Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. június !*. LEENDŐ GÉPKOCSIVEZETŐK KÖZT Meg kell ismerni a motor működését. Gering József fűoktatö a SSO-es motormetszetet mutatja be a gépko- i csivezető-jelölteknek. t. i ;l , Nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban fs tudni kell már, hogyan működik például a Diesel-motor. Ha baj van, a jelölteknek maguknak kell elhárítaniuk a hibát. A Magyar Hoo- "édehm Sportszövetség Somogy megyei Motoros e Idén rOS sorköteles fiatal részvételével gépjárművezetői tanfolyamot rendezett. A hallgatók most a féléves tanfolyam befejeztével vizsgáznak. Ezt megelőzően kéthetes balatoni vizs- gaeiőkészftő tábocsrvczető-jelöltjei Nemcsak gépkocsit vezetni tanultak a fiatalok, hanem motorozni is. Oktatóink Végvári Imre, a neves somogyi «Motorkerékpár-versenyző voU* A jól végzett napi munka után jólesik este a tábori vacsora, a finom gulyás, melyet Csordás Csaba fősza- Máes készített. Az iskola visszahívja egykori diákjait nem REIDLER ÄDÄM majdnem olyan, véletlenül került a dolgozók esti iskolájába, mint szólásmondás szerint Pilátus a credóba. A dolog úgy kezdődött, hogy a felesége beiratkozott. — Hetente három este leszel itthon? Nem bizonyAsszony néHail marad a ház. Hrri,.; hát lebeszélni az élettársat tanulásról igen nehéz dolog. Nem sok sikerrel kecsegtető diplomáciai feladat. Tudta ezt Reidler Ádám. így aztán valahányszor idejében megérkezett Vízvárról haza Babócsá- ra, felajánlotta a kíséretét. Itthon ülni, várakozni unalmas. Inkább oda ült az szony mellé az iskolapadba. Először talán be sem vallotta magának, hogy rendkívüli jjió- don érdeklik, amiket itt hallhat. Dehogy vallotta be, hogy nemcsak élvezettel, hanem szomjúsággal is látja éf a »díszkíséret« szerepét. Elmaradhatatlan lett. Legföljebb akkor maradt távol, ha valami fontos társadalmi munka vagy a munkásőr-foglaílkozás vette igénybe idejét. Egyszóval, ha beiratkozott hallgatója lett volna a Babóesai Általános Iskola esti tagozatos osztályának, kevésszer jegyezték volna nevét a hiányzók közé. így telt, múlt az idő. Elkövetkezett a vizsgaidőszak, amikor a pedagógusok, az osztálytársak meg az asszony addig beszéltek, mígnem a »rendkívüli« hallgató is elszánta magát arra, hogy vizs gázzon a többiekkel. Valamikor ő is csak a hat elemiig jutott el. A tudás hirtelen- hamar jött próbája sikerült. Kiválóan vizsgázott a féleségével együtt, ugyanúgy, mint a Sárost házaspár. Batoócsán élőbb az asszonyok iratkoztak be az esti iskolába. Sejthetni ebből egyféle nagyon egészséges női ravaszkodást . lévén, hogy errefelé még az öreg férjék is megőrzik lovagiasságukat, kíséret nélkül nem engedték az asszonyokat az iskolába. Előbb csakugyan csak azért, hogy »ne járjanak az asszonyok egyedül«. Később meg? Mi tagadás, később mér nem akartak az asszonyok mögött maradni! AZ IGYEKVÉSN’EK NEM EGY SZÉP PÉLDÁJÁT jegyezhetjük fél az 1961/62-es tanévből. Babócsán és a barcsi járásnak még néhány köziében. Jomdrica Ferenc bácsi Balhón lakik, Babócsán dolgozik, ötvennégy évvel a, vállán nem bizonyult rossz diáknak. Egyszer sem hiányzott A tanulásra frissebb fejű gyerekek bízvást elirigyelhetik Ferenc bácsi jó rendű bizonyítványát A járási tanács művelődésügyi osztályán azt mondták, hogy Babócsán és Bolhón komoly hagyománya van. már a dolgozók esti iskolájának, kultusza az önművelődésnek; A titok nyitjáról a későbbiekben szólnék. Előbb arról talán, hogy bolhón négy rendőr iratkozott be. Volt tréfa meg tréfa. Hogy így a jó, mert az iskolarendnek legalább szakavatott önzői 5s lesznek. Aztán a szolgálati beosztás úgy hozta, hogy megfogyatkozott volna a rendőrök száma, mert Antal Sándort áthelyezték innen tizenkét kilométerre. Kerékpárral ősszel és télen nagy távolság ez a tizenkét küométar. Várható volt, hogy elmarad ez a felnőtt diák. Nem maradt éL. Ide sorakoztathatnék még Darányiból vagy Bábodról származó példákat is. Mindegyik tiszteletet és megható- dottságot kelt. És ha a községben sok segítő ké/re van szükség, valami társadalmi munkát kell elvégezni, elsőként a dolgozók esti iskolájának hallgatói sorakoznak a társadalmi munkások élére. Hát a többi oktatási forma? A levelező oktatásra járók, a középiskolát végzők milyen síikénél tanulnak? Erről nem is lehetne hallgatni. Bár kétségtelen, hogy ez idő szerint az általános iskolai levelező oktatás nem versenyezhet a dolgozók esti iskoláival. Ugyanis a levelezők közül maradoznafc el többen. S van ennek magyarázata. Ök hetente mindössze egyszer vesznek részt háromórás konzultáción. Voltaképpen, tehát magukra utalva tanulnak. Minden negyedévben elmegy egy-egy nap a kötelező beszámolókkal, év végén két nap az írásbeli és szóbeli vizsgákkal. Emiatt gyakran támad vita a munkaadóval. Mert járna ugyan hat nap tanulmányi szabadság, de ezt nem mindenütt tudják kiadni. Igen nehéz a tanuló vasutasok helyzete. Nem tudják kiadni nekik a megjáró tanulmányi szabadságot. MAS A HELYZET a középiskolák levelező tagozatain. As itt tanulók közöl sokan eleve azzal a célkitűzéssel fognak hozzá a négyévnyi pluszmunkához, hogy középfokon megszerzett tudásukat felső fokon bővítik majd. A barcsi járásban a középiskolát elvégző felnőttek nyolcvan százaléka tovább akar tanulni. Vagy egyetemem, vagy főiskolán. De nem kevés azoknak a száma sem, akik képesítés nélkül nevelők kivannak lenni. Negyvenkét hallgatója van Barcson a Mezőgazdasági Technikum kihelyezett osztályának, ötvenkét dolgozó diákja a gimnáziumnak. Többen járnak be Kaposvárra a járás községeiből a Közgazdasági Technikum pénzügyi, szövetkezeti, mezőgazdasági tagozatára. Tehát sokan és mind többen tanulnak. HOGYAN CSINÁLJAK? Hogyan teremtették meg a továbbtanulás kultuszát a barcsi járásban? Az alapoknál kezdték. Őrzik még a községekben a régi anyakönyveket. Ezek sok olyasmit tudnak, amit mások már régen elfelejtettek. Elmondják ezek a régi iskolai anyakönyvek, hogy egy-egy falu felnőtt lakói közül kik azok, akik annak idején nem fejezték be tanulmányaikat. Fölkeresi őket az iskola. így mondom, a pedagógusok képviseletében az iskola, amely visszaköveteli deresedé hajú egykori diákjait is. Különösen, azokat, akiket a korai munka szólított ki a padokból, s a hívó szóra kevesen mondanak nemet Az iskola visszahívja a felnőtteket az életből. Az Set pedig, akár a gondos szülő, arra ösztönzi elkésett diákjait, hogy tanuljanak. László Ibolya Mit jelent a TUNGSRAM? Az Egyesült Izzó termékeit évtizedek óta használjuk. Az izzólámpák ma már az ország legeldugottabb részeit is bevilágítják. A legtöbben, mivel ezt a szót látják a dobozon, TUNGSRAM égőt, fénycsövet, rádiócsövet kérnek az üzletekben. Ki jól, ki rosszul mondja, de ismeri a szót: TUNGSRAM. Igen ám, de mi köze van ennek a titokzatos, furcsa szónak az Egyesült Izzó és Lámpagyárhoz? Pedig igen egyszerű, íme: A Mengyelejev-féle periodikus táblázatnak 73. eleme a wolfram. Ma is ebből a fémből készül a lámpák izzószála. A szó angol megfelelője a tungsten. S ezzel a talány meg is van fejtve: az angol szó eleje TUNGS, a másik szó vége RAM, a kettő együtt a világhírű gyár védjegye. * * * Egy szarvas „húzta meg“ a Pannónia Expressz vészlékjét Építési nap Nagyberényben Az utóbbi időben fellendült a tabi járásban a kislakás» építkezés. Az a tapasztalat azonban, hogy az építkezők többsége nem ismeri az építési kölcsönök feltételeit, az anyagbeszerzés módját, és sok más, az építkezéssel kapcsolatos problémájuk akad. A járási tanács ipar-műszaki csoportja ezért elhatározta, hogy egy-egy községben építési napot rendez abból a célból, hogy segítséget nyújtson az építkezni szándékozóknak. Az első építési napot Nagyberényben tartották meg. Igen sokan jelentek meg az általános iskolában, hogy meghallgassák az ipar-műszaki csoport szakembereinek, a TÜZÉP és az OTP munkatársainak tájékoztatóját. Nemcsak a kölcsönökkel és az anyagbeszerzéssel kapcsolatban hallhattak ismertetőt, hanem a típusépítkezésekről, a helyes és helytelen építési formákról is. A jövőben hasonló napokat tartanak elsősorban azokban a községekben, ahol többen készülnek építkezni. Legközelebb Törökkoppányban és Karódon rendeznek ilyet. A járási székhelyen megyei előadók közreműködésével rendeznek építési napokat. Itt már tervrajzokat, kislakásokról készült fényképeket is bemutatnak, hogy a sok faanyagot igénylő drága házak helyett a modern, tetszetős, olcsóbb kislakások építését propagálják. A magyar vasút történetében már sok érdekes, furcsa eset fordult elő, a közelmúltban azonban olyan adódott, amely »lepipálta« valamennyit. A hivatalos jegyzőkönyvből csak az derült ki, hogy a budapest— berlin—varsói nemzetközi gyors, a Pannónia Expressz a nyílt pályán kisebb baleset miatt megállt, ezért » percet késett. S az ok? A -Pannónia« a szokásos sebességgel száguld az éjszakában. A személyzet a helyén, a műszerek rendben. Torbágy felé közeledik a vonat. A mozdony erős fénykévéjében egyszer csak egy őzhöz hasonló állat — mint később kiderült, fiatal szarvastehén — tűnik fel. A fény -megfogta« a szarvast, s menekülésre már nincs Idő. — Szegény — gondolja a mozdonyvezető, a következő pillanatokban azonban már nincs ideje a sajnálkozásra. A robo- gás zaját, a kerekek kattogását fékcsikorgás váltja fel, pedig nem nyúlt a fékhez. Mi történt? Az ilyenkor szokásos izgatott szaladgálás, kívámcsis- kodás az ablaknál. Ki húzta meg a vészféket? A kérdésre a mozdonyt vizsgáló vezető adja meg a fevilágosítást, mielőtt bárkit is ártatlanul gyanúba vennének: a szarvas. Amikor ugyanis elütötték, letört a mozdony aljáról a fékfővezeték víztelenítő csapja. A résen pillanatok alatt -elszaladt« a sűrített levegő, s ez olyan hatást keltett, mintha valaki a vészféket húzta volna meg. A vonat további útját a leleményes mozdonyvezető biztosította: faágból gyorsan dugót fabrikált, s ideiglenesen azzal pótolta a hiányzó csapot. A szerencsétlen -bűnös«-t a Torbágy állomásról eáősiető vasutasok találták meg néhány száz méterre a vonat megállási helyétől... (Valaki es a Ié do ff TPffy középkorú asszony áll a bíróság előtt. Válni akar. Izgatottan pillant szinte percenként a tárgyalóterem ajtaja felé. Vár valakit, aki segítségére jönne. De hiába vár... A bíró az iratokat lapozgatja. Néha megáll, tűnődik, és hol a férjre, höl a feleségre tékáiét. A férj őszülő hajú ember. Ö is izgatott. Többször az ügyvéd mellett álló feleségére néz. Keresi a pillantását. Hiába. Az asszony esők az ajtót lesi. Megkezdődik a tárgyalás. A bíró először az asszonyhoz fordul; Kérem, mondja ét, hogyan ismerkedett meg K. Sándorral. A feleség a felperes. O kéri a válást. A bíró kérdésére gyorsan mondani kezdi élete történetét. — Tanúkkal tadom bizonyítani, hogy sohasem voltam szerelmes a férjembe! — mondja, és egy pillanatra megakad. Lehet, hogy nem ragaszkodott eléggé az igazsághoz? A férj mereven egy pontra szegezi tekintetét. Csak ül mozdulatlanul. IT ogyan is történt? H A férj, H. József tiz évvel ezelőtt ismerkedett meg a feleségével. Tavasz volt. Egy szombat délután ábrándozva ment hazafelé, és a kapunál találkozott Évával. Eddig csak köszönő viszonyban voltak, de most a lány üde frissesége láttán bátrabb lett. Este táncolni mentek. így kezdődött... Többre már nem is igen emlékszik. Elfelejtette, hogy mit mondott Évának. Sok mindent elfelejtett, de Éva arcát nem. Az nagyon megmaradt emlékezetében, ahogy ott állt a kapuban. Éva az egyik vállalatnál dolgozott, mint adminisztrátor. Ö pedig kiváló esztergályos volt, jól keresett. »= Ha megházasodunk, és összeszedjük egy kicsit magunkat, nem engedem, hogy dolgozz. — Pedig szívesen dolgoznék. Nyolc hónap múlva megtartották az esküvőt, és Éva egy év múlva már nein járt dolgozni. Gyermekük született, s az asszony otthon maradt. Lefoglalta a sok gond. Házias z- szony lett, mosott, főzött, vasalt, és egy idő múlva veszekedett. Teltek az évek. A férj megöregedett, a kisfiú megnőtt. Éva pedig elfáradt. Unalom fogta el. Es ekkor valami történt. S ez adott tartalmat Éva életének. Megismerkedett egy fiatalemberrel. Kezdetben csak a presszókat bújt ;fc, és a parkokban sétáltak. Aztán Éva rendszeresen feljárt a fiatalember lakására. Később hozzáköltözött; — Minden más volt. Más volt, mint a férjem. Elfelejtettem a gondokat és szerettem... Aztán őt elhelyezték egy másik városba. De megígérte, hogy feleségül vesz, és együtt fogunk élni. Boldog voltam... A bíróság K. Sándor *e- veleit vizsgálja. »Hiányzol nagyon, drágám! De nem, bírom ezt a. sok hercehurcát. Kell keresnünk valami megoldást.« Éva keresett. De K. Sándor is... A bíróság megidézte a tárgyalásra K. Sándort. Egy levéllel mentette ki magát. A bíró felolvassa: »Tisztelt Bíróság! Köztem és H. Józsefné között már mindennek vége. így nem értem, miért volt szükséges megidézni a tárgyalásra. Igaz, hogy pár hónapig nálam lakott, de én ennek már régen pontot tettem a végére. Két hónappal ezelőtt megnősültem. Kérem a tisztelt bíróságot, családi boldogságom érdekében ne küldözgessenek számomra ilyen idézéseket __« A z asszony megsemmlsülten hallgatja a levelet. Nem tud semmit sem mondani. Felzokog, szeméből patakzik a könny. A férj tétován megmozdul, látszik, hogy visszanyerte nyugalmát. Feláll, odamegy asszonyához. Megáll mellette. Kezével átöleli a vállát, és halkan mondja: — Ne sírj, Évikém... 17 éget ért a tárgyalás. A ' bíró és az ügyvéd ösz- szenéz. Az asszony már nem sir. Nem néz senkire, semmire. Látszik, hogy a tárgyalás egy órája alatt éveket öregedett. Elindulnak. Mennek haza, abba az otthonba, amelyet elhagyott ... N. S.
