Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat; 1963. július 88. Javulóban a kulturális munka a Lábodi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaság vezetői a múlt év decemberé­ből bízták meg Szabó Miklóst azzal, hogy legyen gazdája, felelőse a népművelési mun­kállak. Szabó Miklós tisztában volt azzal, hogy nem vállalko­zik könnyű feladatra. Már csak azért sem, mert a lábodi, a somogytarnócai, a nagykor­pád! és a nagybaráti kerület­ben kétezer ember kulturális igényeinek megalapozásáról és kielégítéséről kell majd gon­doskodnia. Az új népművelési felelős munkájának fél esztendő alatt megérett a gyümölcse. Külö­nösen szép eredményeket ér­ték el az ismeretterjesztésben. Sok dolgozót sikerült meg­nyerni a szervezett állami oktatás és a szakmai tovább­képző tanfolyamok számára. Jól működik a gazdaság fú­vószenekara, amely nem tart munkájában szünetet a nyári hónapokban sem. Sokfelé is­merik a zenekart, mert sokfe­lé vendégszerepeit már. Nagy­barátiban munkáskórust szer­vezetek, ebben az üzemegy­Zsákbamacskát szervezzünk? Megyénk valahány községében örömmel fogadják, lá­togatják a Csiky Gergely Színház tájelőadásait. A járási székhelyeken és a nagyobb községekben kialakult a színház előadásait látogatók törzsgárdája is. Ezek az emberek szí­vesen váltanak bérletet. így a közönség igénye találkozik a színházéval, amikor az utóbbi bérleti felhívást bocsát ki, és felszólítja a tájelőadások közönségét, hogy váltson bérle­tet az új évadra. A Csiky Gergely Színház titkársága már megkezdte az 1962/63-as évadra a tájelőadások bérletezését. Elméletben persze. Ugyanis mi történt? A szervező titkártól a művelő­dési házak megkapták azt a körlevelet, amelyben a szín­ház közli, hogy az új évad tájelőadásaira hány bérletet kell szervezni, hány előadást kap a művelődési ház, mennyi pénzt kell befizetniük a régi és az új bérleteseknek. Közli a levél azt is, hogy szeptember 15-ig be kell fejezni a bérlet- szervezést A továbbiakban Marosi Ferenc szervező titkár jó munkát Jávám Szervezzünk tehát. Szervezőnk is. De mire? A bérletes előadások tervezetét nem közölték velünk, pedig ha már be akarjuk fizettetni a színházlátogatókkal a fejenkénti 59 forintot tudnunk kellene, hogy mit kapunk ezért a tájelő­adások alkalmával. Nem túlzott igény ez! Aki pénzt előle­gez, annak joga van tudni, hogy mit kap cserébe a színház­tól. Mit csináljunk most mi, m űvelődésxház-igazgatők? Szer­vezzünk úgynevezett zsákbamacsikát, vagy várjuk meg amíg a színház pótolja mulasztását, és megküldi a bérleti felhí­vásihoz elengedhetetlenül szükséges műsortervet is? Még valamit megjegyeznék... Nagy segítséget jelente­ne, ha a szervező titkár jövőben nemcsak értesítéseket küldene, plakátokat és jegyeket, majd elszámoltatná az előadást fogadó művelődési házat, hanem néha-néha segíte­ne is a tájelőadások; közönségének szervezésében. Dorcsi Sándor művelődésiház-igazgató Nagyatád ségben színjátszó csoport is működik. A gazdaság minden kerületének székhelyén van­nak klubok. Sikeres kirándulások, tsz- Iátogatások szerepelnek a tel­jesített népművelési tervben. Nem feledkeztek meg a nyári program összeállításáról sem. Az állami gazdaság 150 dolgo­zója például kétnapos kirán­dulásra megy a