Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

Csütörtök, IMI. Jdnitts ^ s SOMOGYI NEFLAF A növendékmarhák súlygyarapodását ellenőrzik a potonyi Petőfi Tsz-ben. Egy-egy állat havonta 28—30 kg súlyt vesz föl. A tsz az Idén eddig 31 hízómarhát adott le, 52 darabot szeptember és november hónapban szállítanak eL rrene* feljutni a redek domboldalra, abba a néhány házból álló utcába, amelyet Gélosíán Rózsadomb utcának hívnak. Különösein ikker körülményéé ez, ha esik, savíz apró patakocs­kákban csörgedezik 1« a dombról. A hárma* számú épület fö­lött füst tarül szét, á ké­ményből nem jut följebb, csak fél méternyire, onnan a 'öld felé szorítja tue eső. Az udvaron sötétzöld gyepszónyeg húzódik a ház végéig, azon túl már a szőlők kezdődnek. Az épület valamikor présház volt. Lakója, a 75 esztendős Takáét hajat a község szol­gálatában öregedett meg: hi­vatalsegéd, majd éjjeliőr volt. Most egyedül lakik. — Voltunk nú itt többen is, kérem. Négy gyermekem és három unokám nevelkedett ebben a házban. Akkor még élt a feleségem. De a teme­tésére már úgy kellett haza­hívnom hozzátartozóimat, mert közben mindegyik elköl­tözött innen — mondja Ta­kács bácsi. Az öreg nyugdíjas hangja arról árulkodik, hogy na­gyon fáj neki a magány. Sza­vait noha visszafojtja a fel­törő síráa Sztvfájdító lát­vány, amikor egy öreg em­ber szeméből előcsordul a könny. Nem, a megélhetés miatt nem emelne egyetlen zokszót sem, hiszen 500 forint nyugdíjat kap havonta. Az egyedüllét bántja nagyon. Rá­adásul beteg« is. A múlt nyáron egyik lányá­hoz, Jakab Józsefnihez költö­zött Kaposvárra, a Toldi Mik­lós utca 7. szóm alá. Hívták, s ő nem sokáig kérette ma­gát. Bízott benne, hogy gyer­meke megbecsüli, gondozza majd, ha úgy hozza a sors, hegy magatehetetlen lesz. Bú­torát, használható holmiját is magával vitt«. Nem sokkal később a másik lánya, Balogh József né vette magához. Ott sem sokáig maradt, s az idén februárban visszaköltözött Gálosíára... — Az maradt meg a búto­romból, ami itt a konyhában van. A szoba üres, csak egy régimódi függőlámpa emlékez­tet arra, hogy valamikor lak- talk beflW. TAKÁCS BÁCSI csak né­hány szóval említi, miért nem maradt gyermekeinél. Az egyik nem úgy bánt vele, ahogyan elvárhatta volna tő­le, a másik lánya meg kije­lentette, hogy náluk csak egy kassza van, s el kérte tőle a nyugdíját. — Jó lenne, ha néha meglá­togatnának, és legalább ki­mosnék ruháimat. Nem nagy teher ez, megtehetnék... Fölkerestem egyik mostoha­lányát. Kaposváron lakik a Rákóczi tér 15. szám alatt. özvegy KUs hajosné idősaaz- szony, a munkában öregedett meg. Szűkös lakásában alig fémek meg: vele lakik lánya, veje meg az unokája. Vajon hogyan vélekedik apjáról 6, a mostoha? Amikor megemlí­tem, hogy apjánál jártam Gálosfán, mosoly fűit végig arcén, űrül, hogy hírt hall fe­lőle. — Nem nagyon érek rá Utazni, leköt a munka, no meg az én koromban már örül az ember, ha minél több időt tölthet a csalóddal. No és hagy van a papa? Elmondom neki. hogy or­voshoz jár, kezelteti magát, és hogy sokat panaszkodik. Az asszony megértőén bólogat. — Minket is meglátogatott, amikor Kaposváron lakott, de nem tarthattam nálunk hosz- szafab ideig, nincs annyi he­lyünk, hogy elférne... őszintén, nyíltan beszél . El­mondja, hogy szereti apját. de nem sokat tehet az érdeké­ben. Akik tehetnének, az édeegyérmékéi, azok hátat for­dítanak neki. Emiatt jutott Takács bácsi oda, ahol van, a gálosíai házba ... A gyerekek nem látogatják, magányosan él. Már airra gon­dolt, hogy megpróbálja vala­melyik szociális otthonban, ta­lán