Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! X ARA: 50 HWvER oi. ÉVfotYm 137. SZÁM CSÜlÖRíOl, 1962. JÚNIUS 14. Mai számunk tartóiméból: Aikonyafícor (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. O.) Marika (6. o.j A erdőgazdálkodás újabb területeire terjed ki a gépesítés Tudományos ülésszak az Akadémián hogy a fakitermelésnél gcunÜlést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Tudományos Akadémia íelolvasóterrnében szerdán az erdésczeti kutatók és gyakorlati szakemberek részvételével tudományos ülést tartottak, amelyen az erdőhasználat és gépesítés területén elért újabb tapasztalatokat vitatták meg. Dr. Keresztesi Béta, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodás minden területén jelentős változások történtek • az utóbbi években. Dérföldi Antal tudományos osztályvezető előadásában felhívta a figyelmet, dosabb munkával még mintegy 35 000—40 000 köbméter értékes faanyagot lehet megtakarítani. Az ipari fa-kitermelés aránya a felszabadulás óta 16—18 százalékról csaknem 50 százalékra növekedett, s vannak olyan erdőgazdaságok, ahol már eléri a 65 százalékot. Szász Tibor tudományos munkatársi a fakitermelésnél és szállításnál működő komplexbrigádok munkájának tapasztalatait ismertette. Az erdőgazdaságok szakítani kívánnak a hagyományos módszerekkel, s komplex módon szervezik meg a matorfűréegyéb, a kitermelésnél használatos gépek munkáját: Dr. Szepesi László kandidátus, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatóhelyettese elmondotta, hogy megkezdték az erdészeti gépek minősítését, s ma már nemcsak a kitermelésnél, hanem a magvetésnél, ültetésnél, gödörfú- rásnál és csemeteápolásnál is gondosan ellenőrzött, megfelelő gépek segítik az erdészek munkáját. Huszár Endre tudományos munkatárs előadása alapján a külföldön is sikert aratott fogatos közelítő kerékpárok munkáját vitatták meg az A népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a tankötelezettségről szóló törvényerejű rendeletet, amely szabályozza az oktatási reformról szóló 1961. évi 3. törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács Új törvényerejű rendeletben szabályozta az alsófokú oktatási intézmények megalakításával és működtetésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket is. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi 3. törvény a tankötelezettség szabályozását új alapokra fektette. A most elfogadott törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gyermek a 6. életév betöltését követő tíz tanéven át tanköteles. Ameny- nyiben a 8 osztályos általános iskolát 14 éves koráig nem végezte el, a következő években is folytatnia kell általános iskolai tanulmányait. Amennyiben a tanköteles 16. életéve előtt elvégzi az általános iskola 8. osztályát, de középfokú oktatási intézményben nem tanul tovább, és nem áll napi négy órát meghaladó munkaviszonyban, tankötelezettségének hátralevő idejében továbbképző iskolába köteles járni. Az a tanuló, aki, az általános iskolát a 16. életévének betöltése előtt elvégezte és nem áll négy órát meghaladó munkaviszonyba, középfokú oktatási intézményben, szakmunkás tanuló intézményben, iskolában vagy továbbképző iskolában, illetve a művelődésügyi miniszter által meghatározott egyéb oktatási intézményben továbbtanulhat. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy az alsófokú oktatási intézményekben a fiú- és leánytanulók vegyes (koedukált) osztályokban részesülnek oktatásban. Indokolt esetben a járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága engedélyezheti külön fiú- és külön leányosztályok szervezését. A rendelet kimondja, hogy az alsófokú oktatási intézmények gyakorlati oktató-nevelőmunkáját a tanácsok közreműködésével létrejött pártfogói szerződés alapján az ipari és mezőgazdasági vagy egyéb üzemek, valamint termelőszövetkezetek különösen azzal támogatják, hogy gyakorló területet bocsátanak rendelkezésükre, tanácsokkal és szakemberekkel látják el az intézményeket, üzemi termelésre már nem használható anyagokat és szerszámokat adnak át, közös üzem- látogatásokat szerveznek. (MTI) szék, a közelítő kerékpárok és' ülésszak részvevői. (MTI) Íz Ifjúsági Há? és az Últfirfiház nyári programjából Divatbemutató, szabadtéri hangverseny, aszfcHtrajz-verseny, kiváló úttörők találkozója Júniusban, júliusban és auráira 1 rendezvények közül érA népgazdaság helyzetéről, az életszínvonal alakulásáról beszélgetett Gáspár Sándor elvtárs a sajtó munkatársaival gusztusban is gazdag programmal várja a város fiataljait a Kilián György Ifjúsági Ház. Az előző évektől eltérően az. idén kevesebb lesz a táncos rendezvény. Persze azért a táncolni vágyó fiúk és lányok minden vasárnap szórakozhatnak a kerthelyiségben. Havonta két- szer-háromszor lesz belépődíjas bál. Ilyenkor az. Ifjúsági Ház tánczenekara szolgáltatja a talp alá valót. A többi szombaton és vasárnap is lesz zene, de magnóról. S ilyenkor nem kell belépődíja^ sem fizetni. Két nagyobb hét végi rendezvény is lesz: a Rózsa- és az Anna-bál. Táncversenyen dől el, ki tud legjobban keringőzni, tangózni. Az érdekes vetélkedőre bizonyára sok pár nevez majd be. Ha már a vetélkedőnél tartónk, megemlítünk még egy csemegét. «-Ki mit tud«- versenyt rendez az Ifjúsági Ház vezetősége A legjobb szavalok, énekesek, zenészek értékes díjakat kapnak majd. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal karöltve divatbemutatót rendez a Kilián György Ifjúsági Ház. A látogatók a legújabb ruhamodelleket tekinthetik majd meg, hasznos tanácsokat kapnak, hogyan öltözhetnek ízlésesen. A kultudemes megemlíteni az operett-, a kívánsághanglemez-, a magyarnóta- és népdalestet. A tánczenei parádé a dzsessz kedvelőinek szerez majd örömet. A komoly zene szerelmesei sem panaszkodhatnak: a Pécs# MÁV Szimfonikus Zenekar szabadtéri hangversenyt ad. Munkás-paraszt, munkás-értelmiségi találkozók szerepelnek még a programban. A fiatalok minden nap délután 5- től 10-ig látogathatják a klubot. Üj játékkal gazdagodott a klub, az asztalfoci sok fiúnak szerez majd izgalmas perceket. A Megyei Űttörőház is érdekes rendezvényekkel, műsorokkal várja a pajtásokat. A foto- és a barkácsoló szakkör a nyári szünidőben is dolgozik. Az úttörők különböző vetélkedőkön, versenyeken mérik ösz- sze erejüket. Legérdekesebbnek az aszfaltrajz-verseny ígérkezik. Asztalitenisz-, úszó- és sakkverseny is lesz a nyáron. Terepen rendezik majd meg a tájékozódási versenyt. Az Üt- törőházban találkoznak a kiváló úttörők, itt bonyolítják le a »Nyári élmények« szellemi vetélkedőt. Filmvetítések és egyéb rendezvények gazdagítják még a pajtások nyári szórakozását. Kereskedelmi és felszslgáföi szakmunkásvizsgák a MESZÖV-nél (Tudósítónktól.) Néhány évvel ezelőtt a fölriművesszövetkezeti mozgalomban több száz kereskedelmi alkalmazott, vezető és felvásárló dolgozott minden képesítés nélkül. A MÉSZÖV személyügyi és oktatási osztálya három évvel ezelőtt .tanfolyamot indított a képzettség nélkül dolgozók részére. Most két héten át Kaposváron vizsgáznak azok a földművesszövetkezeti alkalmazottak, akik ebben az évben végzik el a tanfolyamot. 45 felszolgáló és 136 vegyes szakon működő kereskedelmi eladó és vqpető áll a vizsgabizottság elé. A MÉSZÖV oktatási osztályának az a terve, hogy a jövő tanévben a zöldség- és gyümölcsszakmában indít szakmunkásképző tanfolyamot. Az Elxiöíki Tanács 1962. évi 11. számú törvényerejű rendeleté alapján Nyíregyházán pedagógiai főiskolát szerveznek. Az új főiskola nappali tagozatán a képzés az 1962/63. tanévben kezdődik. A képzés kétszakaszos:, a tanulmányi idő négy év. A következő Szakokon indul képzés; magyar nyelv és irodalom — történelem; magyar nyelv és irodalom — orosz nyelv; magyar nyelv és irodalom — ének*—zene; biolóSzerda este Gáspár Sándor elvtára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára a televízióban gazdasági kérdésekről beszélgetett Földes Istvánnal, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagjával, Tim- mer Józseffel, a Népszava fő- szerkesztőjével és Megyeri Károllyal, a televízió riporterével. Gáspár elvtára népgazdaságunk helyzetéről szólva elmondotta: —, Közismert, hogy tavaly népgazdaságunk fejlesztésében sok váratlan nehézséget kellett leküzdenűnk. A mezőgazdaság szocialista átalakulásának meggyorsulása következtében többet kellett költeni a mező- gazdaság fejlesztésére. Az is ismert — és ebből sem csináltunk sose titkot —, hogy a berlini kérdés körül kiéleződött gia —• földrajz (biológja — mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok; biológia — rajz; biológia — testnevelés; biológia :— kémia; biológia — orosz nyelv; matematika —■ fizika; matematika — kémia); matematika — műszaki ismeretek és gyakorlatok; matematika — rajz; matematika — ének — zene. Felvételre jelentkezhetnek azok az érettségizett, 30 évnél nemi idősebb személyek, akik az általános iskolai tanári munkát választják élethivatásul. A jelentkezési iratokat a három éve vagy régebben érettségizetteknek munkaadójuk útján augusztus 10-ig kell eljuttatniuk a főiskola igazgatójához (címe: Nyíregyháza, megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya). A többiek — kivéve azokat, akik a folyó évben már jelentkeztek felső- oktatási intézményibe — érettségiztető középiskolájuk igazgatójához adják <be irataikat augusztus 5-ig. Az új főiskolán a felvételi vizsgákat augusztus 20—30-a között tartják, a pályázók csak az első helyen említett szakból vizsgáznak. A második szakból a második év végén és csak azok a hallgatók kötelesek felvételi vizsgát termi, akik az orosz nyelv és irodalom, az ének-zene, a rajz vagy a testnevelési szakon kívánják ■ tanulmányaikat folytatni. A hallgatók kollégiumi elhelyezést és ösztöndíjat ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak, mint a már működő pedagógiai főiskolákon, (MTI) * nemzetközi helyzetben a tervezettnél kicsit gyorsabban kellett fejleszteni véderőnket. Mindehhez járult az aszály okozta terméskiesés. Mind e nehézségek ellenére azonban mind beruházási, mind fogyasztási elképzeléseinket realizálni tudtuk, az 1961-es tervet jól teljesítettük. A jó tendenciák az 1962-es év első négy hónapjában is tovább erősödtek. Tavaly az volt a központi célunk, hogy még tervszerűbben fejlesszük a népgazdaságot. Az idei első 3— 4 hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy e célt idén is sikerült megvalósítanunk. Az ipar 8 százalékkal termelt többet januártól áprilisig, mint a tavalyi óv első négy hónapjában. Ez megfelel a tervnek. Gáspár elvtárs a továbbiakban azzal foglalkozott, milyen előrehaladás várható a KGST értekezlete után. — A szocialista országok gazdasági eredményeiben hallatlanul nagy jelentősége van országaink gazdasági együttműködésének, kölcsönös segítségének. A mi fejlődésünk szempontjából is felmérhetetlen ennek az együttműködésnek az értéke. Az élet azonban újra és újra felvet megoldandó kérdéseket. így vetődött fel az utóbbi időben, hogy a szocialista országok nem használják ki eléggé azt a lehetőséget, amelyet a nemzetközi együttműködés jobb megszervezése nyújthat számukra. A KGST legutóbbi ülésszaka azt a célt szolgálta, hogy jobban összehangoljuk a terviéi adatoka t és így még eredményesebben, még hatékonyabban dolgozzunk, hogy még jobban kihasználjuk az együttműködés lehetőségeit. Ez ma a központi kérdés, s az ülésszak megfelelt ennek a feladatnak. A kormány nem tervez árintézkedést. 1961-ben viszonylag csekély mértékben növekedett az életszínvonal és az idei terv is csak szerény emelkedést irányoz elő. Eredményeink ismeretében várható-e, hogy az ötéves terv további éveiben e téren is meggyorsul a tempó? A második ötéves terv eteő két esztendejére az életszínvonal növekedését nagyon szerényen kellett tervezni. Ezekben az években ugyanis az a fő 'feladat, hogy megszilárdítsuk a hároméves tervben elért, adottságainkhoz képest viszonylag magas életszínvonalat és szilárd alapot teremthessünk ahhoz, hogy az ötéves terv további éveiből gyorsabban emelhessünk. 1961-ben a reáljövedelem valamelyest — körülbelül másfél százalékkal — emelkedett. Figyelembe véve az 1961-es aszályt, a párt és a kormány eredménynek tartja, hogy ilyen viszonyok között sem csökkent az életszínvonal. Egy tőkésországban ilyen aszályos esztendő után automatikusan nyolc-tíz százalékkal csökken a bérből és fizetésből élőt és a parasztság életszínvonala. Mi ezt elkerültük. Azt viszont nem titkoljuk, hogy csak szerény mértékben növekedett az életszínvonal, és így tervezzük erre az esztendőre is. A termelés, á termelékenység növelésével azonban sziláid, alapot teremthetünk ahhoz, hogy a további esztendőkben nagyobb lépéssel haladhassunk. \ A közvéleményt foglalkoztatja az árak alakulása. Elmondhatjuk-e, hogy az árszínvonalban is stabilitásra törekszünk? Ebben a kérdésben is jó a gyakorlatra hivatkozni. 1956 óta két alkalommal volt nem nagyon jelentős árkorrekció. Mint minden vonatkozásban, a kormány itt is stabilitásra törekszik. 1962-re semmiféle elképzelés nincs a fogyasztói árak rendezésére. Nem tervezi ezt a kormány, mert nincs is rá szükség. A szabadpiaci árak persze részben az időjárás, részben a munka egyes fogyatékosságai miatt ingadoznak. A kereslet és kínálat törvénye ezen a területen a szocialista termelési viszonyok közepette is érvényesül. 1961 második felében például a zöldségfélékből a kínálat alacsony volt, a kérésiéit pedig nagy, és ez felemelte az árakat. Ami azonban az állami árakat illeti, árintézkedéseket a kormány nem tervez. (MTI) Űj pedagógiai főiskola
