Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ^PQS^ ARA: 50 Filceit SomogyiMéalap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁL ÉTFQLYÁB 143. SZÁM 1962. JUNIUS 2L A leváltás oka : vezetőhöz méltatlan magatartás (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Miért nem látunk Chaplin-íilmeket ? (6. o.) Mai számunk tartalmából: UijmtElEl*iJJEEllllllUJlLtltiII A testvérváros küldöttei a textilművekben K5 győzte v<otaa S&hn, hányszor hangzott el ezen a napon a Kaposvári Textilművefcben a Volga parti város, Kaäanyin neve? Agyű- rűsfemőtól a keDesztorsózóig mindenütt szó esett Kaposvár testvérvárosáról meg küldöttségéről, mely kedden ide látogatott, és Somogy iparának e büszkeségét tekintette meg. KaHnyin a Szovjetunió tex- tüiparénak: központja. Tertál- kombinátjétoam 12 000 ember dolgozik, s e hatalmas üzemsor egyik kommunista brigádjának vezetője, Anbonyrna Ivanovna 1 szájévá is eljött Utazása előtt munkatársad megkérték, hogy adja át üd- vözletükje* Kaposvár valamennyi dolgozójának, káváit a textilipariaknak. Anatoli] Nyikitovics Kosztokon, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai ugyancsak üdvözleteket hoztak: a távol élő, de közefi testvér jókívánságait. Miközben megtekintették az üzemet, s beszélgettek a dolgozókkal, örömmel állapították meg, hogy »fejlett, magas kultúrájú termelés, nagyszerű szakemberek és eredmények jellemzik a textilmű vékát«. Különös örömükre szolgáit a vendégeknek, hogy rengeteg szovjet géppel találkoztak itt, s hogy megelégedéssel beszéltek ezekről a magyar •nmkósok. Ahol megálltak a A testvérváros küldöttségének tagjai a dolgozóival beszélgetnek. textilművek testvérváros küldöttei, hamar körülvették őket a dolgozók. A munkverseny álláséról és a szocialista brigádverseny eredményeiről érdeklődtek a kadinymá elvtársak. Annak reményében búcsúztak a tex- tilművek dolgozói-tói, hogy a kálim yini és a kaposvári fonónők között még szarosabb kapcsolat alakul ki, s hogy kölcsönösen meglátogatják majd egymást A kalinyind küldöttség más kaposvári üzemet is megtekintett. Tegnapelőtt este a Latinka Sándor Művelődési Házban nagygyűlésen, majd baráti esten találkoztak a város dolgozóival. Látogatás Ráksíhan és Balatonűjhelyen kaünyiní vendé- gerak megyénk mezőgazdaságával ismerkedtek. Útjukon elkísérte őket dr, László István, a megyei tanács vb-ednö- ktt Dombóvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Mikecz János, a városi tanács vb-elnöke. A reggeli órákban a Kapós- vétó Járása Pártbizottságra mentek. Itt Szikszói László, a járási pártbizottság első titkára ismertette a járás tsz- mozgalmának fejlődését, jelenlegi helyzetét, a pártszervezetek és a tömegszervezetek: mimikáját. Kaposvárról a küldöttség délelőtt Ráksiba utazott. A vendégeket Valter Imre, az Új Élet Tsz Kossuth-díjas elnöke, Gáspár István párttitkár és Vörös József tanácselnök fogadták. A szövetkezet M esztendős történetét Valter elvtárs ismertette. A többi között; hangsúlyozta: értékes szovjet tapasztalatokat is felhasználtak nagyüzemi gazdaságuk kialakításához. A terméseredményekről szólva megemlítette, hogy tavaly egy-egy holdról 30 mázsa rostlent takarítottak be. Ennek bejelentése után élénk eszmecsere alakult ki. Mint Anatolij Nyikátovics Kosztokon, a Kalinyin megyei pártbizottság titkára, a küldöttség vezetője mondotta, vidéküknek egyik fő növénye a len; ezért érdeklődtek behatóbban termesztésének szakmai kérdésed iránt. A ráksd látogatás a központi major megtekintésével folytatódott. A tapasztaltakról nagy elismeréssel nyilatkozott a küldöttség nevében Viktor Boriszovics Szolon jov, Kalinyin város első kerületj -pártbizottságának titkára. Délután Kaposvár szovjet testvérvárosának küldöttsége a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban tett látogatást. A gazdaság zöldség- és gyű mölcstermesztésre szakosításának folyamatát Kánai Lajos igazgató ismertette. Elmondta azt is, hogy konyhakerti termelvényeik 90 százalékát külföldre szállítják. A kertészet kialakítása óta jövedelmezően gazdálkodnak, 1959-től minden évben egyhavi fizetéssel azonos összegű nyereségrészesedést osztottak ~ dolgozóknak. A vendégek a tájékoztató után határjárásra indultak. Az esti órákban elbeszélgettek a vezetőivel. 11 szocialista országok békeszerető néppel bármely agresszort együtt minden képesek megfékezni TASZSZ-jelentés Hruscsovnak a „Vörös Crimea“ üzemben mondott beszédéről Bakarest (TASZSZj. A Romániában tartózkodó szovjet kormányküldöttség meglátogatta a grivicad vasúti főműhelyt, és ott Hruscsov beszédet mondott. A beszéd elején a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja nevében üdvözöl- a gyűlés részvevőit, sikereket és boldogulást kívánt nekik. — Én — mondotta Hruscsov —• csakúgy, mint az egész szovjet párt- és kormányküldöttség, örömmel vagyok önök között. Jól érezzük magunkat üzemükben, a munkások között, akik bátran felemelték a román munkásosztály harci zászlaját elnyomóik elten, és győzelmet arattak. — Itt az újságírók között látok valakit, aki reagálásából ítélve láthatólag amerikai tudósító. Nem tévedek? Egy hang: — Amerikai vagyok! Hruscsov: — Úgy, úgy, látom, ön nehezen ért meg bennünket (nevetés). Azon az alapon teszem ezt a megjegyzést, hogy amikor én azt mondtam: bátran fölemelték a harci zászlót elnyomóik ellen és győztek, tagadólag kezdte ingatni a fejét. Hát csak ingassa, hisz az tény, hogy a munkásosztály, Románia dolgozói valóban legyőzték osztályellenségeiket. Ezt Románia munkásosztálya, népe tette kommunista pártja és annak központi bizottsága vezetésével, elén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, a román nép nagyszerű fiával, aki vezetője és szervezője volt az 1933-as hősies grivicad sztrájknak. Hruscsov a továbbiakban a román nép eredményeivel foglalkozott. — Büszkék vagyunk a munkaszerető román népre, amely önfeláldozó munkával óriási sikereket ért el, s szilárdan áll a szocializmus talaján — mon▲ Latinka Sándor Művelődési Házban rendezett nagygyűlés elnöksége. dotta. — A szociatizmus mind az iparban, mind a mezőgazdaságban győzött A szocialista országok gazdahelyzetéről szólva Hruscsov megemlítette az életszínvonal kérdését. Az amerikaiak azt állítják — mondotta Hruscsov —■, hogy náluk magasabb az életszínvonal. Ezt mi nem is tagadjuk. De mi azt is tudjuk, hogy ennek megvan a maga történelmi magyarázata. Amerika nem szenvedte el a világháború pusztító következményeit. Amikor a szovjet nép és más népek vérüket ontották a fasiszta agresszorok elleni harcban, amikor a háborúban elpusztult gazdaságunk (az önök gyárát is az amerikai légierők rombolták lej, Amerikában egyetlen üzem sem rongálódott meg. A monopolisták dol- lármilliárdokat nyertek a hadiszállításokon. — Az amerikaiak bírálnak bennünket azért, hogy a szovjet mezőgazdaságban alacsonyabb a munka termelékenysége, mint náluk, az Egyesült Államokban — folytatta Hruscsov. — Mi ezt nem tagadjuk, de véssék jól az emlékezetükbe, imperialista urak, hogy mi ebben is meg fogjuk előzni őket. Meggyőződésünk, hogy legyőzzük a kapitalista világ»t| a gazdasági versenyben, ehhez jobban és egyre jól kell dolgozni. Csak a munka ban, csak a munka eredményeiképpen érjük majd ei a job® életet. Hruscsov a továbbiakban foglalkozott a nemzetközi helyzet néhány kérdésével. Következetesem síkraszál- lunk az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris kísérletek megszüntetéséért — hangsúlyozta. — Sajnos, az amerikaiak és nyugati partnereik egyelőre nem hajlandók aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést. Ez pedig arra kényszerít bennünket, hogy rakétákat, bambákat és más eszközöket gyártsunk a véderő fokozására. Más lehetőségünk nincs, kénytelenek vagyunk a legkorszerűbb haditechnikával és fegyverzettel felszerelt hadsereget fenntartani. — Az amerikai és a nyugatnémet tábornokok — mondotta a szovjet kormányfő — azt hangoztatják, és azzal kérkednek, hogy felhalmoztak annyi fegyvert, amennyivel lerombolhatják a Szovjetuniót. Maga az Egyesült Államok elnöke, Kennedy úr mondotta, hogy bizonyos körülmények között az Egyesült Államok kezdeményezőként léphet föl, és atomháborút indíthat hazánk ellen. Erre nekünk állandóan gondolnunk kell, elvtársak. Ezt mondta az amerikai elnök, ezt hangoztatják az amerikai tábornokok, a hitlerista német tábornokok, akik ma vezető szerepet töltenek be a NATO-ban. — Az imperialisták háborúval fenyegetnek bennünket. A helyzet viszont ma olyan, hogy mielőtt megkezdenék a háborút, jól el kell gondolkozniuk azon, hogy az mihez vezet. A legvilágosabban kitölt arra a helyes következte* tésre jutnak, hogy ön- gyilkosság mcgtámadnfbe»* nőnket, mert megvan 3, lehetőségünk úgy visszacsapni ellenségeinknek, hogy semmi sem marad belőlük. — Elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Államok minimális veszteséggel bét világháború győztesei között szerepelhetett. Az utolsó háborúban az Egyesült All amok körülbelül 300 000 embert vesztett, szemben a SzovjetaHiö sokmilliós veszteségével. És milyen veszteségeik voítakmás népeknek! — Így volt a múltban, »fost viszont, ha az imperialisták áj világháborút robbantanak bä, (Folytatás a 2. ótdcdcntí) Bizonyítványosztáson Tegnap reggel találkoztam Jancsi barátommal. Jancsi komoly fiatalember, noha tavaly nyáron még óvodás volt. Meghívott az akkori évzáróra. Mint máskor rendesen, j tegnap is a Kanizsai utcai jvízcsapnál találkoztunk. Édesanyjával jött az úton, és élénken magyarázott. — Anyukám, most az egyszer nagyon sietnünk k£.U. Látod, hogy már senki sincs az utcán. Mindenki elment, pontosan csak mi fogunk elkésni. Először nem tudtam, hogy miről •van szó, de a hófehér ing, a sötét nadrág és az ünneplőbe öltözött anyuka látványa elgondolkoztatott. Vajon hova igyekeznek? — Máskor mindig ráértél — mondta tréfásan anyuka, de Jancsit nem tudta meggyőzni. — Az máskor volt, de ma nem lehet, és tudod ... Egy vonalba értünk, és már éppen köszönni akartam, amikor Jancsi megelőzött. — Csókolom. — Hova igyekszel ennyire? — Hát nem tudja? Pedig fogadtunk... — válaszolt. — Mibe fogadtunk? — faggatom kis barátomat. — Egyszer... emlékszik... verekedtünk az iskola előtt... Akkor mondta, hogy egy tábla csokit kapok, ha jeles lesz a bizonyítványom. — És? — Azt hiszem, jelesem lesz. Felragyogott az arca: — Jöjjön el, ott mindjárt megmutatom a bizonyítványt. Kötött a szavam, eleget kellett tenni a meghívásnak. Ott álltam a szülők között a Rákóczi iskolában. Legelöl álltak egymás mellett az elsősök, köztük Jancsi és az említett verekedés kezdeményezői. Amikor megkapta a bizonyítványt, felém lobogtatta: — Csak magatartásból van négyesem, a többi mind ötös. Ugye, nemcsak verekedni tudok? Nyert, megvettük a csokoládét ... N. S.
