Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-13 / 162. szám
Péntek, 1962. július 13. s SOMOGYI NÉPLAP Az ország négyszáz legjobb traktorosa vesz részt a szántóversenyen A gépállomási, állami gazdasági és termelőszövetkezeti traktorosok körében rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek a szántóversenyek. Az idén annak ellenére, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak, ötven járásban rendezték meg a szántóversenyt. Szabolcs megyében például minden járás megtartotta a vetélkedőt, s Komárom, Hajdú és Fejér megyében is módot találtak a versenyek megrendezésére. A következő hetekben a ga- bonatarlókon folytatják a járási szántóversenyeket, amelyek után augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén kerül sor a megyei döntőkre. A megyei versenyeken az ország 400 legjobb traktorosa vesz részt, s a teljesítmények alapján közülük választják ki az országos mezőgazdasági kiállítás ideje alatt megrendezésre kerülő országos verseny 38 részvevőjét (MTI) Rövidesen megkezdik az Aranyember című film forgatását Romániába utazott a stáb egy része Utolsó szakaszához érkezett az Aranyember forgatásának előkészítése; Gertler Viktor rendező és a stáb egy része Ro mániába utazott motívumkeresésre. Bejárják majd a Vaska- pú környékét, az Al-Duna festői szépségű szakaszát, hogy megtalálják a filmbéli Senkiszigetét. A Jókai regény első jelenetei előreláthatólag július második feléiben kerülnek filmszalagra. (MTI) A Toponári Növényvédő Állomás előrejelzése Védekezzünk a lucernamag kártevői ellen A lucemamag terméseredményét sokféle kártevő ronthatja. Ezek rejtett életmódot élnek, és emellett igen aprók. Kártételük rendszerint már csak akkor észlelhető, amikor segíteni nem lehet rajta. A kártétel sokszor mutatkozik meddőség formájában, s ezt sokszor időjárási vagy rossz tápanyag-ellátottsági okokra vezetik vissza. A védekezés ellenük 3 időszakban történhet. Az első védekezést megelőzésképpen az első kaszálás után, tarlóporozás formájában végezzük. Ezzel nemcsak a magkártevőket, de az olyan zöldhozamkárosítpkat is elpusztíthatjuk, amelyek közvetve szintén befolyásolják a magtermést. Tarlóporozásra DDT és HOH keveréket használjunk holdanként 10—16 kg mennyiségben. A magkártevők elleni közvetlen védekezésnek az ideje akkor érkezett el, ha a lucerna a zöldbimbós állapot kezdetén van. Ilyenkor egy alkalommal este kell porozni, egy holdra számítva 12 kg DDT és 13 kg HCH keverékével vagy 20—25 kg Hungária DL 40-es porozó szerrel. Ha a termelőszövetkezetek megkésnek a védekezéssel, még mindig van lehetőség a magtermés megmentésére. A virágzás elején méhkímélő szert — ilyen a Malipax vagy a Toxafen — használjunk. Bármelyikből 15— 16 kg-ot számítsunk egy-egy holdra. r Qjt'aiui Sr) a leán íjtábű r Babot gyomlálnak a lányok. A gyomfálástól zöld a tenyerük, pedig még csak két napja csinálják. Egy pillanatra eífin- tarítják orrukat, mikor ránéznek a munka 1 emoshatatlan bizonyítékára. Aztán hamar elfelejtik, és titokban a sátor mélyén kipróbálják, hogy milyen a kézen a körömlakk. Kedves, aranyos, kíváncsi lányok. Izgalmas a körömlakk, mert még egyelőre tiltott, nem való nekik, de lehet bosszankodni ezért a türelmetlen kíváncsiságért?! Tele vannak lüktető lendülettel, amit még csak táplál, gyarapít ez a táborozás ... Azokról a lányokból beszélek, akik elsőként érkeztek meg megyénk új, önkéntes munkatáborába, a kiskorpáéi Braun Éva leánytáborba. Mikor megérkeztek, a dombtetőn néhányukból akaratlanul is feltört a közismert versidézet: »Öh természet, óh dicső természet, mely nyelv merne versenyezni véled!« A festői környezetű halastavak mellett, a domboldalban sorakozott a tizenhat sátor, s az egykor kopár dombot homokos út, villanyoszlopok szelték keresztül... Nemigen látott még ennyi pezsgő vidágságot ez az öreg vidék, s nemigen hallatszott erről a tájról ennyi szárnyaló dal. Száznegyvennyolc közép- iskolás lány a kaposvári gimnáziumból, a közgazdasági technikumból, a fonyódi, a marcali, a barcsi gimnáziumból. Tizenöt brigád. Első . nap ismerkedtek, bebarangolták a vidéket, megnézték a fürdőt, az ebédlőt, amit a Kutasi Állami Gazdaság épített nekik, megismerkedtek. a táborrenddel, és megszervezték önkormányzatukat ... Ami kis csekély izgalom volt bennük, azt jó kedvvel takarták, mikor másnap háromnegyed hétkor, kék munkaruhában, kékpettyes kendőben elindultak munkahelyükre, az állami gazdaság gyümölcsösébe. Az új munkatábor lakói megkezdték a munkát. Ott voltak a gazdaság vezetői, a szakmunkások, és segített, fáradozott a Kassai Mária és Komáromi. Mária gyümölcsfákat kötőn. — Már az első nap megin* dúlt a verseny — meséli a tanárnő, s bár a lányok teljesítménye meglehetősen alacsony volt, a minőség ellen nem lehetett semmi kifogás ... S mire fél kettőkor abbahagyták a munkát, zöld volt a tenyerük. Elpityeredtek, mert hiába mosták, nem jött le. Éj; este a zászlólevonásnál elhangzott az első dicséret: Az 5-ös brigád érte el a legjobb eredményt, egyénileg Kassai Mária és Komáromi Mária érdemelt dicséretet. Nosza a lányokban méginkább felébredt a versengő kedv. Mikor velük voltam, csak egy panaszuk volt: több kis kézikapa kellene, mert kézzel nem tudnak minden gazt felhúzni, bennmarad a gyökér, no és szaporátlan is a munka. Amikor végeztek, egyikükön se látszott fáradtság. Gazdag program, sok szórakozási lehetőség várja őket. S hiába esik az eső, kedélyük tiszta kék ege nem borul be. Van, aki a röplabdapályára igyekszik, a kiskorpád! kiszesek készítették nekik, van, aki könyvet olvas. Néhány lány a parancsnoki sátorhoz salad. — IM néni, egy idegen csoport érkezett látogatóba, itt ebédelnek, mehetünk tálalni? — kérdik egymás szavába vágva, — Hát ha vádi aljátok, természetesen. S már szaladnak Is. — Mi egy önkéntes sátor vagyunk — mondja nevetve Király Marianna, önkéntes a tábor, önkéntes a brigád. „ A Szepi és a Rozi nevű mackó, a kis négerbabák szerteszét, hevernek az ágyon. Restellke- dő nevetéssel kíséri a választ Horváth Veronika, Takács Emília, Porga Erzsébet; — Mindenki hozott magával valami kis kabalát™ — Ma mi leszünk ám a heg- jobbak — vág közbe ismét Mariann —^ 702 fát kötöztünk meg; 178 százalékot teljesítettünk. Ügy igyekeztünk! Egyikünk sem tízóraizott, hogy ne teljen azzal is az kíő. Azt mondtuk, a gyomrunknál többet ér az iskola, mert mi szeretnénk a zászlót elvinni!™ A végszóra belép testvére, Zsuzsa, ő a másik sátorban lakik, másöc brigádba tartozik, de egy kis tercierére ide is, oda fi**» Mihály — Becze Károlyt A 1 ÁZ 57081-ES I léglonísf a í. Hangosan koppantottá asztalán az üres poharat, aztán akadozva folytatta: — Pantenier ... Hatra.— A hadászathoz én is értek annyit, mint ő... Én is ugyanúgy fél- holtca tudom korbácsolni a bennszülötteket, mint ő... De meggyógyítani már csak én tudom,.. Pantenier nem! Haha __ Viszont Nicoie-náí e lőnyben van, a fene egye meg!... Nicole... Tudja, hogy tud ölelni ez a lány?... Ügy szeretném megtartani, mindig itt. magam mellett, de hát Pantenier részt kér belőle ... Tudja... az én feleségem már öreg, kedvetlen és... messze van ide __De ez a lány!. — Ú jra töltött és ivott. Gazso megvetően nézte — Ide figyeljen, kolléga úr — folytatta az orvos. — Maga ügyes ember... felterjesztem előléptetésre... Megérdemli .. Sőt, várjon csak... nem is így ... Tudja, énnekem már nem sok távol-keleti szolgálatom van hátra, mindössze hat hónap ... Lehet, hogy küldenek ide orvost, lehet, hogy nem... Mert azt bizonyára tudja, hogy nagyon kevés az orvos a légióban... Becsületes, jónevű orvost nehéz ide elcsalni... No, mindegy ... Mit is akartam mondani? Ja, igen... Szóval, Pubikám... De igyuk meg a pertut, mit vacakolunk itt... Szervusz! Odakoccintotta poharát Gazsóéhoz, ivott, aztán folytatta. — Szóval... ide figyelj.. . Nekem nemsokára letelik itt a szolgálatom ... Elmegyek ... és rád hagyom a Bá-Kán-i kórházat, ha nem küldenek orvost... El tudod te ezt végezni... De ■úvef orvos csak tiszt lehet.. . felterjesztelek alhadnaggyá. — Nos, jó lesz, Bubi? Gazsó undorodva nézte a kapitányt, s nem szólt semmit. — No, ne félj__— folytatta a z orvos —, ebben a kórházban nincsenek súlyos betegek... Ha valaki nagyon súlyos beteg, telefonálsz a központba... jön a repülőgép és viszi .— A köny- nyetob betegeket meg biztosan el tudod látni... De ha nem tudod, az sem baj... Eltemetik, valahol meg kiveszik a nyilvántartóból kartotéklapját, összetépik és kész... Egy légiós ide vagy oda, nem számít ... Nos? — Kapitány őr, vissza keü mennem a beteghez... Szeretném, ha az operáció után nem lenne semmi komplikáció __ — Rendben van... Ebből is látom: kötelességtudó, igyekvő ember vagy... Előléptetésedről meg majd még beszélgetünk. Gazsó valóban a beteghez sietett először, majd — miután meggyőződött róla, hogy az nyugodtan alszik — szobájába sietett A történteken, különösképpen az orvoskapitány furcsa viselkedésén töprengett. Undorító ennek az embernek az erkölcse, lelkivilága. Pedig orvos — tehát művelt ember, és tiszt Közvetlenül az operáció után úgy berúgni, mint a disznó! Az sem érdekli, hogy van a beteg... S minden bizonnyal az sem érdekelte volna különösképpen, ha az operáció nem sikerül és a beteg meghal... Hogy is mondta? ... Egy légiós ide vagy oda, nem számít ... Ha valaki meghal, valahol a nyilvántartásból előveszik a kartotéklapját, széttépik és kész... Úristen! Ilyen züllött, fedeíőtten, erkölcstelen volt ez az orvos mindig, vagy csak itt, a körülmények hatására vált ilyenné? Gazsó nagyoannagyon meggyűlölte közvetlen főnökét... Elhatározta, hogy a napokban nagyobb mennyiségű »szeny- nyest- küld. Az orvoskapitánytól már nem tartott annyira, mint két nappal .korábban. A tiszt érteke nagyot esett előtte.« Volt ugyan egy gondolata, amely szerint az egyenes embernek a gazembertől különösen félnie kell, de aztán elhessegette magától az aggályokat... Zsitvai és Maronics hadnagy szavai jutottak eszébe ™ »A nép a hívó szóra jön és harcol. De a harchoz nemcsak ember kell ...« »A te dolgod elsősorban nem a hírszerzés lenne. Ez is, de főleg gyógyszerekről kellene gondoskodnod...