Balatonra. Rendszeres filmvetítések, nép­szerű egészségügyi előadások alkotják a nyári kulturális tervek gerincét. Sokrétű mun­kájában korántsem érte volna el megbecsülést érdemlő ered­ményeit a népművelési fele­lős, ha nem kap a gazdaság vezetőitől, pártszervezetétől segítséget. Most azt latolgatják, mit ve­gyenek be a gazdaság jövő évi kulturális tervébe. Megkérde­zik a dolgozókat, összegyűjtik a kívánságokat. Mindenekelőtt egy 250 kötetes könyvtárat lé­tesítenek a lábodi klubban. Készülnek a klubtanácsok és a kulturális bizottság újjává- lasztására. A feladatok sorá­ban az elsőség ismét az isme­retterjesztésé lesz. A terme­lést sokoldalúan segítő szak­mai, műszaki tanfolyamok szervezése nagyobb hangsúlyt kap, mint az előző években. Célkitűzésük az is, hogy még több felnőtt dolgozó kapcso­lódjék bele az állami oktatás­ba Országjáró kirándulást is terveznek. Több állami gazda­sági dolgozó jut el a Mező- gazdasági Kiállításra. Hatvan- hárman az NDK-ba, Romá­niába, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba utazhatnak a kiválóan dolgozok közül. Négykilós ehető pöfe- teggombát ta­lált a közel­múltban Szi­geti Mihály, az Állami Gazdaságok Igazgatós ágá­nak gépkocsi- vezetője. S3Srál A KAPOSVÁRI GYÓGYVÍZ? (Tudósítónktól.) Kinek haszriál a kaposvári gyógyvíz, mennyi ideig taná­csos a vízben tartózkodni, mi­ért ártalmas á gyógymedence vize a gyermekekre? E kér­désekre válaszolt dr. Malo- veczky Sándor orvos. — A kaposvári Szabadság Strandfürdő ásvány-gyógyvize mélyfúrással feltárt alkálihyd- rogénkarbonátos, kloridos, lú­gos vegyhatású termálvíz. Hő­foka 41 Celzius. A laborató­riumi vizsgálatok és a tapasz­talatok szerint sok értékes alkotórészt tartalmaz és gyó­gyító hatású. Magas alkáli- hydrogénkarbonát tartalmá­nál fogva csaknem azonos az alkálikus »Salvus-«-szal. Ivó­kúraként kiválóan alkalmas gyomor- és bélbetegségek, anyagcsere, vesekő, légzőszer­vi betegségek gyógykezelésére. — Fürdővíznek alkalmazva a bőrt erősen ingerli, és az idegrendszer útján intenzív biológiai hatást fejt ki a szer­vezet működésére. Az ásvány-! gyógyvíz jelentős százalékban tartalmaz szabad szénsavat, ez a vízben a bőrerek kitágu lását okozza, tehát jó peripiié- rias keringést biztosít. A für­dés időtartamának mértéken túli meghosszabítása követ­keztében azonban annyi szén­sav jut a Vérbe, amennyi a; központi idegrendszerre izgató; hatással lehet, a vérkeringést; pedig éppen ellenkező irány­ban befolyásolhatja, és így sú-l lyos következményeket róhat a szív- és magas vérnyomás­ban szenvedő betegekre. A gyermekek minderre fokozot­tabban érzékenyek. Természe­tesen azt, hogy kinek hasz­nál a gyógyvíz, csak az orvos tudja eldönteni — mondotta dr. Malovec2iky Sándor. Q olymár egy pillanatra nemzetvédővé vedlett száza- nie. ötpercenként kellett újra Varga volt a kezdeményező, rajtatok a szenteltvíz, egy ál­levegőért kapott. A ke- dóssal, hogy a muszos is em- végigcsinálnia az egészet. És Gerendás szinte önkívületben ló hétig nem zabáitok sem-■ zében tartott újságot leejtette bér, és a káromkodás nem közben hallgatnia, hogy te ki- ismételgette a szavakat. Soly- mit. Vizet se. Értettétek? az eszpresszó asztalára. Érthe- művelt ember szokása, de a engeded a meleget, te nyitoga- már megemlítette a százados Még akart valamit monda- tetlen szavakat dünnyögött kapott válasz kijózanította, tód az ajtót, te inkább tisztes- úr dáridóit, és a szőke Macát ni, de a svung, amivel be­maga élé. Kaleidoszkópba Szó nélkül sarkon fordult, és séges modort tanulnál, mint a ringyónak titulálta. szélt, a lábába szállt át. El­fordultak szeme élé az aszta- még aznap este elköltözött fe- kosztat ugatnád, természete- Mór az utolsó cukroszsákot tántorgott előttük, ök még lók, a pincémé, a vendégek, a lesége szüleihez a felvégre. sen a jelzők megszámolhatni- emelték) le a szekérről ami- ’’maradták döbbenten, szótlanul nagy táblaüvegen át az utca. Hárman megálltak az ajtó lan tömkellegével. ^ vérbe borult szemekkel néhány másodpercig. Hétfő es­Minden, minden, A múltja előtt. ^ Gerendás, a vékony Mire beszürkült, teljesen el- odatántorgott hozzájuk a szá- nőit. Az udvaron hideg is.., hangú újságíró könnybe Iá- gémberedett a keze. A kitört zados úr: szél söpört végig, és az égen ...Kisebbfajta falusi ta- badt szemmel vacogott. Var- oldalú félcipőben lilára fagy- __ n ' ' . .. ., komor felhők gyülekeztek... r acknak díszére vált volna, ga, aki Weiss-Manfrédék ke- tak lábujjai, vászonnadrágjá- ■’ Tnes mindig jar a Solymár Gábor tenyeré­ákkorát csattant a tükörfé- nyerét ette Budapesten, csak ba bele-belemarkóU a meg- Pofátok? Miiii? *-> be temette arcát. Nem, nyesre gla/ncolt tiszti csizma a árnyéka volt pár hónappal ez- élénkülő szél. Ezzel az üvöltéssel ki is fo- azokat a napokat nem felejti keményre fagyott udvaron, előtti önmagának, reszketve Végre Hszólt a százados, gyott belőle a szusz. Látha- el, amíg él. Valóságos csoda, Megrezdütt a kényelmes bri- az anyjára gondolt. Solymár- de már félrészegen vartyogtak tóan tökrészeg volt. Így ment hogy ép bőrrel hazakerült. ——~-.~~.T-r. - ba tért meg először a tábor- belőle a szavak: — —“-’-r-1 -- -------­c seszbe bújtatott cinegeláb, a gémnyak előremeredt a leve­gőbe. Vitéz Tátrai-Titl Lajos százados úr úgy állt előttük, mint a haragvó paradicsomi angyal 'Ádámék előtt. Láng- pallos helyett a kesztyűjét ló- balta: ■— Pofáztok, szemetek, miit? Rohadt keletnyaló fajta! Nem elég a koszt, én eleszem elő­letek? A beletek keserves ár­az esténként. NEM VAUK VÍZZÉ istenit!" A magyar küszködik önérzettel nyomta - Mars a két társadhoz, te A hideg és a hirtelen leve­le a kilincsek Legyen, ami büdös! go szehdebbre fogta a hang­A kimerültségtől, a vacogás- jót. Mintha gyerekekkel be­Az íróasztal tetején felhő- tói megkékülten vánszorgott a szélt volna, úgy folytatta: mit a martyinis üveg. Szőke kocsiszín elé. A zászlóst két — Ez a ti vörös mennyor­tek méltatlankodást, 'azután Maca lependerítette selyem- parasztkocsi mellett találta, szagotok aranyoskáim! A mehettek, ahová akartok! pongyolas, papucsos labait a Az éjikén Hajag^ ttzedés hasatok! Az a kis lottyos ga- tűnt az id5ben Az a tiz e Járt fel és alá. Csattogott a A,!St amit kapott, elsüllyesztette. az ezeréves gyepuhatárok "® ® visszazabolázásában, ti meg SZm lopjátok a napot, és a koszt miatt ugattok! Adok én nek­öt és fél hónap után akkor lá­tott újra kenyeret. Újságból értesült, hogy a százados urat börtönbe ültették. Elolvasta a tárgyalásáról szóló