Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. júnfoe % ..Íj IianjaÜái előhírnöke^ Walter Lippmann cikke az amerikai tőzsdén bekövetkezett árfolyamesésekről New York (TASZSZ). A New York Herald Tribune cikket közöl Walter Lippmann ismert amerikai szemleíró tollából a tőzsdei árfolyamesésekről. Lippmann hangsúlyozza: — Nehéz elhinni, hogy a részvények egyre fokozódó eladása a helyzet egyszerű technikai »-kiigazodása-«, amelynek hamar vége lesz. Washington hivatalos köreiben arról beszélnek — és maga az elnök is azt állítja —, hogy az üzleti tevékenység aktivitásának távlatai kedvezőek, s nincs ok a tőzsdén uralkodó pesszimizmusra. Minden okunk megvan úgy vélni, hogy ez a látásmód túlságosan rózsaszínűre festi a valódi helyzetet. — Nem férhet hozzá kétség >— írja Lippmann —, hogy az a nagy részvényeladási hullám, amelyet jelenleg tapasztalunk, azzal függ össze, hogy a részvénytulajdonok elvesztették bizalmukat a távlatokat illetően. A bizalmat pedig azért veszítették el, mert az »-üzleti körök nem hisznek többé abban, hogy a kormány teljesíti ígéAz algériai népszavazás eihalasztását és az OAS tagjainak szabadén bocsátását követelik a Irancia szélsőjobboldali képviselők Párizs (MTI); . A függetlenek és parasztok pártjának parlamenti csoportja a nemzetgyűlésben benyújtott javaslatában követeli, hogy a július elsejére kitűzött algériai népszavazást halasz- szák el, míg az algériai városokban helyre nem áll a rend — jelenti az MTI tudósítója. — Az algériai ultrákat támogató képviselők célja, hogy időt nyerjenek az OAS számára, meghosszabbítsák az algériai városokban dühöngő fasiszta terrort A szélsőjobboldali képviselők másik javaslata azt követeli, hogy az algériai harcokkal kapcsolatban elítélt vagy letartóztatott európaiakat ugyanúgy amnesztiában részesítsék, mint az FLN tagjait, akiket az eviani egyezmény értelmében szabadon bocsátottak. A javaslat elfogadása Solan és a többi OAS-vezető szabadlábra helyezését is jelentené, ALGÍR Algériában a különböző merényletek é6 robbanások következtében szerdán 21 ember vesztette életét, 25-en megsebesültek. Az OAS 11 épületet gyújtott fel, ezek közül kettő iskola. Kormányválság Törökországban Ankara (MTI). Hónapok óta folyik a -birkózás a török koalíciós kormány két pártja, a köztársasági néppárt és az igazság- párt között az amnesztia kére désében. Az igazságpárt, amely a kivégzett Menderesz híveiből alakult, azonnali és széles körű amnesztiát követel a régi rendszer bebörtönzött hívei számára. Inönü miniszter- elnök köztársasági néppártja viszont —- hivatalosan —• a részleges és fokozatos amnesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdán robbant ki, akkor ugyanis Inönü miniszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos amneszüatervéfc A tervet az igazságpárt elfogadta, a köz- társasági néppárt parlamenti csoportja azonban visszautasította. A párt parlamenti csoportja szerdán éjszaka rendkívüli ülést tartott, s annak végén Inönü minisztereílnök benyújtotta lemondását A lemondást elfogadták. Később hivatalos közleményben jelentették be, hogy a kormány is lemond. Ezzel felbomlott a hat hónappal ezelőtt megalakult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csupán azért jött létre, mert a tavaly októberben megtartott általános választásokon egyik párt sem ért el abszolút többséget. Montgomery a háború szabályairól London (TASZSZ). Montgomery tábornok a Lordok Házában néhány javaslatot tett az angol hadsereg védelmi képességének fokozására. Beszédében lefektette — ahogy kifejezte magát — »a háború néhány alapvető szabályát«. A háború tankönyvének első szabálya: »-Ne támadj Moszkvára". Sokan próbálkoztak már ezzel — Napoleon, Hitler —, de semmi jó nem származott belőle. A második szabály: »Ne akarj Kínában szárazföldi hadsereggel harcaim«. Hatalmas ország ez, nincsenek pontosan meghatározható katonai objektumok benne, s a Kínában harcoló hadsereg elvész a néphadsereg katonáinak erdejében. (MTI). i rétét: vagyis, hogy olyan helyzetet teremt, amely biztosítja a tőke és a munkaerő teljes kihasználását és növeli a gazdasági fejlődés ütemét«. Lippmann befejezésül rámutat: a tőzsdén kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy a föllendülés megállt, pedig a gazdasági helyzet a korábbi állapotoktól még mindig nagyon elmarad. Az Egyesült Államokban jelenleg a munkások öt és fél százaléka munka nélkül van, s a fémipar termelési kapacitását mindössze 60 százalékig használják ki. A cikk szerzője ebből azt a következtetést vonja le, hogy »a jelenlegi helyzetben, amikor a föllendülést pangás váltotta fel, új hanyatlásra van kilátás«. (MTI) Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak Madrid (MTI). A francóista hatóságok szerdán azzal dicsekedtek, hogy az országban sikerült megszüntetni a sztrájkot, a munkát beszüntető dolgozók visszatértek munkahelyükre. Az AFP jelentése szerda esti értesülések alapján viszont arról tájékoztat, hogy még mindig több ezer munkás sztrájkol. Katalóniában legalább tízezer a sztrájkolok száma. Barcelonában a rendőrség 13 munkást letartóztatott; azzal vádolták őket, hogy >-buj fogattak«. Bilbao térségében és Leon tartományban a dolgozók visszatértek munkahelyükre. Dél-Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült érvényesítenie bérkövetelését. Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol négyezer mezőgazdasági dolgozó. — Hej, öreg cimborák, ha így megy tovább, szükség lenne a segítségetekre! (Endrődi István rajza) A Francia Kommunista Párt elveti a kormány gazdasági tervét Párizs (MTI). . Robert Ballanger kommunista képviselő a francia nemzetgyűlésben élesen bírálta a francia gazdaság negyedik tervét Rámutatott, a magántulajdonon alapuló tőkésrendszerben nem lehet szó hosz- szabb lejáratú gazdasági tervezésről. Az FKP — mondotta — elveti ezt a tervet amely a szociális igazságtalanságokat igyekszik törvényesíteni, és feláldozza a munkásosztály, valamint a középrétegek érdekeit a tőkés monopóliumoknak. A terv célja, hogy az ország erőforrásait teljesen a monopóliumok szolgálatába állítva növelje azok verseny képességét az Európai Közös Piacon. A tervnek a kormány által hangoztatott szociális eélkitű zéseire jellemző — mondotta Ballanger —, hogy az előző terv időszakában, 1957—61-ig egy átlagos munkáscsalád jövedelme 33 százalékkal növekedett, miközben a megélhetési költségek 39 százalékkal emelkedtek. (MTI) Moszkvából Prágába utazott Modibo Keita és kísérete Moszkva (TASZSZ). Modibo Keita, a Mali Köztársaság állam- és kormányNyári napok, nyári örömökl Nyári nyomott moaófirnk méterenként Nyomott nyári műselyem anyagok métere Nyomott nyári tisztaselyem anyagok métere Sima és nyomott nylonanyagok métere 20 Fttól 40 „ 95 „ 78 » 35 Ft-ig 60 . 115 „ 127 _ Kapható az állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban. _____________________________ (3V32) f ője, valamint kísérete csütörtökön Moszkvából Prágába utazott. A mali vendégek búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent Nyikita Hruscsov s az SZKP és a szovjet állam más vezetői. A repülőtéren Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott. A szovjet kományfő rámutatott: a két ország érdekközössége és sok fontos nemzetközi kérdésben vallott azonos SHásponja minden alapot megad arra, hogy úgy véljük: szilárd bázisa van'az őszinte barátság és a széles körű gyümölcsöző együttműködés további fejlesztésének. Válaszbeszédében Modibo Keita kijelentette, hogy a mali küldöttség tagjai nagyon elégedettek mindazzal, amit a Szovjetunióban láttak. A Mali Köztársaság vezetői meggyőződtek arról, hogy a szovjet nép békét akar, hőgy építhesse a kommunizmust. »Kötelességünknek tartjuk a szovjet- mali barátság fejlesztését és erősítését« — hangsúlyozta Modibo Kata. (Mm A „németek“-tői a németekig... Gyakran írunk, beszélünk a németekről«. Ijgy, formailag általánosítva. Igaz, ha a második világháborúval kapcsolatban említjük, akkor a nácikra gondolunk, ha ma az új háború veszélyét idézzük, akkor a nyugatnémetekre, s ha barátainkról szólunk e néven, akkor az NDK-ra gondolunk. De csak gondolunk, s az imperializmust, militarizmust a néptől még gondolatban sem sokan választják világosan külön, nem is szólva az egyértelmű fogalmazástól Van ebben bizonyos adag kényelmesség, de nemcsak az. A leegyszerűsített — s már itt leszögezhetjük: helytelen általánosítás mögött egyeseknél kuruckodó nacionalizmus, másoknál az egyéni vagy családi szenvedések emléke, ismét másoknál valami csalfa reménykedés húzódik meg, de alapjában véve — bármely oldalról közelednek is a kérdéshez — ott áll a történelmi realitások föl nem ismerése. Némelyek szemében csupa teuton-lovag jelenik meg a »németek« szó hallatán, mások csak a pontosságot, precizséget és az ipari készítmények megbízhatóságát azonosítják vele, akadnak, akik csak Beethovent, Schillert vagy Goethét, Schu- mant vagy Thomas Mannt értik alatta; vannak, akik csak Hitlert, Himmlert és Ausch- witzet azonosítják vele. Nos, úgy vélem, így is, úgy is helytelen ez a szemléletj mert Európától, annak szellemi és politikai áramlataitól s magának a német nemzetnek a történelmétől szakítják el a tényeket fedő fogalmakat. És — amit pedig ma különösen figyelembe kell venni — nem ismerik fél annak a változásnak a jelentőségét, amely a második világháborút követően éppen német területen végbement Az NDK létrejötte n«m egyszerűen egy új állam megszületése Európában, hanem egy új történelmi határkő, amelytől kezdve másként számítják az erőviszonyokat Európában és Németországban, másként alakulnak itt a történelem útjai, más a helyzet A hagyományos német militarista, imperialista állam, amely a háború óta az Elbától nyugatra húzódott vissza, s Bonn székhellyel megalakította a maga »provizóriumát«, megkísérelte semmibe venni ezt a változást: előbb lekicsinylő nyilatkozatokkal, a »csak egyetlen jogszerű német állam« teóriájával, majd a fejlődést akadályozó Hallstein-doktrinával, később masszív fenyegetésekkel és fojtogató gazdasági kísérletekkel próbálkoztak, de a várt eredmény elmaradt Az HDK mindvégig az imperialista tervek és szándékok útjába áll,'’ s a bonni állam ma ott tart, hogy csakhamar átlépnek rajta nyugati szövetségesei, akik már hosszabb idő óta fontolgatják az NDK valamilyen formában történő elismerését, s ezzel a realitások elismerését is. Világos, hogy ez a kényszerű fölismerés szorosan kapcsolódik az erőviszonyok világméretű változásához, de az NDK ezen belül is jelentős szerepet játszik. Ha a német imperializmus oldaláról nézzük: a »Drang nach Osten« kiindulóvanala az Oderától keletre eső területekről az Elbától nyugatra tolódott el; a német imperializmus elveszítette a világ leggazdagabb barnaszén-telepeit, amelyek vegyiipara szempontjából létfontosságúak lettek volna; a militariz- mus tizennyolcmillió embert volt kénytelen kiengedni a kezéből ... S ez még mindig csupán szám, adat, egyszerű kivonási művelet. A történelmi változások ennél jóval nagyobbak, elég, ha érzékeltetésükre kimondjuk, hogy ezen az imperialista — militarista befolyástól megszabadított területért megalakult a német történelem első békeszerető állama, első munkás-paraszt Vagy elég, ha azt mondjuk, hogy először a történelemben egy német állam nem szemben áll a világ haladó erőivel, hanem maga mögött érezheti őket... Egy emberöltő alatt a német imperialista állam két alkalommal zúdított szenvedéseket, háborút Európára; mindkét, alkalommal megverték külső erők. Most azonban magán Németországon belül, állami keretben és állami rendszerben alakult ki a német imperializmus, militarizmus ellenlábasa: az az erő, amit NDK-nak nevezünk. S ha végighaladunk ezen a gondolatsoron, akkor eljutunk addig a szükségszerű, törvény- szerű megállapításig, hogy az NDK az új, a jövő Németországának csírája és szíve. Egy nemrég az NDK nemzeti frontja által kiadott hivatalos dokumentum erről szólva leszögezte: »A német burzsoázia három ízben méretett meg, és a német nép vezetésére köny- nyűnek és alkalmatlannak találtatott. A burzsoázia a német történelem minden döntő helyzetében végtelen kárt okozott a népnek. Ezzel elvesztette minden jogát népünk vezetésére. Viszont vitathatatlan ■ az osztályöntudatos német munkások valamennyi nagy történelmi vizsgán, ahol a német burzsoázia bebizonyította alkalmatlanságát a nemzet vezetésére, olyan politikái képviselt, amely nemcsak a munkások, hanem az egész nép érdekeit szolgálta...« Tehát: »Az NDK az egyetlen jogszerű német állam * történelmi törvényszerűségnek és annak a ténynek az alapján, hogy itt azok az erők vannak hatalmon, amelyek a német nép vezetésére történelmileg hivatottak, és amelyeknek politikája összhangban van a nemzet érdekeivel.« Éppen ezeknek az erőknek a sikerében nem bízik, Európa és a világ szempontjából érvényesülő jelentőségét nem látja az, aki általában beszél »németekről«, aki nem választja el szóban és gondolatban egyaránt egymástól a német imperializmust, a militarizmust a német néptőL Pedig ez a német imperializmus fölmérhetetlen károkat okozott magának a német népnek. Ezrével és tízezrével pusztultak el németek a náci koncentrációs táborokban már akkor, amikor Európában még a két háború közötti béke hamis napja csillogott; milliószámra pusztultak a németek a harctereken, ahová a burzsoázia érdekhabzsolása kényszerítette őket Talán úgy vélik, a német mégiscsak német marad. Pedig nem, nem és ezerszer nem! Magam találkoztam nem egy és nem tíz, hanem ezernyi német munkással, hivatali dolgozóval az NDK-ban, akik 1956 legsötétebb napjaiban, amikor az ellenforradalom gyilkolt a budapesti utcákon, minden felszólítás nélkül jelentkeztek a pártszervezeteknél fegyveres harcra a magyarországi ellenforradalom ellen. Áldozatukra, felajánlott szavuk beváltására nem volt végül is szükség — de ők jönni akartak ... segíteni. S ismét nem egy vagy tíz, de ezernyi német asszonnyal találkoztam az NDK-ban, akik ruhát, élelmet, meleg otthont ajánlottak fel a magyarországi ellenforradalom által sújtott gyermekeknek, családoknak ... „Kémetek" voltak ezek? Igen, németek — de így, idézj- jel nélkül... Igaz emberek, akik megszabadultak az évszázados imperialista, militarista önzéstől; németek, akik ma az NDK-ban a népi német államot alapozzák, akik a jövőt építik a német imperializmus pusztította földön. S németek, akik Nyugat-N émetországban sztrájkkal, szabotázzsal, a had- bavonulás megtagadásával küzdenek az újabb világháború ellen, a mi békénkért is ... EL HL