy odakint is átágr ta­lálhatnánk párját. Sokáig tartott a beszélgetés. A vendégek végül mindannyian köszönetét mondtak a meghí­vásért, a szívélyes vendéglátá­sért. (MTI) Munkában a meggymosó és szárító gépek. Horváth József ne a meggyet géppel kimagozza. Sabján Jánosné és Horváth Jánosné a meggylekvárt üvegekbe önti.

Next

/
Thumbnails
Contents