Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. jfinfns Algéria a népszavazás Rusk európai küldetése Algír (MTI). Az algériai lakosság lelke­sen készül a vasárnapi nép­szavazásra. A Nemzeti Fel- szabadítási Front országszerte gyűléseket tartott, ezeken az arabok köszöntötték az újjá­születő Algériát. »Egy hős van — a nép« — hirdetik Al­géria városaiban és falvaiban a házak falára festett felira­tok. Moszkva (TASZSZ). A szovjet fővárosban pénte­ken délelőtt villásreggelit ad­tak dr. Alfons Gorbach oszt­rák kancellár tiszteletére. A villásreggelin szovjet részről jelen volt Nyikita Hruscsov, Árasztasz Mikojan, Viktor Grisin és más vezető személyi­ségek. Osztrák részről a kan­celláron kívül megjelentek a vele együtt Moszkvába érke­zett államférfiak, valamint Ausztria moszkvai nagyköve­te. A vfflásreggelin Hruscsov pohárköszöntőt mondott. Kije­lentette, hogy a Szovjetunió és Ausztria kormányai az utóbbi években sokat tettek a kölcsönös bizalom fokozásáért, a kereskedelmi, a kulturális és a tudományos kapcsolatok bő­vítéséért. Rámutatott a szovjet kor­mányfő arra, how semleges államként Ausztria sok új ba­rátot szerzett. »Természetesen — mondotta Hruscsov — a semlegesség ellenfelei azt ál­lítják, hogy a jelenlegi európai helyzetben a semleges orszá­goknak 'is elkerülhetetlenül ki kell kötniük valamelyik par­iim. Véleményük szerint ilyen part a Közös Piac.« Hruscsov kijelentette: »A Szovjetunió nem titkolja az Európai Gazdasági Közösség­ről vallott negatív álláspontját. Azért vallunk ilyen álláspon­tot, mert a Közös Piac bomlasztja . az európai kereskedelmet, gazdasági háborút hirdet más országok ellen, alá­ássa a vele kapcsolatban , levő kis államok függet­lenségét és szuverenitá­sát, valamint azt a lehetőségüket, hogy maguk határozzák meg nemzeti politikájukat.« — A Közös Piac — hangsú­lyozta a szovjet kormányfő — az agresszív NATO-tömb gaz­Az Oranból érkező hírek viszonylagos nyugalomról szá­molnak be. Csupán egyes »öngyilkos« OAS-egységek folytatják a teljes értelmetlen pusztítást és ellenállást. Egy épületet felgyújtottak. Az OAS kalózrádiójában a terrorszervezet úgyne­vezett képiény elemei Al­géria feladását a nyugati világ pusztulásaként ér­tékelik. ban. A Szovjetunió ezért elle­ne volt, és ma is ellene van a Közös Piacnak. Hruscsov ezután kifejezte azt a reményét, hogy Gorbach kancellár moszkvai látogatása a szovjet—osztrák kapcsolatok további fejlődéséhez vezet mindkét ország népei javára. Válaszában Gorbach kancel­lár kijelentette, hogy a Szov­jetunió és Ausztria kapcsola­tait a kölcsönös tisztelet és ba­rátság jellemzi. Emlékeztetett azokra a múlt év áprilisában London (MTI). Az angol közvélemény azt tartja, hogy Kennedy mexikói látogatásénak célja a két or- lszág közti súrlódások és ellen­tétek enyhítése. A TIMES tudósítója jelenti Mexikó Cityből: — Állandó az ingerültség a két ország között. Nagyon sok amerikai írástudatlan hara­miáknak tekinti a mexikóialkat, ők viszont arcátlan gengszte­reknek tartják az amerikaia­kat. Súlyosbítják az ellentéte­ket az amerikai újságírók, akik túlságosan kidomborítják a mexikóiak hibáit, és elhallgat­ják jó tulajdonságaikat. Az ilyesmi Mexikó számára súlyos következményekkel jár. Az amerikai tőkések ideges­ségét részben az okozza — foly­tatja a tudósító —, hogy Mexi­kó nem lelkesedik Kennedy Latin-Amerikával kapcsolatos terveiért olyan időben, ami­kor az Egyesült Államok ke­servesen rászorul Mexikó tá­mogatására. Az amerikai tőké­sek nagyon rossz szemmel néz­nek a mexikói kormány gaz­dasági elméletére, és a fontos iparágak működésének megter­vezését kommunizmusnak ne­vezik. A Times jelentése végül le­szögezi: a mexikóiak nem olyan szomszédi viszonyt kí­vánnak,- amely a Monroe-elv kiterjesztett és elavult formá­A szervezet vezetői volta­képpen mind elmenekültek, csupán Dufour ezredes ma­radt Oranban. Az OAS a nép­szavazás után meghirdetendő amnesztiában reménykedik. Mosztefai, az algériai ideig­lenes végrehajtó szerv egyik vezetője újságírók előtt kije­lentette, hogy a népszavazás után négy héttel megtartják a nemzetgyűlési választásokat. elhangzott szavaira, amelyek szerint »Ausztria külpolitikájá­nak alapja a semleges­ség és az is marad.« — Nem felejtettük el — mondotta —, hogy a Szovjet­unió szövetségeseivel együtt kétszer járult hozzá Ausztria újjászületéséhez. Mint a jelen­ben, úgy a jövőben is azon az úton halad országunk, amelyet az államszerződés és az állan­dó semlegesség kijelölt. (MTI) ja, amit az Egyesült Államok úgy értelmez, hogy »nem tű­rünk beavatkozást beavatkozá­sunkba«. A DAILY TELEGRAPH jelenti Mexikó Cityből: — Kennedy látogatása a köl­csönös bókok özönét eredmé­nyezheti, de fenntartásokkal. A két ország politikai viszo­nya fagyos, amióta Mexikó ön­álló irányvonalat követ Kubá­val szemben azon az alapon, hogy Kuba kizárása az Ame­rikai Államok Szervezetéből jogtalan beavatkozás Kuba belügyeibe. Ezért halasztotta el Kennedy az Egyesült Álla­mok új elnökének hagyomá­nyos látogatását Mexikóba. Az U. S. NEWS AND REPORT amerikai hetilap tu­dósítója Kennedy látogatásá­nak előestéjén hosszú beszél­getést folytatott Mexikó elnö­kével, s az a többi között ilyen válaszokat adott: — Mexikó nem hajlandó magát ama kötelezni, hogy bármely más állam politikáját követi. Mexikó mit sem törő­dik azzal, hogy vannak olyan szomszédai — ez esetben Ku­ba —, amelynek politikai rend­szere különbözik az övétől, mert a mexikói kormány min­den eljárását mindig és fenn­tartás nélkül a be nem avat­kozás elvére alapítja. Soha nem tűrnénk más kormányok beavatkozását belügyeinkbe. Véget ért az EHSZ-közgyülésének eddigi leghosszabb ülésszaka New York (MTI). Az ENSZ-kö7.gyűlés csütör­tökön elfogadta a dél-rhode- siai kérdésben beterjesztett afro—ázsiai határozati javas­latot, ezzel véget ért az ENSZ-közgyűlés történetének leghosszabb ülésszaka. Az ülésszak 24 héten át tartott, az ENSZ-küldöttek 97 kérdést vitattak meg. A záróülésen Monzsi Szlim, a közgyűlés elnöke mondott beszédet, méltatta a közgyű­lés munkáját Szervezkedik az OAS Franciaországban Párizs (MTI). Párizsban csütörtökön le­tartóztatták az OAS Algériá­ból érkezett tizenhárom tag­ját. Az összeesküvők éppen a főváros 7. kerületi OAS- szervezetének alakuló gyűlé­sét tartották az egyik magán­lakásban. őrizetbe vételük­kor megtalálták náluk a tit­kosszervezet főhadiszállásának a vezetők kinevezését tartal­mazó parancsait. A ház előtt állomásozó gépkocsikból nagy mennyiségű fegyver és rob­banóanyag került elő. Eichmann szelleme kísért Buenos Aires (MTI). Argentínában Eichmann ki­végzése óta sűrűsödnek a fa­siszta gaztettek. Ennek legki­rívóbb példája a múlt hét végén történt: suhancok bosz- szúból Eichmann kivégzésé­ért horogkereszt jelet vágtak egy 19 éves zsidó lány mellé­re. Az egyre gyakrabban megis­métlődő antiszemita terrorak­ciók miatt csütörtökön sztrájkba léptek Buenos Aires zsidó negyedének lakói. A sztrájk súlyosan érintette a város kül- és nagykereskedel­mét. Csütörtökön délután újabb gengsztertámadásokra került sor. Négy huligán rátámadt egy egyetemistára. Leütötte, majd az ájult fiú homlokára és bal arcára horogkeresztet hasított. Estefelé bomba rob­bant egy zsidó utazási irodá­ban. Emberéletben nem esett kár. Az Új-Kína Tajvan amerikai megszállásáról Peking (TASZSZ). Az Űj-Kína hírügynökség összeállítást közöl Tajvan amerikai megszállásának tör­ténetéről. Rámutat, hogy 12 év alatt az Egyesült Államok 2,3 milliárd dolláros katonai se­gélyt nyújtott a csangkajsekis- táknak. E szigeten található azonkívül az amerikai katonai tanácsadók külföldön működő legnagyobb csoportja. A kö­rülbelül ezer főre rúgó ta­nácsadói csoport képviselői je­len vannak a tajvani hadse­reg hadosztályaiban, ezredéi­ben, sőt a zászlóaljak és a századok egy részében is. Az amerikai monopolkapi­talisták ellenőrzése alatt áll jelenleg a tajvani ipar csak­nem valamennyi ága. A parasztság helyzetéről szólva az Űj-Kína jelentése a következőket mondja: Az amerikai monopóliumok Taj­vanra szállítják fölösleges és rossz minőségű műtrágyáju­kat, s a nemzetközi piacon ki­alakult árak kétszeresét, sőt háromszorosát zsebelik be ér­te rizs formájában. Ezzel rendkívül nagy károkat okoz­nak a tajvani parasztoknak. Az amerikai imperializmus katonai, gazdasági és kultu­rális agressziója egyre na­gyobb felháborodást kelt a tajvani lakosság körében — állapítja meg a hírügynökség. A városokban és a falvakban a munkások és p parasztok között szaporodnak a sztráj­kok és tiltakozó megmozdulá­sok, amelyek követelik: »Jen­kik, takarodjatok haza.« MÉG A »LÖKHA.ITÁSOS DIPLOMÁCIA« KORÁBAN IS nagyon kimerítőnek bizo­nyult Rusk amerikai külügy­miniszter nyugat-európai kör­útja. Tíz nap alatt hat város­ban tárgyalt, s. mindenütt lé­nyegibe vágó, súlyos problé­mákról volt szó. Rusk első és legnehezebb eu­rópai állomása kétségtelenül Párizs volt. De Gaulle elnök már hosszabb ideje nem csinál titkot abból, hogy nagyobb, sőt vezető szerepre tör a NATO-n belül. A tábornok-elnök sze­rint Franciaország »nagysá­gát«, a francia »grandeur«-t el­sősorban önálló atomhaderő birtokában lehet elérni. Ez a törekvés az Egyesült Államok ellenállásába ütközik, hiszen Washington is úgy véli: a Nyu­gat fölötti hegemóniájának első fő eszköze éppen monopolhely- zete az atomfegyverkezésben (az angol atomerő teljesen alá van rendelve az amerikai atom­stratégiának). így érthető, hogy a Fehér Ház mindeddig meg­tagadta az atomtitkok kiadását Franciaországnak, sőt éppen Rusk elutazásának előestéjén jelentette ki Mcnamara had­ügyminiszter, hogy az Egyesült Államok ellenzi az »önálló, vi­szonylag gyenge« atomütőerők létrehozását. Rusk feladata te­hát az volt: lehetőleg térítse el De Gaulle-t attól a szándékától, hogy saját atomfegyvereit ki­fejlessze. Valamennyi sajtóje­lentés megegyezik abban, hogy az amerikai külügyminiszter­nek ez nem sikerült. Volt azon­ban poggyászában egy »'komp­romisszumos« elgondolás is: egyezzék bele a francia kor­mány abba, hogy saját atorn- ütőerejét beilleszti, alárendeli egy létrehozandó egységes pa­rancsnokságnak. De Gaulle ez elől is kitért mondván, hogy a francia atomfegyver még csak kísérleti stádiumban van, majd ha ütőképes lesz, akkor lehet tárgyalni egy közös atomhad­erőben való »integrálásról«. EZZEL A MEGLEHETŐ­SEN SOVÁNY EREDMÉNY­NYEL folytatta Rusk az út­ját Párizsból Nyugat-Berlinöe. Willy Brandt polgármester tár­saságában persze megtekintet­te a »falat«, s megismételte az amerikai kormány ígéretét, hogy az ►»mindenkor teljesíti vállalt kötelezettségeit Nyugat- Berlinnel szemben«. Egyébként Rusk nem csatlakozott a front- város-politikusok uszító kon­certjéhez. Sőt hangsúlyozta, hogy a béke megóvásának szemszögéből kell »megvédeni« a Nyugat érdekeit a Szovjet­unióval folytatott tárgyaláso­kon. Feltehetően ilyen értelem­ben tárgyalt ezután Rusk a bonni vezetőkkel is, bár egyes nyugati lapok szerint inkább Adenaueréknak sikerült köze­lebb hozni az amerikai vendé­get saját merev álláspontjuk­hoz, mint fordítva. Bonnból ez­úttal mégsem kürtőitek világgá újabb hidegháborús szónokla­tokat Nyugat-Berlin »megvédé­séről« stb, s ez talán annak tu­lajdonítható, hogy maguk az amerikaiak is teljesen megre­kedtek azon a kiúttalan állás­ponton, hogy semmi esetre sem hajlandók kivonni csapa­taikat Nyugat-Berliniből. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor a bonni kormány bizonyára nem tartotta szükségesnek Wa­shington nyilvános noszogatá­sát, hiszen még nem merült fe­ledésbe az április—májusi »fe­szültség« a két kormány kö­zött. A nyugatnémet vezető kö­rök persze villámgyorsan a maguk javára igyekeznek ka­matoztatni a francia—amerikai vitát az atomfegyver-birtoklás kérdésében, sőt a TASZSZ bonni tudósítója arról ír, hogy »a nyugatnémet militaristák talán soha nem érezték magu­kat ilyen közel régi titkos ál­muk megvalósulásához, a Bun­deswehr atomfelfegyverzésé­hez:«. A Deutsche Zeitung pél­dául máris egyenlő jogokat kö­vetel m MSZK számára — , Angliával es Franciaországgal együtt — az atomfegyverek tu­lajdonát illetően. »Nem lehet ilyen szempontból első- és má­sodrendű államokra osztani a NATO tagjait« — írja a lap. De Gaulle követelése tehát feltét­lenül támogatásra talál a Pá­rizs—Bonn »tengely« másik végén. RÖVID RÓMAI LÁTOGA­TÁSA UTÁN — amely volta­képpen arra kellett, hogy az amerikai külügyminiszter meg­győződjék: az új »középbal« olasz kormány nem szándék­szik eltávolodni az atlanti po­litikától — Rusk három napra Londonba érkezett. A tárgyalá­sok hangneme itt valamivel szívélyesebb volt, mint a töb­bi fővárosban, tekintve, hogy pillanatnyilag egyezni látszik az amerikai és az angol elkép­zelés a jövendő NATO-politi- káról. Mi több, az Egyesült Ál­lamok szívesen látná Angliát már az Európai Gazdasági Kö­zösség (Közös Piac) teljes jogú tagjaként, s örülne, ha aktí­vabban bekapcsolódna az »eu­rópai« politikába. Nem holmi hagvományos angolszász érzel­mi kötelékek miatt, hanem ki­zárólag azért, hogy» Anglia je­lenléte némiképp ellensúlyoz­za a francia—nyugatnémet összefogást az Egyesült Álla­mok egyeduralma ellen. Anglia belépése a Közös Piacba eddig főleg francia rész­ről ütközött ellenállásba: olyan kemény feltételeket szabtak csatlakozásához, amelyek szin­te lehetetlenné tennék szoros kereskedelmi kapcsolatai fenn­tartását a brit nemzetközösség országaival. Az Egyesült Álla­mok vezetői fontosnak tartják Nyugat-Európa gazdasági »in­tegrációját«, szerves gazdasági egybeforrottságát, hogy ezzel is csökkentsék a NATO-tagál- lamok egymás közti ellentéteit, s szilárdabbá tegyék magát az Atlanti Szövetség épületét. Rusk látogatása kapcsán olyan hírek szivárogtak ki a külön­böző fővárosokból, hogy vala­miféle kompromisszum jött lét­re; avégett, hogy Angliát —- nem túlságosan fojtogató felté­telek mellett — befogadják a Közös Piacba, az Egyesült Ál­lamok hajlandó hozzájárulni a NATO európai tagjainak atom- felfegyverzéséhez, természete­sen központi, tehát elsősorban amerikai irányítás és parancs­nokság alatt. HOGY EZEK A TALÁL­GATÁSOK megfelelnek-e a valóságnak vagy sem, nem vál­toztat azon a két fő következ­tetésen, melyet Rusk európai kőrútjából le kell vonnunk. Először is a NATO minden »repedés« mellett is agresszív katonai szövetség marad, és veszélyessége csak fokozódik, ha kiszélesítik az atomfegyver­tulajdonosok körét. Másrészt pedig az Egyesült Államok szá­rnyra bonyolultabbá vált euró­pai szövetségeseinek »kordá- bún tartása«, s egyre fokozódó mértékben kell számolnia ön­álló, »nemzeti« törekvéseikkel, amelyek sajnos, egyelőre nem a békés rendezések előmozdí­tásának, hanem inkább hátrál­tatásának irányába hatnak. Bebrits Anna hiR-1^ DES? IN S0M0KY1 NÉPLAPBAN dasági bázisa Nyugat-Európá­ÉPÍTTETŐK, TÜZELŐANYAG-VÁSÁRLÓK, FIGYELEM! ÉPÜLETANYAGOK, TÜZELŐANYAGOK szombaton délután és vasárnap délelőtt is beszerezhetők a földművesszővetkezetek babócsai, zákányi, kadarkúti, somogyszobi, felsőmocsoládi, kiskorpádi, fcomK&iS vv* balaton­szentgyörgyi, balatonmáriai, bálát onszemesi, lengyeltóti, böhönyei épület- és tüzelfiasyag-telepein. A TELEPEK HÉTFŐI NAPON ZÁRVA TARTANAK! __________________________________________________________________________________________ (282«) Villásreggeli Moszkvában Gorbach osztrák kancellár tiszteletére Hruscsov és Gorbach pohárköszöntője Mexikó nem lelkesedik Kennedy latin-amerikai terveiért Angol lapok Kennedy küszöbön álló mexikói látogatásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents