Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
VtLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK> Mai számunk tartalmából? *KA 50 FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A álfeöYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉYFQLYRH >55. SZÁM * CSÜTÖRTÜX, 1962. JÜÜUS 5. Jó gazdaság, gyenge pártmunlca (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) A tudás mindenkié "'"íílllllllUlllUJi KÉSZEN ÁLLNAK AZ ARATÁSRA Húsz hold kivételével az összes tarlót mélyszántják Gigén Szerdán folytatta tanácskozását as országgyűlés Losonczi Pál földművelésügyi miniszter felszólalása Az országgyűlés szerdán időjárás okozta nehézségek leküzdésében komoly segítséget A gigei Zöldmező Termelő- szövetkezetben mindent előkészítettek ahhoz, hogy megkezdhessék a 95 hold árpa aratását. A tegnapi tartós, jó eső miatt azonban nem tudták vágni a kasza alá érett kalászost. Ügy tervezték: egy ka- szapár kora reggel levágja a tábla sarkait, hogy mire munkához lát a gazdaság új kévekötő aratógépe, addigra befejezzék ezt a tennivalót. Sok gépállomási segítségre sajnos nem számíthat a szövetkezet, ezért gondosan megszervezték a kaszapárokat. Személy szerint megállapodtak, ki vesz részt ebben a nagy nyári munkában, és elkészítették a negyven kaszapár névsorát. Egyre elég nagy terület, 7,5 hold jut majd, de úgy vélekednek, nem lesz fennakadás, hiszen az elmúlt évben még több aratniva- ló jutott egy kaszapámak. Ügy tervezték, hogy az araA kisasszondi Csokonai Tér-’ melőszövetkezetben előreláthatólag egy hét múlva kezdik meg az aratást. Egy saját gépük van, a külföldi búzák vágásánál pedig besegít nekik a Kaposfőn dolgozó két kombájn. Egy hét nem hosszú idő, igen meg kell fogni a dolog végét, hogy zavarmentesen hajthassák végre az aratást. Bár megszervezték a 45 kaszapárt, jó néhányukkal még sokat kell beszélni, míg megértetik, miért szükséges és fontos, hogy munkaegységre végezzék el ezt a tennivalót is. Másrészt bőven akad munka még a növényápolásban. Csak most fogtak hozzá a kukorica második kapálásához, és a burBukarest (MTI). A Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével Romániában tartózkodó héttagú magyar mezőgazdasági küldöttség kedden ellátogatott a Bukarest közelében levő funduleai mezőgazdasági kutató intézetbe, ahol az intézet kutató munkájának szervezetét és az ott folyó növénynemesítés problémáit tatás után rögtön végezhessék a nyári mélyszántást. Tavaly csak kísérletképpen próbálkoztak ezzel, s mivel igen jól bevált, húsz hold kivételével az összes tarlót, 250 holdat mélyszántanak. 100 hold másod vetést irányoztak elő, s ebből már nyolcvanon elvégezték feladatukat. Hogy minél jobb munkára ösztönözzék tagjaikat, a kaszapároknak holdanként 20 forint prémiumot adnak. A két cséplőcsapatnak célprémiumot tűztek ki, első díjként 500, második díjként 300 forintot Ügyeltek a szövetkezetben arra, hogy mire megkezdődik az aratás, lehetőleg ne legyen a gazdaságban más sürgős tennivaló. Néhány napon belül befejezik a kukorica második kapálását, s még a hét végéig túl lesznek a burgonya második töltögetésén is. gonya második töltögetésöhez. Saját érdekükben fontos, hogy ezt be is fejezzék az aratás megkezdéséig. Elég rosszul áll a gazdaság munkaerővel, az aratásnál pedig szükség lesz minden dolgozni tudóra. A munkaerőhiány már a növény- ápolásban is megmutatkozott, negyven hold burgonyát nem mértek ki családokak, s ezt egyszer sem tudták megkapálni csupán a kétszeri töltést végzik ed. Ezért fontos, hogy az aratásig visszalevő egy hét alatt az eddigieknél szorgalmasabban és sokkal nagyobb lendülettel folytassák a közös tennivalókat. T. M. nulmányozta. A küldöttség ezenkívül megtekintette a közelben fekvő egyik állami gazdaságot is. Mezőgazdasági küldöttségünk szerdán Arges tartományba, a stefanestá mezőgazdasági kutató állomásra látogatott, ahol a szőlészet és a gyümölcs- termesztés kérdéseit tanulmányozta. folytatta az 1961. t?vi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. , Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál földművek miniszter emelkedett szólásra. — Nyers , elvtárs beszámolójában foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között a földművelésügyi miniszter. — Megállapításaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselő- társaim, hogy részben kiegészítsem Nyers elvtárs megállapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőnket e feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csapadékeloszlás ellenére a szárazság milyen súlyos károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban akkor még túlnyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak, és az alacsony technikai színvonalú kisparaszti gazdaságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros hatását. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés 1952- ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza, különösen súlyos volt a veszteség a növénytermelésiben. Ezzel szemben 1961-ben a legkedvezőtlenebb termésizeti körülmények ellenére is a mezőgazdasági termelés szintje az előző évihez hasonlóan alakúit. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százalékkal, az állattenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termu- lési érték, mint az előző évben. A régebben alakult, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek többségében is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizonyítja, hogy a máir kialakult nagyüzemek jobban tudják az időjárás Okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdaságok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi területről nagyobb értéket adó növényféieségek vetésterülete, bővült az öntözéses gazdálkodás, emelkedett a műtrágya-felhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivizálás befejezését követő évben az állatállomány szinte valamennyi ái- ■ lattenyésztési ágban nőtt. A - mezőgazdasági üzemeknek az jelentett az állam támogatása. Például ismeretes, hogy az elmúlt évi gyengébb takarmány- termés miatt a megnövekedett állatállomány . áttelel tetése meglehetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmányakciók során mintegy 35 000 vagon import abrafctakarmányt használtak fel a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban, így sikerült a megnövekedett állatállományt nagyobb veszteség nélkül átteleltetni és a hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére és kedvezően alakult a vágóállat és az állati termékek felvásárlása. 1962. május végéig 22 százalékkal több vágóállatot vásároltunk fel, mint az előző év hasonló időszakában. Az eredményekről szólva megemlítette még, hogy az építkezéseknél elterjedt egyszerűbb módszerek, valamint a saját erő nagyobb hozzájárulása következtében a tervezettnél jóval több épület készült el. összességében tehát a mezőgazdaság szocialista átszervezése a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is már az átszervezés befejezését követő élső évben jelentős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott kifejezésre és ez a bizalom napjainkban is tovább növekszik. A továbbiakban rámutatott: Az átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mezőgazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően termeljen. A vetésszerkezetet ennek megfelelően alakítottuk ki. Terveinket — kisebb eltérésektől eltekintve — üzemeink teljesítették is. Céhé tűztük ki néhány főbb probléma — például a kenyérgabona-kérdés megoldását, a takarmányellátás javítását, a zöldségtermesztés mennyiségi és minőségi növelését stb. Most kezdhettük el term előszövetke- zetemkben a nagyüzemi szőló- és gyümöl cstelepítést, és néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj- és talajadottságakban rejlik. M3 a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a kenyérgabona- termelést. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fejték — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére legalább 3—4 másával nagyobb termést ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több, mint 800 000 kát. holdon vetettünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetésterületének arányát. Ez év őszén 1 000 000—1 100 000 kát. holdon vetünk e búzafajtákból. összességében növeljük a takarmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények termelését. A kukaricateirnelésben a mélyművelés kiterjesz- ‘ 'La a h'bridvetőmag szé- • ,,ferű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghozzá minden nagyobb beruházás nélkül. A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen jelentős takaimányérték, elsősorban fehérje megy veszendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszárítási eljárást. A burgonyaellátás megoldásának kedvező előjele, hogy a termelőszövetkezetekben a terveikben előírt burgonyát — a vetőburgonya-ellátásban jelentkező nehézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a tervezettnél. Az évek óta fennálló étkezé- eibab-hiány megszüntetésére komoly erőfeszítéseket tettünk. ■Lényegesen nagyobb területen vetettek köztesbabot, mint a korábbi években. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetek, kezdeményezésére az ország számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott kukoricaterületeket köztesbabbal vetették be. A tagokat érdekeltté tették a babtermesztés- ben, és ha az időjárás kedvező lesz, minden reményünk megvan rá, hogy az idén a babellátás javulni fog. A szocialista nagyüzemekben ebben az évben tovább növekszik a zöldségfélék területe. A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása érdekében terjednek a korszerű zöldségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatásos, a korai és az öntözéses zöldségtermesztés. E munka eredménye a zöldségellá- tás javulásában már kezdi éreztetni hatását. A telepítéseknél nyújtott kedvezmények, az anyagi érdekeltség nagy érdeklődést váltott ki a szőlő- és gyümöicste- lepítések iránt. Éz a telepítési kedv lehetővé teszi azt is, hogy a második ötéves tervben mintegy 15 000—30 000 kát. holddal nagyobb területen telepítsünk gyümölcsöst és szőlőt, mint az eredeti előirányzat. A belterjes irányú zsSK- és gyümölcstelepítés kedvezően járul hozzá a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatásához. A telepítések végrehajtásánál arra kell ügyelni, hogy elsősorban a gyenge, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket hasznosítsák. , Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és különböző akadályozó tényezők ellenére — növekedett az ország állatállománya, s a számbeli gyarapodás mellett fokozódott a vágóállat és állati termékek termelése is. Megalapozottabbá vált a termelőszövetkezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése mellett a háztáji gazdaságok állatállománya sem esett vissza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítanunk. A meddővé vált teheneket igyekszünk minél nagyobb számban kiselejtezni, és helyettük jó minőségű üszőket állítunk tenyésztésbe. Ehhez hathatós segítséget nyújt a 3004-es kannónyhatározat kedvezményeinek kiterjesztése. A termelőszövetkezetek ezentúl minden leellett előhasi üsző után megkapják a 2500 forintos hitefc- elengedést — mégpedig az esedékes hitelekből — tehát azok után az üszők után is, amelyek a kiselejtezett tehenek pótlásét szolgálják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni. SzarvasmarhaáRományonk: minőségének javítása céljából, s egyben közegészségügyi érdekből megkezdtük a szarvas- marhaállomány gümőkórtól való mentesítését. Ezt a munkát fokozatosan végezzük. Az első gümőkórmentes területeket Győr-Sopron, Vas, Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd a mentesítést tíz év alatt az ország egész területén befejezzük. E program végrehajtásához az állam nagy támogatást nyújt A sertéstenyésztés és -hizlalás jól fejlődik és a sertéstenyésztési kedv is megfelelő. Elterjedtek az intenzívebb hússertésfajták, amelyek szaporábbak, jobban fejlődnek és jobb termékeket adnak. Ma már nem ritka az olyan nagyüzemünk, ahol hét-nyolc hónapos a sertések forgási sebessége és ezzel csökkent az egy termékegységre fordított költség is. A baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad. Jelenleg már 324 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az átlagos férőhely meghaladja a 8000-et. Ez mindinkább lehetővé teszi egész éven át a »gyárszerű« folyamatos csirkehús-termelést. A tojástermelés azonban nem kielégítő. Jelenleg az egy tyúkra eső évi átlagos tojáshozam országosan csak 85 darab, ezen a téren tehát igen sok a tennivaló. Fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban az egy tyúkra eső tojáshozam eléri a 200 darabot. A bábolnai és az alagi állami gazdaságokban a különböző fajtáknál 230 —240 darabos évi tojáshozamot érnek el. Ez az eredmény máshol is elérhető lenne. A jelenlegi tojáshozam megduplázható, ha országosan elterjednek az intenzivebb fajták és megoldjuk ezek keveréktakarmánnyal való ellátását. A szocialista nagyüzemek állati termék termelésében döntő tényezővé vált a korszerű keverék-takarmány bevezetése. A keveréktakarmányok gyártása és felhasználása évről évre növekszik. 1960-ban 10 000 vagon keveréktakarmányt gyártottak, ez évben pedig már 70 000 vagont állítanak elő. 1965-re 200 000 vagont tervezünk. A miniszter figyelmeztetette több fehérjedús növény termelésének. fontosságára, s rámutatott: nem szabad elfeledkeznünk a csaknem 2 és félmillió kát. hold rét- és legelőterületünk megjavításáról sem, mely a legolcsóbb takarmánnyal látja el a jelenleg még drágán termelő tehenészeteinket. A Földművelésügyi Minisztériumban most készülnek a tervek a vizenyős rét- és le(Folytatás a 3. oldalon.) J Gondosan védekeznek a babócsai Űj Világ Tsz-beo a burgonyabogár ellen. Képünkön egy 31 holdas táblát Diet- rinncl permeteznek. Több igyekezetre van szükség Kisasszondon A magyar mezőgazdasági küldöttség romániai látogatásai
