Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. júnfoe % ..Íj IianjaÜái előhírnöke^ Walter Lippmann cikke az amerikai tőzsdén bekövetkezett árfolyamesésekről New York (TASZSZ). A New York Herald Tribu­ne cikket közöl Walter Lipp­mann ismert amerikai szem­leíró tollából a tőzsdei árfo­lyamesésekről. Lippmann hangsúlyozza: — Nehéz el­hinni, hogy a részvények egy­re fokozódó eladása a hely­zet egyszerű technikai »-kiiga­zodása-«, amelynek hamar vé­ge lesz. Washington hivatalos köreiben arról beszélnek — és maga az elnök is azt állít­ja —, hogy az üzleti tevé­kenység aktivitásának távlatai kedvezőek, s nincs ok a tőzs­dén uralkodó pesszimizmusra. Minden okunk megvan úgy vélni, hogy ez a látásmód túl­ságosan rózsaszínűre festi a valódi helyzetet. — Nem férhet hozzá két­ség >— írja Lippmann —, hogy az a nagy részvényel­adási hullám, amelyet jelen­leg tapasztalunk, azzal függ össze, hogy a részvénytulaj­donok elvesztették bizalmu­kat a távlatokat illetően. A bizalmat pedig azért veszítet­ték el, mert az »-üzleti körök nem hisznek többé abban, hogy a kormány teljesíti ígé­Az algériai népszavazás eihalasztását és az OAS tagjainak szabadén bocsátását követelik a Irancia szélsőjobboldali képviselők Párizs (MTI); . A függetlenek és parasztok pártjának parlamenti csoport­ja a nemzetgyűlésben benyúj­tott javaslatában követeli, hogy a július elsejére kitűzött algériai népszavazást halasz- szák el, míg az algériai váro­sokban helyre nem áll a rend — jelenti az MTI tudósítója. — Az algériai ultrákat támo­gató képviselők célja, hogy időt nyerjenek az OAS szá­mára, meghosszabbítsák az algériai városokban dühöngő fasiszta terrort A szélsőjobb­oldali képviselők másik ja­vaslata azt követeli, hogy az algériai harcokkal kapcsolat­ban elítélt vagy letartóztatott európaiakat ugyanúgy amnesz­tiában részesítsék, mint az FLN tagjait, akiket az eviani egyezmény értelmében sza­badon bocsátottak. A javaslat elfogadása Solan és a többi OAS-vezető szabadlábra he­lyezését is jelentené, ALGÍR Algériában a különböző me­rényletek é6 robbanások kö­vetkeztében szerdán 21 ember vesztette életét, 25-en megse­besültek. Az OAS 11 épületet gyújtott fel, ezek közül kettő iskola. ­Kormányválság Törökországban Ankara (MTI). Hónapok óta folyik a -bir­kózás a török koalíciós kor­mány két pártja, a köztársa­sági néppárt és az igazság- párt között az amnesztia kére désében. Az igazságpárt, amely a kivégzett Menderesz hívei­ből alakult, azonnali és szé­les körű amnesztiát követel a régi rendszer bebörtönzött hí­vei számára. Inönü miniszter- elnök köztársasági néppártja viszont —- hivatalosan —• a részleges és fokozatos am­nesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdán robbant ki, akkor ugyanis Inönü miniszterelnök előter­jesztette a kormány szakaszos amneszüatervéfc A tervet az igazságpárt elfogadta, a köz- társasági néppárt parlamenti csoportja azonban visszauta­sította. A párt parlamenti cso­portja szerdán éjszaka rend­kívüli ülést tartott, s annak végén Inönü minisztereílnök benyújtotta lemondását A le­mondást elfogadták. Később hivatalos közleményben jelen­tették be, hogy a kormány is lemond. Ezzel felbomlott a hat hónappal ezelőtt megala­kult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csu­pán azért jött létre, mert a tavaly októberben megtartott általános választásokon egyik párt sem ért el abszolút több­séget. Montgomery a háború szabályairól London (TASZSZ). Montgomery tábornok a Lordok Házában néhány ja­vaslatot tett az angol hadse­reg védelmi képességének fokozására. Beszédében lefek­tette — ahogy kifejezte ma­gát — »a háború néhány alap­vető szabályát«. A háború tankönyvének el­ső szabálya: »-Ne támadj Moszkvára". Sokan próbál­koztak már ezzel — Napoleon, Hitler —, de semmi jó nem származott belőle. A második szabály: »Ne akarj Kínában szárazföldi hadsereggel harcaim«. Hatal­mas ország ez, nincsenek pon­tosan meghatározható katonai objektumok benne, s a Kíná­ban harcoló hadsereg elvész a néphadsereg katonáinak er­dejében. (MTI). i rétét: vagyis, hogy olyan hely­zetet teremt, amely biztosítja a tőke és a munkaerő teljes kihasználását és növeli a gaz­dasági fejlődés ütemét«. Lippmann befejezésül rá­mutat: a tőzsdén kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy a föllendülés megállt, pedig a gazdasági helyzet a korábbi állapotoktól még mindig na­gyon elmarad. Az Egyesült Államokban jelenleg a mun­kások öt és fél százaléka munka nélkül van, s a fém­ipar termelési kapacitását mindössze 60 százalékig hasz­nálják ki. A cikk szerzője eb­ből azt a következtetést vonja le, hogy »a jelenlegi helyzet­ben, amikor a föllendülést pangás váltotta fel, új ha­nyatlásra van kilátás«. (MTI) Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak Madrid (MTI). A francóista hatóságok szer­dán azzal dicsekedtek, hogy az országban sikerült megszün­tetni a sztrájkot, a munkát beszüntető dolgozók visszatér­tek munkahelyükre. Az AFP jelentése szerda es­ti értesülések alapján viszont arról tájékoztat, hogy még mindig több ezer munkás sztrájkol. Katalóniában leg­alább tízezer a sztrájkolok száma. Barcelonában a rend­őrség 13 munkást letartózta­tott; azzal vádolták őket, hogy >-buj fogattak«. Bilbao térségében és Leon tartományban a dolgozók visszatértek munkahelyükre. Dél-Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült érvé­nyesítenie bérkövetelését. Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol négyezer mezőgazdasági dolgozó. — Hej, öreg cimborák, ha így megy tovább, szükség lenne a segítségetekre! (Endrődi István rajza) A Francia Kommunista Párt elveti a kormány gazdasági tervét Párizs (MTI). . Robert Ballanger kommu­nista képviselő a francia nem­zetgyűlésben élesen bírálta a francia gazdaság negyedik ter­vét Rámutatott, a magántu­lajdonon alapuló tőkésrend­szerben nem lehet szó hosz- szabb lejáratú gazdasági ter­vezésről. Az FKP — mondot­ta — elveti ezt a tervet amely a szociális igazságtalanságo­kat igyekszik törvényesíteni, és feláldozza a munkásosztály, valamint a középrétegek ér­dekeit a tőkés monopóliumok­nak. A terv célja, hogy az or­szág erőforrásait teljesen a monopóliumok szolgálatába állítva növelje azok verseny képességét az Európai Közös Piacon. A tervnek a kormány által hangoztatott szociális eélkitű zéseire jellemző — mondotta Ballanger —, hogy az előző terv időszakában, 1957—61-ig egy átlagos munkáscsalád jövedelme 33 százalékkal nö­vekedett, miközben a megél­hetési költségek 39 százalék­kal emelkedtek. (MTI) Moszkvából Prágába utazott Modibo Keita és kísérete Moszkva (TASZSZ). Modibo Keita, a Mali Köz­társaság állam- és kormány­Nyári napok, nyári örömökl Nyári nyomott moaófirnk méterenként Nyomott nyári műselyem anyagok métere Nyomott nyári tisztaselyem anyagok métere Sima és nyomott nylonanyagok métere 20 Fttól 40 „ 95 „ 78 » 35 Ft-ig 60 . 115 „ 127 _ Kapható az állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban. _____________________________ (3V32) f ője, valamint kísérete csütör­tökön Moszkvából Prágába utazott. A mali vendégek bú­csúztatására a vnukovói repü­lőtéren megjelent Nyikita Hruscsov s az SZKP és a szov­jet állam más vezetői. A repülőtéren Hruscsov mi­niszterelnök beszédet mondott. A szovjet kományfő rámu­tatott: a két ország érdekkö­zössége és sok fontos nemzet­közi kérdésben vallott azonos SHásponja minden alapot meg­ad arra, hogy úgy véljük: szi­lárd bázisa van'az őszinte ba­rátság és a széles körű gyü­mölcsöző együttműködés to­vábbi fejlesztésének. Válaszbeszédében Modibo Keita kijelentette, hogy a mali küldöttség tagjai nagyon elé­gedettek mindazzal, amit a Szovjetunióban láttak. A Mali Köztársaság vezetői meggyő­ződtek arról, hogy a szovjet nép békét akar, hőgy építhes­se a kommunizmust. »Köte­lességünknek tartjuk a szovjet- mali barátság fejlesztését és erősítését« — hangsúlyozta Modibo Kata. (Mm A „németek“-tői a németekig... Gyakran írunk, beszélünk a németekről«. Ijgy, formailag általánosítva. Igaz, ha a máso­dik világháborúval kapcsolat­ban említjük, akkor a nácikra gondolunk, ha ma az új hábo­rú veszélyét idézzük, akkor a nyugatnémetekre, s ha bará­tainkról szólunk e néven, akkor az NDK-ra gondolunk. De csak gondolunk, s az imperializmust, militarizmust a néptől még gondolatban sem sokan vá­lasztják világosan külön, nem is szólva az egyértelmű fogal­mazástól Van ebben bizonyos adag kényelmesség, de nem­csak az. A leegyszerűsített — s már itt leszögezhetjük: hely­telen általánosítás mögött egye­seknél kuruckodó nacionaliz­mus, másoknál az egyéni vagy családi szenvedések emléke, is­mét másoknál valami csalfa re­ménykedés húzódik meg, de alapjában véve — bármely ol­dalról közelednek is a kérdés­hez — ott áll a történelmi realitások föl nem ismerése. Némelyek szemében csupa teu­ton-lovag jelenik meg a »né­metek« szó hallatán, mások csak a pontosságot, precizséget és az ipari készítmények meg­bízhatóságát azonosítják vele, akadnak, akik csak Beethovent, Schillert vagy Goethét, Schu- mant vagy Thomas Mannt ér­tik alatta; vannak, akik csak Hitlert, Himmlert és Ausch- witzet azonosítják vele. Nos, úgy vélem, így is, úgy is hely­telen ez a szemléletj mert Eu­rópától, annak szellemi és po­litikai áramlataitól s magának a német nemzetnek a történel­métől szakítják el a tényeket fedő fogalmakat. És — amit pedig ma külö­nösen figyelembe kell venni — nem ismerik fél annak a vál­tozásnak a jelentőségét, amely a második világháborút köve­tően éppen német területen végbement Az NDK létrejötte n«m egyszerűen egy új állam megszületése Európában, ha­nem egy új történelmi határ­kő, amelytől kezdve másként számítják az erőviszonyokat Európában és Németországban, másként alakulnak itt a törté­nelem útjai, más a helyzet A hagyományos német militaris­ta, imperialista állam, amely a háború óta az Elbától nyugat­ra húzódott vissza, s Bonn székhellyel megalakította a maga »provizóriumát«, megkí­sérelte semmibe venni ezt a változást: előbb lekicsinylő nyilatkozatokkal, a »csak egyet­len jogszerű német állam« teó­riájával, majd a fejlődést aka­dályozó Hallstein-doktrinával, később masszív fenyegetések­kel és fojtogató gazdasági kí­sérletekkel próbálkoztak, de a várt eredmény elmaradt Az HDK mindvégig az im­perialista tervek és szándékok útjába áll,'’ s a bonni állam ma ott tart, hogy csakhamar átlépnek rajta nyugati szövet­ségesei, akik már hosszabb idő óta fontolgatják az NDK vala­milyen formában történő elis­merését, s ezzel a realitások el­ismerését is. Világos, hogy ez a kényszerű fölismerés szoro­san kapcsolódik az erőviszo­nyok világméretű változásához, de az NDK ezen belül is jelen­tős szerepet játszik. Ha a né­met imperializmus oldaláról nézzük: a »Drang nach Osten« kiindulóvanala az Oderától ke­letre eső területekről az Elbá­tól nyugatra tolódott el; a né­met imperializmus elveszítette a világ leggazdagabb barna­szén-telepeit, amelyek vegyiipa­ra szempontjából létfontossá­gúak lettek volna; a militariz- mus tizennyolcmillió embert volt kénytelen kiengedni a ke­zéből ... S ez még mindig csu­pán