cikkeket. Idézte társait, és könnyes volt az arca. Akkor tudta meg, hogy háromszáztizenhetükből csak huszonheten maradtak életben, öt is halottnak hit­ték, azért nem idézték meg tanúnak. Azután megnősült. Megpró­bált élni. De felejteni nem tu­dott. Az emlékeket odasütötte lelkére a múlt. És a lélek se­bei nagyon lassan hegednek. Tátrai százados úr pedig el­csizmája, csikorgott alatta a zados úr előtt nagy darab fokhagymás illatú kolbászo- érzitek jól magatok abban a De ez a nap, ez az este ... Ritkán szokott esti lapot venni. Unottan lapozott bele az újságba. Most rábámult az előtte ágaskodó felhívásra: A rendőrség közleménye: »■Aki Tátrai-Titl Lajos ellen büntető jellegű bizonyítékot A kiszólítottak reszketve főtt be? Menjen ki! jó disznópörkölt kovászos zászlós és a tizedes már el- tud felhozni, jelentkezzen a álltak elő. Solymár még csa- Ijedten húzták be maguk uborkával meg egy mosolygós ment, csak a százados úr állt, rendőr-főkapitányságon. A vart egyet a vászondarabok- mögött az ajtót. A százados pohár nagyfroccs. A zászlós jobban mondva ingadozott büntetett előéletű Tátrai Titl Tud foltozott kiszuperált ka- úr vem hallotta meg a kopog- nogatasara tett újra magahoz. ^ emtük. tonaköpenyén, mert a vékony tolást, vagy nem is akarta. Mintha patkányfüleket vitt — Nahát, ugye, most lát- \ ^ szvetter nem fogta, inkább át- Solymár újra kopogott. Úgy, voina^ undorral és csömörrel hatjátok, hogy jól éltek? Hi- e^elrn^szer-panafnw. engedte a hideget. A sorban hogy majdnem beszakadt a eoumásra a -jóféle hú- szen most vittétek be, ara­álló muszosok lélegzet-vissza- firhang. Abpan aminutumban dobálta egymásra a 30fele hu nyoskáim _fcM*otc>fcíít meg kolbász gőzölgött. Éppen kés- bal, zsák liszteket adott le mennyországban! Mert amíg erntet és újra kezdte- sei kívánt volna nekiesni, Gerendásnak meg Vargának, én élek, aranyoskáim, eskü­yv oioOrt-nrHnm n amikor beszédültek a szobába. Azok áhítattal vegyes gyűlő- szöm a magasságos mindenha­kosztotokat? Hát lesz nektek. EŐV szemvillantás alatt fel- lettel hordták, dobálták be a tóra, kvbábrálok veletek. Ki, ami mén nem volt' Solymár Pattant ülőhelyéről. A karos- szín alá. , ki én, édes kis csirkéim... Gerendás Varga', idehozzam’! székben terpeszkedő zászlós Solymár behunyta szemet. utolsó szavait csuklással Bejöttök ’az irodába, a beletek elmhogta magot. Élkodosodott előtte a világ. effyütt nyelte el. Álltak előt­keserves úristenit! — Mint a csorda! Kutya Lelki szeme eUM^ elvonult egy te hárman, mint a cövek. A ***j* , n kovászos Tréfás sebességkorlátozás gyalogjárók részére Az útépítés során »fel­szántott« Május 1. utca Bé­ke Szálló előtti szakaszán, meglepő tábla áll napok óta. Rengetegen megbámulják, még többen megmosolyog­ják ezt a jelzést, amely mintha gyökeret vert volna a Béke Espresso teraszának alacsony vaskerítése mellett. Viszonylag sokan ismerjük a Kresz-t, tiszteljük is, hi­szen közlekedésünk rend­jét hivatott biztosítani. De bizony nem értjük mire jó itt az útépítés miatt 5 km- es sebességre intő tábla. Megfigyeltük a járókelőket, akik a betonbuckákon leg­feljebb csigatempóban köz­lekednek. Teszik ezt azért, mert itt a gyalogjárók ré­szére még az 5 km-es se­besség is kozmikusnak és veszélyesnek számít. 12 ezer ember ój szigethazát keres A csendes-óceáni Nauru- szigetecsike vagy 1500 mór- földnyire fekszik Ausztráliá­tól. Nauruban van a világ leg­gazdagabb foszfátbányája. Amióta 1906-ban megkezdő­dött a kitermelés, vagy 26 millió tonna foszfátot ex­portáltak Nauruból. A kis sziget mindössze 19 kilomé­ter átmérőjű, és eddig el tudta tartani a rajta élő 12 000 embert, akik vala­mennyien a foszfát kiterme­léséből élnek. A legutóbb végzett fölmérésekből azon­ban kiderült, hogy a sziget egyetlen természeti kincse, a foszfát még legföljebb 39—10 évre elegendő, tehát a lakosságnak legkésőbb 3— 4 évtizeden belül új hazát kell keresnie. Nauru az ENSZ gyámsági területe, a közigazgatást Ausztrália intézi. A nau- rudak vezetője, Hammer Deroburt 39 éves tanító tár­gyalásokat folytat Ausztrá­liával, hogy a szigetlakókat idővel olyan otthonhoz jut­tassák, amelyen meg tudnak élni. A nauruiak függetle­nek akarnak maradni, ön­álló szigetet szeretnének kapni, ezért határozottan, de udvariasan visszautasí­tották Ausztráliának azt az ajánlatát, hogy telepedjenek le a kontinensen. * * * Az utcán A gyalogos majdnem a kocsi kereke alá került: — Maga a hibás! — ri- pakodik rá a sofőr. — Én tudom, mi a köte­lességem: húsz éve vezetek. — Én is tudom — vála­szolja a gyalogos — ötven éve gyalog járok, Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megint csuklott egyet, azért bűnrésze­se.« Solymár Gábor tekintete hirtelen átható lesz, homlokán megsűrűsödnek a ráncok. Ke­ze ökölbe szorult. A visszafoj­tott indulat, az elhallgatott fojtva várták a fejleménye- kivágódott az ajtó: w*«*. 0 borotokat hozzá. Ezt szidtá­ket. Sajnálkozva nézték há- — Ez neked kopogtatás? Ez A zászlós unalmában kész- tok? rom halálra vált társukat. a másik két barom elmegy a tyűs kézzel malmozott. Haja­A papiakba ideiglenesen be- zászlós úrral, te meg itt ma- gos tizedes szánta a szeren­szerelt keretirodából grama- radsz, és gyakorolod a kopog- csétleneket, de nem szólhatott mégis befejezte: fon nyekergő induló hangjatt, tatást! semmit. A parancs az parancs. — Hát, csirkéim, tudom, ..... . . . .. . ... női nevetést vágott feléjük a Gerendás es Varga folleleg- Tudta, miért van ez a egész, nem vagytok valami vallásos fajdalom aa new* erőt, lendu­csipős, keleti szél. A vendég- zeit. A zászlós kelletlenül Jött Az ebéd alatt Solymár, Ge- emberek. Hát majd én meg- letet. Megfeszített, kemény szoba ’ sötéten tátotta pókhálós ki> és noszogatni kezdte őket. rendás és Varga hangos meg- keresztellek benneteket. Má- lépésekkel indul el a kijárat ablakszemét. Valaha ott la- Solymár ott maradt. jegyzéseket tett a koszt minő- tói lesz a keresztelés előtti . ,. kott a pap. Egyszer megpró- ötperces időközökben kel- ségére. Az ízetlen daralevesre nagyböjt. Egész héten át per- 7 télt szót értem a jegyzőből lett kopognia, belépnie, kilép- meg a sovány kelkáposztára, sze. És hogy jobban fogjon Győri D. Balázs Főszerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. ti. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünfe meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: « Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dii esv hónapra ti F& Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents