Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

. ^ aű 's y j.. 71'LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK/ ' é Z u/ ___ <. —" . ű «•'. . UFO­ÁRA: 50 FILLßR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M. ÉVFOLYAM 177. SZÁM ★ KEDD, 1962. JÚLIUS 31. Moí számunk tartalmábáf: Kinek legyen igaza? (3. o.) Miért sereghajtó Somogyszob? (5. O.) A hetedik színházi évad véfén (6. o.) A búza 82 százalékát aratták le termelőszövetkezeteink A siófoki járásban megkezdték a zab aratását A múlt heti kedvező időjá­rás nagyot lendített az aratá­si munkáikon. Rohamosan, szinte egyszerre érett meg min­den kalászos, ezért nagy szük­ség volt és van az erők maxi­mális kihasználására. Egy hét alatt 43 780 holdon vágták le a búzát, így az összterület 82 százalé­ka, 74 290 hold búza van learatva. 1 E munka befejezéséhez köze­lednek a mareali járásban, ahol 94, a kaposvári járásban, ahol 88 százalékra állnak ve­la Mivel legjobban a nagy hozamú búzák letakarítása sürgetett, a múlt héten első­sorban ezeket vágták, s a hét végére sikerült is befejezni az intenzív fajták aratását. Jól előrehaladtak közös gazdaságaink a rozs ara­tásával is: 5285-ről 14 000 holdra nőtt a levágott te­rület nagysága. Ebben ugyancsak a marcali járás jár az élen, a 4373 holdból 4077-em végezték el ezt a munkát. Viszont igen nagy lemaradás mutatkozik a csurgói, a tabi és a nagyatádi járásban. A csurgói járásban például az összes vetésterület­nek még egyharmadát sem, mindössze 624 hold rozsot'vág­tak le. A múlt heti kánikula gyorsan megérlelte a ta­vaszi árpát, s gyors iram­ban arathatták ezt is szö­vetkezeteink. A vetésterület 81 százalé­kán, 5255 holdon nem áll már lábon ez a takarmánygabona. A barcsi járásban például teljesen levágták, ugyancsak közel állnak learatásához a siófoki és a fonyódi járás szö­vetkezetei. Bár még nem ál­talánosan, de a múlt héten a siófoki járásban hozzáláttak az aratás sorrendjében leg­utoljára következő zab vágá­sához is. A gyorsított ütemű munka során jó néhány kiemelkedő teljesítmény született. Példás eredményt ért el a gépál lö- mási kombájnosok közül Jo- vanics György (Darány) aki 357 holdról 406 tonna, Ta­kács József (Kaposvár), aki 336 holdról 331 tonna, Bozso- vics József (Balatonkiliti), aki 332 holdról 480 tonna, Pavp Károly (Marcali), aki 301 holdról 320 torma gabonát kombájnolt le. Az aratógép­kezelők között első helyen áll a csokonyavisontai Elekes Já­nos 287 hold aratásával, nem sokkal marad el mögötte Áb­rahám József (Balatonkiliti), Mestyán Zoltán (Marcali) 260—260, Hefler János (Karód) 244 és Karakói János (Csoko- nyavisonta) 238 hold aratás­sal. A rendre vágók versenyé­nek első mégy helyezettje mind a Kaposvári Gépállomás dolgozója”: Fazekas János 958, Kislcaponya László 764, Tomi­sa Ferenc 731, Déri Ernő 689 holdat aratott le. ' Ha az időjárás engedi, elő­reláthatólag a hét végére me­gyénk szövetkezetei befejezik az aratást. Ehhez azonban a gépi erők bizonyos át­csoportosítása szükséges. Azokon a helyeken, ahol előbbre állnak a munkával, a járáson belül kell a szükség­letnek megfelelően átirányíta­ni a gépeket, a csurgói, a ta­bi, a nagyatádi járásban pe­dig külső segítségre van szük­ség. A gépek átcsoportosításá­val legalább egyenrangúan fontos, hogy / meggyorsítsák a szalmale­húzást, mert részben ez akadályozza a tarlóhán­tást és a nyári mélyszán­tást. Ezzel párhuzamosan a szövet­kezeteknek gondolni kell abe- hordásra, hogy a tavalyi rossz gyakorlattal. ellentétben az idén ne csak gépre való hor­dással, hanem mindenütt asz- tagról is lehessen csépelni. Űj találmány a« állatgondozás gépesítésére A Dánszentmiklósi Állami Gazdaság országos hírű tehe­nészetében már kizárólag ita­tásos rendszerrel táplálják az állatokat. Mindeddig azonban nem rendelkeztek olyan be­rendezéssel, amely az itatásra Helsinki a fesztivál lázában ég Lengyelek és magyarok a hajón Balatoni hajókirándulás szerepelt a lengyel parlamen­ti küldöttség vasárnapi prog­ramjában. A Szigliget már kora délelőtt indulásra várt a siófoki hajóállomáson. Az idő azonban csak nem akart kedvezőre fordulni. Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke tréfásan magyarázta a vendégeknek: — A megye irányítja az időjárást, So­mogy rendelt mára esőt. — A Balaton országos ha­táskörbe tartozik, meg aztán nem itt, hanem Pesten mond­ja be a rádió, hogy milyen lesz az idő ,— felelte dr. László. István, a megyei ta­nács vb-elnöke. Később aztán a hajóállomáson bele- egyezően hozzátette: — Ma­gunkra vállaljuk, hogy mi csináljuk a siófoki időjárást. Igen, ekkor már kibújt a nap a felhők mögül... Ilyen tréfálkozó kedvben voltak vendégeink is, amikor a Szigliget kifutott a siófoki kikötőből. Lengyel daltól, magyar nótától zengett a fe­délzet. Vasárnap ide, hajó- kirándulás oda, csak más témára terelődött a szó. A küldöttséget vezető Czeslaw Wycech, a szejm elnöke Vass Istvánnévál, az Országgyűlés alelnökével beszélgetett. Né­meth Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára az egyik vendég fölkérésére a földművesszövetkezeti moz­galom sokrétű tennivalóit is­mertette. Válaszul Maria Li- pa tanítónő, a szejm oktatási és tudományos bizottságának tagja, egy mezőgazdasági ok­tatási intézmény vezetője otthoni munkájáról, a lengyel asszonyok, lányok helyzeté­ről, tanulásáról adott tájé­koztatást. Andrzej Werblan, a szejm oktatási és tudomá­nyos bizottságának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának osztályvezetője hol az egyik, hol a másik csoportnál kap­csolódott be a beszélgetésbe. Ugyanezt tette Olga Szwa- kiewicz gyermekkórházi igaz­gatónő meg Jan Phohorski jogász is. Élénk szakmai ta­nácskozást folytatott a ha­jón Jan Warzecha mezőgaz­dász a lódzi vajdasági pártbi­zottság osztályvezetője és Varga Károly országgyűlési képviselő a Termelőszövet­kezeti Beruházási Iroda veze­tője. Talált sok közös témát Józef Nagórzanski, a Krakkó vajdasági tanács elnöke és Sasi János országgyűlési kép­viselő, a megyei tanács vb- elnökhelyettese is. Lengyel és magyar szavak váltogatták egymást egész nap, az életben, a minden­napi munkában szerzett hasz­nos tapasztalatok cseréltek gazdát. Zengett a dal akkor is, amikor a hajó délután Ti­hanybái, Balatonfüredről visszaérkezett Siófokra. Es­te összekoccantak a barátság és a búcsúzás poharai: a so­mogyi vezetők elköszöntek az országgyűlés vendégeiként hazánkban tartózkodó len­gyel parlamenti képviselők­től, akik két napot megyénk­ben töltöttek. K. J. kerülő tej tökéletes higiéniá­ját, egyenletes hőmérsékletét biztosította volna. Az általá­nosan használatos itatócsöbrök kezelése meglehetősen nehéz­kes, és tisztán tartása jelen­tős munkatöbbletet okoz az állatgondozóknak. A Dán­szentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója,1 Kelemen György és Hajdinák János főmérnök elmés találmánnyal korszerű­sítette az itatásos borjúneve­lés módszerét. A szerkezet lé­nyege egy villanymotorral föl­szerelt tejtank, amelyhez tíz adagolóberendezés tartozik. Ez a szerkezet több műveletet vé­gez: egyszerre 200 liter tejet melegít föl, ezt teljesen zár­tan és higiénikusan nyomja fel az adagolóberendezésekbe, onnan gumicsöveken keresztül vezetik a borjakhoz. A nővén- dékállások előtt sínen futó gép rövid idő alatt egyszerre tíz borjút szoptat meg, s így az állatok etetése teljesen auto­matikus. Ezzel a találmánnyal — amelyet a Mezőgazdasági Kiállításon ismertetnek meg a nagyközönséggel — lényege sen csökken az állatgondozók munkája. Ennél is fontosabb, hogy néhány hónapos alkal­mazása óta a gazdaságban egyetlen borjúelhullás, kény­szervágás sem fordult elő Minthogy az itatásra kerülő tej nem érintkezik a levegő­vel, semmilyen szennyeződés nem éri. A fiatal állatok ál­landóan testhőmérsékleten kapják a táplálékot. így meg szűntek a különböző bélbeteg­ségek, hurutok. Helsinki (MTI). Patak Károly, az MTI ki­küldött tudósítója írja: Aki vasárnap végigsétált Helsinki legnagyobb sugárútja mentén és látta, hogy kilomé­tereken át tízezrek köszöntöt­ték és ünnepelték a VIII. VIT részvevőinek felvonulá­sát, azt megcáfolhatja a finnek zárkózottságáról elterjedt hí­reket Helsinkit valóban nem könnyű lázba hozni, de annak ellenére, hogy egyes politikai pártok sajtóorgánumai meg­próbálták elhitetni a kételke­dés és rosszhiszeműség mag­vait, Helsinki mégis a feszti­vál lázában ég Már az ünnepélyes megnyi­tó előtti napon megkezdődött a ibarátkozás a város és ven­dégei között. Az utcákon is­merkedő, beszélgető csoportok alakultak ki és a nagy idegen- forgalom, amely az 1952-es olimpia napjaira emlékeztet, egyetlen hatalmas nemzetközi klubbá tette a félmilliós finn fővárost. Ez a meleg hangulat még csak emelkedett a vasárnapi hivatalos megnyitót megelőző felvonulás és a felejthetetlen ünnepély láttán. Rendkívül mély benyomást keltett, hogy eddig már 22 or­szág állam- vagy kormányfője — közöttük Hruscsov szovjet miniszterelnök, Kádár János, Nehru indiai kormányfő, Su­karno indonéz elnök, Tito jugoszláv elnök és Japán ural­kodója — nyilatkozatban üd­vözölte a béke és barátság fesztiválját. A finnek túlnyo­mó többsége tudja, hogy a nukleáris háború veszélyének korszakában különös szükség van miniden kezdeményezésre, amelynek célja a világbéke megőrzése. Finnországban azt is tudják, hogy a kölcsönös megértés, bizalom és együtt­működés légköre — hiszen ez fesztivál atomszférája — milyen kedvező egy semleges, boldogulásáért keményen dol­gozó kis országra nézve. Ezért Helsinkiben és Finnország többi városában melegen üd- vözlik az Ázsiából, Afrikából. Európa sojc országából, Ame­rikából vagy éppen Ausztrá­liából érkező fiatalokat. A barátkozás és megértés légkörében éppen ezért külö­nösen sajnálatos, hogy a finn fiatalság félrevezetett törpe kisebbsége és a minden rossz­ra könnyen kapható izgága 3 millió forinttal növekedett a takarékbetét a tabi járásban (Tudósítónktól.) Egyre jobban gyarapodik a takarékos emberek száma tabi járásban. Tavaly 214, ez 1 év első felében pedig 443 új betétkönyvet válltoltak az OTP-fiókoknál. A betétek ősz- szege a múlt év végéig csak­nem 9 millióról 12 millió fo­rint fölé emelkedett Megdup­lázódott a gépkocsinyeremé- nyes betétkönyvet váltók szá­ma is. A múlt év novemberi sorsoláson egy szerencsés tabi ember gépkocsit nyert kötekedők, a Helsinki syéd színház környékén levő huli­gán vadászterület ismert alakjai már több ízben is ki­provokálták az államhatalom beavatkozását Helsinkiben már régen ismeretes: amikor a finn kormány úgy határo­zott, hogy otthont ad a VIII. Világifjúsági Találkozónak, egyben úgy döntött, hogy a legszigorúbban elejét veszi a békés találkozó és a főváros rendje ellen irányuló akciók­nak. A fesztivál különböző nyugati útlevelekkel és bősé­ges anyagi fedezettel ellátott, szervezett ellenségei természe­tesen háborítatlanul, de —bíz­vást megállapítható — telje­sen eredménytelenül fejtik ki tevékenységüket. Hiába áll­nak a pályaudvar környékén és a forgalmasabb városrésze­ken a »sárga pavilonok", a békétlenség propagandájának előretolt helyőrségei, hiába vesztegetik névleges árakon három nyelven is hamisítá­soktól, torzításoktól, alattomos támadásoktól hemzsegő sajtó­termékeiket: a szemmel látha­tó igazság ellenkezőjéről pré­dikálni nehéz és hálátlan fel­adat. Helsinki ezekben a na­pokban a fiatalok világának tükire. Itt is azok vannak több­ségben, akik a béke és boldog­ság elidegeníthetetlen jogán baráti kezet nyújtanak egy­másnak. A VIT első »hétköznapját«: hétfőt Finnország napjának nyilvánították a szervezők, akik arra törekedtek, hogy a házi­gazdák és a vendégek minél több találkozón vegyenek részt. A küldöttség tagjai közül azok, akik hazájukba^ a nem­zetgyűlés tagjai, a finn nem­zetgyűlés elnökségének meghí­vására hétfőn délelőtt a par­lamentbe látogattak. Magyar részről Csornai Jusztinja és Varga Zoltán képviselők jelen­tek meg a száz főnyi csoport­ban. A küldötteket Kleemola, a finn parlament elnöke fo­gadta, és üdvözölte rövid be­szédében, majd a külföldi kép­viselők megismerkedtek a finn parlament munkájával és ösz- szetételével, megtekintették a parlament épületét és beírták nevüket az emlékkönyvbe. A magyar delegáció Lautta- szigeti szálláshelyén Finnor­szág napja alkalmából hétfőn délelőtt tíz órakor kb. százfő­nyi finn küldöttség tett látoga­tást. Eljöttek a hivatalos finn VIT-delegáció, valamint a finn —magyar társaság képviselői, akiket Pullai Árpáddal, a KISZ KB első titkárával az élükön a magyar küldöttség vezetői és Szipka József nagykövet ve­zetésével a magyar külképvi­selet tagjai fogadtak. A szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón a magyar dele­gáció művészei műsorral ked­veskedtek a finn vendégeknek. Délután 15.00 órakor a finn VIT-delegáció is fogadást adott a küldöttségek vezetőinek tisz­teletére. Ä fogadáson magyar részről Pullai Árpád jelent meg. A nemzetközi diákklubban hétfőn délután megkezdődött az »Oktatás demokratizálása és alkalmazása korunk szükségle­teihez« című szeminárium, amelyet Berecz János, a Ma­gyar Ifjúság Országos Tanácsá­nak alelnöke nyitott meg. A pedagógusok hétfői találkozó­ján a finn munkáskultúrházban hazánkat Trencsévyi-Waldap- fel Imre akadémikus képvisel­te. A magyar küldöttség tagjai közül hétfőn többen részt vet­tek az osztrák és francia fia­talok által szervezett találko­zókon, mások pedig városné­zésen voltak. Az egyik sátorszínházban zsúfolt nézőtér előtt adott két­órás műsort hétfőn délután a KISZ Központi Együttes tánc­kara és énekkara, valamint a rajkózenekar, a pécsi balett­táncosok pedig a munkásakadé­mián rendezett balettdélutá­non szerepeltek. A munkás­kultúrházban a Finnország napja alkalmával rendezett nemzetközi Sibelius-hangver- senyen muszikusaink negyven perces műsort adtak, míg ugyanebben az időben a ma­gyar könnyűmuzsika képvise­lői nemzetközi esztrádműsor keretében mutatkoztak be a VIT közönségének. A magyar küldöttek egyéb­ként hétfőn ellátogattak a szov­jet, az indonéz és a kubai fia­talok nemzeti kultúrestjeire is. Hétfőn megnyílt az ifjú fotó­művészek, valamint a gyermek­rajzok kiállítása. Helsinki egyik csarnokában a világűr meghódításának eredményeiről, egy másik helyiségben pedig a békéről láthatnak kiállítást a VIT fiataljai. Farkas Bélámé és Molnár Istvánná a kadarkúti Szabadság Tsz baromfigondozója az idén 5000 pulykát és 600 gyöngyöst neveinek fel. Ezekből válogatják ki a jövő évi törzsállományukat. \

Next

/
Thumbnails
Contents