Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

•£> * ­*‘KAPO* VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLER MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 169. SZÁM * SZOMBAT, 1962. JÚLIUS 21. Mai számunk tartalmából? Mérnökjelölt a kombájnon (3. o.) 3övő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) A sárga boríték (6. o.) A lemaradás csökkentéséért Műszaki tanácskozás az Építőipari Vállalatnál Tegnap tartották első félévi konferenciájukat a Somogy megyei Építőipari Vállalat mű­szaki dolgozói. Részletesen megvitatták az év első hat hó­napjának eredményeit, hiá­nyosságait, s megbeszélték a jövő feladatait. Év elején a rossz időjárás nagyon megnehezítette a mun­kát, nagyrészt ennek tulajdo­nítható az első negyedévi tíz­millió forintos lemaradás. Csak a második negyedévben si­került teljes ütemben megin­dítani a termelést és — noha a lemaradást nem bírták pótol­ni —, a második negyedévi ter­vüket 101,5 százalékra telje­sítették a vállalat dolgozói, az egy főre eső termelékenységet pedig az előirányzott 39 838 fo­rint helyett 41 900 forintra tel­jesítették. Mindez nagy erő­feszítést kívánt, s különösen elismerésre méltó a Balaton- parti munkák határidőre való befejezése. A vállalat ide cso­portosította a fő erejét, és így az első félévben a legfontosabb balatoni építkezéseket átadhat­ták. A műszakiak közül azon­ban többen említették, hogy jóllehet a legjobb eredmények a siófoki főépítésvezetőség te­rületén születtek, ez az egész vállalat jó munkáját dicséri. Most ugyanis úgy tűnik, hogy a siófokiak túlságosan elbízták magukat, az utóbbi időben gyakran önkényesen intézked­tek, vagy nem vették figyelem­be a vállalat vezetőségének ha­tározatait. A második félév munkáinak zöme a nagyatádi főépítésve­zetőség körzetében lesz. Csak úgy, mint korábban Siófokra, most ide kell irányítani a fc erőt. Ugyanakkor rendszere­sebbé és biztonságosabbá kell tenni az anyagszállítást, egy­ben biztosítani kell a szállí­tóeszközök megfelelő kihasz­nálását is. A műszakiak több, az első fél évben tapasztalt hiányosság­ra hívták föl a figyelmet. Ezek megszüntetésével lehet csak további eredményes munkát végezni. Különösen vigyázni kell a munkák befejezésekor: Régi hibája a vállalatnak, hogy szinte az utolsó hetekig a leg­jobb ütemben halad a terme­lés, de mire a szakipari teen­dőkre kerülne a sor, addigra felbomlik a munkafegyelem, rossz az anyagellátás és emiatt eltolódik az átadás, egyben romlik a munka minősége is. Ugyanakkor vontatottan ha­ladnak a hiánypótlások. Nem készülnek el időre, és ez na­ponta többezer forintos köt­bért jelenthet a vállalatnak. A jövőben a hiánypótlások el­maradásáért anyagilag is fele­lősségre vonják a mulasztást elkövetőket. A második negyedévi jó munka kötelezi is a vállalatot, s mert a lehetőségekhez mérten szeretnék csökkenteni vagy tel­jesen bepótolni az első ne­gyedéves lemaradást, sok szó esett a tanácskozáson a mun­kaidő jobb kihasználásáról, a munka minőségének javításá­ról és a műszaki dolgozók fe­lelősségéről. Szerencsét vártunk Leltén A pénteki nap évről évre a remény és bizakodás nap­ja. Az országban több mil­lió, megyénkben pedig csak­nem 600 ezer szelvénytulajdo­nos várja izgatottan a lottóhí­reket. Van, aki csalódik, má­sok valóra váltják távlati ter­veiket, mert Fortuna kegyelt­jei lettek. Megyénkben tavaly két kéz­zel szórta a pénzt e szeszélyes istenasszony. 80 boldog négy- találatos szelvénytulajdonos távozott az OTP-fiókoktól, ösz- szesen mintegy 4 millió forint­tal a zsebben. Ezen a pénteken Balatonlel- lén sorsolták a lottót. A sza­badtéri színpad nézőtere zsú­folásig megtelt várakozó, biza­kodó, izgatott és nyugodt em­berekkel. — Vajon kinek kedvez a sze­rencse? Lesz-e somogyi millio­mos? Várakozás tükröződik min­den arcon. A nézőtéren ülő hatezer ember egyforma esé­lyekkel indul. A színpadon Ba­lassa Tamás tánczenekara pró­bálkozik a kedélyek nyugtatá- sával. Hiába a kitűnő zene, iga­zi tapsorkán csak akkor csat­tan föl, amikor a bizottság tag­jai elfoglalják helyüket és megkezdődik a hivatalos sor­solás. Forog a kiskerék, cédulákat húznak. Két leányka, két fia­talember és egy leilei idős bá­csika kézmozdulatától függ minden. Az ellenőrzés követke­zik. Megvan minden szám, a kaucsuklabdákát berakják a szerencsegömbbe és megfor­gatják. Az egyik kislány benyúl a gömbbe, kivesz egy labdát, fel­nyitja és felmutatja: 38-as. A másik a 34-es számot húzta, a fiúknak a 73-as és a 77-es szá­mú labda akadt a kezükbe. A leilei bácsika a 42-es számot húzta. Várom, hogy valaki boldogan felkiált, de csak suttogást le­het hallani. Mellettem egy 80 év körüli nénike és egy máso­dikos kisfiú forgatja izgatot­tan a szelvényeket. — Két egytalálatos — mai­ja a fiú. — Csak egy kettes — suttog a nénike. Néhány percig a csüggedés lesz úrrá. De a remény újra feléledt, lesz még péntek, majd legközelebb ... Záray Márta, Vámosi János és a Vö­rösmarty Áruház csinosabbnál csinosabb manekenjei gondos­kodnak a vigasztalásról. A taps most már igazi. Itt nincs nyer­tes, de néhány embernek va­lahol örömet szereztek azok, akik kihúzták ezeket a szá­mokat. Fortuna valahol kegyei­be fogadott valakit... N. S, Törvényerejű rendelet az alkoholizmus visszaszorítására Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfogad­ta az alkoholizmus elleni in­tézkedésekről szóló törvény- erejű rendelettervezetet. Az Elnöki Tanács elhatároz­ta a Magyar Népköztársaság és Dahomey Köztársaság közöt­ti diplomáciai kapcsolatoknak nagykövetségi szinten történő felvételét. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Az Elnöki Tanács most elfo­gadott törvényerejű rendelete hatékony eszközt ad a tanácsok, az igazságügyi szervek, a rend­őrség, az egészségügyi intéz­mények és az alkoholizmus káros következményei miatt sínylődő családok kezébe. Az elmúlt években államunk számos intézkedést tett az al­koholizmus visszaszorítására és megelőzésére. Az erőfeszítések jelentős eredményeket hoztak ugyan, de az üzemi és közleke­dési balesetek, a kórházak és az egészségügyi intézmények kimutatásai arra figyelmeztet­nek, hogy az ital még mindig viszonylag sok áldozatot szed. Az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek előtt ezért további nagy feladatok állnak az alkoholizmus elleni küzde­lemben s e feladatok megoldá­sához nyújt segítséget a most elfogadott törvényerejű ren­delet. A rendelet módot ad arra, hogy nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetet­len részeg személyt a rendőr­ség úgynevezett »kijózanító szobába« szállíthassa. A be­szállított személy viseli a ki- józanítással kapcsolatos szállí­tási és kezelési költségeket. A tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei, rende­lőintézeti elvonó kezelésben va­ló részvételre kötelezhetik azokat az idült alkoholistákat, akik magatartásukkal, - családi életük felbomlását okozhatják, kiskorú gyermekeik erkölcsi fejlődését hátráltatják, környe­zetük biztonságát veszélyezte­tik, a közrendet, illetve a ter­melő munkát rendszeresen za­varják. Az egészségügyi szakigazga­tási szervek mellett külön orvo­si bizottságok kezdik meg mű­ködésüket a főváros kerületei­ben, megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken, to­vábbá az egészségügyi minisz­ter által meghatározott helye­ken. E bizottságokhoz egyaránt fordulhatnak államigazgatási, rendőrségi szervek, az alkoho­listák házastársai, vagy tartás­ra jogosult hozzátartozói, és szakszervezeti, ifjúsági, nőta­nácsi szervek; s javasolhatják a kötelező elvonókezelés el­rendelését. A bizottságok a kéréseket minden esetben gon­dosan megvizsgálják — az érin­tett személyt orvosi vizsgálat­nak is alávetik —, s ha a köte­lező elvonókezelést indokoltnak tartják, javaslatukat a tanács végrehajtó bizottságának egész­ségügyi szakigazgatási szerve elé terjesztik. Az indítványrói az egészségügyi szerv dönt. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a kényszer elvo­nókezelés munkaidőn kívül történik, s szükséges gyógyke­zelésnek kell tekinteni. A biz­tosításra jogosultak és nem jo­gosultak kezelése egyaránt in­gyenes, útiköltség megtérítés­ben azonban nem részesülnek. A rendelet a továbbiakban intézkedik a gyermektartási kötelezettség betartásáról, il­letve betartatásáról. Eszerint a bíróság elrendelheti, hogy a házastárs, vagy a gyermek gondozója kezéhez fizessék ki az olyan személy munkabéré­nek, járandóságának legfel­jebb 50 százalékát, aki iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a gyermekével szem­ben fennálló tartási kötelezett- ségének. Az előírások szerint erre az ügyész tesz indítványt az il­letékes bírósági szerveknek^ amelyek azt nyolc napon belül megtárgyalják. Az ügyészi in­dítvány előterjesztését kérheti az érdekelt házastárs, vagy a tartásra jogosult hozzátartozó^ s kezdeményezhetik államigaz­gatási, szakszervezeti, ifjúsági és nőtanácsi szervek is. A törvényerejű rendelet jú­lius 21-én lép hatályba. (MTÍ) A háztáji jövedelmet a közös gazdálkodás fejlesztésével lehet növelni Statisztikai jelentés 26 000 tsz-család jövedelméről Kádár János és feleségének látogatása a bolgár tengerparton Kádár János, aiz MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke és felesége július 19-én Anton Jugovnak, a bolgár mi­nisztertanács elnökének kísé­retében látogatást tett a nesze­1965. végére 10 ezer hold öntözéses terület lesz a somogyi: .................... ( Tudósítónktól.) béri »Napos part« üdülőtele' pen és Burgaszban. Kádár Já­nos és felesége, akik rendes évi szabadságukat töltik Bul­gáriában, megtekintették az üdülőtelepet és találkoztak Ne- szeber lakóival, valamint a világ minden tájáról itt üdü­lő nyaralókkal. Kádár János és felesége meglátogatta a pri- morszkói nemzetközi ifjúsági tábort is, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel és ünnepléssel fogadták a magyar vendégeket (MTI) Megyénk közös gazdaságai a múlt évben az összes szántó- területnek csupán 0,2 százalé­kán, alig ezer holdon folytat­tak öntözéses gazdálkodást. Pe­dig a bővizű Dráva majdnem 100 kilométer hosszúságban övezi a közös gazdaságok föld­jeit, továbbá itt a Balaton, a Sió-csatorna, a Deseda nyuga­ti övcsatorna, a Dombó-csa- torna és a Kapos-folyó is. Ezért a második ötéves terv végére legalább 10 ezer -holdon kell folytatnunk öntözéses gaz­dálkodást. A tervek szerint évenként 30—35 öntözőberen­dezést állítanak be, s jövőre már újabb 900 hold zöldséget. 3000 hold szántót és 500 hold legelőt öntözhetnek a közös gazdaságok. A második ötéves terv vé­gére megyénkben az öntözéses nagyüzemi zöldségtermesztés több, mint 3000, az öntözéses szántóföldi takarmányok, rét és legelő területe pedig majd­nem 7000 hold. Óvatos számí­tások szerint zöldségféleségek­ből 1965-ben mintegy 50 mil­lió forint értékkel többet ad­nak termelőszövetkezeteink, és 200 ezer mázsával több szá­lastakarmányt, kukoricát, cu­korrépát és burgonyát takarít­hatnak be. A Dráva mentén gazdálkodó vízvári Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetnek például 300 holdnyi lesz az ön­tözéses zöldségterülete. A há- rornfal Új Barázda Termelő- szövetkezet a bővizű Rinya fo­lyó kihasználásával 350 hold­nyi területen létesít öntözéses zöldségtermesztést. A tél folyamán Balatonbog- láron öntözési és zöldségter­mesztési tanfolyamot rendez­nek az érdekelt közös gazda­ságok arra legalkalmasabb tag­jai számára, hogy megfelelő hozzáértéssel láthassanak mun­kához. A Központi Statisztikai Hi­vatal összeírást végzett 26 000 termelőszövetkezeti család gaz­dálkodásáról és jövedelmi vi­szonyairól. Az összeírás anya­gát gépekkel dolgozták fel; en­nek méreteire jellemző, hogy körülbelül 7,5 millió lyukkár­tyát futtattak keresztül a gé­peken. A feldolgozás és az adatok értékelése most fejező­dött be. Az összeírás az elmúlt év tavaszán történt, s az 1960-as évre vonatkozott, a le­szűrt tapasztalatok és követ­keztetések azonban most is ér­vényesek. A statisztikai felmérés ered­ményei is igazolják, hogy a je­lenlegi viszonyok között igen jelentős a háztáji gazdaságok termelése és az abból szárma­zó jövedelem. A szövetkezeti családok a háztáji gazdaságból elégítik ki háztartásuk zöld­ség-, burgonya-, szőlő-, gyü­mölcs-, hús-, tej- és tojásszük­ségletét. Emellett ezekből és néhány más cikkből tekinté­lyes mennyiségű árut is termel­Üj iizemágat létesített a marcali földművesszövetkezet (Tiidósítónktól.) Mit csinál a falusi nő, ha fel- szaíad a szem a nylon haris­nyáján, és nincs aki felszedje. Mindenekelőtt bosszankodik: máért nincs náluk is ilyen apró munkák elvégzéséihez értő em­ber? Ki segítsen ezeken a ba­jokon, ha nem a földművesszö­vetkezet. Marcaliban helyesen válaszoltak erre a kérdésre. A szövetkezet új szolgáltató üzem­ágat hívott életre, s ötvenezer forint értékű felszereléssel, géppel indította el útjára. A szolgáltatás elvégzésével az áruház vas-műszaki részle­gét bízták meg. A rendelkezés­re álló összegből már eddig 8 mosógépet, 2 centrifugát, 1 padlókefélő-, 3 porszívógépet, 3 tranzisztoros rádiót, varrógé­pet, női kerékpárt, 10 falfestő hengert, 6 gyermekkocsit, fényképezőgépeket és egy szem­felszedő gépet vásároltak. La­kodalmakra 200 személyes ét­keztetéshez tudnak adni ét­készletet. Az új szolgáltatási ág létre­hozását nagy örömmel fogadják a marcaliak. Azt tervezik, hogy nagyobb igények esetén külön kölcsönző boltot nyitnak Mar­caliban. nek, ami segíti a nem mezőgaz­dasági lakosság ellátását, és pénzforrást jelent a családok számára. A háztáji állatállo­mány ezenkívül szerepet ját­szik a szövetkezeti közös állo­mány számszerű növelésében és minőségi javításában is. Ami a szövetkezeti családok jövedelmét illeti, az összeírás adatait szolgáltató 26 000 csa­ládnál igen nagyok a különb­ségek. A háztáji gazdaságból származó jövedelemnél az el­térések ennél kisebbek, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a családok általában igyekeznek kihasználni a háztáji gazdál­kodás lehetőségeit, másrészt azt, hogy életszínvonaluk to­vábbi fejlődését leginkább a közös gazdaság jövedelmezősé­gének növelése biztosítja. Az összeírásnál az egy holdra ju­tó termelési érték nagysága szerint öt csoportba osztották a szövetkezeteket. Az ötödik cso­porthoz tartozó, legjobban gaz­dálkodó szövetkezetekben a családok átlagos összjövedelme csaknem 70 százalékkal volt magasabb, mint az első csoport­ba sorolt szövetkezetek család­jaié. így tehát a teljes jövede­lem mértéke, a statisztika szá­mai szerint is, elsősorban a kö­zös gazdálkodás színvonalától függ. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdasá­gok is annál több jövedelmet adnak, minél jobban gazdálko­dik az egész szövetkezet. Az ötödik csoport szövetkezeteihez tartozó családoknak például 25 százalékkal volt magasabb a háztáji gazdaságból származó jövedelmük, mint azoknak, akik a leggyengébb szövetke­zetek tagjai Ennek az összefüggésnek egyik legfőbb oka, hogy a ház­táji termelés, és különösen az ebből származó jövedelem nagyságát leginkább a háztáji állattartás mértéke és iránya befolyásolja, ez viszont jelen­tős mértékben azon múlik, ho­gyan tud a közös gazdaság a takarmányellátásban segíteni Az erősebb szövetkezetek sok­kal több szemestakarmányt biz­tosítanak tagjaiknak, akik így nagyobb mértékben foglalkoz­hatnak a jövedelmező sertés- és baromfi tartással. Jellemző, hogy a legjobb szövetkezetek­ben — ahol egyébként a közös állatállomány is a legnagyobb —, átlagosan csaknem 20 szá­zalékkal több háztáji sertés és 38 százalékkal több háztáji ba­romfi jutott egy-egy családra, mint a leggyöngébb szövetke­zetekben. A statisztika néhány tanul­ságos adatot ad arról is, hogy milyen tendencia szerint ala­kul a háztáji termelés szerepe a közös nagyüzemi gazdálko­dás fejlődése során. Eszerint minél nagyobb volt egy szövet­kezetben a közös gazdaság egy holdjára jutó termelési érték, annál kisebb arányban része­sedett a háztáji gazdaság a kö­zös és a háztáji együttes ter­melésből. Ez azonban, nem je­lenti azt, hogy a háztáji ter­melés abszolút értelemben is csökkent — ellenkezőleg: ki­sebb mértékben, de ott is ta-i pasztaiható növekedés. A leg­jobb eredménnyel gazdálkodó szövetkezetekben a háztáji gaz­daságok átlagosan tiz százalék­kal több terméket állítottak elő, mint a leggyengébbekbe» A statisztika számai tehát egy­értelműen bizonyítják, hogy a népgazdaság számára igen fon­tos háztáji termelést és a szö­vetkezeti családok számára je­lentős háztáji jövedelmet is elsősorban a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével le­het növelni. (MTI) , 01000202010102025301

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents