Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 rsötörtök, 1902. jdnfa* M, Amerikai bábok provokációja a Kínai Népköztársaság ellen Moszkva (TASZSZ). A Szovjetszkaja Rosszija szerdai számában beszámol arról, hogy a Tajvan szigetére menekült csangkajsekisták előkészületek megindítását követelik a Kínai Népköztársaság területének inváziójára. Az ehhez hasonló lárma — hangoztatja a lap — önmagában figyelmet sem érdemelne, mivel senki előtt sem kétséges, hogy a Kínai Népköztársaság területe elleni invázió szégyenletes kudarcba fulladna. A mostani provokációk jellege azonban más. A csangkajsekista lármaveréssel egyidejűleg riadót fújtak a Japánban létesített amerikai tengerészeti támaszpontokon is. A 7. flotta alakulatait lázas sietséggel Tajvan térségébe irányították. Több amerikai technikus megsebesült a sikertelen magaslégköri nukleáris kísérlet alkalmára! Honolulu (MTI). ' A csendes-óceáni Johnston- Szigeten az amerikai hadsereg röplapokon szólítja fel a műszaki személyzetet, hogv né nyúljon a szerteszét heverő 'rakétaroncsokhoz. Az Egye- - sült Államok június 19-i magaslégköri nukleáris kísérlete . során ugyanis az atomtölte- te.t szállító rakéta felmondta a _ szolgálatot, és a kilövőhely fölött viszonylag egészen kis magasságban . fel kellett robbantani. Szemtanúk elmondották az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának, hogy a sikertelen kísérlet után hosz- szú ideig záporoztak az 50 kilogrammot is meghaladó roncsok és repeszdarabok, s az ott tevékenykedő műszaki személyzet több tagját megsebesítették. Az amerikai parancsnokság tudvalevőleg azt állította, hogy nem történt sebesülés. Feltehető, hogy a szigeten heverő roncsok és repeszdarabok radioaktívak, és a sugárzási veszély nagy. Vajon a Pentagon miért határozta magát arra, hogy a népi Kína partvidéke mentén az erő demonstrációjához folyamodjék — teszi fel a kérdést a cikk szerzője. Világos, hogy a nemzetközi feszültség kiélezése az Egyesült Államok külpolitikai irányvonala. Az Egyesült Államok csúfos laoszi veresége és a laoszi egységkormány megalakulása után Washington tekintélye komoly csorbát szenvedett Délkelet- Ázsiában. Szkeptikus megjegyzések hangzanak el az Egyesült Államok rovására a Fülöp- szigeteken, és állítólagos gyengesége miatt Thaiföld is bírálja Washingtont. Nyilvánvaló — állapítja meg a cikkíró —, a legutóbbi próbálkozásoknak az a célja, hogy meggyőzze a reakciósokat, a jövőben is biztosan számíthatnak az amerikai fegyverek segítségére. (MTI) Von Merkatz elszólása — a bonni kormány mossa kezeit Bonn (TASZSZ). Nemcsak a bonni szociáldemokraták, hanem a CDU- hoz közelálló egyes személyiségek is megdöbbenéssel és értetlenül fogadták Von Merkatz bonni miniszter madridi kijelentéseit. Merkatz ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság nevében üdvözölte és dicsőitette á francóista rendszert. Bonnban kedden sajtóértekezleten feltették Ec kardi nyugatnémet sajtófőnöknek a kérdést, hogy a szövetségi kormány egyetért-e Merkatz madridi nyilatkozatával. Ec- kardt azt válaszolta, nem hallotta, hogy a kabinet bármiféle ülésen is felhatalmazta volna Merkatzot, hogy nevében nyilatkozzék e kérdésről. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos szóvivője a sajtóértekezleten a maga részéről kijelentette, hogy Merkatz »nem egyeztette« felszólalását a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumával. Merkatz beszédét nem volt hajlandó kommentálni, mondván, hogy nem rendelkezik a beszéd teljes szövegével. (MTI) Az új török kormány kilátásai Ankara (BTA). A három párt képviselőiből alakult új török koalíciós kormány programja lényegében ismeretessé vált: előirányozza egy ötéves gazdasági terv megvalósítását, az állam és magánkapitalista szektor egymás mellett élését, a föld- és az adóreformot. A három párt abbán is megállapodott, hogy részleges amnesztiában részesíti az elítélt egykori török államférfiakat. Októberben hirdetik meg a részleges amnesztiát, amelynek kegyelem jellege lesz. A három párt kijelenti, hogy harcolni fog »a szélső baloldali és szélső jobboldali irányzatok« ellen. Inonü új kormánya a parlamentben kisebb többséggel rendelkezik majd, mint az előző kormány. Azonkívül magukban a koalíciós pártokban ellenzéki áramlatok érvényesülnek a kormánnyal szemben. A legerősebb ilyen áramlat a köztársasági néppárt 63 képviselőből és szenátorból álló reformista frakciója, amely elégedetlen amiatt, hogy a kormányba nem vonták be képviselőit. Lapvélemények szerint előfordulhat, hogy a reformista frakcióhoz tartozó képviselők és szenátorok nem szavaznak majd bizalmat a kormánynak, és akkor első parlamenti fellépésekor összeomolhat az új koalíciós kormány. (MTI) A Pravda kommentárja az amerikai csapatok thaiföldi tartózkodásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai száma cikket közöl Szkalkinnak, a lap Thaíföldön járt tudósítójának tollából a thaiföldi és a délkelet-ázsiai helyzetről. Mint a cikk szerzője rámutat: »Az imperialista körök akaratából Thaiföldet az egész Délkeiet- Azsia békéjét és biztonságát fenyegető agresszió veszélyes felvonulási területévé változtatták.« Egyre újabb csapatok és hadianyag küldemények érkeznek Thaiföldre, bár a laoszi helyzet, amely ürügyül szolgált az intervencióra, tisztázódik, s a nemzeti egységkorKerékpárok (gyermekkerékpárok kivételével), > t l Pannónia motorkerékpárok OTP hitellevélre is kaphatók a kijelölt állami és szövetkezeti boltokban. (42037) many megalakulásával lassanként végérvényesen megoldódik. Mint Szikalkán írja, Sárit Tha- narat thaiföldi miniszterelnök majdnem minden felszólalásában azt bizonygatja, hogy a külföldi csapatok jelenlétét a »kommunista veszély« indokolja. Ez a magyarázat azonban nem talál tűi nagy megértésre helyi politikai körökben, hiszen mindenki tudja, hogy az igazi ok nem a mitikus »kommunista veszélyben« kérésén dő, hanem az amerikai imperializmus Délkelet-Ázsiára vonatkozó elgondolásaiban. Az amerikai katonákat Thaiföld ről Dél-Vietnamba küldik, ahol úgymond »termelési gyakorlatra« tesznek szert. De ezek az, egységek készen állnak arra is, hogy az első jelre átlépjék a laoszi határt. Másszóval: a Pentagon főkolomposai Thaiföld területével megkapták azt. a régóta követelt hídfőállást, ahonnan kiindulva harcolhat-i nak a délkelet-ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmai ellen. Az amerikai csapatok jelen léte Thaíföldön még egy célt1 szolgál, nevezetesen az impe rialista monopóliumok gazdasági behatolását ebbe az országba. Jellemző, hogy egyetlen hét leforgása alatt bejelentették: a Firestone amerikai vállalat abroncsgyárat fogj építeni, nyugatnémet és japán] bankok fiókintézeteket szándékoznak nyitni Thaiföldén, azj Union Oil Company of California széleskörű jogokat ka-] pott olajkutatásra, a Royal! Dutsch—Shell olaj monopólium* pedig részt vesz egy olajfinomító üzem felépítésében. (MTI) Walter Ulbricht beszéde a német és a nyugat-berlini kérdésről Berlin (ADN). Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a KB ülésén. Beszédében a német és nyugat-berlini helyzettel foglalkozott. Hangoztatta, az NDK hajlandó békés tárgyalásokon rendezni minden vitás kérdést. Öva intette a nyugati hatalmakat attól, hogy részt vegyenek a Nyugat-Berlin területéről kiinduló NDK-ellenes provokációkban. Adenauer nyugatnémet kancellár azt javasolja, hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a berlini határincidensekről. Ezzel azt próbálja elérni, hogy kudarcra kárhoztassa a német békeszerződés előkészítésére hivatott bizottság megalakulását. Az Adenauer javasolta négyhatalmi tárgyalások már csak azért is fölöslegesek, mert a határin- cidensek megszűnnek, mihelyt Nyugat-Berlinben felhagynak a provokációkra való bujtoga- tással, a revansista és háborús propagandával. »Államhatárunk sérthetetlen. Az agresszorok méltó választ kapnak« — ezzel a figyelmeztetéssel fordult Ulbricht azokhoz az erőkhöz, amelyek szeretnék bevonni a nyugati megszálló csapatokat a provokációkba. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e provokációk bizonyos amerikai körök támogatásával történnek. Végül Ulbricht kilejezte ss NDK-nak azt a készségét, hogy tárgyaljon a nyugat-berlini szenátussal. — Mindez azonban nem tartozik a nyugati megszálló csapatokra. Ami a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetését illeti, az viszont már a négy nagyhatalom ügye — mondotta. »Erről a kérdésről tudomásunk szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviseliőnek megbeszélésein már tárgyalnak.« (MTI) Lemondott a brazil kormány Rio de Janeiro (MTI). Tancredo Neves, brazil miniszterelnök és kormánya kedden benyújtotta lemondását. Goulart elnöki hivatala közölte, a kongresszust szerűén felkérik, hogy Santhiago Dán. tas külügyminisztert jelölje új miniszterelnöknek. Tancredo Neves kijelentette, azért mondott le, hogy jelöltként indulhasson az októberi kongiresszusi választásokon. Hz Egyesüli Államok újabb alomrobbantásokra készül Washington (MTI). Az Egyesült Államok kormánya kedden bejelentette, fontolóra vette, hogy Nevada térségében nukleáris robbantásokat hajtson végre »csekély magasságban a föld felszíne felett vagy olyan mélyen a föld alatt, amely már elegendő kráterek képzéséhez.« A robbantások hatóereje 2000 és 3000 tonna TNT között lesz. Algériai helyzetjelentés Algír (MTI). Az OAS ellenállásának fellegvárából, OranbóJ kedd este óta nem érkezett hír, mert egy plasztikbomba súlyosan megrongálta Algéria második legnagyobb városának telefonközpontját. A telefon- és távíróösszeköttetés megszakadt. Az egyre szűkebb területre visszaszoruló terrorszervezet — egyes értesülések szerint — most azt követeli, hogy Oran európai negyedének adjanak autonómiát és ezt a városrészt megerősített szöges- drótokkal válasszák el az arab negyedtől. Világos, hogy ez a követelés teljesíthetetlen és csupán időhúzást szolgál. Az algériai arab hatóságok mindent elkövetnek ugyan a helyzet rendezéséért, ismételten hangsúlyozták azonban, hogy további engedményekre nem hajlandók. Az algériai ideiglenes végrehajtó szerv technikai bizottságot nevezett ki, amelynek feladata lesz az algiri és orani közigazgatás átszervezése oly módon, hogy európaiakat neveznek ki a túlnyomórészt európaiak lakta kerületek élére. Ez az intézkedés, amely teljes mértékben megfelel az eviani egyezményeknek, az európai lakosság megnyugtatását szolgálja. Jellemző a helyzetre, hogy az OAS terrorcselekményei következtében, teljesen megzavart európaiak tömeges menekülésükkel egyes kerületeket lényegében átadtak az arab lakosságnak, és így maguk akadályozzák a számukra kedve- j intézkedések véerehaitá» sát. Sokba kerül a francia atombomba Párizs (MTI). A francia atomerő sokkal többe kerül, mint amennyire a kormány eddig számított. Egyetlen üzem, a Rhone-völ- gyi. Pierrelatte mellett épülő urániumdúsító 4,5 milliárd új frankot (900 millió dollár) emészt fel az eddigi számítások szerint. Az itt előállított uránium—235 az amerikai termelés két ezrelékének felel majd meg. A Fcmpidou-kormány egyelőre nem meri a szükséges póthitelekre vonatkozó javaslatát a parlament elé terjeszteni. Attól tart, hogy a többség nem szavazza meg a törpe atomerőmű hallatlan költségeit. A Pierrelatte-i urániumdúsító építésében jelentős szerepet kaptak a Pompidou miniszterelnökhöz, valamint D. Estaing jelenlegi és Baumgartner volt pénzügyminiszter családjához közel álló nagytőkés vállalatok. A L’Humanité szerdai vezércikkében rámutat, hogy a francia atomerő terve szemléltetően mutatja a De Gaul- le-ista hatalom és a nagy monopoltőke összefoirottságát. A francia dolgozókkal fizettetik meg az atombombát, amely pusztulásba sodorhatja az országot — írja a lap. JELSZAVUNK: LE A FEQYVEREKKEL! Állandó alkalmazásra mérlegképes, oklevéllel rendelkező REVIZORT felveszünk. Ajánlatokét „Balatonpart4* jeligére a kiadóba kérünk. _________________________(2823) B RÜSSZELBEN NEMRÉG nagygyűlést tartottak. Szónokai között volt többek közt Sir Noel-Baker, Dlusky lengyel kommunista, Jules Moch, Iven- kovics, a jugoszláv parlament elnöke, De Gaulle híve: Billotte francia tábornok, Zilliacus, az Angol Munkáspárt baloldali tagja, Henry Rolin belga szenátor és egy szovjet író. Az utolsónak felszólaló Jules Moch mondotta: »Ha az általános és teljes leszerelésről tárgyaló genfi bizottságot ugyanolyan jóakarat vezérelné, mint e nagygyűlés, valamint a »ke- rekasztal«-találkozó részvevőit, akikor egészen rövid idő alatt megállapodás jönne létre.« Az általános és teljes leszerelés kérdése nem egy kérdés a sok közül, hanem ettől függ az emberiség élete vagy halála, ez a kérdések kérdése. Nincs olyan nép, nincs olyan ember, amelynek, illetve akinek ne lenne létérdeke, hogy e kérdés megoldódjék. A szakemberek kijelentései szerint az atomhatalmak rendelkezésére álló magfegyverkészlet elegendő arra, hogy háromszor elpusztuljon a mi kicsiny, de mégis nagyszerű bolygónk. Mindazonáltal folytatódik a fegyverkezési hajsza, mintha bizony minden egyes embert háromszor kellene megölni. Ugyanezek a szakértők határozottan állítják, hogy « teciiIrta: Ilja Ehrenburg nika néhány év múlva eljut az olcsó atombombák gyártásáig. Ha akadnak eladók, akadnak majd vevők is. A világkatasztrófát is előidézni képes borzalmas fegyver kérészéletű diktátorok, fanatikusok, kalandorok kezébe kerül. Nem szabad tovább halogatni az általános leszerelést — a huzavona minden hónapja katasztrofális kö-r vetkezményekkel járhat. SZÁMUNKRA VILÁGOS, hogy a szakemberek, diplomaták, katonai szakértők tárgyalásaiba bele kell avatkoznia a világ közvéleményének. A kormányokat csakis a népek kényszeríthetik megegyezésre. A moszkvai világkongresszus elősegítheti a nagy fontosságú ügyet, s ebben van jelentősége. Mi, a béke és a leszerelés szovjet harcosai, tisztában vagyunk azzal, mekkora felelősség hárul ránk. A moszkvai kongresszus gyanakvást kelthet: vajon nem az-e a célunk, hogy mindenkire ráerőszakoljuk a mi tervünket, a mi programunkat, a mi elképzeléseinket. De nem, mi szabad légkörű, sokoldalú megvitatásra törekszünk. Örömmel nyugtázzuk, hogy különböző mozgalmak, szervezetek sok képviselője, különféle pártok politikusai : szocialisták, liberálisok, nacionalisták, katolikusok máris hajlandónak mutatkoztak részt venni a kongresszus munkájában. Nevetséges és méltatlan lenne azt állítani, hogy a leszerelésért folytatott harc egyetlen állam, egyetlen párt vagy államcsoport monopóliuma. Nem! A moszkvai kongresszus csakis akkor képes elmozdítani a szekeret a holtpontról, ha reprezentatív, átfogó és tárgyilagos lesz. Legyen minél kevesebb éljenzés, minél több munka a bizottságokban, tárgyalják meg komolyan a problémákat, keressenek olyan megoldásokat, amelyek mindenki számára elfogadhatók! MI IGEN KOMOLYAN VESSZÜK a moszkvai világ- kongresszust, s úgy tekintjük, mint az első nagyszabású kísérletet arra, hogy egyesüljenek a békeszerető erők. Be fogjuk bizonyítani, hogy bizakodásunk nem mond ellent tü- relmességünknek, hogy büszkeségünk nem zárja ki a szerénységet: hadd álljanak csak elő különféle javaslatokkal, hadd hallatszanak csak egy- rpástól elütő hangok. Nem erőszakolni, hanem bizonyítani, nem diktálni, hanem megvitatni, nem szavazattöbbségre, hanem igazi egyetértésre törekedni — ez a közelgő kongresszus feladata. Jelszavunk: le a fegyverei* kel!
