Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
rTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI-- KC.'V^. ' / % ___- f ‘ ^PűS'J^ J ARA: 50 Fittet XIX. ÉVF01YIH 172. SZÁM ★ SZERDA, 1962. JÚLIUS 25. Mai számunk tartalmából? Jobbon kell támaszkodni a dolgozók kezdeményezéseire (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Mit szól az ember, Rozi néni? (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Istvándi félévi mérlege Hónapról hónapra Istvándi- ban járva láttam, tapasztaltam, hogy mind szorgalmasabban dolgozik az Űj Élet tagsága^ Lezárult az első fél év, s legutóbb ennek az időszaknak a főbb gazdálkodási adatait jegyeztem föL Lássuk csak, mit mutat a hat hónap mérlege. Az állattartásból erre az évre 1 millió 229 ezer forint bevételt terveztek. • Alacsonyabb ez az előirányzat a tavalyi teljesítésnél, az átteleltetés nagy gondja, a takarmányhiány ugyanis kötelez» óvatosságra intett a tervkészítéskor. Hízott állatért, gyapjúért és tejért a vállalatok az idén június 30-ig kereken 590 ezer forintot utaltak át az Oj Élet egyszámlájára. Érdemes a tej- értékesítésről külön is szólni. Január elejétől április végéig mindössze 9725 forintot kaptak tejért, májusban 12 626, júniusban pedig 12 873 forintot. Igen, a bevétel alakulása így függ össze a takairmányhelyzet változásával. Mire van kilátás december 31-ig az állatértékesítés éves előirányzatát illetően? A többi között arra, hogy a 300 hízott sertést meg a 70 hízott marhát átadják közfogyasztásra. Tejből túlteljesítés várható, hiszen egész évre 53 ezer forintot irányoztak elő, s mór az első fél éviben több, mint 35 ezer forintot kaptak. Egy tétel azonban aligha valósul meg: nem fognak eladni 200 süldőt. Pe-, dig ezek ára is benne van a bevételi előirányzatban. Igen ám, de a tervkészítéskor takarmánygonddal számoltak, azóta viszont megjavultak a terméskilátások. Megtartják tehát a 200 árusüldő egy részét, ezekért most nem jön pénz, de jön majd jövőre nagyobb ösz- szegben. Gréczi István főkönyvelő megítélése szerint az állattartás bevétele így is fedezi a szövetkezet idei összes kiadását. A süldők megtartása tehát nem érinti a munkaegység tervezett értékét: a növénytermesztés tiszta jövedelme adja majd a részesedést. Az istvándi határ az idén tiszta, gondozott. Szeitz István, a szuloki Petőfi és az istvándi Új Élet elnöke szerint a burgonya is, a kukorica is jóval nagyobb hozamot ígér a tervezettnél. Hogy mennyit? Azt ne találgassuk, majd megtudjuk a betakarításkor. Egy azonban máris bizonyos: ha természeti csapós nem sújtja a határt, akkor a munkaegység többet ér majd a tavalyinál, és meghaladja az idei előirányzatot. Mert ebben az évben jól dolgoznak az istvándiák. S nemcsak a munka javult meg, hanem a gazdálkodás is. Tavaly hitelből előlegeztek, most meg a zárszámadás óta mind a 330 ezer forintot saját pénzből fizette ki a szövetkezet. Megkapták a tagok a tavalyi hátralékot is, és 7 forint jutott előlegként minden eddigi munkaegységükre. Egyébként az egész évre tervezett 52 000 munkaegységből hat hónap alatt 23 240-et használtak föl. Ez csaknem 7000-rel kevesebb, mint a múlt év első felében. Pedig most kétszer megkapálták a kukoricát munkaegységre, tavaly pedig gazban maradt egy része, a többi meg csak egy kapálást kapott, részes alapon. Gondosabb munka, gazdagabb terméskilátás, esedékes tartozás helyett 150 ezer forint az egyszámlán — ez az első fél év mérlege. Nem rejtegethet a tavalyihoz hasonló csalódást az esztendő második fele sem. K. J. Nagy felhozatal, lassan csökkenő árak a kaposvári piacon (Tudósítónktól.) A tegnapi piacon nagy volt a felhozatal. A zöldségfélék közül káposztából, karfiolból, karalábéból mázsaszám álltak a nagy áruhalmazok az eladók előtt. Az árak azonban csak igen lassan csökkennek. Jelentős áresés egyedül uborkából volt: a tegnapi piacon 3,20-ért lehetett salátának való uborkát kapni, az eltenni való uborkát pedig 3,50—4,50 forintra tartották. A gyümölcs ára nem változott jelentősen, az almát 3,20 —4,80 forintért adták, a sárgabarack 3,50—4,50 