Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

Péntek, 1962. június 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP látogatás a pusztakovácsi Növényfajta Kísérleti Állomáson A pusztako­vácsi Növény­fajta Kísérleti Állomás az Országos Me­zőgazdasági Fajta- és Ag­rotechnikai Minősítő Inté­zethez tarto­zik. Huszon­hat ilyen faj­takísérleti ál­lomás működik az országban. Azt vizsgálják, hogy a külön­böző tájegysé­geken melyik növény ter­mesztése a leg­célszerűbb. A tájegységeknek megfelelő vi­szonyok között égy-egy nö­vényfajtát há­rom éven át figyelnek njeg, évenként elem­zik a tapasz­talatokat, és továbbszaporí- tásra javasol­ják az arra al­kalmas fajtákat. * Lókapával huzat ják meg a parcellákat. burgomya­f fajta növényt 60 cm-es sortá­Szép kéf>et mutat a puszta-1 volságban, 20—70 cm-es távolságban vetettek, e azt kutatják, milyen főszámmal adja a legkedvezőbb termést a napraforgó. 28 fajta burgor nyával, 12 fajta őszi árpával, 6 fajta rozzsal, 4. fajta tetra- rozzsal és 8 fajta hazai bú­zával kísérleteznek, 12 fajta csillagfürtöt magtenmés és ta­karmányozási szempontból vizsgainaik. A szudáni fű, a három fajta homoki csenkesz szántén díszük itt Talán a legszebben mutat, a leglátvá­nyosabb a 9 fajta díszgyepkí- sérlet Hasznos, érdekes és szép munkát végeznek ezen ál­lomáson. Egyedüli hiba, hogy meglehetősen nehezen megkö­zelíthető helyen van á kísér­leti telep, s ezért a helyi szö­vetkezet tagjain kívül más gazdaságokból nemigen láto­gatják, Pedig igen tanulságos tapasztalatokat szerezhetné­nek itt mindazok, akik azon fáradoznak, hogy a mezőgaz­daság minél eredményesebben termeljen. kovácsi 50 holdas kísérleti ál­lomás. Az apró parcellák szé­fén fehér tábla jelzi, hogy milyen fajta növény van a fiadban. Igen nagy gondot és sok munkát kíván egy-egy 8 négyszögöles földdarab meg­munkálása, költséges, is, de ez bőségesen megtérül a kí­sérlet befejezése után, amikor a jó tulajdonságait bebizonyí­tó növény közteonéfésre ké­jéül, A kísérleti áflamás IS nö­vényfajjal 19 féle kísérletet végest Azt vizsgálják, hogy hozam és olajtartalom szem­pontjából melyik a legalkal­masabb köztenméfésre. Érde­kes az állomásnák egy másik, a naprSforgő tenyésztetülete- re vonatkozó kísérlete. Hat Kondor László, az és Szencz Erzsébet állomás vezetője, Horváth Istvánne a köles és a mohar csíráztatását készíti elő. Javul a tsz-ek és az SZTK kapcsolata Csökkent a fizetési hátralék — Az alközpont szedi be a járulékokat Az utóbbi években gyárán panaszodtak a termelőszövet­kezeti könyvelők, mert csak nehezen tudtak rendet te­remteni az SZTK-val kapcso­lati® ügyvitelben. Kevés tájé­koztatást kaptak, s ha eljutott is hozzájuk az alközpont kör­levele vagy útmutatója, aren- détkezések és az . eljárási mó­dok útvesztőjéből alig talál­tak kiutat a tsz-ek ügyintézői. Mivél sokszor nem tudtak el­igazodni a díj- és járulékfize­tést szabályzó rendelkezések között, gyakran vetettek ki rájuk késedelmi pótlékot, de előfordult túlfizetés is. An­nak idejár lapunkban is em­lítettük, hogy több gondot kell fordítani a régebbi, meglehe­tősen elhanyagolt termelőszö­vetkezeti biztosításra, annál is inkább, mivel 1959 óta, a tsz-ek többségének alakulásá­val egyidejűleg igen. megnöve­kedett a biztosítottak száma. Tehát nagyobb feladat hárul az alközpontra is. Az idén javult a kapcsolat a tsz-ek és az SZTK között. En­nek okáról és jelentőségéről beszélgettünk Nagy Józseffel és Pusztai Józseffel, az alköz­pont főkönyvelőjével, illetve osztályvezetőjével. fe- Milyent módosításokkal egyszerűsítiki az ügyintézést? — A járási székhelyeken ne­gyedévenként értekezletet tar­tunk a termelőszövetkezeti könyvelőknek — mondotta Nagy edvtárs. — Ismertetjük a rendelkezések értelmezését, gyakorlati alkalmazását. A kérdésekre azonnal , válaszo­lunk. f—i Könnyebbséget jelent, hogy ebben az éviben már az alközpont szedi be a tez-ektől a tagok biztosítási díját. Ta­valy előfordult, hogy vagy ha­nyagság, vagy pénzügyi zava­rok miatt több közi® gazda­ság késve rendezte esedékes tartozását, következésképp emelkedett a késedelmi pót­lék és a bírság összege. Gya­kori volt a túlfizetés is. Ez abból adódott, hogy az alköz­pont a körzeti adóügyi cso­portokat bízta meg a díjak beszedésével, jóllehet a tsz-ek zárszámadásukban tartalékol­ták a tartozás összegét. Ilyen módon az összeg kétszeresét kapta meg az alközpont, mert az adóügyi csoport is átutal­ta a tsz számlájáról, a -bank­fiók a szövetkezet megbízásá­ból ugyancsak megküldte az e célból tartalékolt pénzt. 233 termelőszövetkezettel kötött megállapodást az alközpont, s az idén március óta 23 fez­nek mintegy 300 000 forintot utalt vissza túlfizetés miatt. — Az ügyintézést egyszerű­síti az is, hogy a közös gaz­daságok most maguk vezetik rá az SZTK-ból kapott kar­tonokra a tagok adatait. ' így kevésbé fordulhat elő, hogy nem egyezik a tsz és az al; központ kimutatása, — Milyen észrevételeik, il­letve javaslataik vannak a tsz- ek SZTK-ügy intézőinek mun­kájával kapcsolatban? A kérdésre Pusztai József osztályvezető válaszolt. — A termelőszövetkezetek­ben gyakran változnak azok az adminisztratív dolgozók, akik a tagok társadalombiz­tosítási ügyeit intézik. Jó len­ne, ha az új ügyintézők körül­tekintőbben látnának munká­hoz, s a vitás kérdésekben ta­nácsot kémének tőlünk. . Szí­vesen segítünk, hiszen ezzel önmagunk munkáját is köny- nyítjük. Különösen a tagnyil­vántartást kell pontosan, ve­zetniük. Némelyik fez-ben hat­féle nyilvántartást is vezet­nek: egyet a járási tanácsnak, egyet az állami biztosítónak, egyet s; helyi tanácsnak,' és így tovább. De egyik sem volt kielégítő; különböző adatok szerepeltek bennük, és a kór­házba küldött beteg igazoló okmányai nem voltak rend­ben. Gyakran emiatt késett a gyógykezelés. Jelenleg mint­egy 300 000 forinttal tartoznak a tsz-ek, ebből 135 000 forint a hátralék és a késedelmi pót­lék. Tavaly ilyenkor ez az összeg megközelítette a hét­millió forintot. Hogy a megye fez-« az idén gyorsabban rendezték kö­telességeiket, azt az új inkasz- szórendszemek, a könyvelők pontosabb munkájának, fő­ként pedig a termelőszövetke­zetek erősödésének tulajdonít­ható. H. F. A LEGELŐN ©ws® Mébály — Becse Károly: Itt a legeld. Békésen té­pi a füvet a gulya. Kele bácsi vigyáz rá. Kele bácsi, akinek szavai az utóbbi hetekben szin­te szállóigévé váltak Sávolyon. Ezt mondta a mindig mélyen gondolkodó kisöreg az egyik érdeklődőnek néhány héttel ezelőtt: — A szegerdői tehene­ket keresi a gulyában? Sajná­lom, kérem, nem tudom meg­mutatni. Amióta szükségből idehozták őket a sávolyiak le­gelőjére, úgy meghíztak, hogy nem lehet őket megkülönböz­tetni a mieinktől. Csak az t .......................................................... baj, azt hiszem, hogy egyszer i mégiscsak szét kell őket vé­gett minden eredmény nél-J lasztani, bár ki tudja, tálán kül,.. Ekkor az erődön kívüli; tisztáson leszállt. Alig ért föl-1 megsem. Az idegen azt mondta erre, 1-ES égíonísf et det a gépmadár, Colonel Simon, i hogy nagyszerű ez a közös le- a harmadik légiós ezred pa- ♦ geltetés, hiszen ha így van, ak- rancsnotea ugrott ki a pilóta ♦ kor már biztosan nem kell rá- mögül. Az erőd felőli út bal ol-l beszélni a szegerdőieket meg * a főnyedieket arra, hogy egyesüljenek a sávolyi terme­lőszövetkezettel. íme ez a gu­lya rá a bizonyíték, hogy í mennyire hasznos lenne az ♦ egyesülés. A szegerdőiek, akik mondatta í csupán 500 holdon gazdálkod­dalán tisztelgett a friss sír-1a hantok előtt, majd a betegeket* látogatta meg... Ezek után meghallgatta a hadnagy szóbeli jelentését. Hadnagy úr A helyőrség lövés^i és gép- fékező hmüokukat, majd hoz- szenvedtünk. így ti továbbra is válaszképpen együtt érzek jnak, s híján vannak a legelő- uskásai azonnal felfedeztek zakezdtek a vesztesegek felme- a francia to!« zsoldosai marad- önnei & a helyőrség minden fnek, azzal, hogy megkérték a • <íoretc!ro tofc’ ve^te^gemkert vate- egyes tagjával. Tudom, ezre-1 sávolyiakat, engedjék állatai­üinden to- 12 sebesült)e volt a helyőrség- mennyien életetekkel fizettek. o, x toriiioKiW» puskásai ci v,esz|0d0lrn!0S€Ti vietnamiakat és minden to- 12 sejtje voft a ^yórtég- mennyien életetekkel fizettek, hSm^dik I Wüírtükre, néhány vabbi parancs nélkül tüzet nek A halottakat az egyik mégpedig hamarosan... Egyet- századr;, ^ önök v4uám ne.íhét alatt megszabadultak a ta­nítottak rajuk. van me® hezedik a legnagyobb felelős-1 karmány hiányában leromlott A harc egyenlőtlen volt. A ^ w ^ ^ ~ EPP® ezért arra kéremjállatok eltartásának súlyos helyőrség tagjai elsőrendű ^r^udvIrá^nélte/Sét B?- a önöket, hogy továbbra is épp í gondjaitól. Állataik úgy felja­automata fegyverekkel, gép- ^ “^lapo^^eg^g^ő- *V=M\ oly éberséggel őrköd jenek, I vuítak’ hof& első osztályúként puskákltel rendeikeztek, to- mmdanfcinek, hogy hazaöaba f etűdöt mi£\ ?Teheto® át őket a 2?“ ^ ffiSÄTlS jusson, mivel magunk rs töd- ^ saená)en meg-----------------------­• Nyomós érv ez az vállalat, egyesülés tok és .kifogástalan volt a ki- ^etíS^teaeTSffletlS ^ & ^ fedi menteni!. .. Ha‘tót a rí^!™elletk még °íyan em" . j , erük karmaiba, az általunk ha- i, ♦ bér, aki ebből sem érti meg, géppuskasoroza- «”g*fegyifc tosebb-na- láXra &m hadseregbe-. k ^ta^aljak, egyu1,tei látásuk... tok utat vágtak a vietnamiak' ®3tobb kárt szenvedett. között, de azért azok roha- . Hamarosan maga.a kapitány & ha t Kele bácsi igazat adott moztak tovább. A fal felé do- ”1regJelen1t í*3 erod, udvaran, végjeges elhatározásunkat; már- élelmet nem tudunk j az érdeklődőnek. Az idegen hálták kézigránátjaikat, s gép- ^ogy körülnézzen es megte- h napra, azaz 1948 feb- ot^fZ!^^1^!rS’ 32 az. j3_e^' ♦ azonban valamit kihagyott a pisztollyal lőttek a halált kesse lelenteset feletteseinek-. ^ g^ räting^ erödöt^ frk. Futmgra tehat kulcs-1 számítósból, s ezért ^ndolta okádó főállások felé Éppen az elhamvadt epulet fontosságú... A mai naptól ön| olvan eevszerűnek / híZ TZ mellett áUt> amikor néhány f0g3Uk ^ntetni 3 íold) szinero1'' az erőd parancsnoka, egy úttal | tezTgvefüÍésrt.Nem tudottad uiabb sorozat lettórtette perccel éjfél előtt a vietna- A felhívás után néma csend kinevezem főhadnaggyá,..^ 67 * 1 <lottar' ;S az u^ iSs^bb ete-! ho^ ™ a 14. ----“ V--------- - peicctM éjiéi eiübt a viema- ^ laauvja után Kinevezem ióiiadnaggyá,.. ♦ ról ho?v a zokat a vietnamiakat, akik miak kilőtték' az! erődre utol- borult a vidékre. Az erődbeldek Nos, főhadnagy úr saját belá-1 erők is^em tndot+ arröl » eveszen a falaka jutott^ só gránátjukat. Az pontosan zavartan indultak fekhelyük tása szerint, parancsnokihoz | egy éwrt^oSbbSi megtol ot fialta telibe... felé, a kapitányt helyettesítő méltóan teljesítse a jövőben | tott sávolyi közgyűlésről, ame­egészen a falakig előre. Az északi oldalon ÄÄÄ“ rnfSfäSS1* ^ ÄT8 a tódíÓS SZ°bá‘ az ma negyre emeiKeuett... ha rohant rancsnok megígérem önnek,♦ egyesülés. Azon felállt néhány A légiósok zavartan állták Másnap, az erőöfoelrefa — mi ’* n* ........................................*...................... r ancsnok hogy a vietnamiak által ígért ♦ sávolyi fez-tag, és így érvelt támadás idejére nem marad: ^„?5Ö?®yd.1®sr® érkezett szeger­még mielőtt elérték volna, légiósok mind egy szálig leka- . -. , szabolták őket... korul volt parancsnokukat, után eltemették halottaikat PHUBI ____________ _____ E ev ió neevedóra alatt be- kmÍai a7f.egron®alt ródiósszo- ltot csapatra oszlottak. Az egyik magóra utánpótlást a" légköre" Idöi küldöttséS előtt: »Tisztelt feteződött a lfarc Í támadók ^ SZallt a..;|ele?t.és: csapat - ebben voltak a ma- ”lafara' Uümpothßt a egkozc-1 közgyülés, m közös gazdál_ S^n^yartodt^ ^k LSrj^^eSl-gyar0kÍS -aaerŐdSÚly0San lebbl fannal kuidoi Ezen-1 kodásba» nagy jövőt látunk. megmenekülni, legtöbbjük el- tünk van megrongált falain belül pró­esett. A gránátok azonban elesett'fipülrttítek^eíer^ bált rendet teremteni' a ma' még mindig nem haUgattak eL tős ,károkat szenvedtek... Egymás után robbantak az kívül intézkedem Saigonban, I Minden erőnket belefektettük továbbá a Na-Fac-i és a BaÁrmunkába, és eredménnyel etod különböző pontjain Két múlt el néhány perccel vietnamiakat először is kára- ^esR E pepct®' ^tódve ön a fe-igoztak, széthúztak, és most ide —o--------------------i-----......................................- - - ’ lelős az erődért ' takarnak csatlakozni, hogy A z ezredparancsnok tetoga-»? T?í'fe1* barakképület felgyulladt. A amikor újabb meglepetés- bolja, utána közös sírba dobál­felszabaduló lövészek a tűz dea vo^ r®szúk az erődbeliek- ja... oltásához kezdtek, de igyeke- ?*• A «aásny iranya- Méi zetüfc teljesen hiábavalónak 1501 megszólalt a szatoadsaghar- egy repülőgép'jelent meg az ~~~ —~ ~ ™” nenanyan, bizonyult, a két épület porig cos°k titkos hangszórója. erőd felett. Megtette a tiszte- ^yekek A főnadnagy berendez-1 kikhasonlót mondtak, csak égett! — Idegenlégiósok! Idegen ál- letkört, majd végig-hosszáig kedett a parancsnolci szobában,»^ *. 1 . ,A küldöttség A hatalmas reflektorok ki- lampolgárok! A szabadsághar- pásztázta az erdőt. Célja az az udvaron pedig tovább foly-j i inV;!lAi+Av o 'l^Za^~ többségét aludtak csak az udvaron égett ccsok üzenetét tolmácsolom, volt, hogy földerítse, merre vő- tak a helyreállítási munkála-i ^rtőd1** ' ° ’ mög* nenany lampa... Tévedték, ha azt hiszitek, hogy nultak vissza a vietnamiak, es . .. ♦ senoateic. A tüzelőállásokból előkerü- sokáig lesztek az erőd lakói, körülbelül hányán vannak. A t0k kesö estig... 16 lövészek megtörölték verej- Igaz, most súlyos veszteséget gép több, mint egy óráig kerin­Megszégyenítve ♦ érezték magukat, s amikor vá­tFolytatjuk.) laszolniuk kelleti, ezt mond­ták a sávolyiaknak: »Jól van hát, de nem csüggedünk. Azért is megmutatjuk, hogy helyet­tünk egy falunak sem kell doU goznia.« Egy év telt el azóta. Egy még eredményesebb esz­tendő Sávolyon, talán még ne­hezebb Szegerdőn és Fényeden. Az utóbbi két falu, ahogy a küldöttség ígérte, becsülettel munkához látott, olyan ered­ményt azonban mégsem tudtak felmutatni, mint amilyent sze­rettek volna. Egyszer a kevés legelő, máskor meg az oko­zott nehézséget, hogy csak egyetlen traktoruk volt, és azzal sem igen lehetett szán­tani. Egyre gyakrabban hang­zott el: Szükség volna a sávo­lyiak legelőjére, gépekre, a jó vezetésre. Üjra kapcsolat­ba kellene lépni velük. Igen ám, de mit mondtak tavaly a sávolyiak? Azt, hogy más he­lyett nem dolgoznak. Nem volt éppen megtisztelő ez a véle­mény, de szabad-e ilyen sére­lem miatt neheztelni, amikor az egyesüléstől két falu sok száz családjának a boldogulá­sa függ? — vetették föl újra meg újra a főnyediek és a sze­gerdőiek. Néhány héttel ezelőtt aztán folkerekedtek a két kis köz­ség lakói, ismét elmentek Sá­volyra azzal, hogy egyesülni akarnak. — A sávolyiak — meglepetésre — ezt válaszol­ták: »Rendben van, hajtsátok ide leromlott állataitokat, az­tán hívjuk össze a liözgyűlé- seket, és üssük nyélbe a dol­got.« Egy napon zajlott le a közgyűlés mindhárom fez-ben. A szegerdői és a főnyedi tag­ság úgy határozott, hogy egye­sülni óhajt Sávollyal. Sávolyon egymás után álltak fel az em­berek, és azt mondták: »Az utóbbi időben úgy láttuk, hogy megnövekedett a főnyediek és a szegerdöiek szorgalma. Azt tapasztaljuk, hogy szinte ki­vétel nélkül mindenki becsü­lettel dolgozik. Jól van hát, fogjunk össze sávolyiak, fő­nyediek, szegerdőiek, és emel­jük magasabbra a gazdálkodás 'színvonalát. Teremtsünk nagy­szerű állattenyésztést a sávo­lyi legelőkön, réteken termett füvön, termeljünk versenyké­pes burgonyát a szegerdői és főnyedi homokon. i.« A közös gulyából tehát, amely • ott legel a sávolyi határban, nem kell kiválogat­ni többé a szegerdőink állatait. Együtt harapják a jámbor 'jó­szágok a friss zöldet. Ügy ösz- szeszoktak már, mintha egy is­tállóban születtek volna. Ke­le bácsi csöndben lépked utá­nuk ... Szegedi Nándor V

Next

/
Thumbnails
Contents