Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-23 / 145. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. Június ZX. A XX. században olyan »lármás« lett minden nagyváros és sok munkahely, hogy tenni kellett valamit. Mert a túlzott zaj nemcsak a hallást rontja, hanem az idegeket is. Ezúttal nem térünk ki a közlekedésből eredő zajok kérdésére (mindenütt dudálási tilalommal és más rendszabályokkal védekeznek ellene), és az orvosi területről is csak a munkalélektani vonatkozásokat érintjük röviden. At ártalmak A hangerősség nemzetközi egysége a fon (görög szó, hangot jelent), és ennek alapján éllapították meg a hanghatások ártalmassági fokát. Közömbös, semleges a 35—10 fon erősségű zaj (I. fokozat), Ilyen például a normálisan szóló szobarádió. Forgalmas helyen az utcai lárma csukott ablakon 50, nyitott ablakon át 70 fon erővel hatol lakásunkba. Ez a II. fokozat már nem teljesen ártalmatlan. Vegetatív reakciókat válthat ki a szervezetben, vagyis a tudatunktól független folyamatokat (vérkeringést, lélegzést stb.) befolyásolhatja kedvezőtlenül. Végül a III. fokozat 90 fon körül van. Szövőnők, kazánkovácsok, motorvizsgálók, légkalapáccsal dolgozók ismerik ezt a »pokoli zajt«, amellyel szemben már senki a világon nem lehet közömbös. Ezen a hangerősségen az előbb jelzett ártalmak fokozottan jelentkeznek (természetesen a hallásromlás veszélye is), és az ilyen körülmények között dolgozó emberek vizsgálata érdekes eredményekre vezette a munkalélektan kutatóit. Mindenekelőtt az derült ki, hogy az emberek a legkülönbözőbb mértékben érzékenyek a zajra. Egyesek közömbösek, amikor mások már »elviselhetetlen« lármáról panaszkodnak. Tehát lehetőleg olyan embereket kell zajos munkahelyre tenni, akiket ez kevésbé »idegesít«. Kiderült az is, hogy a zaj tűrése jelentősen függ a munkaörömtől, az elégedettségtől is. Megtörtént, hogy valaki a zaj miatt áthelyezését kérte más munkakörbe. A munkapszichológus ezen a munkahelyen alig 15—20 fon erősségű zajt mért, tehát amennyi otthon is elkerülhetetlen. Nem is ez volt a baj, hanem az, hogy az illetőnek konfliktusa támadt a munkahelyén, ezért sokallta a gép- zajt. Ilyen esetekben természetesen csak a konfliktus kiküszöbölését és az önfegyelmet ajánlhatja a munkapszichológus. Másrészt a példa világosan mutatja, hogy gyakran mennyire szubjektív tényezőktől függ a 2ajártalom megítélése. Zajnormák Az e^ész világon keresik és rögzítik a munkahelyi zaj megengedhető mértékét. A lenin- grádi Munkaügyi Tudományos Kutatóintézetben dolgoztak ki először pontos zajnormákat mintegy három évvel ezelőtt. Az új gyárépítkezéseknél és a gépek tervezésekor ezeket már figyelembe veszik, a meglevő üzemekben pedig mindent megtesznek, hogy a zajszintet ne lépjék túl. A legjobb az lenne, ha minél kevesebb lármás gép kerülne ugyanabba a helyiségbe. Sajnos, ez költséges megoldás, amellett a legtöbb régi üzem nagy gondja a helyszűke, a gépek széttelepítése pedig terjeszkedéssel jár. Ha a gép távolból irányítható (s ez az automatizálás útja!), egyszerűbb a helyzet. Például a nagyon lármás turbókompresszor mellett aránylag könnyű tökéletes hangszdgetelésű műszerszobát építeni, s a gépet innen kapcsolják, vezérlik. Nem sorolhatjuk fel az ösz- szes zajvédő berendezéseket (ezek egyébként is munkakörök, sőt munkahelyek szerint változnak), csak egyet említünk: a füldugót. Ahol egyelőre nincs más megoldás, ezt