szám, adat, egyszerű kivo­nási művelet. A történelmi változások ennél jóval nagyob­bak, elég, ha érzékeltetésükre kimondjuk, hogy ezen az im­perialista — militarista befo­lyástól megszabadított terüle­tért megalakult a német törté­nelem első békeszerető állama, első munkás-paraszt Vagy elég, ha azt mondjuk, hogy először a történelemben egy német állam nem szemben áll a világ haladó erőivel, ha­nem maga mögött érezheti őket... Egy emberöltő alatt a német imperialista állam két alka­lommal zúdított szenvedéseket, háborút Európára; mindkét, al­kalommal megverték külső erők. Most azonban magán Né­metországon belül, állami ke­retben és állami rendszerben alakult ki a német imperializ­mus, militarizmus ellenlába­sa: az az erő, amit NDK-nak nevezünk. S ha végighaladunk ezen a gondolatsoron, akkor eljutunk addig a szükségszerű, törvény- szerű megállapításig, hogy az NDK az új, a jövő Németorszá­gának csírája és szíve. Egy nemrég az NDK nemzeti frontja által kiadott hivatalos dokumentum erről szólva le­szögezte: »A német burzsoázia három ízben méretett meg, és a német nép vezetésére köny- nyűnek és alkalmatlannak ta­láltatott. A burzsoázia a né­met történelem minden döntő helyzetében végtelen kárt oko­zott a népnek. Ezzel elvesztet­te minden jogát népünk veze­tésére. Viszont vitathatatlan ■ az osztályöntudatos német munkások valamennyi nagy történelmi vizsgán, ahol a né­met burzsoázia bebizonyította alkalmatlanságát a nemzet ve­zetésére, olyan politikái képvi­selt, amely nemcsak a munká­sok, hanem az egész nép érde­keit szolgálta...« Tehát: »Az NDK az egyetlen jogszerű német állam * tör­ténelmi törvényszerűségnek és annak a ténynek az alapján, hogy itt azok az erők vannak hatalmon, amelyek a német nép vezetésére történelmileg hivatottak, és amelyeknek po­litikája összhangban van a nemzet érdekeivel.« Éppen ezeknek az erőknek a sikerében nem bízik, Európa és a világ szempontjából érvé­nyesülő jelentőségét nem látja az, aki általában beszél »né­metekről«, aki nem választja el szóban és gondolatban egy­aránt egymástól a német impe­rializmust, a militarizmust a német néptőL Pedig ez a német imperializmus fölmérhetetlen károkat okozott magának a né­met népnek. Ezrével és tízezré­vel pusztultak el németek a náci koncentrációs táborokban már akkor, amikor Európában még a két háború közötti béke hamis napja csillogott; millió­számra pusztultak a németek a harctereken, ahová a bur­zsoázia érdekhabzsolása kény­szerítette őket Talán úgy vélik, a német mégiscsak német marad. Pe­dig nem, nem és ezerszer nem! Magam találkoztam nem egy és nem tíz, hanem ezernyi német munkással, hivatali dol­gozóval az NDK-ban, akik 1956 legsötétebb napjaiban, amikor az ellenforradalom gyilkolt a budapesti utcákon, minden felszólítás nélkül je­lentkeztek a pártszervezetek­nél fegyveres harcra a magyar­országi ellenforradalom ellen. Áldozatukra, felajánlott sza­vuk beváltására nem volt vé­gül is szükség — de ők jönni akartak ... segíteni. S ismét nem egy vagy tíz, de ezernyi német asszonnyal ta­lálkoztam az NDK-ban, akik ruhát, élelmet, meleg otthont ajánlottak fel a magyarorszá­gi ellenforradalom által súj­tott gyermekeknek, családok­nak ... „Kémetek" voltak ezek? Igen, németek — de így, idézj- jel nélkül... Igaz emberek, akik megszabadultak az évszá­zados imperialista, militarista önzéstől; németek, akik ma az NDK-ban a népi német államot alapozzák, akik a jövőt építik a német imperializmus pusztí­totta földön. S németek, akik Nyugat-N émetországban sztrájkkal, szabotázzsal, a had- bavonulás megtagadásával küz­denek az újabb világháború ellen, a mi békénkért is ... EL HL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents