Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
f TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK1 ARA: 50 PILLÉK m. évfolyam 154. SZÁM SZERDA, 1962. JÚLIUS 4. Mai számunk tartalmábőlt ígéret (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Az életnek tanulnak <6. o.) Az időszerű mezei munkák állásáról tanácskozott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Molnár Imre, a megyei tanács főagronómusa tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a nyári munkák helyzetéről: a növényápolási, a szénabetakarítási és az aratási munkákról. Elmondotta, hogy a nagy aratás megkezdéséig mintegy 10— 12 nap áll még rendelkezésre. Ez alatt az idő alatt el lehet, és el is kell végezni a növényápolást, a betakarításra váró széna behordását, valamint a bíborhere cséplését. Ez azért is nagyon fontos, mert a kenyérgabona gyors betakarítására csak így tudják a termelőszövetkezetek az összes rendelkezésre álló gépi és emberi munkaerőt összpontosítani. Az idei terméskilátásokat illetően megemlítette a főagronómus, hogy a kenyérgabona-termés össz- mennyiségében eléri a tavalyit. Sok zöldség és gyümölcs, kevés baromfi volt a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Bár az aratási munkák miatt kevesebb volt az elárusító, mégis volt bőven zöldség és gyümölcs a keddi kaposvári piacon. Elsősorban azért, mert az állami és tsz-elárusítóhe- lyek mindenből igen nagy tételekkel rendelkeztek. A hete- si Vikár Béla Tsz káposztából 12 mázsát hozott föl, s azt 2 forintért árusította. A kapós- mérői Üj Élet Tsz többek között szép karfiolt árusított 3 forintért. A somogyjádi Augusztus 20. Tisz adta a legolcsóbban a cukorborsót: 2,50 forintért. Megjelent a kajszi is, 8 forintért hozták forgalomba a magánkereskedők. A somogy- geszti Üj Élet Tsz-nél 150 kg kelkáposzta (1 kg- 1,80 forint), 500 csomó zöldség (csomója 1 forint), 1 mázsa tök (1 kg 2,20 forint), 125 liter tejföl, 1000 darab tojás (darabja 1,20 forint), 350 kg MflikrumpK (1 kg 4 forint) és egy mázsa pulyka (1 kg 20 forint) talált gazdára. A MÉK piaci standjain szép tölteni való paprikát is árusítottak már 1,60 forintos darabonkénti áron. A kaposvári Latinka Tsz 30—40 fillér között adta darabonként a karalábét, a karfiolt pedig 2—3 forintért. Egy-két ár: cseresznye 2—3,50 forint, tojás 1,20—1,30, meggy 3,50—4, málna 8—10, riibiz- ke 7—8, búzaérő körte 5—6, kelkáposzta 1,70—1,90, zöldbab 5,40—6,50, tök 2—2,20. A tegnapi piacra 300 kg gombát hoztak feL A vargányát 20 Július 5-én nyeremény- betétkönyvsorsolás A nyereménybetét-könyvek 1962. második negyedévi sorsolását július 5-én, csütörtökön délután Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Házban rendezi az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden június 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő nyere- ménybetét-könyv részt vesz. (MTI) forintért, a rókagombát 18—20 forintért árusították, a szegfű- gombát literenként 8 forintért kínálták. Baromfifelhozatal jóformán alig volt, csak magántermelők árusítottak, ők is keveset. Értékelték a munkaverseny első léiévj eredményeit az építőiparban Az Építő-, Fa- és Építőanyag- iparf Dolgozók Szakszervezetének megyed bizottsága fölmérte a munkaverseny első félévi eredményeit. Megállapították, hogy éves vállalásuknak csak 40 százalékát teljesítették a dolgozók. A lemaradást a hosz- szan tartó kedvezőtlen időjárás okozta. A jó idő beköszönte után viszont termelékenyebb munkát végeztek a vállalatok, mint az előző években. Minden remény megvan arra, hogy a versenyfelajánlásokat és a terveket teljesítik az év végéig. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés az év elején 4 millió téglával maradt adós, ez a félév végéig 500 000 darabra csökkent. Aranyérmet nyert a „Magyarország sportbélyegei“ című összeállítás A Nemzetközi Sportbélyeggyűjtők Szövetsége június 23— július 3. között az olaszországi Riminiben, 15 ország részvételével nagyszabású bélyeg kiállítást rendezett. A nemzetközi kiállításon a szép magyar bélyegek ismét sikert arattak. A kiosztott négy aranyérem közül egyet magyar gyűjtő, Várad! Imre a MABÉOSZ elnöke kapott »Magyarország sportbélyegei« című összeállításával. A Magyar Posta kiváló elismerő oklevelet kapott, s két magyar filatelistát ugyancsak oklevéllel jutalmaztak. (MTI). Kályhás népi iparművészek országos ankétja Népművészeti hetek keretében tegnap délelőtt rendezték meg a kályhás népi iparművészek országos ankétjét, az SZMT-székházban. Az An- kéton Karcag, Hódmezővásárhely, Szekszád és más városok cserépkályha-készítő népművészi és a Kaposvári Agyag- ipárosok Háziipari és Népművészeti Tsz-ének dolgozói vettek részt. Továbbképzés jellegű volt ez az összejövetel. A szakemberek — közöttük többen a »Népművészet mestere« cím birtokosai — ipari tanulók ét fazekasok a kályhacsempe anyagának Összetételéről, égetéséről, a legújabb technológiai eljárásokról hallottak. Dr. Juhász Zoltán, az Ásványibányászati Központi Laboratórium vezetője és Mattyasovszky Tamás mérnök a kályhacsempe nyersanyagairól, Duma György, az Iparművészeti Főiskola tanára pedig a műszeres hőfokmórés kérdéseiről beszélt. Az ankét mintegy ötven részvevője a délutáni órákban üzemlátogatáson vett részt a Kaposvári Agyagipari Htsz- ben. Kielégítő eredménnyel zártuk a múlt évi állami költségvetési gazdálkodást Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új üléssza- ka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy Józsejné, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciád páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd be jelöltette: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Huth ’vadat képviselő, a Pécsi Orostudományi Egyetem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő tudományos munkásságáról, politikai tevékenységéről, amelynek elismeréseképpen 1958-ban országgyűlési képviselővé választották. Az elnök javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg dr. Huth Tivadar emlékét. A megüresedett képviselő helyére Baranya megye Pécs városi választókerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvényjavas-. latot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időiben alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát végző személyek nyilvántartásáról a munkaügyi miniszterhez, Schuchmann Zoltán képviselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez káván interpellálni. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügy- miniszter emelkedett szólásra: Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a németi jövede- Jemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés, bár nem egyforma mértékben, de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával, és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó meg- figyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét A nemzeti jövedelem 1961- ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elmarad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a műit évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés csökkentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult, és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevétek többlet 475 millió forint. A költségvetési kiadósok legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen beiül szociális és egészségügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintod folyósítottunk az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen ősz- szegből bővült az általános, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakás-építésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzemibe lépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket a Ru- dabányai Vasércdúsító Műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővült a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több, mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termel «szövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszú lejáratú hitel, 900 millió forint saját erő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretéiben a múlt évben erőnkhöz mértei tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az állam- kölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek ősz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a villamosener- gia-ipart, a vegyipart és a Közlekedési Minisztérium ipar- vállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gaz» daságokban és az erdőgazdasá* gi vállalatokban a költségszín» vonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munkaikörülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és fel- vásárlási vállalatok költség- szintje ugyancsak a tervezettnél magasabb volt 1961-ben. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést, és csökkentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács-Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-há- romszorosa a Fejér, a Somogy vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyag- iparban^ ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége három- szor-négyszer akkora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér vagy Borsod megyében, A természeti feltételek vágj' a gyártmányösszetétel különbözősége aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgálniuk az érintett megyei tanácsoknak. A mérleg beszámolók azt mutatják, hogy a múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges. hogy a kisipari szövetkezetek és a magámkisipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítéséire központi intézkedések folyamatban vannak; kívánatos, hogya tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Köztudomású, hogy szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek életszínvonala között közvetlen összefüggés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés meny- nyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség-csökkentéssel érjük eL Többre van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki -techniksä színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet. A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal — amelyek etérik a legjobb nemzetközi színvonalat — nagyban előmozdíthatjuk ’ a műszaki-gazdaságossági haladást. (Folytatás a 3. oldalonj j I
