Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. július 18. Nem magánügy! Egy OVOÓa és egy giccs áU hetek óta a közérdeklődés középpontjában. Mi köze van egyiknek a másikhoz? Sajnos nagyon sok, lényegesen több mint amennyiről hallgatni le­hetne ... A festményt a Kossuth-óvo- da szülői munkaközösségének néhány tagja vásároltatta Streit Laura óvónő számára ajándék­képpen. Mint a többi rendtar­tás-ellenes ajándékozás, ez is titok maradt volna, ha az ere­deti Kunffy és Halvax képek­nek nem olyan borsos az áruk. A megajándékozott pedagógus nyilván nem olyan »’művészi értékű« képet gondolt, mint amilyet kapott. Visszautasítot ta tehát a korábban oly diszk­réten, óhajtott balatoni tájké­pet. Kijelentve, hogy üyen giccset nemhogy a lakásában, de még az óvodában sem füg­gesztene H. A fejlett esztétikai fogal­makról tanúskodó visszautasí­tás derített tulajdonképpen fényt arra, hogy mind a Kos­suth-óvoda szülői munkaközös­ségének tagjai, mind pedig Streit Laura óvónő fittyet hánynak a pedagógusok meg­ajándékozásának rendtartásba foglalt tilalmára. Évek óta keringtek olyan hírek a giccs-ügyben főszere­pet játszó óvónőről, hogy itt igencsak a pénz beszél. Vagy, hogy ebben az óvodában nem szívesen látott növendékek a pedagógusgyerekek, mert »azok gyengén vannak hazulról anya­gilag elbocsátva.« Egyszeregy­szer hallani lehetett, hogy a vezető óvónő órát, máskor sző­nyeget, egy újbóli alkalommal pedig protekciós alapon mosó­gépet kapott. Illetékes helyeken számtalan bejelentés tanúsko­dik arról, hegy a Kossuth-óvo- da szülői munkaközösségének 'tagjai közül néhányan szeret­tek volna már korábban véget vetni' az ajándékozás eltúlzott kultuszának. Kívánták volna száműzni az anyagiasság rossz szellemét! De alapos bizonyíté­kok hiányában minden maradt, a régiben, egészen addig, amíg színre nem lépett ez az omi­nózus giccs, amit most falnak fordítva ott őriznek a városi tanács művelődésügyi osztá­lyán. Mint a vizsgálatok során kiderült, a haraszt nem zörgött oktalanul. Szél zörgette, pon­tosabban tények zörgették ak­kor is, amikor még az aján­dékok szerény megrendelésé­nek és elfogadásának sok fe­dezője volt. Felvetődik a kérdés, miért foglalkoztatja olyan élénken a közvéleményt ez a giccs-ügy? Azért, mert sokféle hír került forgalomba ennek kapcsán, egyebek között az is, hogy hiába minden vizsga­lat, az igazság kiderítésének jószándéka... Streit Laurának tekintélyes védelmezői akad­tak, akik, hogy védencüket mentsék, készek akár megfe­ledkezni a szocialista erkölcs normáiról is. Ez bizony már le­genda!!!? Nem tudni kiktől származik, kik azok, akik lel­kiismeretlenséget, elvtelensé- get föltételeznek azokról, akik­nek csak egyértelműen lehet ebben a dologban állást foglal­niuk. Azért a munkáért, amit ál­lamunk megfizet, és az elsők között becsül meg, külön »fi­zetést« elfogadni, elvárni, meg­rendelni több, mint a rendtar­tás idevonatkozó szabályainak sorozatos és tudatos megsérté­se. Ez már becsületbe vágó do­log. Elégtételt kell szolgáltat­ni azoknak a pedagógusoknak, akik soha nem tartottak számot több száz forint értékű aján­dékra, nem mutattak készséget arra, hogy nevelő munkájuk ban megfér az ajándékokon megvett részrehajlás is. Streit Laura óvónőt a le­folytatott vizsgálat és fegyel­mi után áthelyezték egy másik óvodába beosztott óvónőnek. Feltehető, hogy tanul ebből a nagyon is jogos ítéletből. De mindez még nem elég ahhoz, hogy társadalmunk levegőjét oktatási intézményeinkben ne fertőzze tovább az ajándékok­kal álcázott korrupció, a meg­különböztetett bánásmód, a részrehajlás megvásároíható- sága. Ügy véljük, a szülőkkel is meg kellene alaposan is­mertetni a rendtartást! Megér­tetni velük, hogy rég volt, ami­kor a pedagógus »jószándékát« a módosak megvásárolhatták libán, kacsái. A mi társadal­munktól idegen ez a »vásár«. És nemcsak leleplezett aján­dékaikkal, hanem az ajándéko­zásról vallott nézeteikkel is! kellemetlen helyzetbe sodorják a pedagógust. Egy pedagógu­son keresztül az egész pedagó­gus társadalmat Azért jegy­zem ezt meg, mert a Kossuth- óvoda giccs-ügye kapcsán meg­kérdezett értelmiségi szülők (nem véletlen, hogy éppen ők!) azt vallották tűzzel-héwel, hogy senkinek semmi köze ah­hoz, hegy kit és mikor, mivel ajándékoznak meg. Szocialista államban elünk, a szocialista közvéle­mény joggal Ítéli el azokat a próbálkozásokat, amelyek »ez magánügy« felkiáltással (az új erkölcsi értékeket semmibe vé­ve) a régi erkölcsök szerint kí­vánnák berendezni az életei. Holott a többség már megkö­vetelheti, hogy harcoljunk az erkölcsi ingatagság ellen, a szemléletbeli zűrzavarok ellen, mert ezek ártanak az ember­nek, az ember környezetének. Egyszóval, nem magánügy az ajándékozás a szülők és az oktatási intézmények viszony­latában. Hogy mennyire nem az, azt példázza a Kossuth- óvoda vezetőjének alacsonyabb munkakörbe helyezése is! A kaposfői KISZ önkéntes munkatábor 253 diákja öt kilometer lyozza a Kapos folyót. Saját erőből építenek művelődési házat Horvátkúton Aßg egy éve, hogy szilárd­burkolatú út köti össze Har- vátkútat a külvilággal. Villany is csak két esztendeje világít a faluban. Ez a két év azonban elég veit ahhoz, hogy a hamú alatt lappangó parázs tüzet fog­jon: az erdők mögötti kisközség eltemetett kulturális igényei lángra kaptak. Ez a tűz lobog áldozatkészségükben is, amely- lvél tervezgették, s nemsokára meg is kezdik a művelődési ház felépítését. Sok minden kellene, de ta­lán a művelődési ház hiányzik legjobban Horvátkúton. Végre igazi színházat akarnak látni, igazi színészekkel. Es tudjanak összejönni valahol az emberek, ha mozi van, akkor ne egy­más hegyén-hátán szorongja­nak az amiűigy is megviselt bú­torzatai iskottateremben. Ezért a művelődési házért minden áldozatot meghoznának. Évek óta kuporgatják rá a pénzt a községfejlesztési alapból. Ed­dig 220 ezer forint gyűlt össze. Ez az építendő 150 személyes művelődési ház költségeinek csaknem fele. Rövidesen meg­kezdik az alapozást, mert még az idén tető alá akarják hozni az épületet. A típusterv szerint egy nagy­tereimből, könyvtárból és klub­szobából, előtérből és raktár- Lásztó Ibolya bóü, valamint színpadból és öl­tözőből áll majd az új művelő­dési ház. Az egyedüli segítség, amit kapnak hozzá az, hogy a járási pártbizottság 36 ezer fo­rintos klubszoba berendezést ad, ha elkészülnek az építke­zéssel. Az alapozás helyén egy régi istállót bontottak le. En­nek használható fa- és tégla- anyagát is beépítik, Jelenleg szállítják az építőanyagot. A KISZ-szervezet fiataljai az egyik vasárnap elkészítették a gödröt, és 80 mázsa meszet ol­tottak. De nemcsak a fiatalok vál­lalják szívesen a munkát. A községi tanácstagok házról házra jártak, szervezték a társadalmi munkát, s nem is eredménytelenül. A lakosság összesen 2500 órát vállalt ed­dig. Ennek körülbelül egyti- zedét már teljesítették is. A helyi tsz vállalta a szállítást. Egy vasárnap mintegy 250 mázsa építőanyagot szállítanak a TÜZÉP-telepről. A KISZ- tagok ilyenkor a rakodásra ál­dozzák pihenő napjukat. A munka megkezdését csapán egy 120 négyszögöles terület kisajátítása gátolja. Az intéz­kedés folyamatban van, de a bürokrácia útvesztőin meg-! lehetősen nehéz átjutni. A Vendéglátó iparunk figyelmébe A texasi Houston egyik, mondanunk sem kell, hogy igen forgalmas vendéglőjé­ben a következőképpen biz­tosítják a gyors kiszolgálást Mihelyt a vendég leül, aszta­lára egy homokórát állíta­nak. Amennyiben, a homok­óra lejárna még mielőtt a pincér kihozta a megrendelt ételt, akkor a vendégnek nem kell megfizetnie a fo­gyasztást! * * * * Háromezer évvel ezelőtt találták fel a vitorlást Kínában Efci Hszien-csou professzor 30 évi munkával összeállítot­ta a kínai technikai talál­mányok történetét A pro­fesszor három évtizedes munkával 9 ezer ősi kézirat és könyv anyagát foglalta össze művében. Elmondja többek között, hogy a kínaiak 3 ezer évvel ezelőtt hasaiáltak először vitorlát, és bebizonyítja, hogy Kina a hazája olyan alapvető fontosságú találmá­nyoknak is, mint a küllőske- lék, a csiga és az emelő. horvátkútiak azonban bíznak | emberi agynak olyan abban, hegy rövidesen hozzá­kezdhetnek régi álmuk megva­lósításához. A szerelem és a dohányzás örömei Az angol televízió főigazga­tósága szabályzatot dolgozott ki, amely meghatározza, hogy milyenek legyenek a televízió­ban a dohányneműeket propa­gáló hirdetések. Az angol kép­viselőházban az angol posta­ügyi miniszter ismertette a dohányneműek hirdetésének új irányelveit: Tilos az olyan hirdetés, amely eltúlozza a dohányzás örömeit; tilos cigaretta-, vagy dohány­reklámokon a fiatalság ked­venceit — filmsztárokat, sport­embereket stto. — szerepeltet­ni; tilos a dohányzást, mint kü­lönösen férfias tevékenységet feltüntetni; tilos modem kör­nyezetben reklámozni a do­hányneműeket, vagyis utalni rá hegy a dohányzás »társai dalmilag sikkes« dolog; végül: pedig tilos a hirdetésen roman­tikus jeleneteket ábrázolni, szerelmespárokat sfcb., tehát úgy tüntetni fel a dohányzást, mintha összekapcsolódnék szerelem örömeivel. »—».—»a—; A szépség-üzlet kulisszái mögött... Miss Limonádé és Miss Pléhdoboz Latin zenei egyetem Rómától északra a Porto San­ta) Stefano nevű régi spanyol erődben tartják meg a »latin zenei egyetem« nyári tanfo­lyamait. A megalakulóban le­vő egyetemnek az a célja, hogy az európai és dél-amerikai la­tin nyelvű népek fiatal muzsi­kusai egyetemi szinten kikép­zést kapjanak a legjobb taná­rok vezetésével. Az egyetem az Argentínában működő »Latin gondolat« nevű társaság kez­deményezésére alakul. A téli idényben a tanfolyamokat egy Parma környéki villában fog­ják megtartani. Az angol textilexportőrök­nek nagy gondot okoz a japán versenytárs. Ilyenkor termé­szetesen az intézkedések egész sora követi egymást. Többek között a huszonegyéves, két­ségtelenül bájos Angela Smith személyében megválasztották a Miss Pamutot és világkörüli toborzóútra küldték. A cipő és harisnyagyárak először a legszebb lábú nő címért szer­veztek vetélkedőt, aztán áttér­tek a közvetlen reklámra, a Miss Cipő, a Miss Harisnya, sőt, a Miss Tűsarok kiválasztá­sára. A fehérneműgyárosok sem maradhattak el, hát leit Miss Heglizsé, az optikusok a legvonzóbb szemeket keresik, és így tovább, mindenki a szak­májához legközelebb állót. Előfordulnak a versengés so­rán különös jelenetek is. A Ri­viérán, a gyümölcsfogyasztás fellendítésére a szép Miss Li­monádé pompázott, amikor Ca- Uforniából odaérkezett Miss Tin (magyarra fordítva Miss Pléhdoboz), aki fennen hirdet­te, hogy szépségét kizárólag a konzerveknek köszönheti,| Niz­zában egy estélyen a két kis­asszony olyannyira képviselte megbízóit, hogy a szőke Miss Limonádé a szó szoros értelmé­ben hajba kapott barna kollé­ganőjével. A vállalkozók elége­dettek voltak, elvégre a bot­rány nem rossz reklám .. . A dolog odáig fajult, hogy a tápszargyárak szépségversenyt f rendeznek háromhónapos cse­csemők részére, s az angliai Lacashire-ban minden évben Miss Rózsabimbót választanak — szigorúan öt éven aluliak közül, de a valamivel nagyobb gyerekekre már elszomorító hatást gyakorol mindez. Allison Holden ötesztendös kislány az angliai St. Alim­ból, amikor a riporterek meg­kérdeznék tőle mi akar lenni, ha felnő, vállacskáját vonogat- va felelte: »Szépségkirály­no...« Szülei egyenesen neve­lik erre, minden elképzelhető versenyre bemvezték, s a va­lóban szép kislány öt alkalom­mal nyerte el az első helyezést. Ezt a nevelést látva, a Daily Mirror tudósítója megjegyez­te: a kislányba máris dupla adag hiúságot oltottak. S ami­kor valaki azt mondta, hogy ez­zel a kislánnyal már nincsenek gondjai a szülőknek, jogos gúnnyal fűzte hozzá: inkább a kislánynak nincsen gondja szü­leivel ... A politika beleszól Az elmúlt esztendei Pageant alkalmából az üzleti szempon­tok mellett a politikai érdekek is előtérbe kerültek. Pontosab­ban: a kettő nagyon jól megfér egymással. Hiába volt esélyes Miss Anglia, Miss Amerika és Miss Olaszország, váratlanul a német Marlene Scmidt-et aján­dékozták meg a koronával, a vele járó ötezer dollárral, s a földkörüli kirándulással. A hu- szonnégyéves kisasszony ugyan­is eredetileg a Német Demok­ratikus Köztársaságban, Hatte-' ben tanult ösztöndíjjal az egyetemen, de azután különbö­ző ígéretekkel rávették a disz- szidálásra. A berlini válság idején, mondanunk sem kell, milyen »sikk« volt egy német Miss, méghozzá Keletről. Így azután egyszerre hirdethette a Colgate fogkrémet és a nyu­gati hatalmak német politiká­ját. Lemaradt versenytársnője, a temperamentumos Miss Olaszország pedig kifakadt: »Ebbe is belekeverték a politi­kát, lett volna az a Marlene svéd, ügyet sem vetettek vol­na rá...« Időnként legendák szövőd­nek: ennek is sikerült, annak is, hátha újra rámosolyog a szerencse valamelyik indulóra. És ezrek tódulnak a szépség- versenyekre. Valóban akadtak és akadnak karrierek is. 1947- ben egy Giana Loris nevű húszéves lány lett Olaszország karneválkirálynője — ma Gina Lollobrigidának hívják. Az egyik Miss Franciaországot Aga Kán vette feleségül, a vi­lág egyik leggazdagabb ja, aki­nek súlyát az izmaelita szekta arannyal mérte. Néhányan el­jutottak Hollywoodig, a film­gyárak epizódszerepeiig, sőt a római szépségverseny második helyezettje a nagy színésznő lett: Sophia Loren. Nem lesz mindenki Lollobrigida Ha azonban mérleget nunk, nagyon keveseknek vo­si-1 kerül. S nagyon sokaknak nem. Kevesen lesznek Lollobrigidák... Annál többen zökkennek ki életük rendes kerékvágásából, s ha egyszer elkapta őket a könnyű élet hajtószíja, ritkán van visszaút. Az első német szépségkirálynő papírvirágok kai jár asztalról asztalra a\ müncheni bárokban. Caroline Otero, ahogyan nevezték, a szép Otero, Párizs nagy sztárja hoz­zászokott a »nagyvonalúság­hoz«, és egyetlen éjszaka elját­szotta egész vagyonát a mon- tecarlói játékasztalnál. Az 1949- ben megválaszott Földkerek-! ség szépe kimerültségében idegrohamot kapott, és világ­körüli útja közepén kiugrott a\ negyedik emeleti szállodaab­lakból. Ott zúzta halálra ma­gát a párizsi álom-boulevard kövezetén. Többen közel-keleti és dél-amerikai lánykereske­dőknél végezték. S a már idé­zett példák Hanni Ehrenstras- sertől Ingreliese Bodinig ... j Slaughter asszony természe­tesen magyarázattal szolgál: »Minden szakmának vannak munkanélkülijei, minden szak­mában előfordulhatnak üzemi balesetek. Miért hiányozzanak ezek a szépségiparból? Tragé­diák is akadnak.« Vagyis, ahol üzlet van, nincs helye érzé­kenységnek. Különben is ki törődik a »tavalyi hó«-val? Hiszen már ütik a nagydobot, folynak az alkudozások a kulisszák mö­gött, közeledik az újabb Pa­geant. Jönnek a csillogó na­pok, s utánuk a szomorú} el­rontott évek. Réti Ervin Gondolatátvitel Leanyid Vasziljev lemn- grádi professzor az agyku­tató intézetben és másutt végrehajtott számos kísérlet alapján azt állítja, hogy az giaforrásai vannak, ame­lyek lehetővé teszik a táv- szuggesztiót. Nem közönsé­ges elektromágneses hullá­mokról, hanem számunkra ma még ismeretlen energia- fajtáról van szó. Vasziljev hipotézise heves vitát váltott ki a sajtóban. A professzor »A szuggesztió kísérleti ku­tatásai« című könyve a leningrádi Egyetemi Kiadó­nál rövidesen megjelenik. Újítás a Sing-Singben A híres amerikai Sing- Sing fegyházban újításit ve­zettek be. A legjobban visel­kedő rabok különböző osztá­lyú és fokozatú kitüntetése­ket kapnak. A 'börtönigazga­tóság biztosítja a foglyokat, hogy szabadon bocsátásuk után a kitüntetések birtoko­sai könnyebben kapnak majd munkáit. A mag hasítás „őstörténetéről A nyugatnémet televízió­ban nemsokára érdekes mű­sor keretében mutatják be azokat a 30-as évek végén folytatott kísérleteket, ame­lyek hozzájárultak a magha­sítás módszereinek felfede­zéséhez. A televízió műso­rában két Nobel-díjas pro­fesszor, Otto Hahn és Fritz Strassmann, az annak idején használt műszerekkel ismé­tel meg néhányat a több mint húsz évvel ezelőtt le­folytatott kísérletek közül. A régi műszereket most a müncheni múzeumban őrzik. SemmiMésIm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-0, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. Z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NFP- LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dí.i eerv liönanra 11 F4» Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents