Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
/ SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, mt. jftajut, «k FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Sóupotta htaUhutfikusa Vörös S‘.~ Húsz érre egymástól Amikor Peri leérettségizett, még olyan rendben volt minden. A fiúk kis batyuval a hátukon libasorban ballagtak a meghatott szülők előtt. Bálint István büszkén tervezgette, hogy felnőtt fia és ő havonta egyszer engedélyt kémek a feleségétől, kiöltöznek, és férfinapot tartanak( A fia egyetemre megy, eléri azt, ami apjának nem sikerült. Peti azonban nem akart egyetemre menni. Pincértanulónak szegődik egy vendéglőSzabad MK Két szoba összkomfort Év végi vizsgára gyűltek össze a szülök a virágillattól terhes levegőjű osztályteremben, Az ünneplő ruhában díszelgő apróságok érthető izgalommal várták a nem mindennapos esemény kezdetét. Iskolás életük első év végi vizsgáját, amit végighallgatnak a papák, anyukák, sőt a nagymamák is. A csiripelő lárma azonban egy csapásra elül, amikor a tanító néni megjelenik közöttük, és a kicsik ragyogó szemmel figyelnek a felhangzó kérdésekre. A szülők büszkék, a nagymamák még el is érzékenyednek. Ök más időszámítást használnak, mint a szülők. Ok még érzékenyeb- bén őrzik az unoka első lépéseinek, első szavainak az emlékét. Talán az ő csodálkozásuk a legmegkapóbb, hallva az apró emberkék talpra^ esett feleleteit. Már a számoláson van a sor... A tanító néni egy szőke hajú kislányt szólít. — Évike! Ha édesanyád elküld a piacra, ad húsz forintot, hogy vásárolj két kilogramm epret, az eper kilója hat forint, mennyit fizetsz az eperért? — Tizenkét forintot — vágja ki gondolkodás nélkül a kislány. — És mennyi pénzt viszel haza anyukának? — Hat forintot! Helytelenítő morajlás a szülők és az osztálytársak soraiban. Évike azonban úgy áll, mintha feleletében nem volna semmi kivetnivaló. A tanító néni siet a kislány segítségére. —'Évikém, ha az eperért ' tizenkét forintot fizettél, hány forint marad? — Nyolc! — Na, látod! Mennyit adsz vissza anyukának? A kislány isméi gondolkodás nélkül mondja: — Hat forintot. — J5e miért?! — Mert két forinton fagyit ve szék. Két házaspár egy öreg és egy fiatal — áll a vígjáték történetének középpontjában. Koroljo- vék szép kétszobás lakásban élnek. A férj a napokban vonult nyugdíjba, és boldogan tervezgeti, hogy mire használja majd fel szabad Idejét. De Koroljovék eiszámították magukat. Húszéves leányuk, Ljusza titokban férjhez ment, és azon a napon, amikor a papát nyugdíjazták, új család vert fészket Koroljo- véknál. Sok bonyodalom származik ebből, s akkor jön csak a haddelhadd, amikor megérkezik a kis unoka... Hetvenöt ér alatt 2—3 százalékkal csökkent a Balaton területe Régi térképek és okmányok a Balaton-kutatás szolgálatában A Balaton területe fokoza- ^tosan csökken. A Balatoni In- 5téző Bizottság és a vízügyi ^szervek megfigyelték, hogy a szélei lassan eUszapolód- ínak, feltöltődnek. A jelenség Jókait és megszüntetésének Ie- Jhetőségeit több kutatóintézet 5 vizsgálja évek óta, s most ki- 5bőví tették ezt a munkát: régi «térképek, okiratok segítségéivel tanulmányozzák, hogyan «módosult a legnagyobb közép- Jeurópai tó partvonala az évszázadok során. A több, mint száz évvel ez- íelőtt és a legutóbb, a század íhúszas-harmincas éveiben kéjszült kataszteri térképek öszÄ magyar líra gyöngyszemei hanglemezen Jszehasonlítása a part, a »szá- JOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOCXXXXXXXXXXXXXXXÍOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXrazföld« terjeszkedéséről tanúskodik. Nyolcvan év alatta part egyes szakaszokon 200— 250, igeh sok helyen pedig 50—100 méternyit nyomult előre a vízbe. A régebbi térképek és okiratok tanúsága szerint a tó felszínének ez a gyors ütemű Csökkenése csak a múlt század második felében indult meg Legfőbb oka az, hogy a XVIII. században kiirtották a Balaton-felvidék hatalmas A költészet kedvelői számára értékes meglepetés az Állami Hanglemez Vállalat újdonsága. A magyar líra gyöngyszemei címmel négy hanglemezen adja a versek szerelmeseinek kezébe hét évszázad magyar költészetének antológiáját, A csaknem négyórás irodalmi műsorban 78 vers »hangzik el- a népballadától József Attiláig. A verseket 32 kiváló előadóművész szavalja. A hamgleméz-versgyűjte- ményben megtalálhatók Janus Pannonius, Balassi Bálint, Batsányi János, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Aranyi János, Vajda János, Ady Endre, Heltai Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső! Karinthy Frigyes, Juhász Gyuía, Tóth Árpád, Szép Ernő, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Gábor Andor és József Attila legszebb versei. A költeményeket Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Sennyei Vera, Benkő Gyula, Ascher Oszkár, Gábor Miklós és több más ismert előadóművész szavalja. (MTI) tölgyerdőit. A kötött erdei talajokat szántóföldi művelésbe fogták, s így semmi sem állta útját az eróziónak. Ahegy- és domboldalakról lecsurgó csapadékvíz nagy mennyiségű hordalékot vitt magával, s ez először csak a part menti mocsarakat töltötte fel, majd a múlt század derekától megkezdte a tómeder széleinek el- iszapolását. A Balaton déli partján sok helyen az okoz gondot, hogy a hullámok elmossák a partot, s a víz néhol évente egy-egy méterrel is kijjebb nyomul. Ennek ellenére — voltaképpen a teljes partvonalon, de főleg az északi és a nyugati oldalon érvényesülő feltöltcdés következtében — a tó szabad felülete, vagyis a nádasoktól, hínárosoktól mentes tiszta víztükör területe csökken. Előzetes számítások szerint ez ] a csökkenés a két kataszteri térképezés ideje, azaz 1855 és 1930 között 10—20 négyzetkilométer, a Balaton területének 2—3 százaléka. JfÍMMskcL 17 zrág bácsi, a szomszédom, " elhatározta, .hogy estig nem megy haza. Utóvégre nem gyerek már, hogy Virág néni csak úgy kommandírozza. A vasárnap .pedig mindig úgy volt szép, ahogy egyfolytában évek óta. Virág néni főz, Virág bácsiul a konyhában, fabrikál. Mindig van valami csindlniva- ió a háznál, ezen a vasárnapon a konyhakredenc zsanírját kellett megcsavarozni. Ha készen lesz, Virág néni azzal a mosolyával köszöni, amely most már ráncok közé búvik, de amelyért elvette annak idején. Bizony akkor nem járt olyan sebesen a nyelve Virág néninek. Fényes-nagy lakodalom volt a mienk — magyarázta Virág bácsi nekem —, rendeltem a Ügeti vendéglőben egy egész pohár sört, felét kiitta Mariska, felét meg én, de a kiflit, amit a lagzira vettem, mind ö ette meg... Ha tréfált is Virág bácsi, nem voltak azok mórikás idők. Konyhabútort valójában csak jóval a felszabadulás után vettek. Aztán mi módon készítik ez ilyen konyhabútort, alig tízéves, máris kiesik a zsanírcsa- var!... Itt ül a szomszédos eszpresz- szóban Virág bácsi, és már a második rumos feketét rendeli. A fusizók, a selejtgyártók az okai az egésznek. Igaz, a csavarhúzó is elugrott, és zsupsz, betörött a konyhakredenc abmert az ablakot is úgy csinálták, hogy az első szélre ... Hanem Virág néninek nem kellett volna erre tüstént rákezdenie. Így meg úgy, nem tudsz te semmire se vigyázni, itt van ni, az a szép kredenc- ablak... Aminek az üvegje nem csörömpölt annyit, mint Virág néni egyhuzamban. Ügy ki tudja kerekíteni, tőldani-fől- dani, egy vérszegény szúnyogból kövér elefántot csinál. Hát Virág bácsi is tudja a módját ... »Hát amikor te tányért törtél!...« Ez a tányértörés ugyan öt évvel ezelőtt történt, és Virág néni ki is iktatta emlékezetéből, mint ahogy a szégyenletes dolgokat szokták az emberek, s hogy most Virág bácsi szóba hozta, egészen megdermedt. De csak azért, hogy megint nekiiramodjék. Zengett bizony a vasárnap. Na, ha zeng, zengjen a konyhaajtó is, Virág bácsi úgy bevágta maga után, Hogy az már dörrene- tes válasz volt. JJózzák a rumos feketét az “ asztalhoz, mármint a másodikat. A pincér rátekint Virág bácsi ősz bajuszára. Akik egész nap viszik a kávét, kiismerik vendégeiket. Ez a bácsi nyilván nem rumozó, kapatos sem volt, amikgr bejött ebben a délelőtti napsütéses időben, hogy itt folytatná, amit valahol elkezdett. Jó a kávénk? •« kérdezi a pincér. s— Jó a fenét! — válaszolja, daccal Virág bácsi — csak éppen iszom, mert... A felszolgáló nem szívesen hallja, hogy a kávét szidják, « maga posztját mindenki védelmezi. De ez az öreg bácsi tiszta őszinteség, ha lenézi is a kávét. — Pedig a mi kávénk jó — folytatja a pincér. Virág bácsi máris a szavába kap: Hát akkor hozzon még egyet. de jól rumozza!. „ A pincér bólint. Aztán ismét rátekint az öreg bajuszára, amelynek hószínét barnásra színezte a dupla. — Nem lesz nagyon härteten, kérem? Virág bácsi végigmustrálja a pincért. Kék kabát, fekete nadrág, kis szőke bajusz, szalvéta a kézben. Virág bácsi eligazítja kétoldalt a maga bajuszát, köhint egyet. «— Magának, kartárs, van. felesége? A felszolgáló elmosolyodik. Két ember néha olyan, mint a leadó meg a felvevő állomás. Egy mondat a gombnyomás, máris megtalálják lelkűk közös hullámhosszát. A pincér örömmel felel: — Vőlegény vagyok én, kérem ... — Az már baj ai szol Virág bácsi. Nem szokta a rumozást, kicsit nehéz már a feje. ■— Miért volna baj? —» a pincér ott áll az asztalnál —, miért volna baj, kérem? Hiszen ez a legszebb... — Nona — magyarázza Virág bácsi —, én is azt hittem valamikor... A pincérnek sugárzik a szeme. Én mindig is kitud fogom... Virág bácsi felelhetne egyet- mást. A konyhakredencröl például meg a zsanírról, az elugró csavarhúzóról, a csörömpölő obiakról, de főleg a szóáradatról. Minek mondja? Vőlegény ez a pincér, vőlegénynek pedig nem is ülik, de nem is lehet elvenni a kedvét. Azután pedig ha már összeismerkedtek, inkább megkérdezi: — Hát a tisztelt menyasz- szonyt hogy hívják? ■ — Mariska szol a kékkabátos. — Mariska — ismétli Virág bácsi. A név hirtelen ráornUk. Mariska! Virág bácsi, hogy még jobban redőzzék a homloka, bozontos szemöldökét ösz- széhúzza. Mariska!... Hát nem mondta el öt százszor is ügyetlennek, kétbalkezesnek azért a vacak kredencüvegért az ő Mariskája? Virág bácsi még az orrát is dörgöli kemény keze fejével, micsoda patáliát kerekített az öregasszony, mintha csak a világ ment volna tőrükre azzal a fél négyzetméter üveggel... Ebben a pillanatban a pincér ismét megszólal: ■— Igen, kérem, Mária, Mariska... Hm... — mondja Virág bácsi. Most megérinti a becézve kimondott név, mint valami selymes fuvallat. Virág bácsi lassan elmosolyodik, bajusza megrándul, kerek szeme kis lángot vet. Hát persze: Mariska már negyven év óta... jóban, rosszban... Mariska, ahogy ott áll a tűzhely mellett, ahogy keskeny kezével kavargót, gyúrja a tésztát... Mariska ... ha nyelvelt is rá a kredencablakért... Persze jobban kellett volna vigyázni azzal az átkozott csavarhúzóval. Finom ablak volt, metszett, virágos... TFirág bácsi arca hirtelen ' kigömbölyödik. A pincér fehér szalvétájával a nem létező morzsákat is lesöpörgeti az asztalról. — Mariska — szól mély meggyőződéssel most Virág bácsi. — Mariska!... szép név!.*. Még meg is ismétli: — Nagyon szép... Bizony... Aztán nyújtja a kezét a pincérnek, jól megszorítja. Haza kell sietni. Béla Toldi Miklós az SZTK-rendelőben Az egyik budapesti rendelőintézet folyosóján történt. A nővér a következő^ beteget szólította, s a névre, amelyet kimondott, valamennyi várakozó felkapta a fejét. Toldi Miklóst kérte az orvoshoz. A dolog azonban nem is olyan meglepő, mint először gondolná az ember. Budapesten és vidéken összesen 105 névrokona él Ilos- vai Selymes Péter és Arany János hősének, Nagy Lajos király derék katonájának. És ha fellapozzuk az Országos Név- nyilvántartó kartonjait, az elmúlt századok sok-sok hősének, nemzeti múltunk, történelmünk számos kimagasló alakjának és egész sor kiváló írójának, költőjének nevével találkozhatunk. Kiderült, hogy napjainkban 112 Hunyadi Jánost, 37 Hunyadi Mátyást találhatunk szerte Magyarországon. Budapesten heten, vidéken harminchétén mutatkoznak be így: Zrínyi Miklós. Dózsa György neve is tovább él napjainkban. A hős parasztvezér névrokonainak száma 44. Bethlen Gáborból hetet, Rákóczi Ferencből százhuszonhetet, Kossuth Lajosból tizenegyet, Vasvári Pálból huszonhármat tartanak számon. Íróink, költőink közül Balassi Bálint nevének nincs örököse, de már nem ilyen «-egyedülálló-« például Mikes Kelemen. A fejedelem száműzetésben is hűséges társának három névrokona él Magyarországon! És a sor tovább folytatódik. Budapesten és vidéken 144 Arany > Jánost, 19 Petőfi Sándort és 42 Gyulai Pált találhatunk. A ma Móra Ferencei vidéken élnek szám szerint tizenöten. Móricz Zsigmond névrokonai közül egy telepedett le Budapesten, kilencen vidéken laknak. Leleplező interjú Egy kolumbiai város polgármestere egy interjúban a többi között kijelentette: »Nálunk hála istennek senki sem ismeri, az éhezést. Amennyiben itteni tartózkodása alatt más irányú információt kapna, ez csak olyan embereknek a fecsegése lehet, akiknek nincs mit enniük!« * *. * Vérrel fizetett közlekedési birscg Mooreffeldben (USA, Nyugat Virgínia) a városi' hatóságok megengedték, hogy a véradónapon minden közlekedési kihágást elkövető autós, ha akarja, »-vérrel fizethessen«. A város polgármestere engedélyt adott, hogy ezen az egyetlen napon mindazok, akik rossz helyen vagy a megengedettnél hosszabb ideig parkírozzájk autójukat, választhassanak: megfizetik a szokásos bírságot, vagy 2 deci vért adnak a Vöröskereszt vérbankjának. Hasznos időtöltés Nem kevesebb, mint 363 amerikai újság és folyóirat szerzi be keresztrejtvényeit az Egyesült Államaik börtöneinek lakóitól. Egyedül az egyik Ohio állambeli bünte- tőintézet lakói hetenként több, mint 1500 saját készítésű keresztrejtvényt küldenek be a szerkesztőségeknek. Az egyik rab azzal dicsekedett, hogy keresztrejtvényeivel évi 1000 dollárt keres. Somogyi Népim MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; WlBrp LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a'Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, . Latinka S. u. 3. Telefon 15-1S. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári tizemében, Kaposvár, Lalinka S. a. S. <F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetőid díj egy hónapra u Ft