volt, míg a kiváló minőségű őszibaracknak az ára is magas, 12—14 forint. A répási Első ötéves Terv Tsz 750 kg uborkát hozott árusításra. A hetesi Vikár Béla Tsz 150 kg paprikát árusított 26 forintos kilónkénti áron. A sántosi tsz 50 fillérért árulta a karalábét, s volt olyan darab is, amely 1,80 kg-ot nyomott. Igen sokat vettek tőlük. Tejföl, túró és baromfi kevés volt. Tejföl csak a somogy- geszti tsz standján volt nagy tételben: 175 litert adtak el. Az idén későbben érik be a paradicsom, így az ára is magasabb, mint az elmúlt évek azonos időszakában. A kaposvári Latinka Tsz 18 forintért árusította kilóját, de így is hamar elkapkodták. Gombát viszont nagyon sokat — mintegy 20 mázsára valót — hoztak. Az ára is csökkent, a vargányát 6—10 forintért vették meg kilónként. Az alkoholizmus leküzdéséről tanácskozott az SZMT Kedden délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségi ülésen tárgyalta meg, milyen feladatok hárulnak a szakszervezetekre az alkoholizmus felszámolásában, hogyan tudják megvédeni a notórius szeszíogyasztók családját. Megbeszélték, hogy a kormány rendeletében biztosított eszközökön kívül elsősorban felvilágosító munkával igyekeznek segítségére lenni azoknak, akik még csak az alkoholizmus kezdeti stádiumában vannak. Javaslatok születtek, hogy ilyen esetekben a dolgozót állítsák társadalmi bíróság elé, hívják meg oda a családját is, és talán a tömeghatás, a szégyenérzet rátéríti az ilyen embert a becsületes életmódra. Tekintsék a szakszervezeti aktívák ezt is gyógyító módszernek — hangoztatták. Az üzemekben, intézményekben, állami gazdaságokban anlcétokat rendeznek, orvosi felvilágosító előadásokat tartanak az iszákosság káros hatásáról. Többen hangsúlyozták, hogy amennyiben a szak- szervezeti aktívák nevelő szóval nem tudnak eredményt elérni, akkor élni kell a törvényadta jogokkal is. Az alkoholistát kórházba kell juttatni, s ha onnan kikerül, vigyázni kell arra, hogy vissza ne essen. Az ülésen elhatározták, hogy az SZMT háromtagú bizottsága dolgozza ki az egyes szakszervezetek részére a tennivalókat. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság lfM»2. fejlődésiéről 1962 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1962 első félévében az állami ipar teljes termelése — előzetes adatok szerint — a tervnek megfelelően 8 százalékkal volt több, mint 1961 azonos időszakában. Az iparon belül továbbra is nagyobb mértékben nőtt a gépipar és a vegyipar termelése: M, illetve 16 százalékkal. Az egyes ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok 1962 első félévében a következő mértékben teljesítették termelési tervüket: Az 1962. első félévi teljes termelés: az 1962. első félévi terv százalékában Minisztériumi ipar összesen 100 Ebbői: Nehézipari Minisztérium 100 Kohó- és Gépipari Minisztérium 99 Könnyűipari Minisztérium 100 Élelmezésügyi Minisztérium 101 Tanácsi iparvállalatok 101 Állami ipar összesen 100 Az egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesitése 1962. első felében a következőképpen alakult: 1962. ELSŐ FÉLÉVI TERMELÉS az 1961. első az 1962. első ___. félévi t ermefélévi terv mennyiségben lés szé zaszázalékálakában ban Szén 14 182 000 tonna 101 100 Kőolaj 780 000 tonna 112 101 V illamosenergia 4 452 millió kwó in 102 Acél 1 138 000 tonna 114 104 Melegein hengerelt acél 793 000 tonna 110 103 Diesel-mozdony 76 darab 131 79 Autóbusz 1192 darab 119 105 Tehergépkocsi 1747 darab 121, Arató-cséplő gép 1 309 darab 104 93 N itrogénmütr ágya 190 000 tonna 128 102 Szuperfoszfát 189 000 tonna 117 113 Tégla 757 millió db 99 100 Cement v 801 000 tonna 108 101 Pamutszövet 132 millió m2 104 99 Gyapjúszövet 15 millió m2 101 100 Cipő 11,6 millió pár 99 98 Rádió-vevőkészülék 131 500 darab 112 96 Televízió-vevőkész. 109 500 darab 123 113 Hűtőszekrény 9 950 darab 154 100 Vaj 6 925 tonna 95 94 Sör 192 millió 1 101 95 A fél év folyamán számos iparvállalatot több új üzemmel, gyárrészleggel bővítettek. Többek között a villa- mosenergia-iparban újabb gépegységek kezdték meg a próbaüzemelést. Átépítették a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművét és az Ózdi Kohászati Művek 2. sz. nagykohóját A győri Cardo Bútorgyár új üzemi csarnokkal, a Soproni Sörgyár új sörfőzőüzemmel bővült. Űj kenyér- üzemek épültek Székesfehérváron, Tatabányán és Mezőkövesden. 1962 első félévében az ipari termelés növekedése — az előző évek gyakorlatával ellentétben — nem haladta meg a tervezett mértéket. Az iparvállalatok ugyanis annak érdekében, hogy elkerüljék a készletek szükségesnél nagyobb felhalmozódását a mennyiség, a választék és a szállítási határidők tekintetében — a párt és a kormány utasításainak megfelelően — az eddiginél nagyobb mértékben vették figyelembe a megrendelők igényeit. A termelés növekedési ütemének mérséklődése mellett az állami iparban foglalkoztatottak száma lényegében a tavalyi mértékben (3,6 százalékkal) nőtt. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó termelés növekedésének üteme ennek folytán ugyancsak lassúbbodott: 1962. első felében 4 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi szintet. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság terméseredményeit a kalászosoknál és a szálastakarmányoknál kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás. A friss zöldségfélék ez évben a szokásosnál később kerültek piacraj és forgalmuk 1962 első félévében nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet. Károkat okozott az időjárás a gyümölcstermésben is. A kedvezőtlen időjárás hatását részben ellensúlyozta a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása, ősszel nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint a korábbi években. 1962 első félévében a mezőgazdaság 540 000 tonna műtrágyát használt fel, 27 százalékkal többet, mint 1961 megfelelő időszakában. A fél év végéig 217 000 kát. holdat öntöztek, kb. 30 000 kát. holddal nagyobb területet, mint a múlt év azonos időszakáig. Fokozódott a magasabb hozamú vetőmagvak felhasználása. Pl. őszi búzából 828 000 kát. holdon vetettek nagy termőképességű fajtákat, 546 000 kát. holddal nagyobb területen, mint az előző gazdasági évben. Javult a mezőgazdaság traktor- és munkagépellátottsága is. 1962 első hat hónapjában — előzetes adatok szerint — a mezőgazdaság 4350 traktort, 2850 traktorekét, 650 kévekötő aratógépet, több, mint 800 arató-cséplő gépet és még számos egyéb mezőgazdasági munkagépet kapott. Az új gépek zömét a termelőszövetkezetek kapták. A gépi munkák jelentős hányadát a termelőszövet kezetek már saját magúk vé- űGZték. Az. 1962 márciusi állatszámlá- lás időpontjában 1987 000 szarvasmarha, 6 409 000 sertés, 2 850 000 juh volt az országban. A szarvasmarha-állomány 1,5 százalékkal, a sertésállomány 8,2 százalékkal, a juhállomány 7,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állományon belül a tehénállomány egy év alatt 2,6 százalékkal csökkent. 1962 első félévében 11 százalékkal több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint 1961 első félévében, és ezzel az első féléves felvásárlási tervet összességében túlteljesítették. Az összes felvásárláson belül a vágóállatok felvásárlása több, az állati termékeké kevesebb volt, mint amennyit a terv előirányzott, és mint amennyi a tavalyi első félévi felvásárlás volt. Közlekedés 1962 első félévében a közlekedési vállalatok csaknem 100 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal többet, mint 1961 első félévéiben. A vasút 1,5 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik ugyanakkor 10 százalékkal, a hajók 5 százalékkal több árut szállítottak, mint 1961 megfelelő időszakában. Az év első hat hónapjában a közlekedési vállalatok 1224 millió utast szállítottak, 5 százalékkal többet, mint 1961 első félévében. A közlekedés fejlesztését szolgálta, hogy a fél év folyamán átadták rendeltetésének a MÁV Északi Járműjavító dieselcsarnokát és a Déli pályaudvar új, korszerű épületét. Az utasforgalom meggyorsítása és kényelmesebbé tétele érdekében növelte a vasút a nemzetközi és belföldi gyorsvonatok számát és utazási sebességét. Külkereskedelem 1962 első félévében a behozatal 10 százalékkal, a kivitel 16 százalékkal volt több, mint 1961 első félévében. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint a múlt év első felében. Az összes kivitelen belül 1962 első félévében elsősorban az ipari termékek kivitele nőtt, mezőgazdasági termékekből kb. 5 százalékkal többet vittünk ki, mint egy évvel korábban. A forgalom legnagyobb részét ez év első felében is a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A világ többi országaival — különösen a gyarmati sorból nemrég felszabadult, gazdaságilag gyengébben fejlett országok'kal — is fokoztuk kereskedelmünket. 1962 első félévében a fejlett nyugati országokkal kb. 19 százalékkal nagyobb, a gyengén és közepesen fejlett országokkal mintegy másfélszer annyi forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1962 első félévében a lakosság összes pénzjövedelme 3 százalékkal haladta meg a múlt év első felének szintjét. A pénzjövedelmek növekedésében szerepet játszott az, hogy a munkások és alkalmazottak száma, továbbá kisebb mértékben átlagos keresete is növekedett, valamint az, hogy ez évben már majdnem az egész parasztság részesült pénzbeni munkaegységben. Á jogosultak körének szélesedése folytán növekedett a kifizetett nyugdíj, a táppénz és a családi pótlék összege is. 1962 első félévében a kiskereskedelem 4 százalékkal több árut adott el, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés valamivel nagyobb volt, mint amennyit az első féléves terv előirányzott. ÉLELMISZEREKBŐL a tavalyinál 7 százalékkal több fogyott. Különösen nagymértékben nőtt a vásárlás húsból és húskészítményekből, továbbá azokból a cikkekből, amelyeknek árát 1961 december 10-én leszállították, pl. kávéból 72 százalékkal, csokoládéból 30 százalékkal, kakaóból 34 százalékkal, teából 40 százalékkal. Az ún. alapvető élelmiszerek forgalma (pl. zsír, cukor, tej) az átlagosnál kisebb mértékben nőtt. RUHÁZATI CIKKEKBŐL a forgalom 4 százalékkal kisebb volt, mint 1961 első félévében és nem érte el a tervben előirányzott szintet. Az egyéb iparcikkekből viszont a forgalom 6 százalékkal meghaladta a tavalyit. A tartós fogyasztási cikkek közül — részben a részletakció kiterjesztése folytán — televízióból 57 százalékkal, bútorból 8 százalékkal, hűtőszekrényből 34 százalékkal, porszívóból 22 százalékkal, motorkerékpárból 67 százalékkal többet adtak el, mint 1961 első félévében. A rendelkezésre álló adatok szerint 1962 első félévében a lakásépítkezés üteme meggyorsult. A fél év folyamain az állami építőipari vállalatok által kivitelezett és átadott lakások száma másfélszer annyi, mint 1961 első félévében volt. A lakosság takarékbetétállománya a fél év végén meghaladta a 8,5 milliárd forintot, és 23 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időpontjában. Kulturális eredmények Az 1961—62. tanévben az általáros iskolákban 1 444 500 tanuló, a tankötelezettek 99-,3 százaléka tanult, a középiskolákban 283 700 tanuló, az egyetemekre, főiskolákra 53 300 hallgató járt (18, illetve 20 százalékkal több, mint az előző tanévben). Az 1962 első félévben kiadott könyvek példányszáma meghaladta a 20 milliót. A könyvhéten 1,4 millió könyvet adtak el 23,7 millió forint értékben. Az eladott könyvek példányszáma és értéke egyaránt 8 százalékkal volt több, mint az 1961. évi könyvhéten. A rádióelőfizetők száma az év első hat hónapjában további 44 000-rel nőtt és június 30-án 2 358 000 volt. A televí- zióélőfizetők száma a fél év folyamán 60 000-rel nőtt és jelenleg meghaladja a 265 000-et. A színházak és a mozik látogatottsága csökkent: a színház- látogatók száma (3 470 000 fő) 5 százalékkal, a mozilátogatók száma (62 085 000 fő) 8 százalékkal volt kevesebb 1962 első felében, mint tavaly ugyan» ezen időszakban. A fél évben 149 000 külföldi állampolgár járt Magyarországon és 148 000 magyar állampolgár utazott külföldre. Ä Magyarországra utazók száma 32 százalékkal, a külföldre utazóké 19 százalékkal volt több, mint 1961, azonos időszakában. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