kell alkalmazni. Sajnos, sok helyen nem veszik elég komolyan ezt az egyszerű munkavédelmi eszközt, s ezzel nagyon sokat ártanak egészségüknek: idegrendszerük károsodásával párhuzamosan hallásuk is jóvátehetetlenül gyengül. Napjainkban még csak az elektronikus gépek működnek zajtalanul. Ahol mozgó, forgó, csapódó alkatrészek vannak, elkerülhetetlen a zaj. Túlzott mértéke ellen védekezni kell — erre hívják föl a figyelmet a munkapszichológusok, s más kutatókkal együtt keresik, mindinkáibib meg is találják a legjobb megoldásokat Különös Mint ismeretes, Kaposváron az ősz óta folyik a lakosság tüdőszűrése. A gondozó munkatársai a vöröskeresztes aktívák segítségével fáradtságot nem ismerve dolgoznak azért, hogy határidőre befejezzék ezt a. nagy, a gümőkór elleni küzdelemben igen fontos megelőző munkát. Hogy milyen nagy szükség van a tüdőszűrésre, ezt az egyetlen adat is bizonyítja: eddig mintegy ötven új beteget találtak. Akadnak azonban olyanok, akik még mindig nem értik meg a szűrés fontosságát, azt, hogy a tbc, ha idejében fölfedezik, teljes biztonsággal gyógyítható, és igyekeznek a csupán néhány pillanatig tartó emyőfénykép-vizsgálat alól kibújni. Az utóbbi hónapokban több ilyen különcködő embert rendőrrel kellett , vizsgálatra elővezetni. emberek Nemrég újabb elővezetési kérelmet juttatott el a gondozó a városi egészségügyi hatósághoz. Az Ady Endre utca 24. szám alatt lakó Müller család nem jelent meg a szűrővizsgálaton. Amikor megkérdeztük őket, mi az oka távolmaradásuknak, a fiatal- asszony azt válaszolta, hogy nem kapott újabb felszólítást. Ügy látszik, azt hiszi, hogy az egészségügyi dolgozóknak nincs is más feladatuk, mint hogy őket nyilvántartsák, kérjék, felszólítsák: jelenjenek meg a vizsgálaton, vagy ba ez nem használ, taxival értük menjenek. Enyhén szólva furcsa magatartás az ilyen. Aki így viselkedik, az semmibe veszi saját és környezetében élők egészségét. Sz. N. Mivel lehetek segítségé* ve? — kérdé az Üt. — Rövid leszek szőtt Izsóf. — A gyár, amelyet vezetek, nem fejezte be beruházásait, és nem teljesítette az összes minőségi mutatókat. Micsodát? ■— szólt az öreg idegesen. ■—■ Tudja, én a teremtéskor más fogalmakat szoktam meg. Egy kissé maradiak vagyunk mi itt. A minőségi mutatókat — folytatta Izsóf. •— Most hosz- szadalmas volna ezt az egészet elmondani. . Szóval a minisztérium emiatt megvonta a negyedévi prémiumokat. Amikor megkérdeztem, hová föllebbezhetek, azt mondták, elmehet panaszra a jó Istenhez. Hát most itt vagyok. Kérem, szolgáltasson igazságot .i.Az Űristen megvákarta a füle tövét. — Fiam — szólt —, őszintén megvallva üzemgazdasági kérdésekben nem nagyon ismerem ki magam. — Ezt állítják önről a földön is — szólt Izsóf —, mégis arra kérem, jöjjön le velem. Végeredményben magának sem lehet mindegy, egy te- tmntménye megkapja-e a harvagy sem. Az Isten megadóan legyintett. Leborotválta szép fehér szakállát, összehajtogatta és zsebre dugta a feje köriül ragyogó nylon dicsfényt, és lekullogott Izsóf nyomában a földre. Ahogy leértek, elébük toppant Keserű Keresztéig kézen fogva feleségét, idős szüleit és négy kisgyermekét. Ez szemmel láthatóan nehezére esett, hiszen régi hagyomány a Keserű családban, hogy minden ivadéknak csak két keze van. Maga az Isten? — kérdezte Keserű. 1— Az volnék — szőtt az öreg bizonytalanul. — Izsóf elvtárs jó édesanyjának is ön az Istene? Igen. — Akkor elnézést kérek, hegy oly sűrűn szidalmaztam — szólt Keserű <—, értsen azonban meg. Kcuptam egy lakást, miután a tanácselnök szeme láttára négy családirtást kíséreltem meg. De csak elméletben kaptam. Nézze, három hónapja át kellett volna adni az épületet, és itt tart még. Egy tátongó gödörre mutatott. — Csodálom, hogy ezek után még magának áll följebb — mondta az Atyaisten Izsófnak, — Ebbe a gödörbe igazán nem költözhetnek be ezek a jó emberek. ~ Én egyetértek, hogy a kénköves mennykővel kell a felelőst büntetni — kiáltotta Izsóf —, de a tröszt a hibás, nem én, hiszen ő nem adott munkást. Az Isten azon nyomban berobbant a 111-as tröszt igazgatójához. Az mentegetőzve tárta szét karját, —= Valóban felháborító az ügy — szólt *=-, szigorú intézkedést követelek magamis. De hát munkást vem tudok rajzolni. Egyébként az Épületelemgyár a fő hibás, mert nem száltttatt idejében, Az öreg folytatta a uyomo* zást, — Én fc szigorú vizsgálatát követelek — szőtt az Épületelemgyár főmérnöke —, nekem se mindegy, milyen gyorsan épül az ország. De hát a minisztérium utasítására a tsz-istállóknak adtunk minden épületelemet. A minisztériumot vond felelősségre én* istenem, jóistenem. A minisztériumban az iparigazgató összevonta a szemöldökét: e» Válóban vagy cbsznóság ez e szólt —, de én nem tudom megoldani a problémát, uram. Ezek a növekedés nehézségei. Az Isten már dühös volt. Az ég elborult, sűrűm, mennydörgőit. — Ide hallgass, fiam — szólt. — Én hat nap alatt teremtettem a világot. Képzelheted, hogy a növekedésnek akkor milyen nehézségei voltak, Mondhatom, a Jwtodik Munkás-paraszt találkozóra, klubfoglalkozásokra, színdarab bemutatására készülnek a kiskorpáéi KISZ-fiataiek Az ezernél alig több lakosú Kiskorpád KISZ-tagsága egy év alatt szépen gyarapodott: Számuk 39-ről csaknem 60-ra emelkedett. A művelődési otthonban van egy kis klubszobájuk. Az ősszel a járási KISZ-bdzottság segítségével rendezték be a legszükségesebb bútordarabokkal. Itt tartották a politikai foglalkozásokat, a klubrendezvényeket. A múlt nyáron a helyi tsz-ben arattak, és kukoricát törtek a fiatalok. Munkájuk ellenértékéből és a bemutatott színielőadások bevételéből rádióval és lemezjátszóval gazdagították a klubszoba fölszerelését. Színjátszóik a kulturális szemle járási bemutatóján az első három legjobb között szép kristály vázát kaptak jutalmul. Két színdarabot játszottak a télen; most próbálják a harmadikat, Barta Lajos Szerelem című négyfelvonásos vígjátékát. Ezt július közepén akarják bemutatni. Az Ifjúság a szocializmusért-mozgalom jelvényét 34-en szerezték meg. Szívesen eljárnak a klubrendezvényekre is, ezeken a fiatalság problémáiról, a társadal- \ mi együttélés, a kulturális vi-í selkedés szabályairól beszélgetnek, társasjátékot játszanak, lemezeznek, táncolnak. Ezeket az összejöveteleket a nyári időszakban sem hagyják félbe. Természetesen ismét segítenek a nagy mezőgazdasági munkákban. Keresetükből magnetofont vásárolnak majd. Tervezik, hogy a közeljövőben szerszámot ragadnak, és rendbe hozzák a klubszoba ütött-kopott tájékát. Ugyanis vendégeket várnak. Nemrégen sikerült kapcsolatot teremteniük a Budapesti Egyesült Izzó szerszámgyártó részlegének KISZ-alapszervezetével. Levelezésbe kezdtek, és meghívásukra a jövő hónap közepén a gyár 35 KISZ-fiatalja látogatást tesz a faluban. Ismerkedési esten szórakoznak, másnap pedig közös kiránduláson vesznek részt. Örömmel készülnek erre, s bíznák abban, hogy kapcsolatuk mély és hosszan tartó barátsággá válik. Pályázati felhívás a legjobb nevelési eredmények és tapasztalok összegyűjtésére A Művelődésügyi Minisztérium az általános iskolai ne- velőmunka színvonalának további emelésére pályázatot hirdet az elmúlt tanév legjobb nevelési eredményeinek és tapasztalatainak összegyűjtésére. A témakörök a következők: Az iskolavezetés és a csapat- vezetőség együttműködésének pedagógiai feltételei, módszerei; az úttörőszervezet szerepe íz osztályközösség kialakításó- aan; az osztályfőnök kapcsola- a a csapatvezetőséggel, rajve- üetőséggel, rajvezetővel. Az ísztályfánök együttműködése íz ifjú vezetővel a tanulók nevelésében, az osztályközösség tialakításában. Az osztályfőlök szerepe az ifjú vezetők munkájának pedagógiai irányí- ísában. A rajvezetőség mint íz osztályközösség önkormány- ó szerve. A rajvezetőség mun- ája, az aktivista hálózat ki- pítése és működése. Az osz- ályfőnök nevelőmunkája az Gztályközösség formálásában, íz egy osztályban tanító ne- elők együttes munkája az osztályközösség kialakításában. A nem úttörő tanulók bekapcsolása a közösségi életbe, az őrsök tevékenységébe — a velük való foglalkozás módszerei. Az úttörőpróba mint a gyermekközösség formálásának egyik legfontosabb eszköze. A próbá- zás nevelői támogatása, helyes módszerei. Hogyan segíti a tanulók nevelését az iskolában, az úttörőcsapatban a szakkör, a különpróba? A pedagógus nevelőmunkájának közös megszervezése, irányítása, ellenőrzése, az egységes pedagógiai eljárások, módszerek kialakítása. A megjelölt témákra, esetleg azok egy részére vagy más témákra vonatkozó tapasztalataikat, pedagógiai általánosításaikat a nevelők tanulmány formájában összegezzék. A pályaművek beküldésének határideje 1962. szeptember 30. A pályázat célja, hogy az ösz- szegyűjtött legjobb tapasztalatokat a pedagógusok széles körével megismertessék. (MTI) napon volt is egy kis hajrá, de azért kész lett a világ. — Ügy is néz ki — jegyezte meg az iparigazgató. —Ha mi ilyen minőséget exportálunk, úgy dobják vissza az egyiptomiak» hogy csak úgy nyekkenek. Egyébként a Tervhivatalra mérjél hét csapást amolyan egyiptomi módra, azok adnak folyton új és új tervszámokat, hogy az ember nem győzi követni. És így ment ez szinte vé- geláthatatlanul. Már ott ült a pokol tornácán sok minisztériumi osztályvezető, iparigazgató, számos gyárigazgató és főmérnök, nem egy tömegszervezet, hivatal, fő- és al- hatóság. Ha az Isten arra járt, egymásra mutogattak, és felelősségre vonták a másikat a Keserű család keserű sorsáért. Izsóf se tett. lakatot a szájára. — Ne higgye, Atyám «= kiáltotta —, hogy a Keserű kolléga is nem tehet a dologról. Faluról feljött Pestre, elhozta a pereputtyát, most meg követelődzik lakásért. — Elcsábítottak — így méltatlankodott Keserű. •— Az 56-os Mélyépítési Tröszt fwt- fát Ígért, azért költöztünk a fővárosba. Elég bolondok voltunkb De most már megtörtént. Mégis mikor lesz lakásunk? — Az Isten tudja — mondta az iparigazgató. — Nagyon téved — szólt az Űr —, én nem tudom. Most keresem a felelőst.: — Kár a strapáért — szólt az 56-os tröszt munkaügyise. — A felelősség olyan bonyolult dolog itt nálunk, hogy csak az Isten ismeri ki magát. — Ördögöt ismeri! — így folytatta az úr. — Csak any- nyvt látok, hogy az építkezés nem halad úgy, ahogy kellene, és senki sem vállalja a felelősséget. Van azonban egy jó ötletem. Fogjunk össze, és építsük fel gyorsan a házait. Mindenki ezer kifogást tudott rögtön mondani. A kétségbeesett Keserű végre elunta a dolgot, és térdre rogyott a Mennyei Atya előtt. <--• Uram — mondotta —, te hat nap alatt teremtetted a világot. Mit számit ezután neked, tégy most még egyicur- ka-picurka csodát. Csinálj egy hókuszpókuszt, és megvan a fedél kicsiny családom feje fölött. Az isten elgondolkozott, azután félrevonta Keserűt. — MegcsináUiatóm ■— súgta —, attól függ, mennyit stexel le nékem, és milyen célprémiumot tűz ki. r— Minek az magának? Egy varázslat, és annyi pénze van, amennyit akar. — Ez igaz, de feleségem 6- szentsége nem hagy békében. Azt mondja, más is így csinálja, te se legyél olyan hat- ökör, hogy a fizetésedért dolgozol. Máté György * Részlet Máté György »Viharos í üdülés« című kötetéből. Beleszorult egy keskeny hasadékba Radovan Szkocsajics drezs- nyói (Hercegovina) fiatalember. A tizenhétéves pásztor kését egy szűk, mint- tegy 3 méter mély szilkare- pedésbe ejtette. Fejjel lefelé utánaereszkedett, hogy kihozza, de beleszorult. Négy nap, négy éjjel volt ebben a helyzetben, mire rátaláltak. Csak a lába látszott ki a sziklarepedésből, ezt pillantották meg a legeltető juhászok. Szerencséjére tarisznyája is a repedésbe esett, s így legalább ehetett szorongatott helyzetében. „A legnehezebb olasz" címet Margherita Cauda pie- monti asszony nyerte el. 217 kilogrammos súlyával megfosztotta ettől a címtől a »csak« 189,8 kilós Felice Al- berone 69 éves vogherei kereskedőt. Margherita Cauda mindössze 30 éves, s nem is olyan régen csinos, tetszetős fiatalasszonyka volt. Most elhatározta, hogy koplalni kezd, hogy visszanyerje eredeti alakját. Fogházba töltötte a nászéjszakát egy mladenováoi (Jugoszlávia) fiatalember. A környéke beli kerteket szakadatlanul dézsmálták ismeretlen tettesek, s a tolvajok minden alkalommal nyomtalanul eltűntek. A kerttulajdonosok a milíciához fordultak segítségért, s a nyomozás egy rendőrkutya közreműködésével meg is kezdődött. A jól idomított kutya egykettőre nyomot fogott, és megindult a külváros felé. Egy udvarba fordult be, ahol nagyban állt a vigalom, lakodalmat ünnepeltek. A rendőrkutya egyenesen a fiatal férjhez vezette a nyomozókat. Hamarosan kiderült, hogy az újdonsült férj a kertek tolvaja, s mindjárt le is tartóztatták. A londoni rénisénkereskedők fására A szakemberek és műkedvelők minden évben nagy érdeklődéssel tekintik meg a régiségkereskedők londoni vásárát. A június 13-án megnyílt idei vásár is sok érdekességet nyújt: egy XVII. századbeli holland festményen például II. Fülöp spanyol ki rály egy holland tehénen lovagol, melyet Angliai Erzsébet királynő a kezéből etet, miközben Palma hercege megfeji a tehenet. A vásáron bemutatott legrégibb tárgy egy 5000 esztendős egyiptomi réztál, a legszokatlanabb pedig egy Svájciban készült múlt századi arany teleszkóp gazdagon zománcozva, vadászjelenetekkel díszítve és egyik végén igazgyöngyökkel díszített beépített órával. Somm'MéoIm Az MSZMP Somdgy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH BAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. u. Telefon 15-10, 15-1% Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEI* LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomd» ipari Vállalat kaposvári üzemében) Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 B®