-« »Orvosunk a hegyekben kevés van, gyógyszerünk még kevesebb ...« Gazsó lázasan gondolkozott... Az orvosságon, kötszeren kívül minden bizonnyal orvosi műszerek is kellenének, hiszen bizonyos gyógyításokat, műtéteket csupán gyógyszerrel nem lehet elvégezni, ahhoz műszer kell... Eddig még nem küldött műszert, mert a tartalék lenn van a raktárban ... Vajon tudja-e az orvos, hogy miből menynyi a készlet? ... Hiszen ezt könnyebb számon tartani, mint a gyógyszert... Malária-láz elleni gyógyszerből szinte megszámlálhatatlan mennyiség van, s ugyanez a helyzet más gyógysszereknél is, de például egy operációhoz szükséges késből, ollóból, csipeszből vagy egyéb műszerekből már nincs j olyan sok, hogy ne lehetne- nyilvántartani... De vajon- nyilvántartja-e ezeket valaki! egyáltalán? Az orvos nem...- Az biztos.« És a németek?! Valószínűleg azok sem, hiszen í csak azt lesték, mit' lophatnak! el olyasmit, amiből nekik hasz-J nuk van ... Nyilván nem in-! jekciós tűre specializálták ma-| gufcat, hanem ételemre, italra.- cigarettára j Meg kell tehát próbálni».. | Meg kell tenni mindenkép-! pen!.« Holnap küld műszere-! két is... Feltétlenül!.« Este, amikor Ti-tí behozta a! vacsorát, közölte vele; | — Ti-tfkém, holnap tesz! szennyesem. ♦ i A 3-as sátorban: a kultúrfelelös részt a szavaié — Nagyszert?! __Még hcí-j n ap este kimosom. — De most sok összegyűlt. több ^ máskat, I lányok között Komáromi Ilona Annál jót» mondta ne-| tanárnő, a tábor parancsnoka, vetve a lány —, bármennyit ki-| (A lányok egy része babot mosok ... Egyébként, hogy tud-! gyomlált, mások a gyümölcsösJS1 rótes három hét múlva érkezik a karaván, — Üjoncok is Jönnek: véle? — Nem, csak életem és lőszer utánpótlás. — És gyógyszer? — Az séma, azt hozza. — Ügyes Khy vagy te, TS-tt.: •— Köszönöm — nevetett! a: lány —, még sohasem dicsértél meg. — Nem? Hát akkor most pótolom. Te vagy a világon a; legügyesebb, a legkedvesebb, a: legszeretetreméltóbb lány. Én pedig a legszerencsésebb fiú . — Miért? — No, mit gondolsz? A lány elpirosodott. A fiú kedvtelve nézegette a piruló, zavarral küszködő lányt, aztán,, hogy másra terelje a szót, hal-| kan megkérdezte: — A hegyekben tudnak mára karaván érkezéséről? ! (Folytatjuk) * ben fákat kötöztek^-Drága Édesanyám! Bőröndön írom a levelet, de csuda jé itt fenni! Király Marianna összeírja, KI «ess és énekvers enyeu, te bekukkant. HäheteQenä! tud lelkesedni. — Én csak azt mondom, hogy a balatoni táborok elbújhatnak emögött Voltam Üjhelyen tavaly, de ott nem volt ilyen fegyelem; valahogy itt minden jó. — Nem beszélve a társaságról. — szakítja meg az egyik lány —■, este alig tudunk elcsendesedni. Aztán szinte minden átmenet nélkül énekelni kezdenek, egy, az ő ajkukon szüle telt kedves diákdalt. Zajos a tábor délután. Az egyik sátorból német szavak szűrődnek ki — nem iát egy kicsit föleleveníteni a tanultakat S aki olvasni akar, az talál a kultúrsátorban egy szekrényre való könyvet, a megyei könyvtár ajándékát.« Kilenc órakor elalszanak a villanyok, sötétség borul a táborra. Néhány sátorból egy darabig még kuncogás, halk suttogás hallatszik, aztán teljes lesz a csönd. Erőt kell gyűjteni a másnapi versenyhez. S mire rájuk köszönt az első napsugár, újra eleven a domboldal Aranyosak, kedvesek, szorgalmasak. Sokáig hallom azt az őszinte, lelkes mondatot: — Nagyon szeretünk itt lenni—^ Vörös Márta