fölveszik. Nem sikerült. De miért is kell egy olyan öreg embernek állami gondo­záshoz folyamodnia, akinek négy gyermeke és három uno­kája van? Takács bácsi ezzel magyarázza elhagyatottságá- nak ollót: — A ház a feleségem nevén van, tőlem semmit sem örököl­hetnek. Én csak a haszonélve­zetet kaptam meg, lakhatok a házban, ameddig élek. De az ilyen életben nincs öröm. A szeretet, a gyermeki megbe­csülés nagyon hiányzik. Ha mostohalányának na­gyobb lakása volna, magához venné, de így nem teheti, s ez érthető is. Azt viszont, hogy édesgyermekei nem érez­nek ennyi szeretedet apjuk iránt, csak szívtelenséggel le­het magyarázná. Pedig olyanok is tanújelét adták a szeretetnek, akik nem tartoznak Takács bácsi rokon­ságához: úttörők vágták ki a ház előtti akácfát, és összefű­részelték, hogy legyen mivel tüzelnie. A KÖZSÉG SEGÍTI Takács bácsit, amivel csak tudja. Földjét megmunkálják, a téli tüzelőt majd hazahordják az erdőből. Mostohalánya azt ígérte, hogy nem feledkezik meg róla. Most már csak az kellene, hogy gyerekei is te­gyenek valamit 75 esztendős apjukért, segítsék őt öreg napjaiban. Heraesz Ferenc Magányban ma­Aí>MWfti>£T£'f£tf \ l>/V StV étel Lebontandó 30 m-ea hit vidéken eladó, Cím » kiadóban. ____(«37) S omojyjidon, Kossuth L. u. 122. sz. családi hér. gazdasági épületek­kel, 70« n-öl földdel beköltözhetően eladó. (630) 445-5» Skoda Spartak eladó. Kör­állatorvos, Baté._________________(626) Balatoniellétől 6 km-re, Látrány- ban, műút mellett (központban) öreg ház kerttel eladó. Vargha. (635) 2 szoba-hallos, összkomfort»* la­kisok eladók a Bajesy-Zs. utcában épüld társasházban. .Feltétel: 50 000 Ft készpénz. Érdeklődni: 28-19 te- lefonon. (41M1) 6 db 125/170 méretű, ponyvaszek­rényes új ablak olcsón eladó. Ka­posvár. Damjgnich u. 34, (26463) Beköltözhető kétszobás, mellék­helyiséges, kertes családi ház el­adó. Pécs. Remény utca 20., Ar­nold. Enületanyag. ajtó. ablak eladó. Somogyvámos. Remetepuszta (Kummer). ÍM459) Oktavia-Super személygépkocsi eladó. Siófok, gyógyszertár. Csincsilla — mókusrőt, bécsikék — ivadékok kg-ja 35 Ft. Dajka­anyák db-ja 120 Ft. Azonnali el­adásra. Siófok. Postafiók 41. (26451) Kéts/.áruyas ajtó bontá. -.M eladó. Kaposvár, Kossuth Lajos u. 71. (41839) Házrész beköltözhetően eladó. Ka­posvár, Kisfaludy u. .5. Érdeklődni ugyanott.______________________(41900) H asznált dzseeszpkszton sürgősen eladó. Somogymeggy« (Porga). (26459) Családi ház beköltözhetően eladó Kaposvár, Pál-Varga-dűlő 1. szám alatt (Zsobrák János). (41894) Stlngl zongora keroszthúros, kör- pineéloa príma állapotban eladó. Mlnauf, Nagyatád._____________(2446) K aposváron, Bajeay-Zsilinszky u. 67. alatt egyszoba-konyhás házrész beköltözhetően eladó. Bővebbet Május 1. u. »1. alatt._________(41898) FonyódUget, Tötök Bilint u. 3. sz. alatti 2 szobás, garázsos nyaraló eladó. Cím: 41888, a Magyar Hir­detőbem_______________________(41888) F igyelem! Töltéshez éa alapozási munkálatokhoz, beton és vasbeton törmelék járdakészítéshez, etetővá- lyú céljára, melegágy készítéséhez, raktározáshoz alátétnek stb.-nek kiválóan alkalmas csökkent értékű és selejt vasbeton termékek olcsó áron beszerezhetők az 1. sz. Epti- letelemgyárban. Budapest, XI., Bu­dafoki üt 78. Érdeklődni lehet 259-472 telefonon vagy személyesen szombat kivételével minden nap reggel 19 órától 2 óráig. Magán­építkezőket a FAÉRT-en keresztül szolgáljuk ki. (3861) IMI »Ml A csurgói fms7 kereskedelmi gyakorlattal rendelkező belső el­lenőrt. fölvesz. Jelentkezni leh«t az fmsz ig. elnökénél, oaaíü Azonnali belépésre 8 hónap idő­tartamra fiatal férfi munkaerőt föl- veszünk. RÖVIKÖT Nagykor V., Jutái út. <2848») A Csorna és Vidéke Körzeti Fm® 5. sz. Italboltjába felvásárló kap­caolt munkakörre működési, erköl­csi bizonyítvánnyal rendelkező, le­hetőleg szakképzett munkavállalót fölvesz. Havi átlagos kereset 1100— 1200 Ft. Egy szobát .tudunk bizto­sítani. Érdeklődni fmsz központ­jában, Csorna, ig. elnöknél. __ ( 2*464) Paprikás zsír. avas szalonna, faggyú, töpörtyű, olaj, nyers zsi­radék szappanná való felfőzését vállaljuk. Postán is lehet címünk­re szappannak valót küldeni. A kész szappant postán visszaküld­jük. Egy kiló olvasztott hulladék- zsiradékért egy kiló és ötven deka szappant készítünk. Címünk: Ter­melőszövetkezet, Kiskorpád (So- mogy megye).__________________<7MZ) Elvesztettem személy- és teher­gépkocsi-vezet ói igazolványomat Balatonboglár és környékén. Ké­rem a megtalálót, hogy Nyári Lász­ló, Kaposvár. Széchenyi tér S. sz. alatti címre jutalom ellenében küldje *1. (41893) Elveszett egy barna hím vizsla. Nyomravezető jutalmat kap. Schultzené, Idegenforgalmi Hiva­tal, Siófok. (21790) HÁZ ASSÄG 54 éves. nyugdíjas, kö/ v vmetű aő hozzáillő férfit keres VizassáS cél ifiből. Leveleket 2645-r. s/ámra sa ttrduatöb*. (264S2) Méltóan búcsúztatta a színház az 1961/62-es évadot MESTERHÁZI LAJOS: TIZENEQYEDIK PARANCSOLAT 7\7em j eleshetünk tomboló 1 * «kert, zajos ünneplést. Mesterházi hajós Tizenegyedik paranceoiat című drámájának kaposvári bemutatója mégis a színiház, a művészet ünnepe volt. Inkább belül parázsló hangulatú, mint látványc*. Az 1961—82-es színházi év záró bemutatójaként nem 1» kap­hattunk volna a Tizenegyedik parancsolat előadásénál szebb ajándékot, talán méltóbbat sem. Nem, nem volt zajos ünnep­lés. De természetes is ez. Miért? Mert egyikünk sem ül örömest a vádlottak padjára. Pedig minden belső ellenkezésünk el­lenére arra kell eszmélnünk, hogy oda tartozunk a vádolha­tok közé. Igen, a fejünkre ol­vasott vádak nehezét egyszeri­ben vállalnunk kell minden őr­lő kínjával. De föl kell ismer­nünk azt is, hogy nekünk kell ítélkeznünk önmagunk felett. Sok botlásunk ugyan nem üt­közik írott törvényekbe, ment­ségünk még sincs. Sokan gondolhatták ezt így a színliáz legutóbbi bemutatóján, ahol úgy kötötte le figyelmün­ket a mai valóság színpadra idézett egyetlen darabkája, hogy azonosulnunk kellett a hősökkel. Elhangzó ítéleteiket tovább kellett gondolnunk a ki- mondottaknál. Ekkor már a magunk számára, hogy az a ta­nítás, amelyet az író nekünk szánt, eszünkbe, szívünkbe vé­sődjék, A hangulatában csendes iz- zású színházi est maradandó élményt szerzett. Beszéltünk-e eddig Ilyen őszintén, ilyen bát­ran az újnak és a réginek a harcáról, az idegetekben fész­ket vert tegnapi gondolkodás­módról, életszemléletről, a vá­lás lépten-nyomon felvetődő problémáiról? Mesterházi el­jut oda, ahol a nézőt már nem kell kényszeri térti előre megfo­galmazott gond o! ato k Icai az ítélkezésre, ö maga is végig­járja azt az utat, amelyet hő­sed. Nem tévedek, ha azt mon­dom, hogy ez az azonosulás az egészet összetartó varázsa a Tizenegyedik parancsolatnak. Az író születésnapi ajándék­ként kapja a fölismerést, hogy bár sokat írt és beszélt már a szocialista erkölcsről, ezt a problémát jó szándékkal ugyan, de nem mindig a megfelelő ol­dalról közelítette meg. Ma­gasztos eszméket hirdet maga is felmagasztosulva, és araikor személyes baja, szomorúsága tá­mad, a csal<kiás megtanítja ar­ra, hogy eddig csak a felszínt látta, könnyű ítéleteket mon­dott ki emberekről. Hányszor hallunk és mon­dunk ítéleteket elhamarkodot­tan és úgy, mint ami örökre szól! Miért? Mert a szocialista társadalom erkölcsi szabályai forrnak még, viaskodnak a ré­givel, a reánk erőszakolt tiltó parancsolatokkal. Holott belső parancsokra van szükségünk ahhoz, hogy megtanuljunk szé­pen élni, becsülni a boldogsá­got, ami nemcsak a mienk, és küzdeni nemcsak a majáink, hanem a mások boldogságát is kereső ember igazáért. Fölöslegesnek ható fontosko­dás lenne a Tizenegyedik pa­rancsolat drámairodalmi elem­zése. A darab többszöri próbát állt ki nemcsak hazánkban, ha­nem külföldön is. Mesterházi azok közé a felelősségüket is­merő írástudók közé tartozik, akiknek igényük szenvedéllyel szólni a máról. Nem úgy, mint kívül élő szemtanúk, hanem mint olyanok, akik itt élnek, és akik legszebb hivatásuknak vallják: tanítani. Szilágyi Sándor rendez* sében eleven, jó ritmu­sú és mindvégig mértéktartó előadásban került színre a Ti­zenegyedik parancsolat. A drá­ma sajátos stílusú tolmácsolási kívánt, nagy játékkultúráX es összehangolt együttest. Aggód­tunk, hogy fiatal rendezőnk kezéből kicsúszik az előadás, és a darab eázmei mondaniva­lója elsikkad a sziporkázóén szellemes poénok közepette. Fölösleg« volt az aggodalom, tudatos visszafogottság jelle­mezte a tolmácsolást. Sőt ez a visszafogottság mintha ártott volna a második felvonás rit­musának. Az az érdekfeszítő összecsapás, szellemes szócsata, amely a buzgárt vendéglő Kert­helyiségében zajlik le, elhalvá­nyult — kár érte. Távolról sem azért, mert jelen van ezen az alkalmi eszmecserének induló férfimurln a falu plébánosa is, aki hivatalból vácfs meg dog­máit, a kőtáblába vésett tiltó parancsolatokat, amelyek nél­kül — mint 6 mondja — az embereik többsége nem tudna élni, mert szükségük van a le­gendákra, mesékre. Inkább azért, mert itt vetül elénk a többnyire csak madártávlatból ismert falu társadalmának raj­za. Itt bontakozik kJ az a tény, hogy a legmaibb ember gondol­kodásában is még ott él a ket­tősség. Elevenebb ritmust ké­rünk $2íéman, de lemondtunk volna a második felvonás szín­padképének naturalista ele­meiről, még a sárkerülgető tég­ladarabokról is. Lényegtelen­nek látszó dolgok ezek, mégis megbontatták az előadás dina­mikáját. 4 Tizenegyedik paramceo- lat előadásának írója Fülár István játékában eleve­nedett meg a szó legnemesebb értelmében. E kitűnő színé­szünk az emberábrázolásnak ismét szép példáját adta. Alig­ha mondhatnánk nagyobb el­ismerést annál, hogy szívből jövően tapsoltunk. Fillér az előadás legkitűnőbb alakítását nyújtotta, jóllehet ez a szerep volt á legnehezebb. Egyszerre volt útikalauzunk a dráma tör­ténéseinek színhelyén, majd pe­dig hős, akinek meg kellett ke­resnie a mag« boldogságát is, alkotóművészeiének és családi életének belső egyensúlyát. Méltó partnerként állt az lró mellett Mariké, á féleség sze­repében Takáts Anna, Valamint Zoltán, a barát szerepében ba­ranyai lAszló, De nem keve­sebb elismerés illeti a két fiatal megformálóját, Háti Jánost és Kalmár Zsókát sem. A Tizenegyedik parancsolat előadása még kellemes megle­petéssel is szolgált. Ezt a meg­lepetést Tóth Béla szerezte Kadács alakjának ragyogóan sikerült rajzával. Sokáig vlfiz- szacsenghet emlékezetünkben az a részeg, fájdalomtól és szesztől rekedt hang: — Minek egy nőnek szakma!? — Benne van ebben az artákulátlun hang­ban az a szemléletbeli megró- kedtaég, amellyel oly gyakran találkozunk még ma is. Egy-egy szín« portré siker« megjelenítése fűződik Hubay Anni, Homokay Pál, Csthák László, Szokolay Ottó és Mak- kay Sándor nevéhez is. Havas Gizella viszont adósunk maradt Kadácsné hitelesebb rajzával, Játékában elszürkült ennek a boldogságát és igazát kereső asszonynak a jelleme. Végezetül még annyit, hogy a színház Mesterházi Lajos drámájának bemutatásával emlékezetessé avatta az évad utolsó hetét. Bizakodással né­zünk a következő színházi év elé. Amdt búcsúzóul kaptunk, az reményekre jagopít. László Ibolya Több olvasónk kérésére közöljük Mikor folyamatos a munkaviszony? Az érvényes munkaügyi rendelkezések hangsúlyoz­zák, hogy a folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadság kiszámításánál a megszakítás nélkül eltöl­tött munkaviszonyt kell fi­gyelembe venni; ebbe a pró­baidő is beszámít. A munkaviszony folyama­tosságát nem szakítja meg a vállalat tulajdonában be­állott változás vagy a válla­latnak más vállalattal tör­tént egyesítése, az áthelye­zés vagy 1951. február 1-e előtt közős megegyezéssel történt átvétel, a baloldali politikai magatartás, a nemzeti vagy faji üldözés miatt történt elbocsátás. A munkaviszony folyamatos­ságát nem érinti továbbá a katonai szolgálat, a hadifog­ság, a munkaviszonynak foglalkozási betegség, üze­mi baleset, az élelmiszer- iparban tbc vagy tííuszgya- nú miatt történt megszakí­tása, az előzetes letartózta­tásba helyezés vagy szabad­ságvesztés büntetés, ha a bí­rói ítélet a munkaviszonyt nem szüntette meg. A mun­kaviszony folyamatosságát nem szakítja meg a szak- érettségis tanfolyam és en­nek folytatásaként az egye­tem, főiskola nappali tago­zatán töltött tanulmányi idő sem. Folyamatos marad a munkaviszonya annak a dolgozónak is. akinek mun­kaviszonya 1953. szeptember 1-e után nem önkény« ki­lépés. fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet következ­tében szűnt meg. ha ké­sőbb 30 napon belül újra munkába áll. Kivételes rendelkezésként 30 nap helyett 6 hónapig folyamatos maradt a mun­kaviszonya annak a dolgo­zónak, akinek a vállalat 1954. július 1-e — 1955. feb­ruár 28-a között racionali­zálás miatt mondott fel, il­letőleg akinek munkaviszo­nyát 1955. február 28-a — 1955. május 31-e között az ügyvitel egyszerűsítése miatt mondták feL Ez a szabály az állami költség- vetés keretébe tartozó ok­tatásügyi intézmények, to­vábbá az állami színházak, szórakoztató intézmények és vállalatok alkalmazottai esetében az 1955. március 1-e—1955. június 30-a kö­zött történt felmondások «etére vonatkozott. Ugyan­csak fél évig maradt folya­matos a munkaviszonya an­nak a dolgozónak is, akit 1956. július 1-e — 1956. október 23-a között az ügy­vitel egyszerűsítése miatt bocsátottak eL 30 nap he­lyett egy évig maradt fo­lyamat os a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek 1956. október 23-a—1957. március 31-e között a Mun­ka Törvénykönyve 29. § (1) bekezdése a)—b)—e) pontja alapján mondtak fel. A Munkaügyi Miniszté­rium hivatalos állásfoglalá­sának megfelelően az aláb­biakban tájékoztatjuk ol­vasóinkat az 1962-ben fo­lyamatos munkaviszony alpján járó pótszabadság mértékéről. Folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadság: A munkaviszony Pőtszab. kezdete 1902-ben (muukanap) 1930. »Ul. 1.—1933. júl. 1. 12 1933. júL 2.—1930. júl. 1. U 1936. júl. 2.—1939. júl. L 10 1939. júl. 2.—1942. júl. 1. 9 1942. júl. S.—1946. júl. L 8 1946. júl. 2.—1948. júl. L 7 1948. Júl. 2.—1950. júl. 1. 6 1950. júl. 2.—1952. júl. L 5 1932. júl. 2.—1954. júl. L 4 1954. júl. 2.—1956. júl. L 3 1956. iúl. 2.—1953. júl. L 2 1958. júl. 2.-196(1. júl. I. 1 1950. júl. 2.—1961. júl. 1. —

Next

/
Thumbnails
Contents