Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! J>RA: 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: XIX. ÉVFOLYAM 142. SZÁM SZERDA, 1962. JÚNIUS 20. Mit tesznek a Kaposvári lextilművekbes a műszakiak továbbképzéséért? (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Javuló közbiztonság, csökkenő bűnözés (6. o.) A nyári munkák megszervezéséről tanácskoztak a járási vezetők A szovjet párt- és kormánykulittséű látogatása Bukarest egyik munkásnegyedében unió és a Román Népköztársa­A megyei pártbizottságon tegnap értekezletet tartottak a járási pártbizottságok titkárai­nak és a járási tanácsok vb- élnökeámak részvételével. A tö- megszarvezetek megyei vezetői is részt vettek a tanácskozáson. Dr. László István, a megyei ta­nás vto-elnöke tájékoztatott a teranelőszövetkezietek ez évi gazdálkodásán a k, munkájának főbb tapasztalatairól. Részlete­sen ismertette a nyári mező- gazdasági munkáikra való fel­készülés irányelveit, a gabona- betakarítás, a nyári mélyszán­tás és a másodvetés gondos megszervezésének tudnivalóit és a kenyérgabonaelőleg-osztás rendjét. Tájékoztatója után László elvtárs válaszolt a já­rási vezetők kérdéseire. Nemeth Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ösz- szefoglalój ában az aratást meg­előző munkák elvégzésére hív­ta föl a figyelmet. A többi kö­zött hangsúlyozta: a legutób­bi jelentések szerint a kuko­rica nyolc százaiéivá még >ka- pálatlan; e terület megműve­lése halaszthatatlanul sürgős, hiszen több, mint tízezer hóid kukoricának a terméséről van szó. Bukarest Az MTI tudósítói jelentik: N. Sz. Hruscsov és a szov­jet párt- és kormányküldött­ség tagjai bukaresti tartózko­dásuk második napján, ked­den délelőtt a román munkás­mozgalom fellegvárába, a Vörös Gri. Vicára látogattak el. Bukarest szívéből a nagy munkásnegyedbe, Grtvicára vezető öt kilométer hosszú út­vonalon a munkások tízezrei ünnepelték a vendégeket, akik Gheorghiu-Dej és a Román Munkáspárt Politikai Bizott­ságának több más tagja tár­saságában érkeztek a grivicai vasúti műhely bejáratához. Itt D. Miron igazgató köszöntötte a vendégeket. Az üdvözlősza­vak után a delegáció tizenöt perces látogatást tett a gyár központi irodájában, ahol az üzemirésztegek vezetői ismer­tették Grivica munkásainak ez évi termelési sikereit és legközelebbi terveit. A tájé­koztatás után a küldöttség megtekintette a vasúti műhe­lyeket. N. Sz. Hruscsov elbe­szélgetett a munkásokkal, ér­deklődött munkájukról, sze­mélyi problémájukról. Idő­közben a gyár kollektívájának ezrei gyűltek össze a központi szereidében, ahol nagygyűlést tartottak. Az üzemi pártbi­zottság titkárának rövid meg­nyitója után az igazgató, majd egy idős kommunista munkás mondott üdvözlő szavakat. Ezt követően Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának alsó tit­kára, az Államtanács elnöke emelkedett szólásra. Bevezető­ben kiemelte, hogy a szovjet nép küldöttei bármerre jár­nak, Bukarest lakossága min­denütt nagy szeretettel fogad­ja. Szólt a hétfőn megkezdő­dött tárgyalásokról és öröm­mel állapította meg, hogy a megbeszélések a teljes egyet­értés légkörében folynak. Ghoorghiu-Dej beszéde után Hruscsov elvtáns a több ezer dolgozó viharos, lelkes ünnep­lése közepette mondott beszé­det. Bevezetőben utalt Gheor­ghiu-Dej beszédének egyik részeiére, aminek elhangzása alatt megfigyelte, hogy egy je­lenlevő újságíró a fejét taga­dóiig rázta. »Ügy gondolom — mondotta —, hogy ez az újság­író amerikai volt.« A közbe­kiáltások igazolták Hruscsüvot. »Ügy látszik, az igazság nehe­zen fér bele az amerikai újság­író fejébe — folytatta a szó­nok. — Talán nem is olyan rossz ember, de hát hazájában az igazságért keveset fizetnek, a ferdítésért sokat. Ügy ingat­ta a fejét, mint az autók gomb­nyomásra működő ablaktisztí­tója. Ha az amerikai újságíró elhinné azt, amit Gheorghiu- Dej mond, akkor el kellene hinnie azt is, hegy virágzik a Román Népköztársaság, hogy virágzik a szovjet—román ba­rátság, hogy győzelmesen ha­lad e1" re a szocialista tábor. A Vörös őri Vicát valamikor a bojár: emberei tartották ke­zükben és sokan azt hitték, hogy ez mindig így lesz. Hol vannak ma a bojárok? A ro­mán munkásosztály, a román nép elsöpörte őket. A román nép új életet teremt, ennek ta­núi, alkotói a grivicai munká­sok. Ki merné ezt tagadni?« Hruscsov beszélt a . szovjet és a román nép barátságáról, a kommunizmus, illetve a szocia­lizmus építéséről, a Szovjet­ság népeinek közös harcáról es munkájáról. A nemzetközi kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a szovjet nép változatlanul szi­lárdan békét akar, a szovjet kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy a leszere­lés megvalósuljon, hogy ne ke­rüljön sor atom- és rakéta- fegyver-kísérletekre. Az embe­rek jól akarnak élni a világ minden órszágában. Gazdagon élni pedig csak úgy lehet, ha ezt a gazdagságot megteremt­jük. Nem akarjuk munkánk eredményét fegyverkezésre for­dítani, mert az emberek nem esznek bombákat és rakétákat. De ha az amerikai imperialis­ták a leszerelés kérdésében nem akarnak megegyezni, to­vábbi atomfegyver-kísérleteket hajtanak végre, arra kénysze­rülünk, hogy. fegyveres erőin­ket mi is fejlesszük, hogymeg- védjüik népeink érdekeit. Meg kell oldani a német kérdést is — mondotta Hrus­csov. — Hogy mikor? Elültet­jük a magot, fejlődik a nö­vény és a maga idejében gyü­mölcsöt hoz. A német kérdés megoldásának is eljön a maga ideje. Hruscsov befejezésül Gheor­ghiu-Dej szavaihoz kapcsolód­va ugyancsak méltatta a tár­gyalások igen bensőséges lég­körét. A gyűlés után a szovjet ven­dégek a román párt- és ál­lamférfiak kíséretében szállás^ helyükre hajtattak. Rövid pi­henő után délután egy Buka­rest környéki kutató intézetbe és egy termelőszövetkezetbe látogattak el. Minden este népes a® iharosberémyi művelődési ház klubja. A falu fiataljai munka Otá« ebben a szépen berendezett, jói fölszerelt klubban találják meg szórakozásukat. Előkelő helyet foglalunk el a csecsemőhalandóság elleni küzdelemben az európai ranglistán Szovjet—magyar barátsági est a Latinka Sándor Művelődési Házban A szakemberek véleménye szerint a gyermekhalandóság arányszáma csaknem teljesen megbízható, pontos képet ad arról, milyen egy-egy ország egészségügyi és szociális hely­zete, egészségügyi kultúrájá­nak színvonala, A statisztiku­sok a közelmúltban összeállí­tották ezt a képet, s kimutat­ták, hogy nagyszerű eredmé­nyeket hozott hazánkban a cse­csemőhalálozás elleni küzde­lem. A század elején ezer újszü­lött csecsemő közül átlagosan 10,3 százalék halt meg, két évtizeddel később, 1930-ban pedig 11,4 százalék, sőt 1938- ban is 10,2 százalék. Nagyarányú javulás a szomorú statisztikában voltaképpen csak a fel- szabadulás után követke­zett be, s 1960-ban a ha­lálozási arányszám már 4,8 százalékra csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy hazánk hosszú évtizedeken át a legrosszabb »csecsemőhalan­dóságé« országok egyike volt Európában, ma viszont már meglehetősen előkelő helyet foglalunk el földrészünk rang­listáján. A korán eltávozott aprósá­gokról készült orvosi kimutatá­sokból a statisztikusok sok ér­dekes, figyelemre méltó és ta­nulságos következtetést vontak le. Megállapították például, hogy az újszülöttek »legveszé­lyesebb« korszaka a négy­hetes korig tartó időszak, később ugyanis a halálozási arányszám már jóval kisebb. A kismamáknak — és termé­szetesen az orvosoknak, gon­dozónőknek — érdemes szem előtt tartaniuk a számoknak azt a tanulságát is, hogy a fiú- csecsemők halandósága világ­szerte — így hazánkban is — az élet első hónapjában jóval magasabb, mint a kislányoké. Az »erősebb nem« palán­tái bizony jóval kevésbé ellenállóak a betegséggel szemben, mint a gyen­gébbnek tartott nembe­liek. A vizsgálati adatokból egyéb­ként az is kiderül, hogy a cse­csemőknél a leggyakoribb ha­lálok az éretlenség, a veleszü­letett gyengeség. Az apróságok másik legnagyobb ellensége a tüdőgyulladás, továbbá a kü­lönféle, szüléskor keletkezett sérülés, a születés utáni lég­zéshiány és tüdőelégtelenség, örvendetes viszont, hogy a (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Dohánybeváltó Vállalat dolgozói elhatározták, hogy egykori munkatársaikat meghívják az üzembe, és be­mutatják, mennyit fejlődött az utóbbi években vállalatuk. Vasárnap délután került sor a kedves találkozóra. Negy­ven nyugdíjas ment el volt munkahelyére. A vendége ■;. t Gavallér Andor igazgató kö­szöntötte, majd Szalafai Jó- zsefné ismertette az üzem fej­lődését. A nyugdíjasok ezután végigjárták a munkahelyeket. gyomor- és bélhurut — amely néhány évtizeddel, sőt pár év­vel ezelőtt is viszonylag sok csecsemő halálát okozta — ma már jóval ritkábban szerepel a halálok! bejegyzések között. A gyermekhalandóság elleni küzdelem a szép eredmények ellenére is változatlan »heves­séggel« folyik. Tíz év alatt Magyarorszá­gon 58 százalékkal emel­kedett a csecsemő- ús gyermekgyógyászati inté­zetek száma; a kicsinyek gyógyításában, kezelésé­ben pedig 56 százalékkal több szakorvos vesz részt, mint 1952-ben. Áz illetékesek az egészségügyi kultúra, a szakellátás további fejlesztésével el akarják érni, hogy az évtized végére a cse­csemőhalandóság arányát 30 megnézték a korszerű ebéd­lőt, a fürdőt és az öltözőket, majd kultúrműsoron és uzson­nán vettek részt. A fehér asztal mellett a gyár régi dolgozói visszaem­lékeztek a múltra. Maróti Já- nosné elmondotta, hogy szíve­sen dolgozna ilyen munkakö­rülmények között. A 77 éves Wirth bácsi — valamikor az üzem vagyonőre volt —, Pál Istvánná, Nagy Lajosné és a többiek is mind elismeréssé1 nyilatkoztak a látottakról. A megyénkben tartózkodó kalinyini párt- és tanácsi kül­döttség tegnap este a Latinka Sándor Művelődési Házban szovjet—magyar barátsági es­ten találkozott Kaposvár vá­ros dolgozóival. A találkozó elnökségében helyet foglalt A. Ny. Kosztakov, a kalinyini me­gyei pártbizottság titkára, V. B. Szolovjov, Kalinyin város tanácsának elnöke, Ny. G. Ig­natyev, a kerületi pártbizottság titkára, B. A. Sasanov, a ka- linyini vagongyár párttitkára, A. I. Iszajeva, a kalinyini tex­tilkombinát egyik kommunista munkabrigádjának vezetője, Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. (Tudósítónktól.) Egyre nőnek a mezőgazda- sági technikumokkal szem­ben támasztott igényeli. 1959- ben még csak négy osztályban tanultak levelező tagozaton, az idén már 21 osztályban 700 tanuló járt a technikum levelező tagozatára. Nagy segítséget nyújtanak a vidéki hallgatóknak a kihelye­zett osztályok, amelyek egyes járási székhelyeken és na­gyobb községekben működ­nek. A tavalyi néggyel szem­ben az idén tizenkét kihelye­zett osztály volt a megyében. Marcaliban, Tabon, Nagyatá­don, Lengyeltótiban, Barcson, Igáiban, Nagybajomban, He­tesen és Mezőcsokonyán a na­pokban 295 tanuló tett félévi vizsgát. László István, a megyei tanács elnöke, Kisdeák József, a vá­rosi pártbizottság titkára, Mi- kecz János, a városi tanács el­nöke és a társadalmi élet több személyisége. A találkozót Kisdeák József nyitotta meg, majd Major Ká- rolyné, a textilművek fonónője kért szót. Elmondotta, hogy üzemük dolgozói nagy szere­tettel fogadták a szovjet ven­dégeket, hiszen a látogatás to­vább erősítette a már amúgy is fennálló szoros barátságot. Jeges József, a cukorgyár dol­gozója arról beszélt, hogy a delegáción keresztül az egész szovjet nép felé száll a ma­A jövő tanévtől a Termény­forgalmi Vállalat, az Állat- forgalmi Vállalat és a MÉK ama dolgozói részére, akik állandó kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal, Kaposvá­ron levelező tagozatot, ún. üzemi osztályt indítanak. Jö­vőre Barcson, Marcaliban, Ta­bán, Nagyatádon, Lengyeltóti­ban és Siófokon újabb osztá­lyokat szerveznek. Az általá­nos tantárgyakat gimnáziumi, illetve általános iskolai taná­rok, a mezőgazdasági tantár­gyakat a technikum levelező tagozatának tanárai oktatják majd. Az újonnan szervezendő ki­helyezett osztályokba augtisz- tus 15-ig lehet jelentkezni szóban vagy írásban a Kanos- vári Mezőgazdasági Techni­kumban. gyár munkások üdvözlete. Hajdú Tibor, a Felsőfokú Ta­nítóképző Intézet igazgatója arra kérte a szovjet küldöttség tagjait, hogy visszatérve hazá­jukba, adják át a 'kaposváriak testvéri üdvözletét Kalinyin város és a kalinyini terület dolgozóinak. Ezután A. Ny. Kosztakov emelkedett szólásra. — Engedjék meg, hogy dele­gációnk megbízásából Kali­nyin város valamennyi dolgo­zója nevében tiszta szívvel üd­vözöljem önöket, kaposvária­kat. Csak néhány napja tartóz­kodunk városukban, de ez idő alatt nagyon sokat megtudtunk életükről, munkájukról. Akár- ' hol jártunk, mindenütt testvé­ri szeretettel fogadtak bennün­ket. A mi népünk jelenleg nagy odaadással dolgozik a hét­éves terv teljesítésén. Minde­nütt kibontakozott a szocialis­ta, munkaverseny. A szovjet emberek a háború ellen és a békéért harcolnak. Tudj hogy harcunkban nem áll r’ egyedül, hiszen szerte a fii1 kerekségen a béke az em' • . legőszintébben óhajtott v gya. Erősen hisszük, hogy a háború erői előbb-utóbb vere­séget szenvednek — mondotta, majd éltette a szovjet—magyar barátságot és Kaposvár, vala­mint Kalinyin város dolgozód­nak !' '• 1 atát. A. ' "t—magyar barátsá­■ "iik részében szín­mű sor szórakoztatta a megj elen teket. ezrelék alá szorítsák. (MTI) Nyugdíjasok látogatása régi munkahelyükön 295-en vizsgáztak a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályaiban

Next

/
Thumbnails
Contents