Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

SOMOGYI NÉPfcAP 2 Vasárnap, 1962. június WL „De Gaulle beszéde az öndicséret fesztiválja volt66 A fraocio közvélemény aggódik a demokrácia ellen tervezett újabb támadás miatt Párizs (MTI). De Gaulle elnök péntek esti rádióbeszéde meglepetést, csa­lódást és aggodalmat váltott ki a francia közvéleményben. Bár a francia köztársasági elnök eddig sem fukarkodott az elismeréssel, ha saját személyes uralmának eredményei ről szólt, ezúttal túltett önmagán. »Az öndicséret fesztiválja volt a pénteki beszéd — írja a Li- bération. — Előkelő helye lett a De Gaulle-ista rendszer ön- magasztalásának antológiájá­ban.« A francia köztársaság elnöke magának tulajdonította, hogy az algériai probléma -lényegé­ben megoldódott-«. Bár De Gaulle-nak megvan a hatalma és fegyveres ereje az OAS megsemmisítésére, nem szólt arról, hogy vé­get vet a fasiszta terror­nak. az algériai iskolák, középületek módszeres pusztításának. De Gaulle megelégedettségét és derűlátásét mi sem cáfolta meg jobban, mint hogy beszé­de elhangzásakor aknatűz zú­dult az algíri rádió épületére, és az OAS banditái a -felper­zselt föld« hadműveletét foly­tatva éppen a negyvenedik is­kolát robbantották fel a város­ban. De Gaulle nem ok nélkül igyekezett hallgatóit négyéves uralmának -sikereiről« meg­győzni. Beszéde befejező részé­ben bejelentette, hogy az al­kotmány megváltoztatásá­ra készül. A tervezett reformokat csak homályosan körvonalazta, sza­vaiból azonban nyilvánvaló, hogy a demokrácia további megnyirbálásáról van szó. Az Elysée-palo-tából származó hírek szerint De Gaulle ki akarja szélesíteni a köztársa­sági elnök hatalmát, hogy az Egyesült Államok el­nökéhez hasonló jogköre és helyettese legyen. Minthogy arra nem számíthat, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés megszavazza ezeket a reformo­kat, bejelentette, újabb nép­szavazáshoz, a -modem demok­rácia« intézményéhez folyamo­dik. Az államhatalom megszilár­dításának szükségességét ismét a Franciaországra váró nagy feladatokkal, a -szabad világot fenyegető szovjet veszéllyel« indokolta.-A pénteken felvázolt De Ganlle-í politika — írja a L’Humanité — súlyos veszélyeket rejt magában, különösen nemzetközi vonatko­zásaiban. Francőék „törvényesítették“ a deportálásokat Madrid (MTI). Mint nyugati hírügynöksé­gek közlik, a spanyol kor­mány pénteken este két évre felfüggesztette a szabad lak­helyváltoztatásról szóló tör­vény érvényét, és ezzel -tör­vényesítette« a Franco- ellen es személyek deportálását. Az új rendelkezés értelmében Fran­co hatóságai bárkit elköltöz­tethetnek jelenlegi lakóhelyé­ről bárhová Spanyolországba, sőt Spanyolország afrikai te­rületeire is. A kormányrende­let alapján deportált szemé­lyek két éven át nem hagy­hatják el a számukra kijelölt lakhelyüket. Franco kormá­nyának ez a lépése a Reuter- iroda jelentése szerint össze­függésben van a legutóbbi sztrájkmegmozdulásokkal és a madridi - plasztikbomba-me- rényletekkel. Az OAS új politikai manőverezései Csak egy kérdésre válaszol július l-én Algéria lakossága öt politikai párt — köztük az Algériai Kommunista párt — vesz részt a népszavazási kampányban Algír (MTI). Néhány napos viszonylagos nyugalom után pénteken újból a terror uralkodott Algírban. Az OAS, úgy látszik, most mellőzi az egyéni merényletek módszerét. Hivatalos adatok szerint a nap folyamán egész Algériából -csak« három ha­lálesetet és öt sebesülést jelen­tettek. Ezzel szemben csaknem szakadatlan egy­másutánban hallatszottak mind Algírban, mind Oranhan bombarobbaná­sok, amelyeket a tűzoltóság riadó- autóinak szirénázása követett. Az OAS most a gazdasági célpontok elpusztításának ter­vét követi. Ügy látszik azon­ban. hogy a merényletek in­kább látványos és megfélemlí­tő jellegű támadások, elsősor­ban postahivatalok, adóhivata­lok, iskolák, városi épületek ellen, de bizonyos óvatosság jellemzi őket. A nagy hanggal meghirdetett újabb terrorhul­lám eddig megkímélte a vas­úti gócpontokat, a gáz- és elektromos berendezéseket, hi­dakat, amelyeknek megrongá­lása valóban megbénítaná a nagyvárosok életét. Több újabb bankrablás is történt, össze­sen több, mint 250 000 új fran­kot zsákmányoltak az OAS ro­hamcsapatai. Az algíri központi posta- hivatalt megrohanták az európaiak, hogy takarék- betétjeiket kivegyék. Az OAS péntek esti egyik kalózadása, amely zavarta De Gaulle egyidejű rádió- és te­levízióbeszédének közvetítését, további rombolásokkal fenye­getőzött. A titkos adó bejelen­tette, hogy árulónak minősí­tik és halálra ítélik Georges Sarradet-t, az OAS egyik volt vezetőjét, mert csütörtökön fegyverletételre szólította fel a terrorista szervezet tagjait. A Gardy jelenlegi főparancs­nok nevében történő bejelenté­sek egyike szerint az OAS Algéria függet­lensége után Is fenn akar­ja tartani »-cselekvési sza­badságát«. Az orani rádióban közölt adás szerint az OAS egy vagy több olyan terület kialakítására tö­rekszik, amely független len­ne mind az FLN-től, mind Franciaországtól. Párizs (MTI). A francia hivatalos lap szombati száma rendeletét kö­zöl az algériai népszavazásról. Algéria lakossága július else­jén igennel vagy nemmel sza­vaz a következő kérdésre: »Kí­vánja-e, hogy Algéria Francia- országgal együttműködő füg­getlen állam legyen az 1962. március 19-én meghatározott feltételek mellett?« Az eviani egyezmény, amely­re a kérdés szövege utal, még két lehetőséget tartott fenn. Az egyik a Franciaországgal való teljes szakításra vonatkozott, a másik pedig egy francia—algé­riai államközösség változatát tartotta fenn. Ezt a két való­színűtlen kérdést már elejti a rendelet. A Rocher Noirban működő népszavazási bizottság, amely­nek Kadur Szator algériai li­berális politikus a vezetője, öt politikai pártnak és csoportnak adott engedélyt, hogy rését ve­gyen a népszavazási kampány­ban. Az FLN-en kívül az Al­gériai Kommunista Párt. az eviani egyezményt támogató BUda-Mitidja-bizottság, továb­bá az európaiakból és algé­riaiakból álló »együttműködési mozgalom« és az Egyesült Szo­ciaiista Párt fejthet ki tevé­kenységet a szavazás előkészí­tésében. Valamennyi párt az »igen« szavazat mellett foglal állást. Az algériai ultrák ter­vezett pártja nem jött létre. Az »-algériai néppárt« jelent­kezését formai hiányosságok miatt vetette el a népszavazási bizottság. Véres összetűzések és tömeges letartóztatások Argentínában Buenos Aires (MTI). Az AP és a Reuter egybe­hangzó jelentése szert.. t pén­teken késő éjszaka a jogi fa­kultás épülete előtt véres ösz- szetűzés történt peronista és Peron-ellenes csoportok kö­zött. Két egyetemi ha'lgató megsebesült. Az összetűzésre az adott okot, hogy peronista csoportok tüntetni akartok az 1956. júniusában meghiúsított peromista fölkelés évfordulójá­nak előestéjén. A Peron-elle­nes diákok ezt igyekeztek megakadályozni. Mint az AP jelenti, az összetűzést megelő­zően a rendőrség Buenos Ai­res egyik külkerületében bal­oldali tüntetést, oszlatot fel. LIDICE-EMLÉKEZÉS, FIQYELMEZTETÉS ÉS FELHÍVÁS írta: Jirina Brejchová HÜSZ ÉV TELT EL már attól a naptól. Hosszú húsz esztendő ... Mégis elegendő egyetlen név kiejtése: Li­dice, és te, ember, akárhol élsz is a világon, közös boly­gónk bármelyik részéin van is hazád, akarva-akaratlan is­mét meghat az a tragédia, amely annyira megrázta az emberiség lelkiismeretét; amely minden idők. a mosta­ni és jövendő nemzedékek számára a náci barbarizmus elrettentő szimbólumává vált. 1942. június 10-én a nácik újabb gaztettel tetézték addi­gi gyilkosságaik hosszú, hosz- szú láncolatát. öldöklésük célpontja a Kladno közelében levő kis bányászíalu: Lidice lett. Ebben az időben nyo­masztó légkör uralkodott Csehországban. A gyűlölt Heidrich SS Obergruppen­führer ellen elkövetett me­rénylet után hallatlan terror­hullám kezdődött. Kihirdették a statáriumot. Napról napra emelkedett a kivégzettek szá­ma. A nekilendült náci gé­pezet senki és semmi előtt, még az ártatlan bányászfalu előtt sem állt meg. Az ember húsz év távlatá­ból is megindultan lapozgatja azokat a dokumentumokat és megrázó fölvételeket, amelyek a szörnyű tragédiáról tanús­kodnak. 173 férfi eletet oltották ki egy éjszaka alatt. A férjüktől és gyermekeiktől elszakított 200 lidicei nőt a ravensbrücki náci koncentrációs táborba hurcolták. Közülük 60 soha­sem láthatta viszont szülő­földjét. És akik visszatértek? Többségük sohasem, találkoz­hatott gyermekeivel, mivel a lidicei tragédia után erőszak­kal elszakították őket tőlük. Mi lett a lidicei gyermekek sorsa? Azokat, »akik megfe­leltek az északi típusnak«, átnevelés céljából német csa­ládokhoz adták. A többieket megölte a chelmi koncentrá­ciós tábor halálos gáza. A gyermekek közül 88-at meg­gyilkoltak. 104 lidicei gyer­mek közül a háború után mindössze 16 tért vissza. A DER NEUE TAG CÍMŰ LAPBAN Lidice elpusztítása után cikk jelent meg, amely­nek szerzője vórgőzösen em­lékezik arra, hogy a macedó­niai Nagy Sándor az egész görög területet a földdel egyenlővé tette, és az ott élő lakosságot rabságba döntötte. A szerző szerint Görögország­ban ezután hosszú éveken át nyugalom honolt. Következett a megfélemlítés: hasonló sors vár a cseh népre is, ha nem rendeü magát alá az »új rendszernek«. így próbáltak megfélemlí­teni, s közben a cseh és más sén dolgoztak. Örökre ki akarták törölni Lidice nevét az emberek tudatából. De csak azt érték el. hogy az egész világ hangos lett ettől a névtől, s mintha az egész vi­lág esküt tett volna: »Lidice élni fog, Lidicének élnie kell!« Lidice falucskát valóban el­pusztították. De a világ min­den részében újabb és újabb falvak vették föl ezt a nevet. Számos helységet, falut, tele­pülést, negyedet és utcát ne­veztek el Lidicéről; a mexikói San Jerimáimo proletár ne­gyed, Caracas új negyede, az egyesült államokbeli Stem Park Gardens, brazíliai fal­vak, Havanna főtere stb. a Lidice nevet vették föl. Véget ért a háború... A há­ború, amelyben 60 millió em­ber pusztult el. A háború, amelynek során a nácik sok száz falut pusztítottak el a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Franciaországban, Belgiumban. Norvégiában. Ju­goszláviában és sok-sok más országban. Új élet kezdődött. Visszatér­tek a lidicei nők, megkezdő­dött az elhurcolt lidicei gyer­mekek felkutatása. A Cseh­szlovák Köztársaság kormá­nya határozatot hozott az új Lidice fölépítéséről, amelyet hivatalos elnevezésének meg­felelően építettek újjá. TELTEK-MÜLTAK AZ ÉVEK... Lidicében ma már új házak állnak, a kertekben gyermekek játszanak, álmai­val, vágyaival és óhajaival együtt visszatért az új élet. Közeledik a nyár. Ugyanúgy, mint minden évben, ebben az esztendőben is virágba borul­nak a rétek, s a töviskoraná- val díszített egyszerű kereszt az egykori falu szenvedéseire' emlékeztet. Az új Lidicében ott díszeleg a rózsatenger, amelynek bokrait különböző világrészek 34 országa küldte ide. Városok, intézmények, és azok az egyének ajándékozták ezeket a rózsákat, akik azon fáradoznak, hogy soha és se­hol a világon ne ismétlődhes­sék meg új Lidice. Húsz év telt el a üdicei tragédiától. Hosszú húsz esz­tendő ... De az emlékek élén­ken élnek és figyelmeztetnek: ne feledjünk! És legyünk ébe­rek! Lidice él! Lidice nagyszerű bizonyítéka és igazolása an­nak, hogy a szabadság, füg­getlenség, élet utáni vágyat nem lehet kioltani. Lidice úgy él az emberek tudatában, mint százmilliók legyőzhetet­len és internacionalista akara­tának szimbóluma: Nem meg­engedni, hogy Lidice tragédia­népek kiirtásának étőkésgaté­etedet) helyén és légi cseh Börtönbüntetésre ítélték az Everyman utasait Megtiltották az Everymafi 2. kifutását San Francisco. Mint már jelentettük, a San Francisco-i parti őrség május 26-án a kikötőbe való vissza­térésre kényszerítette az Every­man nevű kis motoros hajót, amelynek három utasa a bíró­ság előzetes figyelmeztetése el­lenére a Karácsony-szigetek térségébe akart hajózni, hogy életét kockáztatva tiltakozzék az ott folyó amerikai atom­fegyver-kísérletek ellen. A San Franciscó-i bíróság pénteken a három béke­harcost »a bíróság meg­sértéséért« 30 napi bör­tönbüntetésre ítélte. került sor, és a termeket kar­hatalommal kellett kiüríteni. A bíróság döntése ellen tünte­tők azonban nem sokkal ezután ismét behatoltak a bírósági épületbe, hogy tiltakozzanak az igazságtalan döntés ellen. Ek­kor a rendőrség 33 tüntetőt — köztük öt asszonyt — letartóztatott. A letartóztatottak ellen ugyan­csak »a bíróság megsértéséért« emelnek vádat. E vétségért 50 dolláros pénzbírság vagy 30 napos börtönbüntetés szabható ki. A bírósági elnök közölte, hogy ha a vádlottak a jövőben tisz­teletben tartják a bíróság ren­delkezéseit, büntetésüket föl­tételesen elengedik. Az Eve­ryman három utasa azonban kijelentette, hogy nem fogadja el ezt a kedvezményt, mert senki sem tilthatja meg nekik, hogy az atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozzanak. A börtönbüntetés kiszabá­sa nagy felháborodást keltett a tárgyalóterem hallgatósága körében. Viharos jelenetekre HONOLULU Monte Steadman honolului orvos bejelentette, hogy két társával együtt a Johnson-szá- get térségébe hajózik, hogy szükség esetén akár halálával is tiltakozzék az atomfegyver- kísérletek ellen. A békeharco­sak a hosszú tengeri utat egy kétárbocos vitorlás hajón kí­vánják megtenni, amelyet Eve­ryman 2-nek neveztek el. Az amerikai ügyészség végzést adott ki, amely megtiltja a ha­jónak a kifutást a kikötőből. Az FBl-t és az amerikai parti őrséget riadóztatták, hogy a hajó esetleges kifutási kísérle­tét megakadályozzák. (MTI) Különleges amerikai katonai alakulatok a felszabadító mozgalmak ellen Washington (MTI). Az amerikai hadsereg nyil­vánosságra hozta, hogy külön­leges kiképzésű katonai cso­portokat telepített a világ kü­lönböző részeire. Mint Decker rá homoknak, a hadsereg ve­zérkari főnökének nyilatkoza­tából kitűnik, az »antikom- munista harcra« kiképzett egységek célja a nemzeti fel­szabadító mozgalmak és a baloldal i erők letörése. Egy- egy ilyen katonai csoportot J a- pónban, Okinawa támaszpon­ton, illetve Nyugat-Németor- szágban helyeztek el. Az Egye­sült Államokban jelenleg két további katonai csoport tevé­kenykedik; célpontjuk Afriká­nak a Szaharától délre eső ré­sze, illetve Latin-Amerika. Dél-koreai diákok tüntetése az Egyesült Államok ellen Szöul (MTI). A tegui egyetem mintegy 300 diákja a Dél-Koreát kor­mányzó katonai junta szigorú figyelmeztetése ellenére szom­baton délelőtt újabb Amerika- ellenes tüntetést rendezett. A diákok az egyetem épületét 'zárt sorokban hagyták el, és kórusban követelték a Dél- Ko reá ban állomásozó amerikai csapatok jogállására vonatko­zó egyezmény megkötését. A menet csakhamar szembe ta­lálta magát fegyveres rend­őrök nagyobb egységeivel. A diákok felszólításra sem vol­tak hajlandók szétoszlani, ha­nem az utca kövezetére ülve á folytatták tüntetésüket. # A hét elején két szöuli ltbíh°r-a- vU0g0#1-mÄ1f--^egj'etem diákjai hasonló tün- lod.iek. Lidice a nepek beke- ! ^ J jéért és boldogságáért folyta-i tetést rendeztek. A tuntetc­tott harc szimbóluma, mivel! sekre az adott okot, hogy a csak harccal lehet megakadá-J múlt hónapban két amerikai Í85‘ Sióira Ä-te“*11“1 rok! t mázott egy koreait. A. diáitok IGEN, Állandóan ŐRT* követelik olyan egyezmény KELL ÄLLNI, állmdóan^ megkötését, amelynek értel- ébernek kell lenni s c-y pH-, Dél-Koreában elkö­lanatra sem szabad megszun-r , íetni a harcot. Lidicét újbóli vetett bűncselekmenyeutert az és újból, állandóan az embe-i amerikai haderők tagjait dé1- rek emlékezetébe kell vésni,J koreai bíróságok vonhatnak hiszen még ma is nagyon so-i feM6ssé2re . kan büntetlenül élnek azokj reieiossegre. közül, akik felelősek a Iidd-^ cékért. Még mindig élnek világon olyan esők'" amelyeki nem haboztak és nem haboz-J nak további falvakat Lidice^ BALATONLELLÉN nak további laivakat -Lidice^ . .1 * # sorsára juttatni. Hányszor tör-fllftőCCtCCftCii’/ tÁnE mgacr a -rn.ncrvtilr Arita eV) Ä tént meg a második vilóghá-j) ború után. hogy az imperialism ták a gyarmati és függő or-^ szagokban egész falvakat^ pusztítottak el, férfiak, nők^i és gyermekek életét oltották^ ki. Ismét készen állnának ..a# háborús tűzvész tellobbamta-^ sára és a békés emberi ottho-^i noknak még Lidicénél is ször-^ nyűbb elpusztítására, ha nem, fognánk le a kezüket. A sötét náci erők, amelyek annyi szén-# védést és bajt okoztak a vi-# lágnak. ismét felütötték fejü-f két Nyugat-Német országban. # ismét hirdetik, hogy a néme-r teknék joguk van »a keleti# élettérhez«, és támadást ké-# szítenek elő. # A világ népeinek éppen! ezért hallatniuk kell hangju-J kát. A lidicei tragédia 20. év-# fordulója, amely az emberiség# második világháborúbeü szen-J védését szimbolizálja, errekö-j telex bennünket # otnat'ái-fclmck előhívását 24 óra alatt végezzük. Vegyesipari Ktsi. Fónyképésx- résxt egünk az állo­mással szembeD. (2785) Általános iskolát véfaett Hókat (e'ak városiakat) szabóipari tanulónak fölvesz a kaposvári Kulin tizem. (26479)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents