Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
Scombat, 1962. június 9. 3 SOMOGYI NÉPfeA* Több gyorsmosást vállal Segít a tsz-asszonyoknak Javítja a minőséget a Patyolat A Kaposvári Patyolat Vállalat 1961-ben 94,7 százalékra teljesítette tervét. Az idei év eredményesebben indult. 95 009 forint eredményjavulást értek el az első negyedben, s tervüket 107,7 százalékra teljesítették. 12 792 ruhadarabnak a vegytisztítását, 9325 darabnak a festését végezték él. Mindjobban kielégíteni a lakosság igényeit — ez sarkallja a Patyolat dolgozóit. Rövidesen kapnak egy iker-gőztaábut. Ezzel kétszer annyi ruhát vasalhatnak meg, mint a régi mordon. Sokáig nagy gondot okozott a gyorsmosás. Ugyanis a szennyest zsákostul kellett a gépekben elhelyezni, s emiatt a zsákok hamar tönkrementek. Nemrégen egy olyan gépet állítottak munkába, amelybe nem szükséges a zsákot, élég csak a szennyes ruhát elhelyezni. Így most m@r minden mennyiségű ruha gyorsmosását elvállalhatják. Igen helyes a vállalatnak az a törekvése, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok válláról levegye a mosás terhét. E célból Tabon június 1-én átvevőüzletet nyitottak. Marcaliban is akartak hasonlót létesíteni, a tanács azonban elutasította őket. Barcson az ősszel kisebb fióküzemet indítanak meg. A MESZÖV-vel közösen a nagyobb községek fmsz-üz- leteiben felvevőhelyeket rendszeresítetteki Budapesti és kaposvári fiatalok vetélkedése kát a Gépállomások Megyei Igazgatósága is. Négy fiatal indul a nyáron lengyelországi jutalomüdülésre, kettetji pedig az NDK-<ba mennek. A verseny még folyik, nem lehet előre megmondani, hogy ki lesz a győztes. De a kaposvári fiatalok eddig még nem Még a múlt év végén történt, hogy az ország gépállomásainak KISZ-titkárai részére értekezletet tartottak Budapesten. Ott Fejős János, a Budapesti Gépállomás KISZ- titkára olyasvalamit mondott, hogy velük senki sem mer versenyezni, mert olyan jó _________ __ m unkát végeznek. Részt vett vaJloM)ak a tanácskozáson Lengyel Gyű- la, a Kaposvári Gépállomás KISZ-vezetője is, és nagyon meghökkent a hallottakon'. — Nem igaz, hogy így van, majd mi megmutatjuk — volt a válasz. És visszaérkezve Kaposvárra, mindjárt összehívta az alapszervezet tagságát. — Le kellene egy kicsit tömi a szarvukat. Nem szeretjük az ilyen nagyhangú kijelentéséket..: És március 1-én megkezdődött a verseny. A föltételeket az itteniek dolgozták ki. A budapestiek elfogadták őket. Áprilisban tartották az első értékelést. Ügy látszott, hogy ...szóval a budapesti fiatalok összeredmónye volt a jobb. A májusi értékeléskor azon- ba már majdnem 20 százaléknyi eredmónyéltérés mutatkozott a kaposváriak javára. Az egyéni pérosverseeyben a kaposvári Mester János jóval több normálholdnyi munkát végzett vetél iharsánál, Fejős Jánosnál. Kiskaponya László a tavaszi idénytervet eddig 113, Mester János 112, Maros Lajos 110, Béres Sándor pedig 108 százalékra teljesítette, Maros Lajos ezenkívül az országos normához viszonyítva 636 kg gázolajat és 88 kg kenőanyagot megtakarított. Méltányolja ezt a szép rmmA Patyolat dolgozód igen fontosnak tartják munkájuk minőségének államáé javítását. Előfordult, hogy néhány ruhanemű tisztítás közben megrongálódott, vagy színét vesztette. Tavaly 7000 forint kártérítést fizetett ká a vállalat. Sokat gondolkodtak elsősorban a törzsgárdához tartozó dol gozók azon, hogy hogyan változtathatnának ezen. Dicső Gizella vasaló, Kulcsár Jolán vegytisztató, Bánfai József festő, Kárpáti Paine és Ángyik Mária üzletvezető meg a többiek az év eleji termelési tanácskozáson elhatározták: nem a mennyiség növelésére törekednek, inkább a minőséget javítják. Csatlakozott hozzájuk Bánfai József szocialista címért küzdő brigádja és a néhány hete alakult másik három brigád is. A gőzmángorlóban Somogyiján Lajosivé, a vasalóknál Vadál Ferencné, a mosodában Bezerédi Mihály brigádjai vállalták: megszerzik a szocialista címet, s kifogástalan munkával öregbítik a vállalat jó hírnevét. Fáradozásuk a minőség javításéért máris gyümölcsözik: míg ^tavaly március 31-ig tíz, az idén május végéig mindössze két panasz érkezett a Patyolat munkájára. Sz. L. ILLATOK FÖLDJÉN Ilyen illatos határ csak egy van az országban. Mintha valaki tréfából dézsaszám öntözte volna meg kölnivízzel. Pedig nem kölni, hanem apró és nagyobb bokrok, a domboldalak sötét és világos- zöld növényei árasztják ezt az illatot Darányusztán. Egy öregember javaslatára telepítették ide ezeket a növényeket. Az öregembert, dr. Bittern Gyulát sokan megmosolyogták eleinte, amikor előhozakodott terved vél. Egy zömök, markáns arcú bácsika kopogott a hivatalok ajtaján az ötvenes évek elején. Csillogott a szeme, amikor beszélt, de nem tudott meggyőzni senkit. Mondta, fáradhatatlanul sorolta érveit. Mosolyogtak rajta mindenütt. Valahol végre meghallgatták. Elmondta, hogy ismeri az egész országot. «■Kérem, higgyenek nekem. Olyan területre bukkantam Somogybán, ahol világhírű illóolaj-kultúrát lehetne teremteni. Meg kell kezdeni a munkát, azonnal telepíteni kell. Meglátják, valóságos kincsesbánya lesz ez..;* Hitték is meg nem is a nagy szavaikat. így történhetett, hogy a javaslatot ekkor sem fogadták el. Az öregember elkeseredett, s Jetekig töprengett. Aztán újra kezdte a kidincselést. így ment ez évekig Végre aztán 1954-ben 15 holdon illóolaj-növényt telepítettek Darányusztán. Nevettek akkor az odavalósiak. Mit akar ez az öreg a domboldalakon, olyan földön, ahol még fű sem terem, s még a birkák is messze elkerülik? De az öregember boldog volt, és izgatottan várta az első termést. Boldog volit, mert valóra válthatta, amit esze és szíve sugalmazott... Nyírják a birkákat a buzsáki tsz-ben. Keresem az öreg tudóst Da- ránypusztán. De nem találkozhatunk, mert Budapestre utazott a Gyógynövénykutató Intézetbe. Azt mondják, 70 éves kora ellenére fáradhatatlan egyéniség. Hetenként egyszer vonatra száll, és eljön növényeihez. A gazdaság igazgatója, Lakatos Jenő mezőgazda- sági mérnök beszél róla, miközben az illatos határt járjuk. Csöndesen poroszkáinak a lovak. Hallgatom az igazgatót. Szavai is azt bizonyítják, hogy az öreg tudós munkája nem volt hiábavaló. Lelkesen magyaráz, látszik, hogy ő is szerelmese a domboldalakat borító illatos növényeknek. — Ez itt angelika — mutat egy nagy tábla világoszöld színű növényre — Ez nem adja ingyen magát. Valóságos védőöltözet kell ahhoz, hogy betakaríthassuk termését. Mihelyt zödellni kezd, könnyen megsebzi az embert. Egy kiló olajért több, mint tízezer forintot fizet a kereskedelem. — És az ott micsoda? — Madárcsucsor. Trópusi növény, de ez a klíma is kiválóan alkalmas a termeléséhez. Az a tábla ott angol levendula, mellette az a vilá- goszölid színű növény francia levendula. Néhány hét múlva virágba borul mindkét tábla. Olyan erős lesz itt a levendulámat, hogy beleszédül az ember. Évről évre nagyobb területen termeljük, mert ez a legkifizetődőbb. Úgy is lehetne mondani, hogy ez anö- vény magyar arany;.. Az öreg tudós megtette at magáét. Küzdött, kilincselt, mert adni akart. Helyette most mások; küzdenek, mások kilincselnek, mert sajnos, sok dologért még ma is könyörög* ni kell... Szép, nagyon szép a határ, mert az itteniek szíwel-lélek- kel dolgoznak. Megéri a fáradozást, mert az illő olaj valuta. A világpiacon a legkeresettebb termékek közé tartó» zik. A gazdaság évente hétmillió palántát telepített. Ma már 800 holdon húszféle illóolaj- növény pompázik a határba)?; Ha termőre fordul minden tábla, 25 millió forint bevételre számítanak. Nagy pénz ez! Sajnos, mégis akadnak olyan szervek, amelyek egyszerűen elkönyvelik, hogy van ilyen, és nekik ennyi elegendő. A daránypusztaiak évek óta hiába kérnek pénzt a gazdaság fejlesztésére. Több gépre lenne szükségük, hogy megköny- nyíthessék a betakarítást, hogy csökkenthessék a termelés költségeit. Pénz kellene, mert a dolgozók birkahodályból átalakított ebédlőben étkeznek; Pénzt azonban nem olyan könnyű kapni. Daránypuszta tartozott már a Földművelés- ügyi Minisztériumhoz is és az Élelmezésügyi Minisztériumhoz is. Cserélődtek a gr,'/dák, és mindegyik megfeledkezett arról, hogy ahonnét kapni akarunk, oda adni is kell..; Nem kémek sokat a gazdaság vezetői, s azt is azért kérik, hogy még többet adhassanak. Az eddig használhatatlan földeken, a völgyekben és domboldalakon kincsesbányát alakítottak kd. Kincset adnak az országnak, adni kell hát nekik is. hogy még többet nyújthassanak. Ezt kéri az öreg tudós is, és szavát —ez már bebizonyosodott — érdemes megfogadni... Németh Sándor Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma i Mihály — Becze Károly: — Kapitány úr, megenged Előfordult, hogy valamelyik A Társadalmi Szemle leg- , újabb számában az első helyen Sándor Józsefnek »A szövetségi politika néhány időszerű kérdése« c. cikkét talál- Az erőd tetején büszíkén len-tjük. Ebben a szerző elemzi a gett a francia lobogó ... | munkásosztály és a parasztság Gazsóók is ugyancsak eleső-! viszonyának problémáit vala- dálkozták, amikor az őserdő-; mint az értelmiségben eg bői előbukkanva megpillantott |változásokat, aia munták a tar dombot és a tetején! káfas5Hllyn.í,k a teread levő erődöt. ?más rétegeihez való viszonyát, levő eroaot. ? Jánosi Ferenc és Sík György A kocsisor lassan kanyar-. cntgEe sok érdekes, új gondola- gott fölfele a keskeny utón. Az*tot tertalmaz az iparfejlesztés erődbeliek mar korábban ? tervezésének módszereimeghallofták a tank vadonha-?r~j a tudományos távlati ku- boríto^ zaját, es valamennyien; |atási terv készítésének eddi- a bejárathoz tolongtak. Amint j ^ tapasztalatait és a terv meg- — Okos vagy. Nyilván nekik az utolso kocsi is felkapasz- * égionísíei valósításának fontosabb problémáit Erdei Grúz Tibor tanulmánya ismerteti. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezetek közös vállalkozásaira hívja fél az olvasók figyelmét. A folyóirat Eszmecsere-rovatában dr. Pálé s Gyula és Ecsedi József szól hozzá a termelőszövetkezeti felhalmozás problémáiról folyó vitához. A Nemzetközi szemle-rovatban Péter József ír az Egyesült Államok Kommunista Pártja elleni hajszáról. Marx Értéktöbblet-elméletek c. művének 2. kötetét Mátyás Antal méltatja. kodott a szerpentinen, az erőd-; Ahol a madár is ritka vendég désem utolsó hónapját töltöm. Délután két óra is elmúlt, egy kérdést?... Mióta szolgál gödrön 15 kocsi átment, a 16. is ez volt a tervük. hatalmas üdvrivalgás-? a Távol-Keleten? elakadt. Ilyenkor a légiósok _ Hát akkor miért nem tá- törtek M artán örömmel*- “■«? g‘ts6 — Nos, en a keteves szerző- kát... ................. . __... — Ki tudja?... Valami kő*. listákhoz. Örömmel ölel-? n yaktörő ________ ____ . faK érdezgettek, válaszoltak; be-| i^ha hát még télen! Pedig Talán a tanktol ijedtek szeltek. | az alapozáshoz való kőraká, Gazsó félrehúzódott, s|sok ott sorakoznak az úttest mar armennyire a szürkület enged- ? két oldalán immár húsz év más. -----— Ezek szerin ttehát... azt amkor^z^utolsja J«^is atiia- sohasem fogjuk' megtud- ha^az étet^^ne^telálkozilk.j földúton lehet bejutni "a (Tudósítónktól.) Nyáron is csak mondja, nem ismernek lehe- ladt ezen az útszakaszon. _ ni.. tetten? ... Úristen, hát ennyire Gazsó és társai több, mint J_1 gyűlölnek bennünket?!... Ben- négy órai veszteglés után is- meg nünket, akik a tenyerünkön mét felszállhattak a kocsira. Ö _’Á' Nem félnek azok hordjuk őket... s ellátjuk is, társai is kimelegedtek a a tanktól... Valami más... . Eev kőénüle-? óta mindéi jóval... Ez a hala, munkában, s bizony jólesett No> mindegy... Örüljünk fiúk, ^ Ttetöl több' háncsból fá-l Rinyaújnép, ez a 258 lelkes amiért Franciaorszag keblere ismet megpihenni. hogy így van, ahogy van. Ha “* ^tett kisebb raktársze-f falu H estien a barcsi jáotelte ezt a koldus nepett.... A 20 ember mintha barátsa- maként tortáit volna, nem ^ségrt vett észre. Az erőd te-Írásban, ahol még nincs bekögosabban nezett volna egymás- tudom, itt ulnenk-e mind a rtlete börülbeiüi akkora volt,?tő út. A villany már ide ig á ra- , , huszan- mint egy laktanyáé. Csak a ke-1 eljutott, s a 77 házas helyiség dolataikba merültek. Csak^ — Sikerült — dörzsölte be- a nap már nyugovóra tért, rftése nem kőből volt, hanem; 1959 óta termelőszövetkezeti tank cluPörgött messze egy- ^ az egyik olasz. amikor a karaván elérte az el- deszkából- ; község. Az egyik soron betonnanguan. _ _ Most már remélem, nem ső erődöt, amelynek legénységi Gazsó közelebb ment a ke-? járda szalagja csíkozza végig A kapitány felocsúdott. jesz semmi baj — toldotta meg állományát friss erővel kellett ^^hez, mert nem tudita tkz-? az utcát, az utolsó néhány — Egyengessék el a tank a másik. feltölteni. A parancs szerint a kivenni, mi van a karókon.?száz métert ez évben készítik nyomában a talajt, ahová szűk- — De nem érteim, miért esi- 400 főből 40-en ott maradnak, Amikor 3—4 méterre érkezett? el a községfejlesztési alapból, séges, hozzanak földet az erdő- nálták ezt a vietnamiak? a többiek mennek tovabb. Az deszkafalhoz, földbe gyöke-! Már harmadiv vasárnapja bői Indulás! — Ezt én sem értem. Mert estére való tekintettel azonban , PJ, , mUn- az igaz, hogy négy óráig feltar- a karaván csak hajnalban foly- rézért a laba............................; végzik tarsadahm munkává! k ának Akinek szerszámja nem tottak bennünket, de azért csak tatja útját. Úristen! Levágott emberfe-; az alapozást. Néhol egymétevolt, kézzel segített, amit tu- odaérünk rendeltetési helyünk- Szokatlan látvány volt ez az jek karóba húzva! S mennyi!? ^ vastagságú földrétegét kell dott. re' , . ... erőd. Egy domb tetején állt az ötven vagy száz?... kétszáz.»megmozgatni, tuskókat kiirtaAmint egy-egy gödröt vala- valarm cel;la őserdőben körülötte több száz Borzalmas! A koponyák félig? ni. mennyire rendbe hoztak, a a jarmucsapdanak. meteres körzetben minden fát ___i , h árom páncélkocsi azonnal át- — Világos! Amikor a kocsi- kivágtak... Még egy bokor ki voltak szaradva... Egyik ar-; Tavaly a tsz-t a járás egyik haladt rajta, de csak lassan, sor megállt — szólalt meg egy sem nőtt ezen a területen... con megdöbebnés, a másikon? leggyengébb szövetkezeteként, nagyon óvatosan, alig öt kilo- nyugodt természetű cseh fiú Olyan furcsa volt ez a durva odafagyott mosoly. ? emlegették. A tavasszal uj méteres sebességgel. S nyom-----, én például az ő helyükben beavatkozás a természet rend- .... : vezetőséget választottak, a 26 b an megindultak az autók is. támadtam volna. jétoe. IFolytai/ukJ -eves Simon Gyula lett az etnök. A tagok bíznak bennük. A tanácselnök azzal dicsekszik, hogy ez az első év, amikor nincs egy talpalatnyi meg- műveletlen föld sem a határban. A vezetőségnek mái’ amiatt fáj a feje, hogyan adjon elfoglaltságot a gyalog- munkásoknak, mert ami munka sorra kerül, azt »napok alatt megeszik». Egyre gyarapszik szép állatállományuk. Már a jövő évi hízómarhaalapanyagot is biztosították. 21 bikalborjút vásároltak fel a háztájiból. Sertéshizalási tervüket túlteljesítették. A takarmánnyal jól gazdálkodtak,- s már most gondolnak a következő átteleltetésre. A családtagok is rendszere* sen kiveszik részüket < a közös munkából. Akadnak olyanok is — mint Szelczi Sándornét Németh Józsefné, Tóth Sást« dómé —, akik nem tagok ugyan, de a legtöbb munkaegységet teljesítők között vasinak.
